Budapesti Közlöny, 1887. március (21. évfolyam, 48-73. szám)
1887-03-01 / 48. szám
függeléke jelen II. függelék által érvényen kívül helyeztetik. A cs. kir. osztrák kereskedelmi minister ur egyidejűleg ugyanily értelmű intézkedést tesz a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén levő vasutakra nézve. Kelt Budapesten, 1887. évi márczius hó 1-én. Baross, s. k. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister f. évi 7722. szám alatt a következő Szabályrendeletet bocsátotta ki a magyar korona területén lévő rendes üzleti vasútakra nézve 1877. évi február hó 10-én 953. szám alatt kiadott «Jelzési utasítás» II. Függeléke tárgyában. A magyar korona területén lévő rendes üzletü vasutak számára 1877. évi február hó 10-én 953. sz. a. kiadott és 1877. évi julius hó 1-én hatályba lépett .Jelzési utasításihoz ezennel egy II. Függelék adatik ki. E függelék által a jelzési utasitás 51—55. továbbá 58—60. számai alatt foglalt nem kötelezett jelzések, a párhuzamosan haladó pályarészeken a vonat eleje és vége megjelölésére vonatkozó jelzéseknek módosítása mellett, kötelezőkké tétetnek. Másrészről felvétettek e függelékbe ama jelzések, melyek az állomásokba való be- és kijáratok, úgyszintén a nyílt pályán levő elágazások biztosítására szolgáló — egymással szerkezeti összefüggésben álló — váltó- és jelzőállító berendezéseknél, nemkülönben vonatközt tartó meneteknél alkalmazásba veendők. Az ezen függelékben foglalt azon jelzések, melyek az állomásokba való bejáratokra, továbbá nyílt pályán levő elágazásokra, végre vonatkozt tartó menetekre vonatkoznak; azon esetben, ha vannak oly berendezések, melyek által a jelzők és a váltók, illetve a jelzők állásai egymástól függésbe hozatnak, kötelezők. Az állomásokból való kijáratot mutató jelzőknek felállítása azonban nem kötelező. Ha az állomási bejáratok biztosítására szolgáló berendezéseknél valamely bejárati jelző egyúttal távjelzőül is használtatik, akkor az a távjelzőkre nézve előírt távolságban állítandó fel az első váltótól. A bejárati jelzőnek ezen kettős jellege azonban lehetőleg mellőzendő. Ami az elterelések jelzését állomási bejáratoknál illeti, a megjelölendő biztosított menetirányok számának megállapítását a vasútintézet belátására bízom. Ez azonban nem menti fel a vasútigazgatóságot azon kötelezettség alól, hogy minden ily berendezésre nézve, a fennálló szabályok értelmében, a jóváhagyást kikérje. A kijáratnak valamely állomás különféle vágányaiból jelzésére annyi jelzőárbocz állítandó fel, ahány a jelzendő kijárati vágány (vagy kijárati vágánycsoport). Minden jelzőárbocz annyi karral, illetve világgal látandó el, ahány menetirányt a vasútigazgatóság az illető vágányból, illetve vágánycsoportból, különböző vonalakra jelezni kíván. A nyílt pályán egymást közvetlenül követő, egyik vonalról a másikra való, elágazásoknál mindegyik menetirány jelzendő. Több vonalnak egy vonalba való beágazásánál minden egyes vonalon a beágazás előtt egy távjelző állítandó fel. Vonatközt tartó menetek biztosítására szolgáló berendezéseknél külön, ezen berendezésekbe be nem csatolt és csupán az állomások vagy elágazások fedezésére szolgáló távjelzőknek felállítása tilos. Nyílt pályából kiágazó iparvágányok, melyekre közvetlenül mennek át a vonatok, pálya-elágazásoknak tekintendők; oly iparvágányok, melyek csak kocsik elhelyezésére szolgálnak, a jelzési utasítás 19. és 20. pontjában foglaltak szerint fedezendők. Ha valamely pályavonal több vasút vonatai által közösen használtatik, oly jelzők felállítása, melyek csak az egyik vasút vonataira nézve érvényesek, meg nem engedtetik. Ami az eddigi nem kötelező, most azonban kötelezőkké tett jelzéseknek oly vasutakon leendő alkalmazását illeti, melyeken azok ez ideig nem alkalmaztattak, ajánlatos, hogy a m. kir. államvasutaknak erre vonatkozó utasításai irányadóul fogadtassanak el. Az ezennel kiadott II. Függelék 1887. évi június hó 1-én lép hatályba. A magyar korona területén levő rendes üzletü vasutak számára 1877. évi február hó 10-én 953. sz. a. kelt rendelettel kiadott «Jelzési utasítás» Függeléke, jelen II. Függelék által 1887. évi június hó 1-ével, hatályon kivül helyeztetik. A cs. kir. osztrák kereskedelmi minister ur, a kivel ez iránt értekeztem, egyidejűleg hasonló intézkedést tesz a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén levő vasutakra nézve. Kelt