Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)
1919-11-21 / 169. szám
2 Ezért a feladók kötelesek az engedély kérése előtt a feladni szándékolt csomag szállítólevelét teljesen kitölteni és a szállítóléval szelvényen az áru egyenként ás oly tüzetességgel, mint ez az árubevallásnál kötelező, megnevezni és az egyes áruk súlyát számmal és betűvel kiirni sz slállítólevélhez egy teljesen kitöltött satisztikai árunyilatkozatot csatolni (amelyet a postshivatálok ingyen adnak a feleknek). A kiviteli engedély iránti kérés bélyegilletéke fejében az az árunyilatkozaton 2 koronás pénzügyi bélyeg rovandó le. Az így kitöltött és felszerelt szállítólevél minden külön kérvény nélkül nyújtandó be az illetékes minisztériumhoz, mely az árunyilatkozatot ott visszatartja, a szállítólevelet pedig a félnek kiadja. A feladó köteles a csomag burkolatára szembetűnően feljegyezni az engedély számát, az engedélyező minisztérium megjelölése mellett. E rendelkezés — magától értetőleg — nem vonatkozik a hivatalos iratcsomagokra, melyekhez kiviteli engedély nem szükséges. A fentebb említett területekről érkező és behozatali engedélyhez kötött tartalommal bíró, de ezzel el nem látott csomagokhoz a rendelkezésre jogosított fél a behozatali engedélyt utólag megszerezheti. Ezért a címzettet a posta értesíti a csomag beérkezéséről. Ha a címzett a csomag érkezésétől számított 30 nap alatt a vámközvetítő postahivatalnak a behozatali engedélyt rendelkezésére nem bocsátja, az utóbbi csomagot feladón helyére visszaküldi. Budapest, 1919. évi november hó 14-én. Kolossváry a k . h. államtitkár. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy ■ ifj. dr. Kovács Béla, dr. Tyróler Simon budapesti ügyvédek önkéntes lemondás, illetve Rozsnyóra történt elköltözés, dr. Fellner Tivadar Dávid, dr. Fuchs Mór, dr. Lázár Ignác, dr. Tomdb Márton, dr. Ulmann Pál, dr. Unger Vernát budapesti ügyvédek elhalálozás folytán a kamara lajstromából kitöröltettek. Ifj. dr. Kovács Béla ügyvédi iratait dr. Popper Elmér budapesti ügyvédnek adta át. A dr. Tyroler Simon irodája részére gondnok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. A dr. Fellner Tivadar Dávid ügyvédi irodája részére godnokul dr. Pollicsek Alfréd budapesti ügyvéd, a dr. Fuchs Mór ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Orbóth József budapesti ügyvéd, a dr. Lázár Ignác ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Kalmár Ármin budapesti ügyvéd, a dr. Tornyik Márton ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Junker Pál budapesti ügyvéd, a dr. Ullmann Pál ügyvéd irodája részére gondnokul dr. Lengyel Lajos budapesti ügyvéd, a dr. Ungár Berndt ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Unger Ferenc budapesti ügyvéd rendeltetett ki. A székesfehérvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Lenkei Legos ügyvédet elhalálozása folytán a lajstromból törölte. A budapesti állami óvónőképző intézet igazgatósága közhírré teszi, hogy Follmann Mária okleveles óvónőnek 1919 november hó 19-én 1580. iktatószám alatt egy kisdedóvónői oklevél másodlatot adott ki, mert az eredeti oklevele állítólag elveszett. Eredeti oklevele tehát semmis. Felelős szerkeszti: BÁRSONY ISTVÁN Hivatalos hirdetmények. Hirdetmény. P. III. 3232/1919. szám. A szegedi törvényszék közhírré teszi, hogy Borbás Julianna és társai makói lakosok részéről az 1911:1. t.-c. 748. §-ának 1. bekezdése alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Borbás József volt makói lakos holtnaknyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította Budapesti Közlöny Ifit Boremfe Up 81. , és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Tóth Imre, ügyvéd a szegedi lakost rendelte ki . Felhívja a törvényszék az eltüntetés mindazojkát, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van,é hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt jó életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet ; a jeln hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított három hó letelte után az eljárást az eltűnt elhalálozásának megállapítása miatt lefolytatja. Szeged, 1919. évi szeptember hó 25. napján. A szegedi törvényszék: 553 3—3 Hirdetmény. Pk. I. 191022/1999. szám A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Józsefvárosi fiókosztálya által 78083. szám alatt Mekler Jánosné névre kiállított 1375 korona 50 fillérről szóló takarékbetét könyv megsemmisítése iránt az eljárást Rajnák Lajosné budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori biktatását követő naptól számított egy év alatt a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. október hó 3. napján. A budapesti központi járásbíróság. 554 3—3 Hirdetmény. 