Budapesti Közlöny, 1891. augusztus (25. évfolyam, 174-197. szám)
1891-08-01 / 174. szám
. ....................................... .. , - --------------szükségesek , illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Az engedélyesek kötelesek továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegybevétel kilométerenként 14.000 frtot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát, a vagyonmérleg, nyereség és veszteségszámlával együtt, legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni és közhírré tenni, s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kívánt statisztikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyeseknek jogukban álland akár önállóan, akár a telek-fogarasi h. é. vasút engedélyeseivel egyesülve, részvénytársaságot alapítani s a tényleges épitési és berendezési költség beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV. t.t cz. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ha az imént említett módon elsőbbségi részvények, esetleg elsőbbségi kötvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi czimleteknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyminiszerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada, s további sorban e czimleteknek legfeljebb 5°/0-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amíg az összes elsőbbségi czimletek nem törlesztettek. A kétnemű czimletek tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokmány alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszerhez fölterjesztendők, s a nevezett miniszer részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások föltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre fölveendő az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes czimletek törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt czimletek tulajdonosai czimleteiknek beváltását, vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest, esetleg Nagyszeben, s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar, 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokmány keltő napjától számítandó, egymás után következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő adósságokkal, kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében,«az 1888. évi IV. t.-cz. 2-ik §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10-ik §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-cz. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikk határozatai irányadók. A magyar államnak jogában álland az 1888. évi IV. t. cz. 2. §-a értelmében az engedélyezett nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasútnak Nagy-Szebentől az Olt áthidalásáig s innen az ország határáig terjedő részét külön is és pedig a vasút többi részétől függetlenül beváltani, mely esetre, a mennyiben a megváltás az 1880. évi XXXI. t. sz. 2. §-a második bekezdése szerint az engedélyezést követő 10 év alatt történnék, megváltási ár gyanánt a Nagy-Szebentől az Olt áthidalásáig (ezt is beleértve) terjedő vonalrészre nézve a jelen engedélyokmány 7. §-ában megállapított 987.000 forint, az Olt hídtól az ország határszéléig terjedő vonalrészre nézve pedig az ennek tényleges engedélyezése alkalmával megállapítandó tényleges építési és üzletberendezési költség lesz az engedélyesek, illetve jogutódjaik részére fizetendő. Az esetre pedig, ha az említett vonalrészeket az állam meg nem váltaná, és a forgalom igényei azoknak átalakítását és tökéletesebb berendezését kívánatossá tennék : engedélyesek vagy jogutódjaik kötelesek lesznek a Nagy-Szebentől az Olt folyóig ennek áthidalását is beleértve terjedő vonalrészt, valamint az Olt hídtól a Vöröstoronyszorosig illetve az ország határáig terjedő s az előbbi vonalrészhez hasonlóan már eredetileg is első rangú alépítménynyel létesítendő vonalrészt a kereskedelemügyi m. kir. minister felhívására és az általa kitűzendő záros határidő alatt saját költségükön első rangú vasútvonallá átalakítani, önként értetvén, hogy a megnevezett folytatólagos vonalrészek átalakítási költségeinek fedezhetése czéljából a tényleges építési és üzletberendezési tőke megfelelően felemelendő lesz. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint: forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben ; ellenben az engedélyesek vagy jogutódaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a kinnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §: A kereskedelemügyi m. kir. miniszer az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának ügy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jó karban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy az állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni és erről a nevezett miniszernek további eljárás végett jelentést tenni. 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeiknek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 frttól 10.000 forintig terjedhető bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által kitűzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási uton fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott pénzbírság a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti összegre a pénzbírság levonásának napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokmányon vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3-ik §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtására, az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve még nem tartatnának, s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11-ik §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék : a kereskedelemügyi m. kir. miniszer a jelen engedélyokmányt bármikor hatályon kívül helyezheti és megszűntnek nyilváníthatja, anélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása , illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák. 2