Budapesti Közlöny, 1894. április (28. évfolyam, 74-98. szám)
A kereskedelemügyi m. kir. minister I. évi 20.820. sz. alatt a nemzetközi árufuvarozási egyezményre vonatkozólag a következő kör rendeletét adta ki, valamennyi önálló igazgatással bíró hazai vasút igazgatóságának. A nemzetközi árufuvarozás számára Bernben felállított központi hivatal közlése szerint Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak közé iktatott és eddig önálló igazgatással birt Thunersee vasút 1. évi márczius hó 1-én a Jura-Szimplon vasút üzemébe ment át. Mirel az igazgatóságot tudomásvétel és előjegyzés végett értesítem. Budapest, 1894. márczius hó 18-án. A minister helyett: Reiszig, s. k. államtitkár. Kiegészítő melléklet a szepesolaszi-szepesváraljai helyi érdekű vasútra vonatkozó 18.541/1894. számú engedélyokirathoz. A szepesolaszi-szepesváraljai helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. (Folytatás és vége.) VI Pálya-elzárás és jelzés. A pálya bekerítése csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a pálya jelentékenyebb forgalmat közvetítő közutak vagy helységek közvetlen közelében, illetve azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest bekerítendők. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, ahol azok a fenforgó viszonyoknál fogva biztonsági tekintetekből nem mellőzhetők. Az útátjárók elzárására szükséges sorompók csak nagyon látogatott útátjáróknál vagy oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonaltól 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles üzleti távírdát létesíteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető legyen. A vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban fekvő váltók világítható jelzőtárcsákkal látandók el. Szepes-Olaszi-Váralja csatlakozó állomás előtt az előírt távolságban a h. é. vasút vonalán egy forgatható villamos védjelző állítandó fel. A többi állomásoknál, kitérők és megállóhelyeknél az előírt távolságokban fix védjelzők alkalmazandók. Egyébként a láz-, hang- és harangjelzők mindaddig mellőzhetők, mig a sűrü vonatforgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi- és a vonatokon használandó jelzőeszközök a fennálló szabályok szerint szerzendők be. VII. Üzleteszközök. Az üzleteszközöket az 1894. évi márczius hó 20-án kelt engedélyokirat 2-ik § -ában idézett vasúti üzletrendtartás 2-ik és 22. §§-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, amennyiben ezek az idézett engedélyokirat határozmányai folytán változást nem szenvednek, engedélyes maga választhatja ugyan meg, köteles azonban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, valamint egy azok nemét, számszerinti mennyiségét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a kereskedelemügyi m. kir. miniszerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés előtt bemutatni. XVIII. Felszerelési, leltári és berendezési tárgyak és elhasználási anyagok. A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak az engedélyes által jóváhagyás végett bemutatandó részletes kimutatás alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által megállapítandó mennyiség 1 2 ben, az elhasználási anyagok pedig a 4 heti szükségletnek megfelelőleg lesznek az építési tőkéből beszerzendők, s az üzletnek rendelkezésére bocsátandók. IX. Jótállás: A különböző létesítményeknél használt anyagok jó minőségére, nemkülönben az előállított összes munkák megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. államvasutaknál érvényben levő feltétfüzetek és az épületek leírásának határozmányai mérvadók. A sínek kivételével, mindazon munkákért és szállítmányokért, melyekre a m. kir. államvasutak feltétfüzeteiben bizonyos jótállás van megszabva, engedélyes a műszaki felülvizsgálat helyi szemléjének középidejétől számított egy évig, a sínekért ellenben az üzlet megnyitása napjától kezdve legalább három évig tartozik jótállani. Engedélyes tartozik továbbá az építési alapból fedezni, illetve megtéríteni a felépítménynek szintén az üzlet megnyitásától számított húsz napi fentartásából, valamint az ehhez szükséges kavicsanyag beszerzéséből és beágyazásából felmerülő költségeket is, különösen megjegyeztetvén, hogy ezen 20 napi fentartáshoz a tartalékkavicsot nem szabad felhasználni. Budapesten, 1894. évi márczius hó 20-án. Lukács, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A Glassner József és Antal czég kissebesi gránitkőbányájában fennálló vállalati betegsegélyző pénztár alapszabályait a kereskedelemügyi minister 1894. évi 18.165. sz. alatt az 1891. XIV. t.-cz. alapján jóváhagyási záradékkal látta el. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 17.962. sz. alatt kelt rendeletével, Veszprém vármegyében a kenesei postahivatalnál távbeszélőhivatal rendeztetett be, mely táviratok felvételével és kézbesítésével is megbizatott. A kereskedelemügyi m. kir. minister, folyó évi 19.830. sz. alatt kelt rendeletével a m. kir. államvasutaknak Trencsén vármegyében fekvő ré deczi távirdahivatalát állami és magán táviratok kezelésére hatalmazta fel. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 20.983. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy Pancsova b. városban a f. évi április 26, 27, 28, 29-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi május hó 3., 4., 5., 6-án tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök hozzájárulásával az 1890. évi XIII. törvényczikkben meghatározott állami kedvezményeket a Steiner S. pozsonyi czég által ugyanott létesített műtrágya és enyvgyári ipartelep részére az üzembe helyezés napjától számítandó tiz (10) évre engedélyezte A kereskedelemügyi m. kir. minister, a pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök hozzájárulásával, az 1890: XIII. t.-czben meghatározott, és a Mechlovits Ferenczné által Rákosfalván létesített nemezárugyár részére az 1893. évi február hó 18-án kelt 8.949. sz. a. kereskedelemügyi ministeri rendelettel az 1892. évi május hó 1-jétől számítandó tiz (10) évre engedélyezett állami kedvezményeket a «Magyar technikai nemezgyár Sonnenschein és Berger« czégű vállalatra az eredeti időtartam fentartásával átruházta. Pályázat: 14.686. sz. A brassói állami főreáliskolánál a jövő 1894/95-ik tanév elejével elfoglalandó tanári állásra, melylyel, ha rendes tanár neveztetik ki, törvényszerű fizetés és lakpénz, a szabályszerű ötödéves pótlékok élvezete és nyugdíjjogosultság, ha pedig helyettes tanár alkalmaztatik, évi 800 frt illetmény van egybekötve, ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állásra a magyar és német nyelvű irodalomból középiskolai tanári képesítéssel bíró egyének pályázhatnak. A pályázók a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimzett folyamodványukat, melyben életkoruk, vallásuk,családi állapotuk, hadkötelezettségi viszonyaik, végzett tanulmányaik, képesítésük, nyelvismereteik, eddigi netaláni szolgálataik okmányokkal igazolandók, ha szolgálatban vannak, elöljáróságuk utján, minősítő táblázattal, különben pedig közvetetlenül a nagyszebeni tankerületi kir. főigazgatóhoz, f. évi április hó 30-ig küldjék be. Budapest, 1894. évi márczius hó 24-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerial. A temesvári kir. közjegyzői kamara ezennel közhírré teszi, hogy dr. Maniu Aurél volt oravicza - bányai kir. közjegyző elhalálozása folytán ezen közjegyzői állás üresedésbe jött, s erre a kamara Niemessay Mihály fehértemplomi kir. közjegyzőt helyettesítette. NEMHIVATALOS RÉSZ. Consuli jelentésekből. A románi alconsulatus jelentése szerint Románban még most is jelentős gabonakészletek vannak, miután a tulajdonosok nagy része az alacsony árak daczára sem tud túladni készletein. A ploiesti alconsulatus jelentése szerint ott is nagy búza, valamint tengeri készletek vannak, miután a kivitel számára nem történnek vásárlások, az ottani malomtulajdonosok pedig csekély mennyiségeket vesznek,éppen annyit, amennyi a saját pillanatnyi szükségletükre megkívántatik. A plojesti piac helyzetét kedvezőtlenül befolyásolják Zerlendi és Mirkuch bukaresti bankczég felszámolása és Manoach szintén bukaresti czég bukása, mivel sok földbérlő az eddig élvezett hitelétől megfosztatván, alig fogja tudni a márczius havában esedékes félévi haszonbért lefizetni, minek következtében a gabonaárak még nagyobb hanyatlásától tartanak. A plojesti Porumbariu G. T. kalapos czég csődbe jutott, tömeggondnokul Brezdian Gyula ottani ügyvéd neveztetett ki. A mannheimi consulatus jelentése szerint a gabonaüzlet kezd élénkülni, egyrészt mivel a Laplata államokban az aranyárkeret ismét emelkedett, minek következtében a kínálat gabonaneműekből nagyobbodott, másrészt pedig a létrejött orosznémet kereskedelmi szerződés kedvezőbb fordulatot helyezvén kilátásba, a mannheimi nagy malmok is nagyobb vásárlásokat tettek úgy amerikai, valamint oroszországi búzából. A brailai consulatus jelentése szerint a vetések állása a brailai és jamniczai kerületekben általában kedvező. Nagyobb kötések csak árpából történtek, mégpedig 6005 francban hectoliterenként a vasúthoz szállítva. A konstantinápolyi osztrák-magyar kereskedelmi és iparkamara jelentése szerint Konstantinápoly bevitele a monarchiából az 1893. év utolsó negyedében, összehasonlítva az előbbeni év ugyanazon időszakával a következő volt: «Hfl 1893. 1892. IV. negyed. 1. Pamutáruk 262.676 kg 198.620 kg. 2. Sör 133.419 » 184.936 3. Vasáruk 105.375 » 104.075 4. Üvegáruk 187.733 » 137.131 5. Kávé 103.669 » 124.187 6. Ruházatok 68.369 » 64.079 7. Apróáruk 102.954 » 127.073 8. Bőráruk 7.174 » 4.645 9. Kézmfláruk 2.368 » 10.369 10. Fémáruk 44.343 » 53.071 11. Bútor 61.561 » 82.663 12. Sapkák (fez) 58.482 » 50.385 13. Papiros 410.852 » 689.841 14. Lemezpapiros 15. Parczellán és kő 220.289 › 196.561 agyagáruk 45.487 › 71.496 16. Rum 223.013 » 148.713 17. Czipészáru 12.076 › 17.343 18. Játékkártya 477 » 11.347 19. Aczél 40.860 » 64.140 20. Aczélárúk 2.746 › 2.820 › 21. Kötött árak 10,762 .