Budapesti Közlöny, 1893. június (27. évfolyam, 124-147. szám)

1893-06-01 / 124. szám

1893. évi IX. TÖRVÉNYCZIKK a m. kir. államvasutakon szükséges munká­latok költségeinek fedezéséről. (Szentesítést nyert 1893. évi május hó 27-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár »-ban 1893. évi május hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYAR­­ORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai , Főrendei és Képviselői közös egyet­értéssel a következő törvényczikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé:­­­ §• A kormány felhatalmaztatik, hogy legfeljebb 2.000.000 forintot az alábbi beruházási és átalakí­tási munkálatokra fordíthasson: a) a m. kir. államvasutak budapest-marcheggi vonala forgalmi képességének emelésére, különösen a vácz—esztergom-nánai szakaszon, a második vá­gány megépítésére; b) a m. kir. államvasutak m­iskolcz-füleki vona­lának elsőrangúvá tétele érdekében még szükséges állomási átalakításokra. 2. §• A jelen törvény 1. §-ában felsorolt munkálatok költségeire póthitelként engedélyezett összeg a pénztári készletekből fedezendő s a kereskedelmi tárcza 1892-ik évi beruházásainál (IV. fejezet, 16. czím) számolandó el. Az engedélyezett póthitel fel­­használására 1895. végéig terjedő időtartam enge­délyeztetik. 3. §. Jelen törvény a törvénytárban való megjelenése napján lép hatályba s annak végrehajtásával a ke­reskedelemügyi és a pénzügyi minister bizatik meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi ab­ban foglaltatik, összesen és egyenkint he­lyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vall­­ván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesít­jük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz­kilencz­­venharmadik évi május hó­­u­szonhetedik napján. Ferencz József, b. k.­­P. E. Wekerle Sándor, s. k. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az orsz. izraelita tanítóképző intézetnél szervezett zene- és énektanári állomásra Major J. Gyula zenetanárt nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Szabó Anna okleveles kisdedóvónőt az oláh-ujfa­­lusi állami kisdedóvódához kisdedóvónővé ne­vezte ki. A földmivelésügyi m. kir. minister Szaplonczay Elek batári lakost és földbirtokost Ugocsa várme­gye közigazgatási bizottságába közgazdasági előadóvá nevezte ki. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság főnöke Havas Béla és dr. báró Natorp Tivadar I. oszt. fogalmazókat, a IX-dik fizetési osztályba soro­lással, segéd­titkárokká nevezte ki.­ ­ A zágrábi m. kir. pénzügyigazgatóság Kristoph Ernő gimnáziumot végzett tanulót a zágrábi kir. fővámhivatalhoz díjas vámgyakornokká ne­vezte ki. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke, a vezetése alatt álló kir. ítélőtáblához ajtónállóvá Nagy Lászlót, kapussá pedig Kovács András kir. táblai szolgákat nevezte ki. A m. kir. igazságügyi miniszer a nem telekkönyvezett vagy többszörösen telekkönyvezett ingatlanoknak a betétek szerkesztésekor a tényleges birtokos nevére történt felvétele ellen használható jog­orvoslatok szabályozása tárgyában a következő rendeletet adta ki. Az 1886. évi XXIX. t.-cz. 12. §-a szerint azok az ingatlanok, a­melyek a helyszínelési eljárás alkal­mával felmerült mulasztás folytán, vagy azért nin­csenek telekkönyvezve, mert a helyszínelés után képződtek, a telekkönyvi betétek szerkesztésekor a tényleges birtokos nevére veendők fel. Az ilyen felvétel esetében az ez által tulajdoni jogukban netalán sértett felek által használható jogorvoslatról azonban az 1886. évi XXIX. t.-cz. 58—68. és az 1889. évi XXXXIII. t.-cz. 27. és 28. §§-ai nem rendelkeznek. Ez okból, tekintettel arra is, hogy az idézett törvények az iránt sem rendelkeznek, hogy a többszörösen felvett ingatlanok a betétek szer­kesztésekor kinek nevére vétessenek fel, az 1891. évi XVI. t.-cz. 23. §-ának 4-dik pontjában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelem: A hibás helyszínelés, vagy hibás telekkönyvi átalakítás következtében többszörösen telekköny­vezett ingatlanok a telekkönyvi betétek szerkesz­tése alkalmával a tényleges birtokos nevére veen­dők fel. A­ki a helyszíneléskor nem telekkönyvezett vagy a telekkönyvi átalakításkor fel nem vett, avagy többszörösen telekkönyvezett, vagy végre a hely­színelés után képződött és a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a tényleges birtokos nevére felvett ingatlanra tulajdoni igénynyel bír, ezt az igényét az időközben nyilván könyvi jogot szer­zett harmadik személy elleni joghatálylyal tulaj­doni per utján érvényesítheti, ha keresetét az 1886­.