Budapesti Közlöny, 1900. február (34. évfolyam, 25-47. szám)
1900-02-01 / 25. szám
at és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők, s a nevezett miniszer részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvények mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalékalap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 8. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordíttassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt, jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest vagy Szatmár- Németi s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 23. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat keltő napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapíttatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak öszszes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának a) pontja illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előírt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken lévő őr- és felvigyázó házakkal, távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi feleslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a kinnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok, a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jó karban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett miniszer további elhatározásáig felfüggeszteni. 25. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszert megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási uton fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve bírság a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti összegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3. §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék, a kereskedelemügyi m. kir. miniszer a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, anélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása , illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. miniszert illeti meg, önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyeseket terhelendi. 26. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészítő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek. Budapest, 1900. évi január hó 12-én. A m. kir. ministerium nevében: Hegedűs, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. Kiegészítő melléklet a szatmár-erdődi keskenyvágányú helyi érdekű vasútra vonatkozó 356.24/99. számú engedélyokirathoz. A szatmár-erdődi keskenyvágányu helyi érdekű, egy szakaszban villamos, a másik gőzmozdonyu üzemre berendezendő vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A »Szatmár-Németi« szab. kir. város belterületén levő népkertben létesítendő végállomástól az Attilla, Rákóczy és Hám János utczán, továbbá a Deák téren, az Eötvös és Kossuth Lajos utczán, valamint az állandó közúti Szamosladon át a m. kir. államvasutak debreczen-királyházai vonalának 1025/1030 szelvényei közt létesítendő » Szatmárgőzfürész « nevű keskenyvágányu állomásig vezetendő és villamos üzemre berendezendő keskenyvágányu vonalrész, továbbá az utóbb említett állomástól — az államvasúti fővonal pályaszínben való keresztezésével — Erdődre és ebből kiágazólag a szatmárhegyi piacig vezetendő szintén keskenyvágányú vasútvonal, úgy szintén az ennek egy alkalmas pontjából a nevezett »Szatmárgőzfürész« állomás közelében kiágaztatandó, a Neuschloss-féle gőzfürészhez vezetendő keskenynyomtávú vágány, valamint az előbb említett pályaszelvények között az államvasúti pályatestben és ahhoz hozzá simulóan létesítendő rendes nyomtávú kitérő, és az ebből kiágazólag a Neuschloss-féle gőzfűrészhez vezetendő rendes nyomtávú vágány, mindezek gőzmozdonyú üzemre berendezendő vonalrészek, együttvéve mint a szatmár-erdődi keskenynyomtávú helyi érdekű vasút tartozékai, az engedélyokirat 4. §-a értelmében, a kereskedelemügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő kis olykép rendezendő be, hogy a kiépített pálya azon részein, melyek városi utczákon és tereken kívül esnek, a vonatok óránként leföljebb 25 (huszonöt) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek, kiköttetvén mindenesetre, hogy az államvasutakkal való keresztezés előtt a helyi érdekű vasút mindkét irányában a menetsebesség megfelelően mérsékeltessék és a vonatoknak a keresztezési ponton való áthaladása előtt a vonatszemélyzet meggyőződést szerezzen arra nézve, hogy az átkelés szabad-e, és és hogy a városi utczákra és terekre eső vonalrészekre nézve a menetsebesség a h. érd. vasút műtanrendőri bejárásánál fog megállapittatni. A keskenynyomtávú h. é. vasút összes vonalrészein, kivéve azokat, melyek a Szatmár gőzfürész állomás és »Károlyi-Erdőd« csatlakozó állomás felé haladó irányban véve, az illető állomás védjelzőin túl esnek, a közúti forgalom által igényelt feltételeknek megfelelően kezelendők. Engedélyesek kötelesek az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és sínkapcsoló szerekre, vashídszerkezetekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve, a kereskedelemügyi miniszerhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyesek az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, azonkívül a rendes nyomtávval létesítendő pályarészeknél általában az első rangú vasutakon, a keskenyvágányu vonalrészeknél pedig általánosságban magy. kir. államvasutaknál érvényben álló feltétfüzeteknek és épületek leírásának határozmányaihoz, és a helyi érdekű vasutakra vonatkozó magy. kir. államvasuti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni kötelesek. Az említett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, vagy amennyiben a fentebb körülírt vonalszakaszoknak keskenynyomtáva és a városi vonalrész villamerejű üzemrendszere a helyi érdekű vasutakra vonatkozó szabványoktól való eltérést indokolttá, illetve egyes építményekre és munkákra nézve szükségessé teszi. Egyébként pedig az 1897. évi október hó 28. és 29. napjain, valamint az 1899. évi márczius hó 27. és 28. napjain megtartott közigazgatási pótbejárásokról felvett jegyzőkönyvekben és az azok eredményéhez képest hitelesített bejárási tervekben foglalt megállapítások és kikötések is — amennyiben azokra vonatkozólag a kereskedelemügyi miniszer által hozandó végleges határozatok másképen nem intézkednek — az engedélyesekre nézve minden tekintetben kötelezők. Az államvasúti pályatesten vagy az ahoz hozzásimulóan előállítandó állomásokra és azok tartozékaira, úgyszintén általában a rendes nyomtávú pályarészekre vonatkozó összes tervek a m. kir. államvasutak igazgatósága útján 4—4, a többi tervek pedig közvetlenül 2—2 példányban lesznek felterjesztendők. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 14° /m-al , állapíttatik meg. 2