Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1888-04-01 / 78. szám
Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány-kibővítésnek megfelelően kiszélesítendő. Töltések (l112 vagy l1/*) lábas lejtővel létesítendők, a bevágás lejtői pedig az anyag minősége szerint lesznek előállítandók. Az anyagárok lejtője egy lábasnál meredekebb nem lehet és a töltés lába és a nyitandó anyagárok lejtője közt legalább 0,6 m. széles padka hagyandó ; azonfelül az anyagárkok oly módon létesítendők, hogy azokban káros vízfolyások ne keletkezhessenek. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin l*o m.-rel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztosítandók. Átereszek és hidak úgy állítandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz szine között 0'5—1'o m. nyílt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosítandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számított 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek létesítendők. Az állomási hozzájáró utak azon részei, melyeket engedélyesek tartoznak előállítani, valamint az állomási fensíkon fekvő utak is 0,15 méter vastag kőalappal és 0,15 méter vastag kavicsolással létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 □ m. és minden egyes őrháznál legalább 1000 □ m.-nyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához kavics használandó, s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0.25 m. vastagsággal és a síntalpak magasságában 2.8 m. szélességgel kell bírnia. Állomási terek, az utak kivételével, 10 cm., őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavics-réteggel borítandók. Tartalékul kötelesek engedélyesek kilométerenként 40 köbm. beágyazási anyagot az építési alapból beszerezni és a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon vízáteresztők, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, kőből, téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyílt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalakkal s 2 xn. nyíláson felül vasszerkezettel építendők. III. Felépítmény. A pálya 1 435 m. vágány-szélességgel építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 22,3 kgrmnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, miszerint igénybevételük 4500 kgrm, keréknyomás alatt, cm.2-ként 1000 kgrmot meg ne haladjon. A vágányok egymástóli távolsága, középtől középig mérve, az állomásokon legalább 4'50 métert, a nyílt vonalon pedig legalább 3'60 métert tegyen. Az engedélyesek kötelesek a felépítményi anyagok 1/a0/0-át, s egy teljes váltót és keresztezést a szükséges talpfákkal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 2500 m. állomási mellékvágány létesítése követelhető, mely mennyiségbe a m. nyugoti vasút bobajánosházai állomásán lefektetendő vágányok nincsenek beszámítva. A közönséges talpfák hossza legalább 22 m. legyen, melyek, valamint a kitérők talpfái, telített puha vagy tölgyfából állítandók elő. A felépítmény többi anyagát és szerkezetét a közmunka- és közlekedésügyi ministérium az engedélyesek által kellő időben előterjesztendő részlettervek alapján határozza meg. (Folytatjuk.) Pályázati Hirdetmény a katonai nevelő- és képzőintézetekbe rendszeresített s az 188819-iki iskolai év kezdetével betöltendő magyar állami alapítványi helyekre. *) Az 1882. évi XXV-ik törvényczikk értelmében a magyar korona országaibeli ifjak számára, a katonai nevelő- és képzőintézetekben rendszeresített 120 alapítványi hely közül az idén az 1888/9-iki iskolai év kezdetével a Kőszegen, Kismartonban, Kassán és Szt.-Pöltenben létező katonai alreál iskolák I-ső és HI-ik évfolyamaiban, a bécs-ujhelyi katonai akadémia és a bécsi műszaki akadémia I-ső évfolyamában, végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I-ső évfolyamában összesen 12 hely lesz betöltendő. Ezen alapítványi helyekből az akadémiákban félfizetéses helyek is fognak adományoztatni; az ilyen félfizetéses helyet nyert ifjúnak hozzátartozói az ellátási díj felét vagyis évenkint 400 frtot tartoznak előleges félévi részletekben fizetni. A nevezett katonai tanintézetek többi évfolyamaiba pályázók rendszerint nem vétetnek fel s ezen intézetekben, jelesen a katonai alreáliskolák II-ik és IV-ik évfolyamaiban, továbbá a katonai főreáliskola évfolyamaiban csak azon helyek lesznek betöltendők, melyek ugyanazon tanfolyamokban időelőtti önkéntes kilépés, elhalálozás, elbocsátás stb. által a folyó tanév befejeztéig az eddigi tapasztalatok szerint csekély számban üresedésbe jönnek. A betöltendő helyekre a magyar korona országaiban honilletékes azon ifjak pályázhatnak, kik jó iskolai osztályzatot felmutatni képesek és kiknek atyáik magukat, ez országok érdekében bármely irányban kitüntették és szerényebb anyagi viszonyok között élnek. 1. Felvételi feltételek: a) Állampolgári jog a magyar korona országaiban ; b) szabályszerű életkor, mely a katonai alreáliskolák I-ső évfolyamára nézve a betöltött 10-ik évtől a még túl nem haladt 12-ik évig, a katonai alreáliskola III-ik évfolyamára nézve a betöltött 12-ik évtől a még túl nem haladt 14-ik évig, a katonai akadémiák I. évfolyamára nézve a betöltött 17-ik évtől a még túl nem haladt 20-ik évig, végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I. évfolyamára nézve a már betöltött, vagy a felvételi tanév első évnegyedében betöltendő 14-ik évtől a még túl nem haladt 16 évig terjed. Ezen életkorra nézve az illető iskolai év kezdete, vagyis szeptember hó elseje irányadó; c) ép és az életkorhoz képest jól kifejlett testalkat ; d) a megkívántató tanulmányok befejezése; e) a védtörvény által meghatározott hosszabb tényleges szolgálati kötelezettség elvállalása, és f) a tandíjfizetés kötelezettségének elvállalása, amely — a fiumei tengerészeti akadémia kivételével — évenként 14 írtban van megállapítva és minden iskolai év kezdetével fizetendő. 