Budapesti Közlöny, 1897. május (31. évfolyam, 99-124. szám)
1897-05-07 / 104. szám
27.261. szám. Kereskedelemügyi kir. minister. m. A torontáli helyi érdekű gőzmozdonyu vasút építésére és üzletére vonatkozólag a közmunka és közlekedésügyi m. kir. minister által 1887. évi márczius hó 30-án 12.820. sz. alatt a m. kir. ministerium nevében kiadott engedélyokmányhoz az 1897. évi XII. törvényczikk I. §-a alapján a következő IV. püngelék adatik ki. 1. §• Ezen függelék erejénél fogva a torontáli h. é. vasutak részvénytársaság engedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra, hogy a torontáli h. é. vasutak Nagy-Becskerek—Bégapart állomásától kiindulva Katalinfalván át Uj-Zsombolyáig vezetendő keskenyvágányu helyi érdekű gőzmozdonyu vasutat a torontáli h. é. vasút építésére s üzletére vonatkozó engedélyokmányban, valamint a jelen függelékben megállapított feltételek alatt megépítse s azt az alábbi 9. §.-ban megállapított engedély tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2. §. A nevezett engedélyes részére a jelen függelék értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyek az 1880. évi XXXI., s az ennek kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. t.-cz. a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak. Viszont engedélyes a most idézett törvény czikkek azon határozatainak, melyek reá, mint engedélyesre kötelezettséget rónak, magát feltétlenül aláveti. 3. §. A most engedélyezett vonal építésére s az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott és a jelen függelék kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételek irányadók, fentartatván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. Amennyiben hódmezővásárhely—nagyszentmiklósi és a nagyszentmiklós—zsombolyai vagy kis-zombor-zsombolyai vonal szabványos nyomtávval idővel kiépülne s amennyiben a rendes vágányusinatnak helyreállítását a kereskedelemügyi m. kir. minister egész Nagy-Becskerekig szükségesnek találná, engedélyes köteles a nagybecskerek—zsombolyai keskenyvágányu vonalat záros határidő alatt szabványos nyomtávúvá átépíteni. 4 §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hosszelvény és helyzetrajz) a jelen függelék keltétől számítandó 6 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre az alább megállapított határidőre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók s jóváhagyhatók legyenek A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen függelékben, az ennek kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1894. évi augusztus hó 27-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határoztokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja s amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, terveket jóváhagyja, s ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég létetett, az építési engedélyt harmadik személyeknek az 1881. évi XL.-cz. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett megadja. A pálya építését engedélyes ezen függelék ketétől számított 1 */2 alatt befejezni s a pályát közforgalomnak átadni tartozik. 5. §. Ezen pálya kiépítése és üzleti czéljaira az 1881. évi LXI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. 6. §. A Nagy-Becskerek—Bégapart és Uj-Zsombolya állomásokhoz való csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási állomásokon szükségessé váló új építkezések átalakítások költségeit engedélyes az építési tőkéből fedezni tartozik. 7 §• Az engedélyezett vasút megépítéséhez s üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 1.241.000 frt, azaz egymilliókétszáznegyvenegyezer frtban állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 186.800 frtot tartozik fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi m. kir. minister, a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. A fentebbi tőkéből 48.000 frt készpénzben kihasítandó, mint tartalék külön kezelendő. Ezen tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Engedélyes köteles a jelen függelék kiadása előtt 110.000, azaz: egyszáztizezer frtot biztosítékul készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének kereskedelemügyi m. kir. miniszer részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt a biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig egészben vagy részben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen függelékben a pálya kiépítését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4. §.-ban megállapított kiépítési határidő tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére felhasználni. 1 /9 §• \ A most engedélyezett vonal engedélyének tartama az ideiglenes vasutengedélyezési szabály a 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §.-a, illetve az 1888. évi IV-ik t.-cz. 2. §.-ának i) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen függelék kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapíttatik meg. L Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. I.-czikkek által biztosított adózási kedvezmények ugyancsak a jelen függelék keltétől számítandó ] törvényes határidőkben járnak le. Budapest, 1897. évi április hó 24-én. A m. kir. ministerium nevében : Báró Dániel s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. Kiegészítő melléklet a nagybecskerek-zsombolyai keskenyvágányu helyi érdekű gőzmozdonyu vasútra vonatkozó 27.261/1897. számú engedélyokirati függelékhez. Fenhagyandó tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő kis olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 30 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett miniszerhez jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a helyi érdekű, vasutakra vonatkozó m. kir. államvasúti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köteles; nemkülönben köteles engedélyes alkalmazkodni azokhoz a kikötésekhez is, melyek az utczákon és utakon elhelyezett pályarészek építési részletei tekintetében az illető útbirtokosokkal kötött vagy kötendő területátengedési szerződésekben megállapíttatnak.. Az egész vonalon a mozdonyok fűtésére csakis pirszén használható és a mozdonyok a szükséges füstemésztőkkel és szikrafogókkal látandók el. II. Alépítmény: A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés Nagy-Becskerek város utczáin 15 °/év -el,a többi vonalrészeken pedig 10 °/00-el állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 50 méternél kisebb, félátmérővel nem szabad bírniük. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 30 méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához, képest, 11/2 vagy 1 */4 lábas lejtőkkel létesítendők, a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állítandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0,8 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0.8 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó, és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztosítandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állítandók elő, hogy 1 fa hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz színe között 0'5—1'6 m, az Ó-Bégán építendő hidnál pedig 1.5 m. nyílt magasság maradjon, a Béga-csatorna hidjánál azonban az árvíz és szerkezet közötti magaság 56 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosítandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók, és a. '• szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy tágfából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők, ’ s kisebb átereszek azonban tölgyfatömlőkből is létesíthetők. h A nyílt műtárgyak kő- vagy tégla ellenfalakkal és szárnyakkal és bezárólag 20 nyílásig tölgyfa hordszerkezetekkel, ennél nagyobb nyílású átereszek és hidak pedig vas hordszerkezetekkel állítandók elő. i A párhuzamos utak és útátjárókban a szűkínséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy iz hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. 1 Hídfők és jégtörőkhöz, valamint hídjármák, 3- hidalások és hídpadlózatokhoz általában csak íz- tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. 2 A nagybecskerek-zsombolyai keskenyvágányu helyi érdekű gőzmozdonyu vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek, I. Általános határozmányok. A torontáli h. é. vasút Nagy-Becskerek bégaparti állomásától a párdány-zsombolyai vonala Uj-Zsombolya állomásáig vezetendő vasút, mint keskenynyomtávu helyi érdekű gőzmozdonyu vasut az 1897. évi április hó 24-én kelt engedély; okirati függelék 3-ik §-a értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister által előzőleg hely-