Budapesti Közlöny, 1915. szeptember (49. évfolyam, 202-226. szám)

1915-09-01 / 202. szám

4­ 6. §. A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árakat, amelyek magukban foglalják a rakodó­állomáshoz való szállítás költségét is, méter­mázsánként (100 kg.) tiszta súlyra zsák nélkül és készpénzfizetés mellett történt eladás esetére kell érteni. A legmagasabb ár zsák nélkül lévén értendő, az eladó a zsák súlyát az eladott árpa­gyöngy súlyába nem számíthatja be. Az eladó az általa szolgáltatott zsák árát külön felszámíthatja. A zsákért felszámítható legmagasabb árat a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozhatja. 7­ §• A vételár hitelezése esetében a megállapított legmagasabb áron felül követelhető kamatnak kamatlába legfeljebb 2%-kal haladhatja meg az Osztrák-Magyar Banknak az ügylet megkötése­kor érvényben állott váltóleszámítolási kamat­lábát. 8. §. A jelen rendelettel megállapított legmagasabb árak 1915. évi szeptember hó 1. napján lépnek életbe. Ettől a naptól kezdve tilos árpagyöngyöt a 9. és 12. §-ban meghatározott árusí­tás kivé­telével drágábban árusítani vagy vásárolni annál az árnál, amit a jelen rendelet legmaga­sabb árui megállapított. 9­ §• A régi minőségű árpagyöngykészleteknek az árpagyöngyöt előállító vállalatokra nézve 1915. évi szeptember hó 15. napjáig, másokra nézve az 1915. évi szeptember hó 30. napjáig meg­engedett forgalombahozatalánál az érvényben levő árakat szabad felszámítani. 10. §. A 2.986/1915. M. E. számú rendelet 11. §-a alapján nyert engedélylyel vásárolt árpából elő­állított és kivitelre kerülő árpagyöngy kizárólag a Hadi Termény részvénytársaság útján érté­kesíthető. 11. §■ Aki a jelen rendeletnek az árpagyöngy elő­állítására vagy forgalombahozatalára vonatkozó rendelkezéseit megszegi, úgyszintén aki árpa­gyöngyért a megállapított legmagasabb árnál magasabb árat, vagy a legmagasabb áron felül a jelen rendelet szerint fel nem számítható bár­milyen mellékszolgáltatást követel, elfogad, ígértet vagy adat, avagy ígér vagy szolgáltat a másik fél vagy harmadik személy részére, az — amennyi­ben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és az 1914. L. t.-c. 9. §-a értelmében két hónapig terjed­hető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az is, aki akár szándé­kosan, akár a köteles gondosság elmulasztásával bármely módon közreműködik abban, hogy az árusítással megbízott alkalmazottja vagy az eladást közvetítő más személy az árpagyöngyért követelhető legmagasabb árat megállapító kor­látozást kijáts­sza vagy meghiúsítsa, vagy aki bárkinek e korlátozás kijátszására vagy meg­hiúsítására irányuló eljárását bármely módon elősegíti vagy eltitkolja. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. Horvát-Szlavonországokban e kihágás miatt az ottani jogszabályok szerint erre hivatott ható­ságok járnak el. 12. §. Ha a jelen rendeletben meghatározott árpa­gyöngy árusítása a közvetlen fogyasztás céljait szolgáló forgalomban (kicsinyben való vagy részletkereskedésben) történik, az eladó csak olyan árakat számíthat, amelyek a megállapított leg­magasabb áraknál nem aránytalanul magasab­bak. Az ez ellen vétőket az 1914. évi augusztus hó 5. napján 6.600. B. M. évi. szám alatt kelt bel­ügyminiszteri rendelet 4. §-a értelmében kell büntetni. Horvát-Szlavonországokban e részben az ott érvényes jogszabályok irányadók. 13. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Horvát-Szlavonországok­ban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1915. évi augusztus hó 31. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1915. évi 57.483. számú rendelete a közélelmezés és állat­tartás céljaira szolgáló gabonavásárlások határ­idejének meghosszabbítása tárgyában. Az 1915. évi búza-, rozs-, kétszeres-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről szóló 2.072/1915. M. E. szám alatt kiadott rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földművelésügyi és belügyminiszter urakkal egyetértőleg a követ­kezőket rendelem: A 2.072/1915. M. E. számú rendelet 6. §-a, valamint a 2.986/1915. M. E. számú rendelet 19. §-a alapján közvetlen gabonavásárlásra enge­délyt nyert vármegyei és városi törvényhatósá­gok, valamint rendezett tanácsú városok az 1915. évi október hó 31. napjáig bezárólag, nagyobb ipartelepek, közlekedési és egyéb vállalatok, fogyasztási szövetkezetek, menhelyek, interná­­tusok, kórházak, gyógy-, büntető- és javító­­nevelő- és egyéb közintézetek pedig 1915. évi október hó 15. napjáig bezárólag vásárolhatják be a részükre engedélyezett gabonamennyiségeket. Jelen rendeletem azonnal életbe lép. Kelt Budapesten, 1915. évi augusztus hó 31. napján. Báró Harkányi János s. k., kereskedelemügyi m. kir. miniszter. M. kir. honvédelmi minister. 