2. A megkívántató tanulmányok. A katonai alreáliskolák I. évfolyamába leendő felvételre, a népiskola IV. vagy V. osztályának látogatása jó eredménynyel; a katonai alreáliskolák III. évfolyamába leendő felvételhez, a középiskola vagy polgári iskola II. osztályának látogatása jó eredménynyel; a katonai akadémiák I. évfolyamába, a teljes középiskola utolsó osztályának látogatása jó eredménynyel ; végre a fiumei hadtengerészeti akadémia I. évfolyamába leendő felvételre a középiskola vagy polgári iskola 4-ik osztályának látogatása jó eredménynyel. *) Ezen helyek természetéről és magáról a nevelésről a katonai intézetekben bővebb tájékozást nyújt a Láner Gyula honv. minisz. titkár által szerkesztett és a honv. minister által jóváhagyott »Az osztrák-magyar hadsereg kat. nevelő- és képzőintézetei, különös tekintettel a magyar állami alapítványi helyekre, ezimű munka, amely Budapesten Grill udv. könyvárusnál kapható. 3. Felvételi vizsga. Pályázóknak, az adományozott alapítványi helyre leendő felvételük mulhatlan feltételét a felvételi vizsgának jó sikerű kiállása képezi. Mielőtt pályázók a felvételi vizsgát letennék, a katonai nevelőintézet orvosa által megvizsgáltatnak s az alkalmatlanoknak találtak vizsgára nem bocsáttatnak. Azon pályázókra nézve, kik a német nyelvet nem értik, ezen hiány egyéb tekintetben igazolt jó képesség mellett, a katonai alreáliskola I. évfolyamába való felvételre nézve akadályt nem képez; ezen pályázók tehát a felvételi vizsgát anyanyelvükön is letehetik. A katonai alreáliskolák többi évfolyamaira pályázók a felvételi vizsgát szintén tehetik anyanyelvükön, ha a vizsgálóbizottságnak van egy oly tagja, aki a vizsgát a jelölttel annak anyanyelvén képes megtartani, de ezen pályázóknak is annyira bírniük kell a német nyelvet, hogy az előadásokat haszonnal hallgatni képesek legyenek. A katonai főreáliskolába és a katonai akadémiákba való felvételt kérő pályázók a vizsgát német nyelven kötelesek letenni, és ezen nyelvet annyira kell lírniük, hogy a tanulmányokban való előmenetelük e tekintetben biztosítva legyen. A katonai reáliskolák magasabb évfolyamaira és a katonai akadémiáklső évfolyamára pályázóknak felvételi vizsgája általában kiterjed az előbbi évfolyamok tantárgyaira oly mérvben, a minőben azok az illető évfolyamban előadattak. A katonai ügyességek és katonai gyakorlatok nem képezik a felvételi vizsga tárgyát. A felvételi vizsgák az iskolai év kezdetét megelőző napokban tartatnak s azoknak határidejéről és helyéről az érdekelt felek tudósittatni fognak. Ezen felvételi vizsgák nyilvánosak. A felvételi vizsgák helyére való utazás költségeit, pályázók hozzátartozói kötelesek viselni. A katonai reáliskolák tanterve lényegileg megfelel a nyilvános reáliskolák hasonló osztályaiban érvényben levő tanrendszernek; minélfogva a polgári reáliskolákból a katonai nevelésbe átlépő ifjaknak a felvételi vizsga letevése különös nehézséget nem fog okozni. Ellenben figyelmeztetnek a gymnásiumokból a katonai nevelő- és képzőintézetekbe átlépni óhajtó ifjak, hogy a katonai alreáliskolák 4-ik osztályába és a katonai főreáliskolába pályázók a természettanból, a bécsi műszaki akadémia 1-ső évfolyamába pályázók pedig az ábrázoló mértanból is kötelesek felvételi vizsgát tenni, s hogy ennélfogva az említett tantárgyakból magánoktatás útján kell a szükséges ismereteket megszerezniök. Tekintettel a polgári reáliskolák és gymnásiumok tanterve között fennálló különbségre, s hogy a gymnásiumokból a katonai nevelésbe átlépő ifjaknak a felvételi vizsga letevése megkönnyíttessék, a szabadkézi rajzból, a mértani rajzból és a tereprajzból felvételi vizsga nem kívántatik a jelöltektől ; kívánatos azonban a további haladás megkönnyítése szempontjából, hogy a katonai intézetek magasabb évfolyamaiba belépni óhajtó jelöltek ezen tárgyakból is megszerezzék maguknak az alapismereteket. A nyelvek közül a katonai reáliskolákban és a bécsi és bécsújhelyi akadémiákban a német nyelven kívül még a franczia nyelv, és a magyar korona országaiban illetőséggel bíró pályázók részére a magyar nyelv is a kötelező tantárgyak közé tartozik , ámbár ezen utóbbi nyelvek a felvételi vizsga tárgyát nem képezik, a jelöltek saját érdekében mégis kívánatos, hogy azon esetben, ha a katonai nevelőintézetek magasabb évfolyamába kívánnak felvétetni, az említett nyelvek ismeretét sajátítsák el. 4. A folyamodványok felszerelése, benyújtása és tárgyalási módja. Az állami vagy köztörvényhatósági szolgálatban levő atyák szabály szerint bélyegzett pályázati folyamodványaikat elöljáró hatóságuk útján, más rendűek pedig közvetlenül a honvédelmi ministériumhoz legkésőbb folyó évi május 30-ig kötelesek benyújtani. Ezen folyamodványokhoz melléklendők: új az illetékes hatóság által kiállított honossági bizonyítvány. Folytatása a mellékleten.