Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1888-04-01 / 78. szám

Görbületeknél a töltés külső oldala a túleme­­lésnek és a vágány-kibővítésnek megfelelően ki­szélesítendő. Töltések (l112 vagy l1/*) lábas lejtővel létesí­tendők, a bevágás lejtői pedig az anyag minősége szerint lesznek előállítandók. Az anyagárok lejtője egy lábasnál meredekebb nem lehet és a töltés lába és a nyitandó anyag­árok lejtője közt legalább 0,6 m. széles padka ha­gyandó ; azonfelül az anyagárkok oly módon léte­sítendők, hogy azokban káros vízfolyások ne kelet­kezhessenek. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvo­nuló töltéseknél a pályaszin l*o m.-rel a leg­magasabb árvíz felett lesz tartandó és ily he­lyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztosítandók. Átereszek és hidak úgy állítandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz szine között 0'5—1'o m. nyílt magasság ma­radjon. Mindazon helyeken, hol folyók vagy pata­kok a pályát megközelítik, a partok leválás és ki­mosás ellen kellően biztosítandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének meg­felelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számított 8—8 m. hosszúság­ban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szük­séghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek létesítendők. Az állomási hozzájáró utak azon részei, melye­ket engedélyesek tartoznak előállítani, valamint az állomási fensíkon fekvő utak is 0,15 mé­ter vastag kőalappal és 0,15 méter vastag kavi­csolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 □ m. és minden egyes őrháznál legalább 1000 □ m.-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához kavics használandó, s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0.25 m. vastag­sággal és a síntalpak magasságában 2.8 m. széles­séggel kell bírnia. Állomási terek, az utak kivételével, 10 cm., őr­házi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavics-réteggel borítandók. Tartalékul kötelesek engedélyesek kilométeren­ként 40 köbm. beágyazási anyagot az építési alap­ból beszerezni és a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon víz­áteresztők, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, kőből, tég­lából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyílt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalak­­kal s 2 xn. nyíláson felül vasszerkezettel építendők. III. Felépítmény. A pálya 1­ 435 m. vágány-szélességgel építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméte­renként 22,3 kgrmnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, miszerint igény­bevételük 4500 kgrm, keréknyomás alatt, cm.2-ként 1000 kgrmot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől középig mérve, az állomásokon legalább 4'50 métert, a nyílt vonalon pedig legalább 3'60 métert tegyen. Az engedélyesek kötelesek a felépítményi anya­gok 1/a0/0-át, s egy teljes váltót és keresztezést a szükséges talpfákkal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 2500 m. állomási mellékvágány létesítése kö­vetelhető, mely mennyiségbe a m. nyugoti vasút bobajánosházai állomásán lefektetendő vágányok nincsenek beszámítva. A közönséges talpfák hossza legalább 2­2 m. le­gyen, melyek, valamint a kitérők talpfái, telített puha vagy tölgyfából állítandók elő. A felépítmény többi anyagát és szerkezetét a­ ­ közmunka- és közlekedésügyi ministérium az enge­délyesek által kellő időben előterjesztendő részlet­tervek alapján határozza meg. (Folytatjuk.) Pályázati Hirdetmény a katonai nevelő- és képzőintézetekbe rendszeresített s az 188819-iki iskolai év kezdetével betöltendő ma­gyar állami alapítványi helyekre. *) Az 1882. évi XXV-ik törvényczikk értelmében a magyar korona országaibeli ifjak számára, a ka­tonai nevelő- és képzőintézetekben rendszeresített 120 alapítványi hely közül az idén az 1888/9-iki iskolai év kezdetével a Kőszegen, Kismartonban, Kassán és Szt.