Budapesti Közlöny, 1896. augusztus (30. évfolyam, 181-204. szám)
1896-08-01 / 181. szám
Budapest, 189. 181. szám. Szombat, augusztus 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIT ITALOS LAP. Szerkesztőségi iroda , IV. kerület, Képiró-utcza 11. szám. (Képiró- és kecskeméti utczák sarkán.) Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre..............................20 frt Félévre...................................10 » Negyedévre................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. filagonhirdetések : Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg Rínák térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdíj minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. 1896. évi XXV. TÖRVÉNYCZIKK a majorsági zsellérbirtokról s az ehhez hasonló természetű birtokokról. (Szentesítést nyert 1896. évi július hó 27-én . Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1896. évi augusztus hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesités végett Felségünk elé: 1. §• A jelen törvény rendelkezései alá esnek azok a majorsági birtokterületek, melyeket az 1848. évi január hó 1-ső napja előtt a volt földesur egyeseknek vagy főbbeknek évenkénti szolgálmányok mellett mivelés, beültetés, beépítés vagy másnemű haszonvétel végett engedett át, s a melyek sem úrbéri birtoknak, sem puszta telkeknek, sem foglalásoknak, sem maradványföldeknek, sem irtványoknak, sem pedig telepitvényeknek nem tekinthetők (majorsági vagy curiális zsellértelkek, bérföldek, taksális vagy censuális földek, ipari földek, taksás házak stb.). 2. §. A 2. §. szerint megváltás útján tulajdonul megszerezhető: 1. az átengedett belsőség (házhely és kert) tekintet nélkül arra, várjon arra a birtokos (udvartelkes, majorsági zsellér) házat építette vagy sem; 2. a belsőséggel együtt vagy a belsőség nélkül átengedett külsőség (szántóföld, rét.). A 2. §. szerint megváltás utján tulajdonul meg nem szerezhetődett külsőség, ha a belsőségen a felülépitmény a volt földesur tulajdona; 2. az oly birtokterület, melyre nézve az 1. §-ban megjelölt módon való átengedés az 1848. évi január 1-je után történt; 3. az oly birtokterület, a melyre nézve az 1848. évi január hó 1-én fennállott jogviszony később megszűnt s a birtokterület ennek következtében a volt földesur rendelkezése alapján másnak engedtetett át. 5. §• A váltságtőkét az évi tartozás értékének húszszoros összege képezi. 6. §. Az évi tartozást a következő elvek szerint kell kiszámítani és megállapítani: 1. ahol a törvény hatálybaléptét megelőző tiz év alatt, t. i. 1886-tól 1895-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban: az évi tartozás mennyisége az erre a tiz évre eső átlag szerint állapíttatik meg; 2. ahol tíz év alatt terménybeli tartozás állott fenn, ott a) ha az összes termésnek bizonyos hányada (tized, kilenced, heted, stb.) volt gyakorlatban, átlagosan számíttatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás határozott mennyiségből állott, csak a termény ára számíttatik ki átlagosan; 3. ha az évi szolgálmány napszám vagy más szolgáltatásból áll, ugyanezen tíz évi árak átlaga fog zsinórmértékül szolgálni; 4. ha a tartozás vegyesen, készpénzben, terményben, napszámban vagy más szolgáltatásban teljesíttetett, vagy ha a tartozás teljesítésének majd egyik, majd másik módja használtatott, mindenik tartozás átlagos egy évi értéke az 1., 2. és 3. pontban megjelölt módon külön-külön számíttatik ki. Amennyiben a felek közt létrejött szerződés a szolgálmány pénzbeli egyenértékéről is intézkedik: az évi tartozás értékének kiszámításánál a szerződés erre vonatkozó határozmányát kell alapul venni. A 6. §-ban megjelölt módon kell kiszámítani az évi tartozás értékét oly esetben is, midőn a szolgálmányok épen nem vagy nem rendesen teljesítettek. Ahol a 2-ik bekezdésben említett javadalmak után külön ellenszolgáltatások teljesítettek: egyrészt a javadalomhoz, másrészt az ellenszolgáltatáshoz való jog a megváltás iránti eljárásban hozott végítélet jogerőre emelkedésétől vagy az ily tárgyú egyezség létrejöttétől számítót egy év alatt megszűnik. 