Budapesti Közlöny, 1890. augusztus (24. évfolyam, 176-200. szám)

1890-08-01 / 176. szám

8. §. A részlettervek kellékei. Az előbbi § a) pontjában említett részlettervek, ha a berendezés a helység területén túl nem ha­ladna és a helységnek alkalmas tervrajza van, ezen, különben pedig a lépték feltüntetése mellett készítendők. A részlettervben ki kell tüntetni a vonal tám­pontjainak elhelyezését, a vonal hosszát, végpont­jait és a berendezendő állomások helyét és meg­nevezését. A­mennyiben az engedélyezni kért vezeték kö­zelében állami, vasútüzleti, vagy közhasználatra engedélyezett berendezés vezetékei állanak fenn, ezek a részletterven feltüntetendők. A részlettervek 21 cm. széles és 34 cm. magas alakban (rendes iv papír nagysága) összehajtva készítendők s úgy az engedélyt kérő, mint a terv készítője által is aláirandók. A részletterveknek, ha a vonal hossza 10 kilo­métert túlhalad, hitelesítve kell lenniök azon m. kir. államépitészeti hivatal által, melynek kerüle­tében a berendezés létesítése szándékoltatik az őrizetében levő térképek alapján. Ha a berendezés több m. kir. államépítészeti hivatal területét érin­tené, a részletterveket e hivatalok bármelyike hitelesítheti. 9. §• Illetékes közigazgatási hatóság. A 7. §. b) pontjában körülírt véleményes nyi­latkozat kiállítására illetékes : állami közutaknál az illető m. kir. államépítészeti hivatal, törvény, hatósági közutaknál a törvényhatóság első tiszt­viselője, (vármegyékben az alispán, törvényható­­sági joggal felruházott városokban a polgármester); községi közlekedési (vicinális) közutaknál az úti bizottság elnöke (a járási főszolgabiró). 10. §. Határozat a folyamodvány felett. A kereskedelemügyi miniszer a hozzá fölterjesz­tett folyamodványt és mellékleteit átvizsgáltatja s a mennyiben azok a 7—9 §-ok határozmányainak meg nem felelnének, a folyamodványt és mellék­leteit a hiányok jelzése mellett visszaadatja. Ha kifogások nem forognak fenn, vagy pedig utólagosan elhárittatnak, a kereskedelemügyi mi­niszer a terveket jóváhagyja s az engedélyt a be­rendezés létesítésére és használatára megadja. B) Közérdekű berendezéseknél. 11. §. Eljárás: A közszolgálat, közbiztonság, közegészség, ár­védelem vagy tűzoltás czéljaira szükséges távirda, távbeszélő vagy villamos jelző berendezéseknél az engedély kérése, a folyamodvány benyújtása és kellékei, valamint a határozathozatal, — a­meny­nyiben az említett közérdekű berendezések nem bírnának egyszersmind közhasználatú berendezések jellegével, — a fentebbi 6—10. §-okban a magán használatú berendezésekre vonatkozólag előírt el­járás szerint, — ellenkező esetben pedig az alábbi 12—25. §-ok értelmében történik: C) Közhasználatú berendezéseknél. 12. §. A folyamodvány benyújtása. Az 1888. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a, illetve a jelen rendelet 1. §-a értelmében kivétel nélkül mindig engedélyezés alá tartozó közhasználatú távirda, távbeszélő vagy villamos jelző berendezés felállí­tásáért és üzletben tartásáért a folyamodványt kereskedelemügyi miniszerhez kell benyújtani, — akár a nevezett minister, akár a törvényhozás ille­tékes az engedélyezésre. 13. §. Folyamodvány a kisajátítás engedélyezéséért. A netalán szükséges kisajátítás a kereskedelem­ügyi ministertől külön kifejezve kérendő, az 1881. évi XLI. t.-cz. intézkedéseinek és a jelen rendelet 82. §-ának szem előtt tartása mellett, akár egy­idejűleg az engedélyre vonatkozó folyamodvány­nyal, akár későbben. 14. §■ A folyamodvány fölszerelése. Az engedély megnyerésére irányuló folyamod­vány a következőkkel szerelendő fel: a) hiteles tanúsítvány arról, hogy a folyamodó magyar honpolgár, ki a 15-ik §. szerint kiállítandó általános átnézeti térkép két példányban; c) műszaki leírás, melyben a huzal vezetésnél alkalmazásba veendő anyagok (huzal, szigetelő, támszerkezet) az állomások berendezésénél hasz­nálandó gépek és telepek ismertetendők; d­) a berendezés használatáért megállapítani kívánt díjak tarifájának tervezete ; e) tájékoztató jelentés a berendezés létesítése által elérendő közgazdasági és egyéb előnyökről és azon tényezőkről, melyekre az engedélyt kérő a berendezés jövedelmezőségét alapítja. 