évi XXIX. t.-cz. 58. és 1889. évi XXXVIII. t.-cz. 27. §-ához képest kitűzött hat havi határidőn belül a telekkönyvi hatóságnál benyújtja, vagy keresetének az illetékes bíróság előtt történt be­nyújtását ugyanezen hat havi határidőn belül a telekkönyvi hatóságnál szabályszerűen bejelenti és igazolja. A hat havi hirdetményi határidőn belül történt bejelentés és igazolás feltétele alatt ugyanez a joghatálya van annak a tulajdoni pernek is, mely a hirdetményi határidő előtt létetett folyamatba. A telekkönyvi hatóság a hozzá benyújtott kere­set, vagy a beadott szabályszerű bejelentés folytán a folyamatba tett tulajdoni pert az 1886. évi XXIX. t.-cz. 61. §-a szerint nyitott felszólamlási lapra jegyzi fel; a hozzá benyújtott keresetet pedig a feljegyzés eszközlése után szabályszerű eljárás végett az illető telekkönyvi betét hitelesített kivo­natával együtt, az illetékes bírósághoz teszi át. A per jogerejű eldöntése után a bírói határozat keresztülvitelére és a felszólalási lapon az illető feljegyzés áthúzására nézve az 1886. évi XXIX. t.-cz. 67. §-ának szabályai és az ennek végrehaj­tását tárgyazó jogszabályok alkalmazandók. A hat havi hirdetményi határidő után indított vagy a telekkönyvi hatóságnál ezen határidőn belül be nem jelentett tulajdoni per annak a har­madik személynek, a­ki időközben az illető ingat­lanra vonatkozó nyilvánkönyvi jogot szerzett, jog­hátrányára nem szolgál. Jelen rendelet az 1886. évi XXIX. t.-cz. 57. és 58. §§-ainak és az 1891. évi XXXVIII. t.-cz. 27. §-ának rendelkezéseit nem érinti. Budapesten, 1893. évi május hó 26-án. A minister helyett: Teleszky István, s. k. államtitkár. A m. kir. ministerelnök: Walla József buda­pesti czementgyárosnak Magyarország külön, czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. törvényczikk alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök: Szigeti Lajos buda­pesti szijgyártónak Magyarország külön czime­rének használhatását az 1883. évi XVIII. törvény­czikk alapján megengedte. A m. kir. ministerelnök: a »Dávid Károly és fia a budapesti papirdobozgyáros czégnek Magyarország külön czimerének használhatását az 1883. évi XVIII. t.-cz. alapján megengedte. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a budapesti bádogos, rézöntő, réz- és bronzmüves, fémnyomó, lemezelő és harangöntő ipartestületi betegsegélyző pénztár alapszabályait, f. évi 33.583. szám alatt, — az 1891. évi XIV. törvényczikk alapján, — a jóváhagyási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a makói kerületi betegsegélyző pénztár alapsza­bályait, f. évi 34.438. szám alatt, — az 1891. évi XIV. t.-czikk alapján, — a jóváhagyási záradékkal ellátta. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Benedek Vilmos (1. IV., Károly-körut 22. sz.), dr. Koch Lajos (1. VI., And­­rássy­ út 62. sz.) és dr. Mayer Ernő (1. VI., Váczi­­körut 27. sz.) ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. Dr. Brachfeld Manó buda­pesti ügyvéd elhalálozása folytán fenti lajstromból kitöröltetett s ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Brachfeld Lajos budapesti ügyvéd neveztetett ki. NEMHIVATALOS RÉSZ. 1893-ik évi január hóban engedélyezett szaba­dalmak. 25. Czeije és Nissel czég Bécsben, javítások a mikrofonokon ; a szab. kelt 1893. jan. 4. Els. jog 1892. okt. 28., fiz. 1 évre, leirás nyílt. 26. Schuster Sebestyén Bécsben, ujnemü zárt hölég-gép; a szab. kelt 1893. jan. 5. Els. jog 1891. okt. 16., fiz. 1 évre, titkos leirás. 27. Hollweg Károly Barmenban, szoritócsatt nadrágtartókra s évekre; a szab. kelt 1893. jan. 4. Els. jog 1892. jul. 29., fiz. 1 évre, leirás: nyílt. 28. Mabla testvérek czég Gablonzban, kapcsoló ruhadarabokra; a szab. kelt 1893. jan. 4. Els. jog 1892. okt. 28., fiz. 1 évre, titkos leirás. 29. Deutsch Gusztáv Bécsben, kondenzáczióviz­­elválasztó; a szab. kelt 1893. jan. 4. Els. jog 1892. okt. 12., fiz. 1 évre, leirás nyílt. 30. Vivante József Triesztben, eljárás burgonya­szeletek konzerválására; a szab. kelt 1893. jan. 6. Els. jog 1892. jun. 25., fiz. 1 évre, titkos leirás. 1. Lapunk szerkesztőségi irodája I. évi június hó 1-seje óta, IV. ker. Magyar-utcza 23. szám alatt van. Felelős szerkesztő: VADNAY KÁROLY* *

Next