9. §. A már tagosított határokban a megválthatóknak megállapított külsőségeket a volt földesúr kívánságára a tagosításnál követendő szabályok értelmében oly helyen és úgy kell kiadni, hogy a volt földesúr tagbirtokának összefüggése és gazdasági egysége meg ne bontassék. 10. §. A váltságtőke után a váltságösszeget megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdve 5°/0 kamat jár. A váltságösszeget megállapító ítélet jogerőre emelkedésének napjáig az eddigi szolgálmányok továbbra is teljesitendők. 11. §• A megváltás könnyítése végett az egyik vagy a másik fél kérelmére az országos közvetítés segélye nyujtazik. Az országos közvetítés igénybevétele esetén megfelelően alkalmazandók az 1871. Lik. t.-czikk 90—95. §-ai és a kapcsolatos eljárási szabályok a következő eltérésekkel: 1. az országos közvetítés segélye akkér nyúttatik, hogy a váltságössszegek az államköltségvetésben erre a czélra előirányzott hitelből készpénzben kifizettetnek; 2. ott, ahol jogbiztos kinevezve nincsen, az igazságügyi miniszer a pénzügyi ministerrel egyetértőig a kataszteri nyilvántartási biztost bízhatja meg a jogbiztosi teendőkkel; 3. országos közvetítés alá azt a váltságösszeget kell felszámítani, mely a megváltás iránti perben keletkezett ítéletben vagy egyezségben egyénenként megállapíttatott; ha pedig az országos közvetítés egy korábban létrejött ítélet vagy egyezség alapján utólag vétetik igénybe, azt az öszszeget kell felszámítani, mely az ítéletben, illetőleg egyezségben megállapított váltságösszegből még hátra van. A §• 7 §• 8. §. B. §. Az 1. §-ban említett birtokterületeken levő szolgálmányokat a jelenlegi birtokos megválthatja, ha igazolja, hogy a birtokterületet vagy jogelődei az 1848. évi január hó 1-je előtt már bírták és a volt földesúr ennek ellenében ki nem mutatja, hogy az átengedés határozott időre, avagy határozatlan időre ugyan, de a visszavétel jogának fentartásával történt, vagy hogy az 1848. január 1-je előtt átengedett birtokra nézve az 1848. évi január hó 1-je után határozott időre, vagy a visszavétel jogának fentartásával határozatlan időre szóló újabb szerződés köttetett. Ha a fennebbi előfeltételek fenforognak és a volt földesúr kívánja, a birtokos az 1. §-ban említett birtokterületeken levő szolgálmányokat megváltani köteles. Ha az országos közvetítés igénybe nem vétetik, úgyszintén akkor is, ha az igénybe vett országos közvetítés megtagadtatik (11. §.): a váltságtőkét és a mindenkor hátralékos tőke utáni kamatokat félévi egyenlő, előleges részletekben 20 év alatt kell a jogosított részére megfizetni. A félévi részletek esedékességének napját a bíróság a fenforgó körülmények figyelembevételével állapítja meg. Az ítéletben a fizetés módozatait az első bekezdés értelmében feltételesen meg kell állapítani arra az esetre, ha az igénybe vett országos közvetítés megtagadtatnék. A jelent. első és második bekezdése csak annyiban nyer alkalmazást, amennyiben a felek közt ebben az irányban egyezség nem jött létre. 1. a belsőség, esetleg az azzal együtt átengeA jelen törvény szerint megváltás utján tulajdonul megszerezhető birtok után erdő- és legelőilletőség nem jár. Ahol a megváltásra jogosított külön szerződési kikötés alapján a volt földesur erdejében faizási vagy a volt földesur legelőjén legeltetési használatot gyakorolt vagy másnemű javadalmat élvezett s ezekért külön ellenszolgáltatást nem teljesített, a váltságösszeg megállapításánál az évi tartozásból ezen javadalmak fejében annyi százalékot kell levonni, ahány százalékát teszi ezen javadalmak értéke a megváltásra jogosítottat illető összes haszonélvezetek értékének. 12. §. Lapunk mai számához egy és egynegyed iv melléklet, s egy és háromnegyed iv »Hivatalos Értesítő« van csatolva.