-Pöltenben létező katonai alreál is­kolák I-ső és HI-ik évfolyamaiban, a bécs-ujhelyi katonai akadémia és a bécsi műszaki akadémia I-ső évfolyamában, végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I-ső évfolyamában összesen 12 hely lesz betöltendő. Ezen alapítványi helyekből az akadé­miákban félfizetéses helyek is fognak adomá­­nyoztatni; az ilyen félfizetéses helyet nyert ifjú­nak hozzátartozói az ellátási díj felét vagyis éven­­kint 400 frtot tartoznak előleges félévi részletekben fizetni. A nevezett katonai tanintézetek többi évfolya­maiba pályázók rendszerint nem vétetnek fel s ezen intézetekben, jelesen a katonai alreáliskolák II-ik és IV-ik évfolyamaiban, továbbá a katonai főreál­iskola évfolyamaiban csak azon helyek lesznek be­töltendők, melyek ugyanazon tanfolyamokban idő­előtti önkéntes kilépés, elhalálozás, elbocsátás stb. által a folyó tanév befejeztéig az eddigi tapaszta­latok szerint csekély számban üresedésbe jönnek. A betöltendő helyekre a magyar korona orszá­gaiban honilletékes azon ifjak pályázhatnak, kik jó iskolai osztályzatot felmutatni képesek és kiknek atyáik magukat, ez országok érdekében bármely irányban kitüntették és szerényebb anyagi viszo­nyok között élnek. 1. Felvételi feltételek: a) Állampolgári jog a magyar korona orszá­gaiban ; b) szabályszerű életkor, mely a katonai alreál­iskolák I-ső évfolyamára nézve a betöltött 10-ik évtől a még túl nem haladt 12-ik évig, a katonai alreáliskola III-ik évfolyamára nézve a betöltött 12-ik évtől a még túl nem haladt 14-ik évig, a katonai akadémiák I. évfolyamára nézve a betöl­tött 17-ik évtől a még túl nem haladt 20-ik évig, végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I. évfo­lyamára nézve a már betöltött, vagy a felvételi tanév első évnegyedében betöltendő 14-ik évtől a még túl nem haladt 16 évig terjed. Ezen életkorra nézve az illető iskolai év kezdete, vagyis szeptember hó elseje irányadó; c) ép és az életkorhoz képest jól kifejlett test­alkat ; d) a megkívántató tanulmányok befejezése; e) a védtörvény által meghatározott hosszabb tényleges szolgálati kötelezettség elvállalása, és f) a tandíj­fizetés kötelezettségének elvállalása, a­mely — a fiumei tengerészeti akadémia kivéte­lével — évenként 14 írtban van megállapítva és minden iskolai év kezdetével fizetendő. 2. A megkívántató tanulmányok. A katonai alreáliskolák I. évfolyamába leendő felvételre, a népiskola IV. vagy V. osztályának lá­togatása jó eredménynyel; a katonai alreáliskolák III. évfolyamába leendő felvételhez, a középiskola vagy polgári iskola II. osztályának látogatása jó eredménynyel; a katonai akadémiák I. évfolyamába, a teljes középiskola utolsó osztályának látogatása jó ered­ménynyel ; végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I. évfolya­mába leendő felvételre a középiskola vagy polgári iskola 4-ik osztályának látogatása jó eredménynyel. *) Ezen helyek természetéről és magáról a nevelésről a katonai intézetekben bővebb tájékozást nyújt a Láner Gyula honv. minisz. titkár által szerkesztett és a honv. mi­nister által jóváhagyott »Az osztrák-magyar hadsereg kat. nevelő- és képzőintézetei, különös tekintettel a magyar állami alapítványi helyekre, ezimű munka, a­mely Buda­pesten Grill udv. könyvárusnál kapható. 