Budapesti Közlöny, 1883. március (17. évfolyam, 48-73. szám)
1883-03-01 / 48. szám
Budapest, 1883. 48. szám. Csütörtök, márczius 1. BUDAPESTI • • • • KÖZLÖNY. HIVATALOS AJ A I». Előfizetési Árak : Naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben húsbol hordra . Egész évre...............................20 írt Félévre.................................... . 10 » Negyedévre..............................5 » IlST telj©« lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A Hivatalas £trte*ite*-be iktatandó hívta kai hirdetések dijai előlegesen bektUdendfik, mély pedig lOO-ssóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-Rióig 2 frt, 800—300-oóig 3 frt és így tovább. — Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is BZEBKKGSTogfol IRODA ! IV. kerület, hafrani-utcza 7. Bsánt. I. emelet, 8. ajtó Kiadó-hivatal : Ferrariek tere. A thenaenti-épület dende. Magánhirdetések: Egy hatodhAsibos petitsor egyszeri hirdetésért 16 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden 'wiktatóimé]. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott: Baer Manó műszaki tüzérségi ezredesnek, a prágai tüzérszertár parancsnokának, a jól megérdemelt nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelni és megparancsolni, hogy neki ezen alkalomból, sokévi és sikeres szolgálata elismeréséül, a legfő megelégedés kifejezése tudtára adassék; továbbá: Hauke István műszaki tüzérségi alezredest, a pólai tüzérszertár parancsnokát — a prágai tüzérszertár parancsnokává, és Holecek Venczel műszaki tüzérségi alezredest, a steini lőporgyár parancsnokát — a pólai tüzérszertár parancsnokává kinevezni; azután: Ziedler Gyula várakozási illetékkel számi, szabadságolt 28. számú gy.-ezredbeli őrnagynak, a megnyitott felülvizsgálat következtében a csapatszolgálatra képtelen, de helyi szolgálatra alkalmas e gyanánt nyugalmaztatását, és Obst Ede 77. sz. gy.-ezredbeli őrnagynak, a felülvizsgálat következtében »jelenleg szolgálatképtelen« gyanánt, egy év tartamára a várakozási illetékkel száml. szabadságoltak viszonyába helyezését elrendelni; továbbá a következő 1. oszt. századosoknak őrnagyi helyi alkalmazásokra előjegyzésüket elrendelni, névszerint: tordai Winkner Gábornak, a 60. sz. gy.-ezredben; Lederer Seligmannak, a 98. sz. gy.-ezredben; Klautschek Jánosnak, a 88. sz. gy.-ezredben, és Wojatzek Józsefnek, a 85. sz. gy.-ezredben; azután: Schmidag Sándor, és Pokorny Sándor nyug. 1. oszt. századosoknak a czimz. őrnagyi jelleget dijmentesen, végül Stamek Antal 14. sz. dragonyos-ezredbeli őrmesternek, sokévi kötelességhű és sikeres szolgálata elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozni. Ó császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi február hó 18-án Bécsben kelt legf. elhatározásával, pásztori báró Pászthory Árpád nyugállománybeli honvéd-századosnak, a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen legk. adományozni méltóztatott. Ifjabb gróf Ráday Gedeon, s. k. A magyar királyi igazságügyminister, Vincze Miklós jászberényi kir. járásbirósági aljegyzőt a karczagi, Apáthy Gyula nagyszebeni kir. törvényszéki aljegyzőt pedig a nagyszebeni kir. törvényszékhez jegyzőkké, továbbá Csolnoky István veszprémi kir. törvényszéki joggyakornokot a veszprémi kir. törvényszékhez aljegyzővé, Baka Elek nagyszebeni kir. törvényszéki segédtelekkönyvezetőt ezen kir. törvényszékhez telekkönyvvezetővé, Krisán György szászsebesi kir. járásbirósági írnokot a nagyszebeni kir. törvényszékhez, és Bartha Miklós deési kir. törvényszéki írnokot a dévai kir. törvényszékhez segédtelekkönyvvezetőkké, Horváth János cs. és kir. 12. huszárezredbeli számvevő-őrmestert a mezőkövesdi kir. járásbírósághoz írnokká; végre Csíki János brassói ügyvédi írnokot a bosszufalusi kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister, Kiss Géza marczalii kir. járásbirósági aljegyzőt a pécsi kir. járásbírósághoz, és Bemner István szegedi kir. járásbirósági