Budapesti Közlöny, 1881. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1881-01-01 / 1. szám

A m. kir. pénzügy­minister, Sevcsik Jenő nagy­váradi adóhivatali ellenőrt, a vaáli m. kir. adóhi­vatalhoz III. oszt. adótárnokká nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister, Szlávicsek Rajmond m. kir. dohánygyári gazdasági kezelőt, III. oszt. dohánygyári aligazgatóvá nevezte ki. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, Mambring János irodatisztet segédhivatali aligaz­gatóvá , Kováts Ferencz járásbirósági írnokot, 16th. Mihály, Maeyerffy István és Nyitray György dijnokokat pedig irodatisztekké nevezte ki. Horváth Rezső a m. kir. belügyministeriumba fogalmazó-gyakornokká neveztetett ki. A m. kir. igazságügyminister Thiry Adolf fehér­­templomi kir. törvényszéki birnokot, a szászkabá­­nyai kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister Koncsik Gusztáv aljegyzőt, Denk Emil segédtelekkönyvvezetőt, Piukovits Lázár és Csípő István írnokokat az újvidéki kir. törvény­széktől a palánkai kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Tobak Benő somogymegyei tanfelügyelőt ideiglenes tollnokot, hason minőségben az abauj-tornamegyei tankerületbe helyezte át. A vallás- közoktatásügyi m. kir. minister, a ve­zetése alatti számvevőséghez Kovács István keb. számvevőségi gyakornokot és Valkó Istvánt har­madosztályú számtisztekké nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a maros-ludasi állami elemi népiskolához az ottani községi elemi népiskolánál alkalmazott Ágoston Mari tanítónőt tanítónővé , Kanyaró Mihály ve­­zértanítót tanítóvá, Jártó Imre segédtanítót pedig segédtanítóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Bede Dániel hosszufalusi állami felső népiskolai ideiglenes minőségű tanítót,állomásán végleg meg­erősítette. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ht . kir. ministernek 37,600. sz. alatt valamennyi törvény­­hatósághoz intézett rendelete. Hivatalos értesítés szerint: a keleti marhavész Horvát-Szlavonországban és a Horvát-Szlavon határőrvidék területén megszűnt. Ennélfogva az 1874: XX. t.-cz. 4. §-a alapján Horvát-Szlavonországgal szemben az 1880. évi szept. hó 8-án 26,930, illetőleg a Horvát-Szlavon ha­tárőrvidékkel szemben az 1880. évi május hó 16-án 13.754. sz. a. kelt intézményeimmel elrendelt szo­ros határzárt megszüntetem, és megengedem, hogy a Horvát Szlavonország területéről származó ké­­rődz­ő állatok és ezek nyers termékei Pancsován és Újvidéken át — a hivatkozott törvény 3-ik szaka­­zában foglalt feltételek mellett — az ország terü­letére behozathassanak. A Horvát-Szlavon határőrvidék területéről szár­mazó kérődző állatok és ez­ek nyers termékeinek az említett belépő állomásokon történő behozatalához azonban minden egyes esetben külön engedélyem kívántatik meg. Kelt Budapesten, 1880. évi deczember hó 30-án Fleischmann Tivadar, győri illetőségű bu­dapesti lakos vezetéknevének »Mészáros”-ra kért átváltoztatása, 1880. évi 59.645. számú belügymi­­nisteriumi rendelettel megengedtetett. Pick Leo, budapesti lakos vezetéknevének »Györfie-re kért átváltoztatása, 1880. évi 59,748. számú belügyministeriumi rendelettel megenged­tetett. Vámoscher Lajos budapesti lakos vezeték­nevének »Vámosi*-TS. kért átváltoztatása, 1880. évi 59,879. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Dr. Schlesinger Adolf budapesti lakos, va­lamint Pál és Aurél nevű kiskorú gyermekei veze­téknevének »Szili­-Te­kért átváltoztatása, 1880. évi 59.882. számú belügyministeriumi rendelettel meg­engedtetett. A csonoplai temetkezési egylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, 1880. évi 54,932. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A csanádmegyei községi jegyzők egyletének alap­szabályai, a m. kir. belügyministerium által, 1880. évi 59,774. szám alatt, a bemutatási záradékkal el­láttattak. A bajai nemzeti casino alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, 1880. évi 59,746. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A nagyszalontai általános ipartársulat temet­kezési egyletének alapszabályai, a m. kir. belügy­ministerium által, 1880. évi 59,857. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. A jászberényi dalegylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, 1880. évi 59,977. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak A szabadkai orvos-gyógyszerész egylet alapsza­bályai, a m. kir. belügyministerium által, 1880. évi 60,035. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. A vörösvári önkéntes tűzoltó-egylet alapszabá­lyai, a m. kir. belügyministerium által, 1880. évi 60,047. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. SORSOLÁSI JEGYZÉK. A magyar szőlődézsmaváltsági államkötvények­nek Budapesten 1880. deczember hó 27. 28. és 29-én a törlesztési terv értelmében tartott husza­dik kisorsolása alkalmával a következő kötvény­számok huzattak ki. 50 frtosok: 85 117 126 314 358 450 489 559 605 629 797 889 943 1077 1090 1112 1159 1187 1264 1372 1709 1927 2103 2126 2390 2472 2478 2500 2642 2782 3015 3495 3622 3628 3740 3832 szám. (Folytatjuk.) Csongrádmegye Algyő községében létező kir. postahivatal 1880. évi deczember hó végével meg­szűnik. Ellenben ugyancsak Csongrádmegye úton alakult Sándorfalva nagyközségben »Csongrád Sándorfalva« elnevezés alatt 1881. év január 1-én kir. postahivatal lép életbe. Ezen hivatal naponkint egyszer közlekedő ko­­csiküldöncz postajárat utján a szattymári vasútál­lomással köttetik össze. A csongrád-sándorfalvai kir. postahivatal kéz­besítési kerületébe a megszüntetett algyői posta­­ ­­ hivatal kézbesítési kerületével együtt beosztatik, minélfogva Sándorfalva és Algyő község, Fark­major, Baktó, Földvár, Homok, Kovárd, Serkéd s Vajhát puszta képezendi a csongrád-sándorfalvai postahivatal kézbesítési kerületét. Ezen postahivatal fel van hatalmazva levél- és kocsipostai küldemények felvételére és kézbesíté­sére. Továbbá postautalványok felvételére és kifi­zetésére és pedig belföldön, valamint Belgium, Né­metország, Helgoland, Francziaország, Algéria, Luxemburg, Olaszország, Tunis és San­ Marino, Svaicz és Északamerika egyesült­ államaival való forgalomban 200 írtig; utánvételes küldeményekre nézve belföldön 200 írtig; Németország, Luxem­burg és Helgoland valamint Svaiczba 7­5 írtik. Zólyommegyei Ulmanka községben 1881. évi ja­nuár hó 1-én uj postahivatal lép életbe, mely posta­összeköttetését a Beszterczebánya-Óhegy közt na­ponkint közlekedő küldönczkocsipostajárat által nye­­rendi. A hermaneczi postahivatal is, a fenti naptól Beszterczebánya helyett Ulmankára fog közlekedni. Óhegyről érkezend az onnan reggeli 5 óra 50 perczkor elindított küldönczkocsiposta reggeli 6 óra 50 p. Ulmankára, honnan 10 percz múlva vagyis reggeli 7 órakor elindítva, érkezend Beszterczebá­­nyára 7 óra 45 perczkor. A Beszterczebányáról 9 órakor elindított posta érkezend 10 órakor Ulman­kára, honnan ismét 10 percznyi tartózkodás után vagyis 10 óra 10 perczkor elindítva érkezend Óhegyre d. e. 10 óra 55 perczkor. A Hermaneczről reggeli 5 óra 30 perczkor el­indított gyalogposta érkezend Ulmankára reggeli 6 óra 30 perczkor, honnan d. e. 10 óra 30 percz­kor elinditva érkezend Hermaneczre vissza 11 óra 30 perczkor. Ezen új postahivatal, melynek kézbesítési körébe az eddig Hermaneczhez beosztotti Jakabfalva, Ulmanka és Úrvölgy községek, továbbá a jakab­­falvi sodrongyár és Sandberg telepek fognak tar­tozni, a levél- és kocsiposta-küldemények, továbbá bel- és külföldi utalványok és utánvételek felvéte­lével, kézbesítésével illetőleg kifizetésével fog fog­lalkozni. Pályázat. A néhai Vághy Ferencz-féle alapítványnál egy, évi 210 írtos ösztöndíj ürült meg az 1880/1 tanév kezdetétől. Az alapító-oklevél értelmében ezen 210 írtból álló ösztöndíjra igényt tarthatnak. Első vonalban Vághy F. Xavér testvéreinek utódai, második sorban az előtte meghalt neje szü­letett Seywerth Katalin testvéreinek utódai, kik reáltanodát, gymnasiumot vagy felsőbb tanodát lá­togatnak. Ilyen rokonok nemlétében, más soproni polgáriknak is adományoztathatik. Vághy Ferencz testvérei, kiknek utódai első vo­nalban hivatvák az ösztöndíj élvezetére, a követ­kezők. 1. Vágner Viola gyermekei: Vághy Mihály, Pin­­terits Anna, Prückler Lujza ; 2. Knopf Rozália leánya, férjezett Grünner Paulina ; 3. Siber Borbála leánya, férjezett Kálossy Ka­rolina, és 4. Bastian Anna, ki gyermek nélkül halt el. Az alapító neje született Seywerth Karolina testvérei másod­vonalban tarthatnak igényt az ösz­töndíjakra, jelesül:­­ Seywerth Mátyás gyermekei: József és Terézia férjezett Spiesz Vinczéné. 2. Hoffmann Mária született Seywerth gyerme­kei és pedig fia Hoffmann, továbbá leányai férjezett Sterczné, Eggenbergerné és Grohmann Károlyné.

Next