Budapesti Közlöny, 1884. június (18. évfolyam, 128-150. szám)
1884-06-01 / 128. szám
értekezletek jegyzőkönyveit aláírja, akár vétetett fel a jegyzőkönyvbe észrevételeket, akár nem. 7. Nem magyar tannyelvű középiskolákon az Érettségi vizsgálati Utasítás 7. §-a (írásbeli vizsgálati dolgozatok) a következő módosulás alá esik: Az iskola tannyelvén készítendő írásbeli dolgozat azon helyet foglalja el, melyet a magyar tannyelvűeken a magyar nyelvi dolgozat, vagyis »Értekezés kívántatik az iskola tannyelvén a középiskolai tananyag köréből vett valamely tárgyból oly czélból, hogy a tanulónak alapos nyelvtani ismeretei, helyes gondolkodása és gondolatainak írásban való szabatos kifejezése megítélhetők legyenek.« Ily középiskolákon a magyar nyelvi dolgozat iránti követelés szintén módosulást szenved és itt az iskola tannyelvéből magyarra való fordítás, vagy esetleg valamely, a középiskola tananyagának köréből vett szabad dolgozat kívánandó, ez utóbbi esetben is különösen az alapos nyelvtani ismeretek megítélésére való tekintettel. Ahol az iskola tannyelve épen német, mely különben is tárgya minden intézeten az írásbeli vizsgálatnak, ott a fordítás magyarból németre magától elesik, mert annak helyébe a német nyelven készítendő értekezés lépett. A magyarból más nyelvekre, úgymint latinra francziára és a nem német, hanem román vagy szerb tannyelvű intézeten a németre is, nem magyarból, hanem az intézet tannyelvéből kivonandók a fordítások. Végre a szóbeli vizsgálat ily intézeteken az intézet tannyelvén történvén, a fordítások is latinból, francziából, magyarból, németből — az intézet tannyelvérel viszont történnek. 8. §. A kormányképviselő eljárásáról és tapaszlatairól kimerítő jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi ministernek. (A törvény 23. §. d) pontja). E jelentésében ki terjeszkedik az érettségi vizsgálat egész menetére és összes eredményeire, különösen a következő szempontokat véve irányadókul : 1. A befejezett középiskolai tanfolyam alatt fölkarolt tananyag mennyisége megfelel-e az illetékes felekezeti főhatóság által megállapított s a miniszer által tudomásul vett tantervben megállapított mértéknek ? 2. A tanítás színvonala általában elérte-e, illetőleg megtartotta-e a középiskola számára kijelölt határvonalt ? 3. Az érettségi vizsgálat eredménye megfelel-e a követelményeknek (Éretts. vizsg. Utasítás 2. §.) ? — S ha nem, miben mutatkozik hiány? Jelentésében ki kell emelnie továbbá : megtartottak-e a törvény és az Éretts. vizsg. Utasítás határozatai ? tett-e s mi ellen észrevételt jegyzőkönyvileg ? különösen: kivánta-e egy vagy több, vagy esetleg az összes tanulók érettségi bizonyítványai kiadatásának felfüggesztését ? s ha igen , ezt részletesen kell indokolnia. Jelentését az érettségi vizsgálatok befejezése után minél rövidebb idő alatt, az esetben pedig, ha a jegyzőkönyvben felfüggesztést kér, melynél fogva további eljárásnak s vizsgálatnak van helye, legfölebb egy hét alatt kell a miniszerhez fölterjesztenie. NEM HIVATALOS RÉSZ. Pályázat a cs. és kir. hadapród-iskolákba való felvételről. a Bécsben, Budapesten és Prágában létező gyalogsági hadapród-iskolák I. tanfolyamára külön-külön 80, a Károlyvárosban, a Brünn melletti Karthausban, Krakkó melletti Lobzowban, továbbá a Nagyszebenben, és Triesztben létező gyalogsági hadapród-iskolák I. tanfolyamára külön-külön 40, a Grácz melletti Liebenauban, valamint a Pozsonyban, Innsbruckban és Temesvárott létező gyalogsági hadapród-iskolák