Budapesti Közlöny, 1893. június (27. évfolyam, 124-147. szám)
1893-06-01 / 124. szám
1893. évi IX. TÖRVÉNYCZIKK a m. kir. államvasutakon szükséges munkálatok költségeinek fedezéséről. (Szentesítést nyert 1893. évi május hó 27-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár »-ban 1893. évi május hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai , Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: §• A kormány felhatalmaztatik, hogy legfeljebb 2.000.000 forintot az alábbi beruházási és átalakítási munkálatokra fordíthasson: a) a m. kir. államvasutak budapest-marcheggi vonala forgalmi képességének emelésére, különösen a vácz—esztergom-nánai szakaszon, a második vágány megépítésére; b) a m. kir. államvasutak miskolcz-füleki vonalának elsőrangúvá tétele érdekében még szükséges állomási átalakításokra. 2. §• A jelen törvény 1. §-ában felsorolt munkálatok költségeire póthitelként engedélyezett összeg a pénztári készletekből fedezendő s a kereskedelmi tárcza 1892-ik évi beruházásainál (IV. fejezet, 16. czím) számolandó el. Az engedélyezett póthitel felhasználására 1895. végéig terjedő időtartam engedélyeztetik. 3. §. Jelen törvény a törvénytárban való megjelenése napján lép hatályba s annak végrehajtásával a kereskedelemügyi és a pénzügyi minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszázkilenczvenharmadik évi május hóuszonhetedik napján. Ferencz József, b. k.P. E. Wekerle Sándor, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az orsz. izraelita tanítóképző intézetnél szervezett zene- és énektanári állomásra Major J. Gyula zenetanárt nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Szabó Anna okleveles kisdedóvónőt az oláh-ujfalusi állami kisdedóvódához kisdedóvónővé nevezte ki. A földmivelésügyi m. kir. minister Szaplonczay Elek batári lakost és földbirtokost Ugocsa vármegye közigazgatási bizottságába közgazdasági előadóvá nevezte ki. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság főnöke Havas Béla és dr. báró Natorp Tivadar I. oszt. fogalmazókat, a IX-dik fizetési osztályba sorolással, segédtitkárokká nevezte ki. A zágrábi m. kir. pénzügyigazgatóság Kristoph Ernő gimnáziumot végzett tanulót a zágrábi kir. fővámhivatalhoz díjas vámgyakornokká nevezte ki. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke, a vezetése alatt álló kir. ítélőtáblához ajtónállóvá Nagy Lászlót, kapussá pedig Kovács András kir. táblai szolgákat nevezte ki. A m. kir. igazságügyi miniszer a nem telekkönyvezett vagy többszörösen telekkönyvezett ingatlanoknak a betétek szerkesztésekor a tényleges birtokos nevére történt felvétele ellen használható jogorvoslatok szabályozása tárgyában a következő rendeletet adta ki. Az 1886. évi XXIX. t.-cz. 12. §-a szerint azok az ingatlanok, amelyek a helyszínelési eljárás alkalmával felmerült mulasztás folytán, vagy azért nincsenek telekkönyvezve, mert a helyszínelés után képződtek, a telekkönyvi betétek szerkesztésekor a tényleges birtokos nevére veendők fel. Az ilyen felvétel esetében az ez által tulajdoni jogukban netalán sértett felek által használható jogorvoslatról azonban az 1886. évi XXIX. t.-cz. 58—68. és az 1889. évi XXXXIII. t.-cz. 27. és 28. §§-ai nem rendelkeznek. Ez okból, tekintettel arra is, hogy az idézett törvények az iránt sem rendelkeznek, hogy a többszörösen felvett ingatlanok a betétek szerkesztésekor kinek nevére vétessenek fel, az 1891. évi XVI. t.-cz. 23. §-ának 4-dik pontjában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: A hibás helyszínelés, vagy hibás telekkönyvi átalakítás következtében többszörösen telekkönyvezett ingatlanok a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a tényleges birtokos nevére veendők fel. Aki a helyszíneléskor nem telekkönyvezett vagy a telekkönyvi átalakításkor fel nem vett, avagy többszörösen telekkönyvezett, vagy végre a helyszínelés után képződött és a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a tényleges birtokos nevére felvett ingatlanra tulajdoni igénynyel bír, ezt az igényét az időközben nyilván könyvi jogot szerzett harmadik személy elleni joghatálylyal tulajdoni per utján érvényesítheti, ha keresetét az 1886.