Budapesten, 1887. évi márczius hó 1-én. Baross, s. k. 3 A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, f. évi 6023. sz. alatt a következő rendeletet intézte valamennyi vármegye, továbbá valamennyi sz. k. és t. h. város közönségéhez és közigazgatási bizottságaihoz. A m. kir. honvédelmi minister úr f. évi február hó 3-ikán 4091. sz. alatt kelt átiratával arról értesített, hogy a hadapród iskolák, valamint minden közös hadseregbeli és honvédségi tisztképző intézetek növendékei és hallgatói tényleges szolgálatban állóknak tekintendők. Ennek folytán a volt m. kir. helytartótanács által 1862. évi október havában 71,700. sz. alatt kiadott orsz. közmunka utasítás érvényben fennálló 9. §-a értelmében fentnevezettek saját személyükre nézve a közmunka teljesítésére nem kötelezhetők. Felhívom ennélfogva a czímet, hogy az országos közmunka összeírásánál és a közmunkatartozások körül felmerülő ügyek elintézésénél jelen rendeletemet tartsa szem előtt. Kelt Budapesten, 1887. évi február hó 22-én. Baross, s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. A m. kir. belügyministeriumnál Stryj város tűzkárosult lakosai javára a következő további adományok folytak be: Irt ki Abauj-Tornamegye alispánja utján, a szikszói járás területén gyűjtött 5 — Bács-Bodroghmegye alispánja utján, Csurogh község mint erkölcsi testületnek adománya 5 — Gömörmegye alispánja utján, a megye területén gyűjtött 3 50 Bács-Bodroghmegye alispánja utján, Szent-Tamás község adománya 10 — Biharmegye alispánja utján, a megye területén gyűjtött 7884 Összesen 10234 Hozzá adva a már kimutatott 7985 771/2 és egy db ezüst húszast, heszen az összes eredmény 8088 ll1/, és egy db ezüst húszast. A budapesti gabnatőzsde hiv. árjegyzései: *) A budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásai szerint készpénzben. — A minőség hektoliterenkint és klgrkint. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ, * 1887. évi február hó 28-án. * Bánsági búza, 74 hektoliter (100 kgr.) —.-----— ‹ ‹ ?5‹ --------. — ‹ ‚ 76» -- .--------. --‹ » 77» -- .--------. — ‹ » 78» ----------- — ‹ · 79‹ ---------Tiszavidéki búza, 76» --------------‹ » 77» 8.75— 8.85 ‹ · 78н 8.90— 8.95 » » 7«· 9.-----9.05 ‹ » 76· 9.10— 9.15‹ · 81 9.15— 9.20 Pestvidéki » 76‹ » » 77» 8.70— 9.80 ‹ · 78» 8.85— 8.90 ‹ » 79· 8.95— 9.— ‹ · 80» 9.05— 9.10 ‹ » 81» 9.10— 9.15 Fehérmegyei » 76‹ ‹ · 77* 8.75— 8.85 ‹ · 78‡ 8.90— 8.95 ‹ · 79» 9.-----9.05 » » 80» 9.10— 9.15 ‹ · 81· 9.15— 9.20 Bácskai » 76‹ « · 77· 8.80— 8.90 « · 78‡ 8.95— 9.— · 79» 9.05— 9.10 ‹ » 80» 9.15— 9.20 » » 81· 9.20— 9.25 M, észak-ind. · 76‹ ‹ · 77· 8.65— 8.75 » · 78· 8.80— 8.85‹ · 79» 8.90— 8.95 » · 80· 9.-----9.05 » · 81‡ 9.05— 9.10 Rozs 70—72‡ 6.60— 6.85 Árpa (takarm.) 60-62· e.o— 6.80 » (égetni) 62 — 64³ 7.-----8.20 » (serfőzdéi)64—66» 8.30— 9.70 Zab 39—41} 6.55— 6.85 Tengeri (bánsági) 75› 6.05— 6.10 » (másnemű) 73› 6.-----6.05 Köles— » 4.75— 5.25 Káp. repcze— » --------------Báns. »— › A m. kir. belügyministeriumnál a szatmármegyei Sályi és Hágóti községi árvízkárosultak javára a következő további adományok folytak be: Irt ki Nógrádmegye alispánja utján, a megye területén gyűjtött 4 50 Gömörmegye alispánja utján, a megye területén gyűjtött 12 76 Összesen 17 26 Hozzá adva a már kimutatott 5685 65 Teszen az összes eredmény 5702 91 1886-ik évi deczember hóban átruházott szabadalmak. 13. Schulhof József Bécsben, egyenesben mozgatható zárkészülék lőfegyverek számára; a szab. kelt 1886. julius 13., leírás nyilt. Ezen szabadalom megelőzőleg kelt engedmény alapján Schulhof Francziska asszonyra Bécsben teljesen ruháztatott át. A budapesti időjelző Állomás értesítése, 1887. évi február hó 28-án. Áttekintése a mai időjárásnak : Európában: nagy légnyomás (779 — 782) az Északi- és Fekete tenger között nyúlik el s kiterjed a kontinens nagy részére (774—775). Az idő kevés hőváltozás mellett, részint derűs, részint változó, délen és északon helyenkint csapadékkal. Hazánkban, keleties, részben északnyugatias mérsékelt szelek mellett, a hőmérséklet keleten nagyobb lett, a légnyomás mindenütt felebb szállt. Az idő változó, közben napos, helyenkint derűs. Csapadék délen egy pár helyen volt. Az ország nagy része fagypont körül enyhe volt. Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Északnyugaton derűs, délkeleten változó, többnyire csendes időt várhatni, kevés hőváltozás mellett.