Budapesti Közlöny, 1885. december (19. évfolyam, 275-298. szám)
1885-12-01 / 275. szám
betét-könyvecske 2. lapjának felső szélén, annak számát és a betevő lakczímét feljegyzi, az első rovatba a betét keltét, a 2-ikba a betett összeget betűkkel — még pedig mindig olyformán vezeti be, hogy az összeg első betűjét nagybetűvel írja és közvetlenül a betűk előtt és után egy vonást csinál pl.: »— Egy — frt«, »— Kétszáz — frt« ; ha a betét takaréklappal eszközöltetett, ezen körülményt »T.« betűnek feljegyzésével tünteti ki, sha több takaréklappal történt, azok darabszámát a »T.« betű elé írja, a 3. rovatba a betét-összeget számokkal, az 5-ikbe pedig a betevő követelését bejegyzi, utóbbi első betét alkalmával egyenlő a betett összeggel, s ugyanezen adatokat egyúttal a fehérszínű napi aljegyzékbe (3. sz. nyomtatvány) is igtatja. Ezek után pedig a betét-könyvecske 6. rovatát névaláírásával, 7. rovatát pedig a hely- és kerti bélyegző lenyomatával ellátja, a postatakarékpénzhez beküldendő nyilatkozatot a betét könyvecskéből kivágja, s ezt a betevőnek átadja, le)írni nem tudók részéről. Ha írni nem tudó személy jelenik meg, a postaalkalmazott figyelmezteti, hogy tartozik a postaalkalmazott előtt ismeretes, írni tudó tanút magával hozni. Az ilyen betevő a nyilatkozatot és betétkönyvecskét kézjegyével látja el, melyet a névaláíró tanú saját neve aláírásával hitelesíteni tartozik. Oly írni nem tudó betevő nevét, kit a posta-alkalmazott személyesen ismer, vagy ki személy-azonosságát, illetőségi, katonai vagy honvéd-igazolványnyal, munka-vagy cselédkönyvvel kimutatja, a posta-alkalmazott írja be a könyvecskébe és a nyilatkozatra , annak kézjegye mellé világosan elősorolva: személyes ismeretség, vagy mely okmány alapján írta azt be, mely utóbbi esetben az okmány kelte, száma, és az azt kiállító hatóság neve is feljegyzendő. Máskülönben a fent leírt eljárás követendő. Eljárás minden további befizetés alkalmával. 34. §. További betétek, akár készpénzben, akár takaréklapok útján teljesittetnek, más, tetszés szerinti személy által is, bármely közvetítő hivatalnál minden formaszerűség mellőzésével eszközölhetők.Ezeket is, úgy mint az első betétet a betétkönyvecskébe és a megfelelő napi aljegyzékbe be kell vezetni. Minden további betétet az előző követeléshez hozzá kell adni, és az így nyert követelési összeget az 5-ik rovatban ki kell tüntetni. A postahivatal által saját készletéből kiadott betét-könyvecskékre eszközölt betétek a fehérszínű, a más közvetítő postahivatalok által kiadott betét-könyvecskékre eszközölteket pedig a világos kék szinű 4. sz. napi aljegyzékbe be kell vezetni és minden egyes tételnél az illető betevő utolsó követelését pontosan följegyezni. Ha a betevő lakását megváltoztatta volna, mely körülményre nézve az minden alkalommal megkérdezendő, új lakczimét a betét-könyvecske felső szélén és a napi aljegyzékben fel kell jegyezni. Mihelyt a betét-könyvecskének egy lapja teljesen megtelt, az utolsó követelés összegét a következő lapra, mint áthozatalt át kell vezetni. A betétek elévülése. 35. §. A betétek s ezek tőkésített kamatai az 1885. évi IX. t.-cz. 22. §-a értelmében a betét-könyvecskébe való utolsó bejegyzés, vagy az utolsó fölmondás napjától számitott 30 év alatt elévülnek Az elévülést azonban megszakítja a betét könyvecskébe való minden újabb bejegyzés vagy felmondás. (Folytatjuk.) A békési ipartestület kebelében az 1884: XVII. t.