Budapesti Közlöny, 1908. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1908-03-01 / 51. szám
Budapest, 1908. 51. szám. Vasárnap, márczius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. ■Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyvkereskedés IV., Kecskeméti-utca 3. sz. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az »Országgyűlési Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre....................................40 korona Félévre.......................................... 20 » Negyedévre................................. 10 » Efsy teljes lap ára 60 fillér. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesitő«-be iktatandó hirdetések díja előlegesen küldendő be, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100—200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és így tovább. Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános hatóságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztésére Kamrák Fér mez soóvári főbányahivatali mázsatisztnek, félszázadot meghaladó példás szolgálata elismeréséül, az arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1908. évi február 13-án, Ferencz József s. k. Zichy Aladár gróf s. k. császári és apostoli királyi Felsége a pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök előterjesztésére folyó évi február 27-én kelt legfelső elhatározásával Tatai Gold Zsigmondi, Schreiber Ignácz és Omoroviczai Heinrich Alajosnak az osztrák-magyar bank főtanácsosaivá, az alapszabályszerű négy évi időtartamra, a nevezett bank részvényeseinek rendes közgyűlése által történt újbóli megválasztását, valamint Hertelendi és Vindornyalaki Hertelendy Ferencznek ugyanezen közgyűlés által a nevezett bank főtanácsosává két évi időtartamra történt megválasztását legkegyelmesebben megerősíteni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi február 27-én kelt legfelső elhatározásával az orsztrák-magyar bank részvényeseinek közgyűlése által megválasztott Prade Henrik főtanácsost eme minőségében, az alapszabályszerű időtartamra, legkegyelmesebben megerősíteni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminiszer Durcsinszky Gyula sztropkói járási tb. főszolgabírót a sátoraljaújhelyi és Kiss Jenőt, a zilahi kir. ügyészséghez beosztott bírósági joggyakornokot a zilahi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottakká rendelte ki. A m. kir. földmivelésügyi minister Ringelhan János, Ringer Dezső, Bruoth István, Fabricius Imre, Kiss Aladár és Gellmann Károly okleveles állatorvosokat m. kir. állatorvos-gyakornokokká nevezte ki. A győri kir. főügyész Csonka Elek zalaegerszegi kir. törvényszéki és Keresztúri József sümegi kir. járásbirósági fogházőröket kölcsönösen áthelyezte. A m. kir. állami nyomda igazgatója ifj. Tinkóczi Zsigmond budapesti illetőségű betűszedőt műszaki altisztté nevezte ki. Kiskorú Hainburger József és Ferencz bácsujfalui illetőségű kalocsai lakosok családi nevének * Berkes*-re kért átváltoztatása az 1907. évi 143.245. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. _______ Kiskorú Herich Katalin zsuppai lakos családi nevének »Horvát«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 513. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Gottlieb Jenő nyírbátori illetőségű kassai lakos családi nevének »Gergely«-re kért átváltoztatása az 1908. évi 2.727. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Friedmann Ferencz szekszárdi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Földes«-re kért átváltoztatása az 1908. évi 3.501. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Weiss Imre és Weisz László szegedi születésű ugyanottani lakosok családi nevének »Fas«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 3.708. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Niederländer Hugó erzsébetfalvi illetőségű pozsonyi lakos családi nevének »Vadas«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 4.132. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Grün Ferencz pozsonyi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Garai«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 4.136. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Goldmann Emil budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Gara«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 4.218. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Muresianu Mihály ez. csendőrőrsvezető, debreczeni lakos családi nevének »Marosi«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 4.274. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Engelhardt Mayer alias Miksa miskolczi illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint József, Hajnalka, Gyula és László nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Erdös«-re kért átváltoztatása az 1908. évi 6.507. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Neumann Gyula budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Nyéki«-re kért átváltoztatása az 1908. évi 7.516. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Tróber István állami főreáliskolai tanuló, pécsi lakos családi nevének »Tibor«-ra kért átváltoztatása az 1908. évi 7.878. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiegészítő melléklet a Szabadka—gombos—palánkai helyi érdekű gőzüzemű vasútra vonatkozó 15.594/1908. számú engedélyokirathoz.*) A Szabadka—gombos—palánkai helyi érdekű vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A magy. kir. államvasutak Szabadka állomásából kiágazólag a zombor—óbecsei helyi érd. vasút Cservenka és a baja—zombor—újvidéki helyi érd. vasút Hódság állomásán át a magy. kir. államvasutak Gombos állomásáig vezetendő rendes nyomtávú helyi érdekű gőzüzemű vasút és Bácsordastól Ujpalánkéig létesítendő szárnyvonala, továbbá Ujpalánkétól a Dunapartig építendő vontató vágánya az engedélyokirat 4. §-a értelmében, a kereskedelemügyi miniszerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki, s olykép rendezendő be, hogy a teljesen kész pályán a vonatok óránként 40 (negyven) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett vasút számára beszerzendő sínekre és sínkapcsolószerekre, vashidszerkezetre és járóművekre vonatkozó szállítási szerződéseket az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve, a kereskedelemügyi miniszerhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A vasút és tartozékainak építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a m. kir. államvasutaknál érvényben álló feltétfüzeteknek és épületek leírásának határozmányaihoz és a helyi érdekű vasútakra vonatkozó m. kir. államvasúti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köteles, mely utóbbiak mindig a m. kir. államvasutak igazgatósága által kiadott és annál megszerezhető eredeti sokszorosítványokban terjesztendők ministeri jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Úgy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni — éspedig az állomások, a magasépítmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, amely az új helyi érdvasútnak üzemét kezelni fogja. Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. II. Alépítmény: A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5 (öt)° C0-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb sugárral nem szabad himniok. E tekint) Lásd a »Budapesti Közlöny« I. évi 50. számát. A lap mai számának 9-dik oldalán kezdődik a »Hivatalos Értesítő« két és fél ív melléklettel; csatolva van továbbá az »Országgyűlési Értesítő« a képviselőház 1908. évi február 29-diki 282-dik üléséről.