15. §. Az átnézeti térképek kellékei. Az előbbi §. b) pontjában említett általános átnézeti térképek, ha a berendezés a helység bel­területén túl nem haladna és a helységnek alkal­mas tervrajza van, ezen szerkesztendők. Ha a berendezés a helység belterületén túl nem halad ugyan, de a helységnek alkalmas tervrajza nincs, akkor a szóban forgó általános átnézeti tér­képek 1: 75.000, minden egyéb esetben pedig 1: 144.000 léptékben készítendők el. A­mennyiben az illető helység területén, vagy a létesítendő vezetékek közelében állami­ vasút, üzleti vagy közhasználatra engedélyezett más be­rendezés vezetékei állanának fenn, ezek az álta­lános átnézeti térképen feltüntetendők. Az általános átnézeti térképek 21. cm. széles és 34. cm. magas alakban összehajtva készítendők s úgy az engedélyt kérő, mint a térkép készítője által is aláirandók. 16. §. Határozat a folyamodvány felett. A kereskedelemügyi miniszer a hozzá benyújtott folyamodványt és mellékleteit megbíráltatja annak eredményéhez képest a folyamodvány felett határoz. Ha kifogások nem forognak fenn vagy pedig utólagosan elháríttattak,­­ a kereskedelemügyi miniszer a körülményekhez képest vagy a 23-ik § értelmében intézkedik, vagy közigazgatási bejárást vagy engedélyezési tárgyalást rendel. (Folytatjuk.) érvényben állott sexpressz kényszert s a feladók, tetszésére bizom az ily küldeményeknek rendes, vagy express kézbesítése közötti választást. Kelt Budapesten, 1890. évi julius hó 29-én. A minister megbízásából: Koller, s. k. ministeri tanácsos. A m. kir. államvasutak Röszke nevű távirda­­állomása, állami és magántáviratok kezelésére f­elhatalmaz­tatott. A budapesti I—III. kerületi szállodások, ven­déglősök, bor-és sörmérők ipartársulatának temet­­kezési egylete alapszabályai, a m. kir. belügyminis­­ter által, f. évi 45.457. sz. alatt, a bemutatási zára­dékkal elláttattak. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 45.124. sz. alatt kelt rendeletével, a körmendi ipartestület kebelében létesített segéd-segélypénztár alapsza­bályát az 1884. évi XVII. t.-czikk alapján jóvá­hagyta. Az 1870. évi m. kir. nyereménykölcsön tervszerű 68-ik kisorsolása — minthogy f. évi augusztus hó 15-ike ünnepre esik — augusztus hó 14-én dél­előtt 10 órakor fog a m. kir. lottóigazgatóság hivatali helyiségében (Budapest, fővámépület) megtartatni. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről ezen­nel közhírré tétetik hogy dr. Rosenberg Arnold szombathelyi lakos ügyvéd, a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. Élő állatokat tartalmazó küldemények felöli ren­delkezés, a kézbesíthetlenség esetére. Az élő állatokat tartalmazó mindennemű kül­demény feladója köteles f. évi augusztus hó 1-tő kezdve, a belföldre, az Ausztriába és Németországba czímezett küldeményeinek burkolatára és szállító levelére felírni azt, hogy mit tegyen a rendeltetési hivatal, ha a küldeményt 24 óra alatt nem kézbe­­sítheti; p. o. ilyen szavakkal: «Ha azonnal nem kézbesíthető, vissza, (vagy) eladandó, (vagy) távi­rati értesítés költségemre» ; Ausztriába és Német­országba szóló küldeményeknél: «Wenn nicht so fort bezogen, zurück, (vagy) verkaufen, (vagy) tele­­grafische Nachricht auf meine Kosten.» Egyidejűleg megszüntetem az élő állatokat tar­talmazó küldemények feladásánál eddig általánosan A budapesti gabnatőzsde hiv. Árjegyzései. 1890. évi julius hó 31-én.*) *) A budapesti áru- és érték­tőzsde jogszokásai szem­t készpénzben. — a minőség hektolitereukint és klgrkint. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. Bánági puza. 75 hektoliter(100 kgi.) — 76 77 78 79 80 81 Tiszavidéki busz. (ó) 75 76 77 76 79 80 81 (uj) 75 76 77 78 79 80 81 (e) 75 Tiszavidéki Pest­vidék) » 76· 77* 78» 79» 80» 81 Pestvidéki (ÚIj) TM 1» 76· 779 78» ‡» 79· 80» 81 Bozt 70—72 Árpa (takarm.) 60—62 » (égetni) 62—64 » (serfőzdéi) 64—66 Zab 39—41 7.15— 7.30 7.50— 7.36 7.30­ 7.65 7.35— 7.50 7.45­ 7.60 5.85— 6.10 5.50— 5.75 6.50— 6.75 Tengeri (bánsági) 75­­ * 5.55— 5.60 » (másnemű) 73 » » 5.45— 5.50 Köles — — Káp. repcze — »­­ 10,-----10 60 7.20— 7.35 7.25­ 7.40 7.85— 7.50 7.40— 7.55 7.50— 7.65

Next