I. tanfolyamára különkülön 30, a tüzérségi hadapród-iskola I. tanfolyamára 80, az utászi hadapród-iskola I. tanfolyamára 40, a mérnökkari hadapród-iskola I. tanfolyamára 12, a lovassági hadapród-iskola II. tanfolyamára 80, a lovassági hadapród-iskola IV. tanfolyamára 25. A hadapród-iskolák többi tanéveire növendékek csak az esetben vétetnek fel, ha természetes fogyaték (halálozás, elbocsátás) következtében helyek megüresednek. A felvétel általános feltételei a következők : 1. testi alkalmatosság; 2. minden tekintetben kifogástalan előélet; 3. megfelelő előképzettség; 4. azon kötelezettség elvállalása, hogy az illető a hadapród-iskolából való kiléptével minden ottan elvégzett vagy megkezdetett tanév után a törvényszabta három évi sorhadi tettleges szolgálaton kívül még egy-egy évvel a közös hadseregben tovább fog szolgálni; 5. azon kötelezettség, hogy az előírt felszerelési tárgyak megszerzését és fentartását saját költségéből eszközli, és 6. hogy az iskolai czélokra időnként meghatározott évi járulékot mindenkor pontosan a kellő időben kifizeti. Ide vonatkozólag megjegyeztetik, hogy a lovassági hadapród-iskola növendékei fentebb említett járulékokon kívül a házas lovak, és a lovaglási oktatáshoz megkívántató szükségletek beszerzésére rendszeresített s ezen iskolánál létesített »lovaglási alap«-hoz évenként előlegesen és egyszerre 200 forintot köteleztetnek lefizetni. Ezen összeg csak kevésbbé vagyonos katonatisztek és katonai hivatalnokok fiainál, indokolt folyamodvány folytán, 100 forintra szállítható le. A 3. ponthoz. A megfelelő előképzettség igazolása — iskolai bizonyítványok előmutatása, és a felvételi vizsga sikeres letétele által történik. Az iskolai bizonyítványoknak elő kell tüntetni hogy a pályázó az elvégzett tanintézeteket (osztályokat) általánosságban legalább kielégítő eredménynyel végezte, — és pedig: a) a gyalogsági hadapród-iskola I. tanfolyamára való felvételhez: legalább valamely nép-, vagy polgári iskolának teljes, vagy valamely középiskola II-ik osztályának elvégzése kívántatik meg. Azon pályázók, kik valamely alsó reáliskola vagy gymnasium négy osztályát végezték, elősorban vétetnek fel. b) A tüzérségi, vagy utászi hadapród-iskola I. évi tanfolyamára való felvételhez : valamely állami reáliskola, vagy alsó gymnasium legalább 4 osztóiknak, avagy ezekkel egyen rendű tanintézet megfelelő osztályának elvégzése. Azon pályázók, kik valamely reáliskola, vagy gymnasium ötödik vagy hatodik osztályát elvégezték, elsősorban vétetnek fel. c) A lovassági hadapród-iskola IIL tanfolyamára való felvételhez: legalább valamely reáliskola, vagy gymnasium hat alsó osztályának, avagy ezen iskolákkal egyen rendű más tanintézet megfelelő tanfolyamának elvégzése; d) a lovassági hadapród-iskola IV. tanfolyamára való felvételhez megkívántatok: valamely reáliskola, gymnasium, vagy ezekkel egyenjellegű más tanintézetnek teljes befejezése; e) a mérnökkari hadapród-iskola I. tanfolyamára való felvételhez valamely reáliskola teljes bevégzése kívántatik meg. A hadapród-iskolákba való felvételre pályázók mindannyian felvételi vizsgának vannak alárendelve. A cs. és kir. hadapród-iskolákba az 1884/5. A pályázók választásánál az eddig nyert nevetanév kezdetével (szeptember hó 18-án) növendélés különös figyelembe vétetik, kék körülbelül az alább megjelölt számban vétet A pályázati folyamodványok legkésőbb 1884. nek fel, és pedig: I évi junius hó 25-ig azon hadapród-iskola parancs- A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 24.793. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy Torontálmegye területéhez tartozó Debelidcsa községben, a f. évi junius hó 14-re eső országos vásár ez évben kivételesen 1. évi junius hó 9-én tartassák meg. 2 vokságához küldendők, amelybe a pályázók magukat felvétetni kívánják. Hiányos vagy elkésve beérkezett folyamodványok figyelembe nem vétetnek. Felvételért folyamodó pályázónak az illető hadapród-iskola részéről a szabályrendeletek alapján bekövetkező elutasítása ellen, további felfolyamodásnak helye nincsen. Kelt Budapesten, 1884. évi május hó 12-én. Hirdetmény. A m. kir. belügyministerium kiadásában a folyó 1884-ik évben megjelent és Nágel Ottó könyvkereskedőnél, mint főbizományosnál (Budapest, VIII. kerület, Muzeum-körut, »Nemzeti Színház* bérháza) kapható. 1884. évi törvénygyűjtemény magyar szövegű nyolczadrétű kiadás I. füzete (I—X. törvényczikk) — írt 45 kr ugyanannak II. füzete (XI— XVI. törv.czikk) — » 25 » 1884. évi törvénygyűjtemény magyar szövegű 16-odrétű kiadás I. füzete (I—X. törv.-czikk) — » 50 » ugyanannak II. füzete (XI— XVI. törv.-czikk) — » 30 » 1884. évi törvénygyűjtemény német szövegű kiadás I. füzete (I—X. törv.-czikk) — » 50 » 1884. évi törvénygyűjtemény tót szövegű kiadás L füzete (I—X. törv.-czikk) — » 50 » 1884. évi »Magyarországi Rendeletek Tára« I. füzete — » 60 » ugyanannak II/III. (kettős) füzete » 50 » 1884. évi XVI. törvényezikk: »a szerzői jogról« 16-odrét — » 20 » 1884. évi XVII. törvényezikk: »ipartörvény« 16-odrét — » 50 » Ges.-Art. XVII. v. J. 1884. »Gewerbegesetz« 16-odrét — » 50 » az ipar-törvény magyar-német kiadása 16-odrét — »80 » Az »Országos Törvénytár« szerkesztősége. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1884. évi május hó 18—26-ig. (A földmivelés-ipar- és keresked.m.kir.ministerium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelentések alapján.) (Folytatása és vége.) IV. Alföld déli része. Bács-Bodrogmegye. (I. tiszai, I. felső, II. felső, apatini, óbecsei, zombori és újvidéki járás.) Az L tiszai járásban úgy az őszi, mint a tavaszi vetések jól állnak, a tengeri kapálása folyamatban van, a gyümölcs a rozsdától szenvedett; az I. felsőben a rozsvetéseken rozsda észlelhető, az árpa és zab jól áll; a II. felsőben a búzában rozsda mutatkozik, a tengeri jól kikelt, sok helyen már meg is van kapálva; az apatiniban a búza kitűnő szép, árpa már elvirágzott; a repeze megsárgult, a kender szépen kikelt; az ó becseiben a repeze jó középtermésre mutat, az árpa és a zab szépen áll, a tengerikapálás folyamatban van ; a zombokiban a búzában több helyt a rozsda mutatkozik, a takarmánynövények igen jól állnak; az újvidékiben a repeze szépen elvirágzott. Békés megye. (Csabai, békési, orosházi és szarvasi járás.) A csabai járásban a tavaszi vetések kitűnően gyarapodnak, a repezében és a takarmányrépában a bolha sok kárt tett; a békési járásban a repezét a penészbogár meglepte, úgy az őszi, mint a tavaszi vetések jól állnak; az orosházaiban a búza és a repeze igen jól áll; a szarvasiban a búza középszerűen áll; a tengeri még nem kelt ki. Csanádmegye. (Batonyai, makói és nagylaki járás.) A batonyai járásban a repeze a sok hideg eső miatt rosszul virágzik, a korai őszi búza igen szép, a későiek megritkultak, a tavaszi búza tűrhető, a rozs igen szép, az árpa és zab a nagy szárazság folytán igen fejletlen; a makóiban az őszi búzák helyenkint rozsdásak, a szőlőtermés jól mutatkozik ; a nagy-lakiban a búza kitűnően áll, az