végrehajtót a váczi kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Berzeviczy Rezsőt, Sárosmegye tapolyi járása szolgabiráját, ezen szolgabirói járás iskolái számára, — Kalmár livadar soóvári m. kir. kincstári erdőmestert pedig a Sárosmegyébe kebelezett Soóvár, Kakasfalva, Sós-Ujfalu, Aranybánya, Vörösvágás, Dubnik és Keczer-Peklén községek számára, ideigl. iskolalátogatókká nevezte ki. Neumann Sándor ungvári illetőségű jelenleg kunszentmártoni lakos vezetéknevének a Németh-re kért átváltoztatása, folyó évi 11.977. számú bel ügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, f. évi 5686. sz. a., az izraelita zugiskolák iránt a következő rendeletet intézte az összes tanfelügyelőkhöz, — közölvén azt egyszersmind az összes közigazgatási bizottságokkal is. Ámbár a közigazgatási bizottságok jelentéseiből értesülve vagyok arról, hogy az izraeliták által rendes hitközségi iskoláikon kívül, vagy olyanok nem létében, egyes családok által fentartott magán jellegű zugiskolák irányában itt-ott a közigazgatási bizottságok a hozzájok 1876. évi szeptember hó 2-áról 20,311. sz. a. kibocsátott rendeletem 1. §. 4. pontja értelmében járnak el, s azok bezáratását több helytt elrendelték, mindazonáltal ily zugiskolák az ország különböző vidékein még ma is léteznek s tüzetnek, holott azokban sem a tanítók nem képesített egyének, sem a törvényben kiszabott tantárgyak nem taníttatnak, sőt ha névleg föl is vannak véve, taníttatásukra a kellő gond és idő nem fordittatik, sem különösen az 1879. évi XVIII. t.-cz. rendeletei végre nem hajtatnak; ellenkezőleg a tanulók, a magyar nyelv és a rendes tantárgyak mellőzésével vagy hátratételével, kiválólag sőt majdnem kizárólag, a héber tantárgyak szertelen tanításával foglaltatnak el. Biztos tudomást kívánván szerezni az ily zugiskolák létezéséről és működéséről, felhívom (a czímet) hogy mielőbb, legfölebb azonban e rendeletem vételétől számított egy hónap lefolyása alatt, tegyen alapos és részletes jelentést a tankerületében netalán létező izraelita zugiskolákról, egyenkint megnevezvén a községeket, melyekben ilyenek fennállanak, valamint a hitközséget (rabbikerületet), melyhez azok tartoznak, és kimutatva egyenkint ezen zugiskolákról, amilyen azok helyisége, iskolai bútorzata és felszerelése (taneszközeik) ? b) név szerint kik a tanítók és képesítettek-e vagy nem ? c) mely tantárgyakat, mily heti órákban, s mely tankönyvek szerint tanítanak ? d) eleget tesznek-e a népoktatási törvények, és különösen az 1879: XVIII. t.-cz. követelményeinek ? Egyúttal meghagyom (a czimnek), hogy az e részben hozzám teendő jelentése másolatát a közigazgatási bizottságnak is mutassa be, és felhiván annak figyelmét a közigazgatási területén létező zugiskolákra, szólítsa fel azt, hogy felhivatott 1876. évi 20,311. sz. rendeletem értelmében, az ily törvénytelen zugiskolák haladéktalan bezáratását rendelje el, vagy amennyiben az ily zugiskola bezáratása valamely rendkívüli körülmény vagy tekintet miatt (pl. ha a községben semminemű nyilvános iskola nem léteznék) azonnal eszközölhető nem volna, jelentse ki, hgy a bezáratási rendelet végrehajtására legfölebb három havi határidőt engedhet, melyen túl egyetlen ily iskola fennállása sem tűrhető meg. Ezen eljárásáról is jelentését, a közigazgatási bizottság intézkedéseinek megtörténte után, a legrövidebb idő alatt elvárom. Kelt Budapesten, 1883. évi február hó 15-én. Trefort, s. k. Szabályzat a hadsereg és hadtengerészet ujonczainak és póttartalékosainak a különböző fegyvernemekhez és a hadseregbeli intézetekhez való kiválasztása és beosztása iránt. (Melléklet a 7051/V. számú honv. minist. körrendelethez.) I. Azon testmagasság és azon különös tulajdonságok, a melyek az ujonczoknak és a póttartalékosoknak a hadsereg és a hadtengerészet különböző fegyvernemei és intézetei számára való kiválasztására nézve irányadók, a következők: Lapunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.