évi XXIX. t.-cz. 58. és 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 27. §-ához képest kitűzött hat havi határidőn belül a telekkönyvi hatóságnál benyújtja, vagy keresetének az illetékes bíróság előtt történt benyújtását ugyanezen hat havi határidőn belül a telekkönyvi hatóságnál szabályszerűen bejelenti és igazolja. A hat havi hirdetményi határidőn belül történt bejelentés és igazolás feltétele alatt ugyanez a joghatálya van annak a tulajdoni pernek is, mely a hirdetményi határidő előtt létetett folyamatba. A telekkönyvi hatóság a hozzá benyújtott kereset, vagy a beadott szabályszerű bejelentés folytán a folyamatba tett tulajdoni pert az 1886. évi XXIX. t.-cz. 61. §-a szerint nyitott felszólamlási lapra jegyzi fel; a hozzá benyújtott keresetet pedig a feljegyzés eszközlése után szabályszerű eljárás végett az illető telekkönyvi betét hitelesített kivonatával együtt, az illetékes bírósághoz teszi át. A per jogerejű eldöntése után a bírói határozat keresztülvitelére és a felszólalási lapon az illető feljegyzés áthúzására nézve az 1886. évi XXIX. t.-cz. 67. §-ának szabályai és az ennek végrehajtását tárgyazó jogszabályok alkalmazandók. A hat havi hirdetményi határidő után indított vagy a telekkönyvi hatóságnál ezen határidőn belül be nem jelentett tulajdoni per annak a harmadik személynek, aki időközben az illető ingatlanra vonatkozó nyilvánkönyvi jogot szerzett, joghátrányára nem szolgál. Jelen rendelet az 1886. évi XXIX. t.-cz. 57. és 58. §§-ainak és az 1891. évi XXXVIII. t.-cz. 27. §-ának rendelkezéseit nem érinti. Budapesten, 1893. évi május hó 26-án. A minister helyett: Teleszky István, s. k. államtitkár. A m. kir. ministerelnök: Walla József budapesti czementgyárosnak Magyarország külön, czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. törvényczikk alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök: Szigeti Lajos budapesti szijgyártónak Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. törvényczikk alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök: a »Dávid Károly és fia a budapesti papirdobozgyáros czégnek Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a budapesti bádogos, rézöntő, réz- és bronzmüves, fémnyomó, lemezelő és harangöntő ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait, f. évi 33.583. szám alatt, — az 1891. évi XIV. törvényczikk alapján, — a jóváhagyási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a makói kerületi betegsegélyző pénztár alapszabályait, f. évi 34.438. szám alatt, — az 1891. évi XIV. t.-czikk alapján, — a jóváhagyási záradékkal ellátta. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Benedek Vilmos (1. IV., Károly-körut 22. sz.), dr. Koch Lajos (1. VI., Andrássy út 62. sz.) és dr. Mayer Ernő (1. VI., Váczikörut 27. sz.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Dr. Brachfeld Manó budapesti ügyvéd elhalálozása folytán fenti lajstromból kitöröltetett s ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Brachfeld Lajos budapesti ügyvéd neveztetett ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. 1893-ik évi január hóban engedélyezett szabadalmak. 25. Czeije és Nissel czég Bécsben, javítások a mikrofonokon ; a szab. kelt 1893. jan. 4. Els. jog 1892. okt. 28., fiz. 1 évre, leirás nyílt. 26. Schuster Sebestyén Bécsben, ujnemü zárt hölég-gép; a szab. kelt 1893. jan. 5. Els. jog 1891. okt. 16., fiz. 1 évre, titkos leirás. 27. Hollweg Károly Barmenban, szoritócsatt nadrágtartókra s évekre; a szab. kelt 1893. jan. 4. Els. jog 1892. jul. 29., fiz. 1 évre, leirás: nyílt. 28. Mabla testvérek czég Gablonzban, kapcsoló ruhadarabokra; a szab. kelt 1893. jan. 4. Els. jog 1892. okt. 28., fiz. 1 évre, titkos leirás. 29. Deutsch Gusztáv Bécsben, kondenzáczióvizelválasztó; a szab. kelt 1893. jan. 4. Els. jog 1892. okt. 12., fiz. 1 évre, leirás nyílt. 30. Vivante József Triesztben, eljárás burgonyaszeletek konzerválására; a szab. kelt 1893. jan. 6. Els. jog 1892. jun. 25., fiz. 1 évre, titkos leirás. 1. Lapunk szerkesztőségi irodája I. évi június hó 1-seje óta, IV. ker. Magyar-utcza 23. szám alatt van. Felelős szerkesztő: VADNAY KÁROLY* *