-cz. 141. §-a értelmében létesített békéltető bizottság alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügy m. kir. ministerium által, f. évi 62,126. sz. alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak. A Puszta-Szent-Mihály község területén létesített ipartársulat alapszabályai, a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 62,330. sz. alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak. A heves megyei gazdasági egylet módosított alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, I. évi 62,702. szám alatt, jóváhagyattak. # NEMEITATALOS RÉSZ. Tisza Kálmán ministerelnök jubilaeuma. Nem volt hivatalos jellemű, inkább az ország túlnyomó többségének lélekemelő nemzeti ünnepe az az ovatio, melyben Tisza Kálmán miniszerelnököt, a trón és nemzet közti kapocs képviselőjét, tíz éves kormányzásának évfordulóján, az ország minden részének különbféle hatóságai és testületei részesítették. Elsősorban kell kiemelnünk Felséges Aszszonyunk, valamint ő fenségük Rudolf trónörökös és Stephania főherczegné s Kóburghy kegyes és szívélyes távirati üdvözlésüket. A tisztelgések még november hó 28-án megkezdődtek, a mikor is d. e. 10 órakor a róm. kath. püspöki kar képviselői, Haynald Lajos kalocsai bibornok-érsekkel élükön, üdvözlők a ministerelnököt. Majd a ministerelnökség személyzete jelent meg, élükön Tarkovics József ministeri tanácsossal, ki hivatalnok-társai nevében díszes feliratot is nyújtott át a ministerelnöknek. Vasárnap, november hó 29-ikén az ünnepeltnek miniszertársai jelentek meg először üdvözletre, élükön Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi ministerrel. Majd a főrendi- és képviselőház tagjai következtek, kiknek szónokuk báró Vay Miklós koronaőr ékes beszédben sorolá fel a ministerelnöknek 10 éves pályáján szerzett érdemeit. A beszédére következett s szűnni nem akaró lelkes éljenzéset kísért válasz után a különböző vallásfelekezetek küldöttségét fogadta a miniszerelnök. A gör. keleti szerb egyház küldöttségét Angyelics German patriarcha; a budapesti gör. h egyházközség küldöttségét Szaczellári Gy vezető; azután következett a dunamelléki ref. egyházkerület küldöttsége, Szász Károly püspökkel élén ; a dunántúli ref. egyházkerületé, Pap, Gábor püspöktől vezetve; majd a budapesti ág. evang. egyházak küldöttsége, Busbach Péterrel élén ; az unitárius egyház küldöttsége Ferencz József püspök vezetése alatt; végül az izraelita hitfelekezetek, s aztán a budapesti autonóm izraelita hitközség küldöttsége. Ezután a budapesti tudományegyetem tanácsa járult a ministerelnök elé, dr. Lechner Ágost rectorral élénk, majd a közös hadsereg, honvédség és csendőrség képviselői, kiknek nevében báró Edelsheim-Gyulay Lipót orsz. főhadparancsnok üdvözlé az ünnepeltet. Aztán az összes minister sok tisztelgő küldöttsége jelent meg, Tanárky G- 1 diáktitkárral élén; utánok pedig Budapest törvényhatóságának küldöttsége, melynek Ráth Károly főpolgármester tartott üdveszédet. A Fiume város küldöttsége fogadtatott, élén gr. Zichy Ágost kormányzóval, utánuk pedig a megyék küldöttei, a következő sorrendben: Abauj- Tolna megye, Darvasi