12.246. szám. evn. 20. b.—1915^ A m. kir. honvédelmi minister 12.246/eln. 20. b.— 1915. számú rendelete, a salétromkészletek hadicélokra igénybevétele tárgyában. A hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. t.-c. 24. §-a alapján a következőket rendelem: 1­ §­Az 1915. évi szeptember hó 1-én a magyar szent korona országaiban meglevő 100 kilo­­grammnyi vagy ennél nagyobb salétromkész­leteket hadicélokra igénybevetteknek jelentem ki. Az igénybevétel nem terjed ki azokra a kész­letekre, amelyek a katonai igazgatás megbízásá­­nak teljesítése végett feltétlenül szükségesek, valamint nem terjed ki azokra a készletekre sem, amelyek az állam birtokában vannak. 2­ §• Az első szakaszban megjelölt salétromkész­letek birtokosai, vagy azok, akik ily készleteket más részére őrizetben tartanak, kötelesek ezeket a készleteket a folyó évi szeptember hó 16-ig az alább megnevezett katonai intézetek részére a következő szakasz rendelkezései szerint el­szállíttatni. A chile azaz natron és az ammon salétrom­­készleteket a cs. és kir. lőporgyárnak Blumauba (Felixdorf mellett) a norge azaz mészsalétrom­­készleteket a cs. és kir. tüzérségi anyagszertár­nak Wollersdorfba, a kali salétromkészleteket a cs. és kir. tüzérségi anyagszertárnak Grrácba, a déli vasút Kalsdorf állomására kell feladni. 3. §. Az anyagokat megfelelően, — amennyiben több­féle anyag kerülne feladásra, — külön-külön csomagolva, a feladandó csomagok számának és súlyának a felvevő vasúti hivatal által történt megállapítása után bérmentetlenül teheráruként kell feladni. A feladott anyagok falait a szállító­­levélen fel kell tüntetni. A csomagolási és a szállítási költségeket a katonai igazgatás a feladónak megtéríti. A birtokosok vagy azok, akik beküldendő készleteket más részére őrizetben tartanak, az anyagok feladásával egyidejűleg az elszállításra kerülő anyagokról egy jegyzéket kötelesek az illető katonai intézetnek megküldeni. A jegy­zékben fel kell tüntetni a birtokost, esetleg az anyagok megőrzőjét, a közigazgatási járást és a helyet, ahol az anyagokat eddig tartották, a feladás helyét, a csomagolás nemét és a csoma­gokra alkalmazott jeleket, a csomagoknak a felvevő vasúti hivatal által megállapított számát és azok nyerssúlyát, az anyagok nemeit és azok tiszta súlyát. A jegyzéket a feladónak alá kell írnia. 4­ §• Ha valakinek oly salétromkészlet van birto­kában, amelynek faja előtte ismeretlen, köteles ezt a körülményt a főszolgabírónak (a polgár­­mesternek) bejelenteni. A főszolgabíró (polgármester) ily esetekben köteles az anyag meghatározása végett egy szakértőt kirendelni, a szakértő véleménye alap­ján az anyag hová való szállítására az utasítást megadni és a szakértői vélemény egy másolati példányát a beküldésre kötelezettnek átadni, amely az előbbi szakaszban említett jegyzékhez csatolandó. A szakértő díjazását a kirendelő hatóság álla­pítja meg és fizeti ki a mozgósítási hitel terhére. 5. §. Az átvett salétromkészletekért a katonai igazgatás az alábbi térítéseket fizeti: chile azaz natron salétromért 100 kg.-monként 33 koronát, norge azaz mész salétromért 100 kg.-monként 28 koronát, káli salétromért 100 kg.-monként 64 koronát, ammonsalétromért 100 kg.-monként 91 koronát. 6. §. Az igénybevett készleteket a birtokos indokolt kérelmére a kereskedelemügyi miniszer egészen vagy részben a birtokos szabad rendelkezésére kivételesen visszabocsáthatja. Az ily visszabocsátás iránt beadott kérvények, amelyeknek elintézéséről a kötelezettek a határidő utolsó napjáig értesítést nem kapnak, a vonatkozó anyagok beküldésének kötelezettsége alól nem mentesítenek. 7. §• A törvényhatóságok kötelesek a készletek be­küldését ellenőrizni és e rendeletem pontos végre­hajtása érdekében intézkedni, hogy az igénybevett készletek birtokosai egyénenként is felhivassanak készleteik beküldésére és hogy az I. fokú ipar­hatóságok őket kötelezettségük teljesítésében támogassák. 8. §. Aki az igénybevett készletet vagy annak egy részét a jelen rendelet ellenére elidegeníti vagy feldolgozza, vagy pedig azzal a jelen rendelet ellenére más módon rendelkezik, úgyszintén az is, aki a készletnek szabad rendelkezésére vissza­­bocsátása végett valótlan adatokat terjeszt elő, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1914 . L. t.-c. 17. §-a értelmében két hóna­pig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a székesfővárosi államrendőrség működési terü­letén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatás­körébe tartozik. Budapesti Közlöny 1915. szeptember 1.

Next