11. P. 37291. 1919. sz. A budapesti törvényszék ezennel közhbrré teszi, hogy a Pesti Hazai Első Tarékpénz az Egyenlet által Budapesten 1904. évi március hó 1. napján 3761., 37662., 37661., 37665., 3766., 37667., 37668, 37669., 37671., 37672., 37673, 37674 és 3766,6. számok alatt egyenként 1000 koronárról, az ugyanaz által és ugyanott 1904. szeptember 1-én 1454. sz . alatt 10000 koronáról és az ugyanaz által és ugyanott 1904. szeptember 1én 3529., 3531., 3532. számok alatt egyenként 5000 koronáról bemutatóra, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, 4%-al kamatozó, sorsolás alá eső, melyek közül a 37675. számú 1918. február 28-án, az 1454. számú pedig 1918. augusztus 31-én kisorsolatott, a többi azonban még ki nem sorsolt szelvénynyel és szelvényutalványnyal ellátott 17 darab záloglevélre nézve, amelyekhez kiadott szelvények utolsó darabjai 1931. évi március hó 1. napján járnak le a megsemmisítés eljárás dr. Rácz Jenőné budapesti lakos által (képviseli dr. Rigócz Kálmán budapesti ügyvéd) előterjesztett kérelem folytán a megindittatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII. t.-p. 10. §-a értelmében felhivatik a fent körülírt értékpapírok ismeretlen birtokosa, hogy birtoklását a még ki nem sorsolt záloglevelekre nézve az azokhoz kiadott szelvények utolsó darabjainak a lejárat napjától, vagyis 1931. március 1-től, korábban történt kisorsolás esetén pedig a kisorsolás napjától, a már kisorsolt záloglevelekre nézve pedig a hidetménynek a hivatalos lapban való elsőmegjelenésétől számítandó 3 (három) év elteltéig a bíróságnál jelentse be különben folyamodó újabb kérelmére az értékpapírok semmiseknek fognak nyilváníttatni. Budapest, 1919. évi október hó 15. napján. A budapesti törvényszék. 556 3—3 Hirdetmény. 11. P. 37313/1.1919. sz. A budapesti törvényszék ezennel közhírré teszi, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által Budapesten 1868. évi január hó 1. napján B. betű 29*. lap 3003. és 3004. számok alatt gróf Nádasdy Lipót nevére az u. a. által u. o. 1874. január 1-én B. betű 409. lap 4387. szám alatt Wolfinger Ármin nevére, az u. a. által u. o. és ugyanakkor B. betű 473. lap 4077. sz. a. Bojtkor Endre nevére, az ugyanaz által ugyanott 1873. december 9 én D. betű 68. lap 1151. szám alatt Oppenheim M. S. nevére, az I ugyanaz által ugyanott 1880. március 24-én D. betű 362. lap 2585. sz. a. Wagner Ödön nevére, az ugyanaz által és ugyanott 1882. január 1 én D. betű 500. lap 5540. sz. a. özv. Vetsey Sándorné nevére, az ugyanaz által ugyanott 1889. április 1-én E. betű 189. lap 13485. sz. alatt Cervenyák Károly nevére, az ugyanaz által ugyanott 1892. junius 1-én E. betű 189. lap 16739. sz. alatt Cservenyák Károly nevére egyenként 500 forintról, továbbá az ugyanaz által ugyanott 1917. április 15-én M. betű 534. lap 67199. sz. a. báró Quramb Alice nevére 1000 koronáról fizetési idő kitétele nélkül kiállított, nem kamatozó, de aletévenként osztalékot hozó, sorsolás alá nem eső, szelvénynyel és szelvényutalványnyal ellátott üres hátirattal forgatható 10 darab részvényre nézve, amelyekhez kiadott szelvények utolsó darabjai 1930. évi május hó 1. napján járnak le, a megsemmisítési eljárást dr. Rácz Jenő és dr. Rácz Jenőné szül. Rosenthal Aranka budapesti lakosok által (képv. dr. Rigócz Kálmán és dr. Jélesz Imre budapesti ügyvédek irodája) előterjesztett kérelem folytán megindíttatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII.,t.-c. 10. §-a értelmében felhívja a fent körülírt értékpapírok ismeretlen birtokosát, hogy birtoklását az elveszett részvényekhez kiadott szelvények utolsó darabjainak lejárati napjától, vagyis 1930. május 1-től számítandó 3 (három) év elteltéig a bíróságnál jelentse be, különben folyamodó újabb kérelmére az értékpapírok semmiseknek fognak nyilváníttatni. Budapest, 1919. évi október hó 24. napján. A budapesti törvényszék, 656 3—3 hirdetmény. Pk. I. 191417/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólagelveszett követkeő okirat: 1. a Magyarorsz. központi takarékpénztár terézvárosi fiókpénztára által 1917. évi február hó 14. napján 20043. sz. a. Hubert Anna Ilona névre kiállított, jelenleg 3030 korona 60 fillérről szóló takarékbetétkönyv, 2. ugyanezen fiókpénztér által 1919. évi január hó 21. napján 28234. sz. a. Hubert Anna Ilona névre állított, jelenleg 3070 korona 80 fillérről szóló takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt só eljárást Hubert Anna Ilona budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól az állított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert elenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1019. évi október hó 15. napján. A budapesti központi járásbiróség. éti 3—9 Csfldhirdetminy. 12. Cs. 38712/2. 1919. *. A budapesti törvénynek mint csődbíróság közhibre teszi, hogy Műrágyát értékesítő szövetkezet budapesti bel. cég (V., Mérleg utca 11. sz.) ennek bárhol található ingó vagyonára és — Horvát-Szlavonország kivételével — a magyar állam tért idén levő ingatlan javára az 1881: XVII. t.e. 243 - a alapján a csődöta mai napon megnyitotta. Csőd biztos:! dr. Bródy Tibor törvényszéki bírót, tömeggondnokül dr. Kárády Lászl budapesti (L. Szent János tér 1/a.) ügyvétfőt, helyetteséül dr. Új. Zsigmondy Jenő budapesti (V, Zrínyi utca 14. sz.) ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1920. évi február hó 7. napját, a felszámolási tárgyalásra 1920. évi március hó 4. napjának délelőtt 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1920. évi március hó 6. napnak délelőtt 19 óráját tűzte ki a csődlbiztor hivatali helyiségébe (Budaper, V., Alkotmány utca 14. III em. 62. ajtósaim). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényeiket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztályozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fentementett határidő alatt a törvényszéknél sz 1891. évi XVII. i-e. 128—129. f aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön issr volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartatási joggal bíró hitelezőket, hogyz általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be és az általuk leírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett, mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, visszakövetelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy amenynyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a svédválasztmánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló, okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1919. évi november hó 12. napján. A budapesti törvényszék mint csődbíróság. 657 3—3 Hírdetmény. Pk. 6175/1910. sz. Az ersébetfalvai járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Csepeli takarékpénztár r.-t.-nál a betéti fékönyv 800. lapján »E« betű alatt elhelyezett 15080 K-ról szóló betétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Beck Lőrinc csepeli lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönybe» történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a biróságál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Erzsébetfalva, 1919. évi szeptember hót 26. napján. Az erzsébetfalvai járásbíróság. 561 3—8 Hirdetmény: 11. P. 37707/1. 1919 sz. A budapesti törvényszék közhírré teszi, hogy Neuwirth Ignác budapesti (V, Hold utca 5.) lakos cégvezető (képv. dr. Sramek Marcell budapesti ügyvéd) kérelmére a Budapesten 1919. évi október hó 7. napján Pollák Gyula és fia által Oszter E. rendeletére kibocsátott, Menyhárt Imre által elfogadott, 1919. évi október hó 25. napján Budapesten fizetendő 2 darab 4500 K, 1 darab 1000 K váltóöszegről szóló az ugyanígy kiállított, de 1919. október 26-án fizetendő, 0000 K váltóösszegről szóló, az ugyanígy kiállított, de 1919. november 25 én fizetendő 6000 K váltóösszegről szóló, az Ugyanúgy, de keltezés nélkül 1919. december 25-én fizetendő COCO K váltóösségről szóló s végül az Ugyanúgy, de keltezés nélkül kiállított s 1920. január 25-én fizetendő 6000 K váltóössegről szóló és állítólag elveszett 7 rendbeli váltóra nézve a megsemmisítési eljárást az 1919. évi II. P. 37707/1. szám» végzésével megindította. Ennélfogva az 1876. évi XXVII. t. p. 77. §-a értelmében a fent körülírt váltó birtokosát felhívja, hogy arra vonatkozó igényét a váltó felmutatása mellett; a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlöny hivataloslapban való első megjelenését követő esző naptól számított 45 nap alatt ennél a törvényszéknél jelentse be, különben azt folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi »ovember hó 4. napján A budapesti törvényszék. 672 3—3 Hirdetmény. 11. P 34093/2 191». «*.» a budapesti törvényszék esennel közhírre re *, hogy a magyar pénzügyminiszter által Budapesten 1916. évi »ovember hó 1. napján C. betű 515921. és 515922. szám alatt egyenként 1000 koronáról, bemutatója, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, 6%-al kamatozó, sorsolás alá nem eső szelvényekkel és szelvényutalványnyal ellátott 2 darab magyar járadékkötvényre nézve, amelyek mindegyikéhez adott szelvények utolsó daradijai 1826. novemberén járnak le, a megsemmisítési eljárást Werner Zsigmond kereskedő, turzófalvrik s kérelmére (képv. dr. Werner Lajos budapesti ügyvéd) az 1919. évi 11. P. 34093/2 számú végzésével megindította. Ennélfogva a törvényszék az 1881. évi XXXIII. t.e. 9. §-a értelmében felhívja a fent körülírt elveszett értékt