Imre főispán; Árvamegye, Szmrecsányi Dárius főispán; Bács-Bodrogmegye, Sándor Béla főispán; Barsmegye, Mailáth István főispán; Biharmegye, Beöthy Andor alispán; Beregmegye, Jobszt Gyula alispán; Csikmegye, Mikó Bálint főispán; Csongrádmegye és Hódmezővásárhely város, Rónay Lajos főispán; Fogarasmegye, Horváth Mihály főispán; Hontmegye b. Majthényi László főispán; Hunyadmegye, Pogány Károly főispán; Győrmegye, gróf Batthyányi Lajos főispán; Jász-Nagykun-Szolnok megye, Balogh Imre főispán; Kolozs megye, Gyarmathy Miklós alispán; Komárom megye, Zuber Károly főispán; Krassó-Szörénymegye, Tabajdi főispán; Liptó megye, Plathy Gyula; Máramaros megye, Lónyay Gábor főispán; Nagy- és Kisküküllő megyék, gr. Bethlen Gábor főispán; Nyitramegye, gr. Gyürky Ábrahám főispán; Pest-Pilis-Solt- Kiskun megye, gróf Szapáry István főispán ; Pozsony megye, gr. Eszterházy István; Sárosmegye, Mattyasovszky főispán; Szatmár megye, Domahidy főispán; Szeben megye, Brennerberg Mór főispán; Szilágy megye, gr. Bánffy Béla főispán ; Sopron megye, herczeg Esterházy Pál főispán; Szolnok-Doboka megye, b. Bánffy Dezső főispán; Temes megye, Ormós Zsigmond alispán; Tolna megye, gr. Széchényi Ferencz főispán; Torontál megye, Hertelendy József főispán; Udvarhely megye, Dániel Gábor főispán ; Ugocsa megye, Perényi Zsigmond főispán; Ungmegye, gr. Török Napóleon főispán; Zemplén megye, Molnár István főispán; Vasmegye, Radó Kálmán főispán; és Zólyom megye küldöttsége, dr. Radvánszky Béla főispán vezetése alatt; továbbá: Igló város küldöttsége Münnich Aurél; Kassa város, Darvas Imre főispán ; Kecskemét város, Lestár Péter polgármester ; Komárom város, Tátray polgármester; Nagybecskerek város, Demkó Pál orsz. képviselő; Kolozsvár város, Haller Károly polgármester; Nagy- Várad város, Sál polgármester; Pécs város, Perczel Miklós főispán; Pozsony város, Mergl János polgármester ; Selmecz és Bélabánya városok, Ocsovszky Vilmos polgármester ; Szabadka város, Mamusich Lázár; Temesvár város, Telbisz Károly polgármester ; Baja város, Jankovich Aurél főispán; Pápa város, Láng Lajos képviselő; Szolnok város, Hubai Ferencz polgármester; Nagy-Kanizsa város, Babocsay polgármester; Újvidék város küldöttsége, Grossinger K. polgármester vezetése alatt, végül a fővárosi államrendőrség, Török János főkapitánynyal élén. A tisztelgések délután 4 órako értek véget. Este 6 órakor a ministerelnök tiszteletére a vigadóban fényes díszebéd volt, melyen ezernél többen vettek részt. A ministerelnök közül Haynald Lajos kalocsai bibornok-érsek, gr. Andrássy Gyula, Angyelics German patriarcha, b. Edelsheim-Gyulay Lipót, gr. Szapáry Gyula, Vizsolyi Gusztáv, Trefort Ágoston, gr. Zichy Ágoston, Péchy Tamás, Graef Ede, gr. Zichy Ferencz, Perczel Béla, Jókai Mór, Kovács Zsigmond foglaltak helyet, továbbá a többi ministerek, az államtitkárok, odább a városi és megyei küldöttségek. Az első felköszöntőt Tisza Kálmán mondotta-n __ • Ő Felségükre a Királyra és Királynéra, s ő fenségükre : a trónörökösre és Stefánia főherczegnőre. Ezután Haynald Lajos kalocsai bibornok-érsek köszönte fel ékes beszédben az ünnepelt ministerelnököt, majd Jókai Mór az összes miniszereket. Nem sokára ezután oszolni kezdett a fényes társaság. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ.