Budapesti Közlöny, 1898. augusztus (32. évfolyam, 176-199. szám)

1898-08-02 / 176. szám

Végül köteles az engedélyes feltétlenül al­kalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a had­sereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. t.-czikk 38. §-ában és az 1873. évi II. t.-czikkben megállapitják. 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekei­nek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használ­ják és azt, hogy az illetékes hatóság által meg­­bizattak, igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállitandók. 17. §• Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivo­­natára a m. kir. postát szállítani köteles. A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-ának b) pontja értelmében a keres­kedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vas­úti közegek által postabérmentesen szállítható 18. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. t.-czikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse, míg azon berendezések felállítására és azon bővíté­sekre, melyeknél a fémszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingat­lanok igénybe vétele szükséges, a kereskedelem­ügyi m. kir. ministertől mindenkor külön enge­dély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távírdákat, táv­beszélőket és villamos jelző berendezéseket ille­tőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. t.-czikk az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi julius hó 18-án 23.445. sz. alatt kiadott szabályrendelet, a hazai vasutakkal a távírdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határoz­­mányaihoz, az említett 1. czikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberende­zési feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomáso­kat és kilométer szelvényeket az 1:75000 lép­tékben feltüntető táborkari térkép két példányá­nak előterjesztése mellett oly esetben, a­mikor a jelen­t. első bekezdése értelmében külön enge­dély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi miniszert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berende­zések elkészítésére kitűzött határidőre elkészít­hetők és használhatók legyenek. Új építkezések és meglevő berendezések bőví­tése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelző­bódén és jelző készülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigaz­­gatóság létesíti, a­melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda­­igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mind­egyik, területileg illetékes posta- és távirdaigaz­­gatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pálya­udvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésé­re az állam tulajdonát képező tám­­szerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távirda, távbeszélő és villamos berende­zések építésével egyidejűleg a vasúti támszerke­­zetekre állami távirda vagy távbeszélő vezeték is erősíttetnék fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonal hossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezések az 1888. évi XXXI. t.-czikk 11. §-ban körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra, és csakis a vasút közegei által, állami és magán táviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir miniszertől előzetesen kért külön engedély alapján használ­hatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta és távirda­­igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőnek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általa czélszerűnek tartott módon bármikor gya­korolni és engedélyes köteles a kívánt segédkezést és felvilágosításokat megadni. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelen­leg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom be­rendezése a kereskedelemügyi m. kir. miniszer egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köte­les lesz saját költségén mindazon berendezé­seket eszközölni, és mindazon biztonsági intézke­déseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek , illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivat­kozással azon szabályokra, követeltetni fognak. A­mennyiben azonban a katonai forgalom érde­kében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes hozzá­járulásával lesznek érvényesíthetők. Az engedélyes köteles továbbá a kereske­delemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy­bevétel kilométerenként 14.000 Irtot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedé­lyestől csak az alább megállapított engedély­tartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló szám­lázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség­számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig, a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni. Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelen­tést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kívánt statisztikai adatokat beszolgáltatni. 21. §: Engedélyes köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a fennforgó körülmények figye­lembe vételével rendeletileg megállapítandó ha­táridőn belül részvénytársaságot alapítani, a­mely feljogosittatik, hogy a tényleges építési és beren­dezési költség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV-ik­­.-czikk. 10. §-ban foglalt határozmányok figye­lemben tartása mellett részvényeket bocsáthas­son ki. E kibocsátásnak módozatait a kereskede­lemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. minis­­terrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mind­addig meg nem kezdhető, a­mig az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a­mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazon­által minden egyéb társasági jogokban és kötele­zettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvény­­társaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogo­kat és kötelezettségeket változatlanul és minden fen­tartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szük­séges alapszabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők, s a nevezett miniszer részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy megha­tározott minimális százaléka külön beruházási tar­talék-alap képzésére, illetve a jelen engedélyok­irat 7. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tar­talék-alap növelésére fordíttassék. Felveendő to­vábbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megálla­pított engedély tartam alatt, jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tu­lajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czí­­men bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest s hivatalos ügy­kezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 90. évben állapittatik meg. Ezen 90. év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélveze­tébe, illetve engedélyes vagy jogutódjai ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönök­kel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának a) pontja, ille­tőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt hatá­rozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai­ban előírt megváltás esetében a megváltás módo­zatai tekintetében ugyancsak az idézett törvény­­czikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld és mű­ munká­latokat, a fel- és alépítményeket minden hozzá­tartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pálya­udvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s ér­kezési helyeken őr- és felvigyázó­ házakkal, min­den felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyes vagy jog­utódjai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a kinnlevő cselekvő követelé­seket, valamint azon építkezéseket, a­melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok, a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §: A kereskedelemügyi m. kir. miniszer az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van ma­gának úgy a pálya építése, valamint az üzlet meg­felelő felszerelése és folytonos jókarban tartása fel .

Next