3. Felvételi vizsga. Pályázóknak, az adományozott alapítványi helyre leendő felvételük mulhatlan feltételét a felvételi vizsgának jó sikerű kiállása képezi. Mielőtt pályázók a felvételi vizsgát letennék, a katonai nevelőintézet orvosa által megvizsgáltat­nak s az alkalmatlanoknak találtak vizsgára nem bocsáttatnak. Azon pályázókra nézve, kik a német nyelvet nem értik, ezen hiány egyéb tekintetben igazolt jó képesség mellett, a katonai alreáliskola I. évfolya­mába való felvételre nézve akadályt nem képez; ezen pályázók tehát a felvételi vizsgát anyanyelvü­kön is letehetik. A katonai alreáliskolák többi évfolyamaira pá­lyázók a felvételi vizsgát szintén tehetik anyanyel­vükön, ha a vizsgáló­bizottságnak van egy oly tagja, a­ki a vizsgát a jelölttel annak anyanyelvén képes megtartani, de ezen pályázóknak is annyira bír­­niük kell a német nyelvet, hogy az előadásokat ha­szonnal hallgatni képesek legyenek. A katonai főreáliskolába és a katonai akadé­miákba való felvételt kérő pályázók a vizsgát né­met nyelven kötelesek letenni, és ezen nyelvet annyira kell lírniük, hogy a tanulmányokban való előmenetelük e tekintetben biztosítva legyen. A katonai reáliskolák magasabb évfolyamaira és a katonai akadémiák­l­ső évfolyamára pályá­zóknak felvételi vizsgája általában kiterjed az előbbi évfolyamok tantárgyaira oly mérvben, a minőben azok az illető évfolyamban előadattak. A katonai ügyességek és katonai gyakorlatok nem képezik a felvételi vizsga tárgyát. A felvételi vizsgák az iskolai év kezdetét meg­előző napokban tartatnak s azoknak határidejéről és helyéről az érdekelt felek tudósittatni fognak. Ezen felvételi vizsgák nyilvánosak. A felvételi vizsgák helyére való utazás költsé­geit, pályázók hozzátartozói kötelesek viselni. A katonai reáliskolák tanterve lényegileg meg­felel a nyilvános reáliskolák hasonló osztályaiban érvényben levő tanrendszernek; minélfogva a pol­gári reáliskolákból a katonai nevelésbe átlépő ifjaknak a felvételi vizsga letevése különös nehéz­séget nem fog okozni. Ellenben figyelmeztetnek a gymnásiumokból a katonai nevelő- és képzőintézetekbe átlépni óhajtó ifjak, hogy a katonai alreáliskolák 4-ik osztályába és a katonai főreáliskolába pályázók a természet­­tanból, a bécsi műszaki akadémia 1-ső évfolyamába pályázók pedig az ábrázoló mértanból is kötelesek felvételi vizsgát tenni, s hogy ennélfogva az emlí­tett tantárgyakból magánoktatás útján kell a szük­séges ismereteket megszerezniök. Tekintettel a polgári reáliskolák és gymnásiumok tanterve között fennálló különbségre, s hogy a gymnásiumokból a katonai nevelésbe átlépő ifjak­nak a felvételi vizsga letevése megkönnyíttessék, a szabadkézi rajzból, a mértani rajzból és a terep­rajzból felvételi vizsga nem kívántatik a jelöltek­től ; kívánatos azonban a további haladás meg­­könnyítése szempontjából, hogy a katonai intézetek magasabb évfolyamaiba belépni óhajtó jelöltek ezen tárgyakból is megszerezzék maguknak az alapismereteket. A nyelvek közül a katonai reáliskolákban és a bécsi és bécsújhelyi akadémiákban a német nyel­ven kívül még a franczia nyelv, és a magyar ko­rona országaiban illetőséggel bíró pályázók részére a magyar nyelv is a kötelező tantárgyak közé tar­tozik , ámbár ezen utóbbi nyelvek a felvételi vizsga tárgyát nem képezik, a jelöltek saját érdekében mégis kívánatos, hogy azon esetben, ha a katonai nevelő­intézetek magasabb évfolyamába kívánnak felvétetni, az említett nyelvek ismeretét sajátít­sák el. 4. A folyamodványok felszerelése, benyújtása és tár­­gyalási módja. Az állami vagy köztörvényhatósági szolgálatban levő atyák szabály szerint bélyegzett pályázati fo­lyamodványaikat elöljáró hatóságuk útján, más rendűek pedig közvetlenül a honvédelmi ministé­­riumhoz legkésőbb folyó évi május 30-ig kötelesek benyújtani. Ezen folyamodványokhoz melléklendők: új az illetékes hatóság által kiállított honossági bizonyítvány. Folytatása a mellékleten.

Next