Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)

1919-11-21 / 169. szám

2 Ezért a feladók kötelesek az engedély kérése előtt a feladni szándékolt csomag szállítólevelét teljesen kitölteni és a szállítóléval szelvényen az áru egyenként ás oly tüzetességgel, mint ez az árubevallásnál kötelező, megnevezni és az egyes áruk súlyát számmal és betűvel kiirni s­z slállítólevélhez egy teljesen kitöltött satisztikai árunyilatkozatot csatolni (amelyet a postshi­va­tálok ingyen adnak a feleknek). A kiviteli engedély iránti kérés bélyegilletéke fejében az az árunyilatkozaton 2 koronás pénzügyi bélyeg rovandó le. Az így kitöltött és felszerelt szállító­levél minden külön kérvény nélkül nyújtandó be az illetékes minisztériumhoz, mely az áru­nyilatkozatot ott visszatartja, a szállítólevelet pedig a félnek kiadja. A feladó köteles a csomag burkolatára szembe­tűnően feljegyezni az engedély számát, az enge­délyező minisztérium megjelölése mellett. E rendelkezés — magától értetőleg — nem vonatkozik a hivatalos iratcsomagokra, melyek­hez kiviteli engedély nem szükséges. A fentebb említett területekről érkező és be­hozatali engedélyhez kötött tartalommal bíró, de ezzel el nem látott csomagokhoz a rendel­kezésre jogosított fél a behozatali engedélyt utólag megszerezheti. Ezért a címzettet a posta értesíti a csomag beérkezéséről. Ha a címzett a csomag érkezésétől számított 30 nap alatt a vámközvetítő postahivatalnak a behozatali en­gedélyt rendelkezésére nem bocsátja, az utóbbi csomagot feladón helyére visszaküldi. Budapest, 1919. évi november hó 14-én. Kolossváry a k . h. állam­titkár. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy ■­ ifj. dr. Kovács Béla, dr. Tyróler Simon budapesti ügyvédek ön­kéntes lemondás, illetve Rozsnyóra történt el­költözés, dr. Fellner Tivadar Dávid, dr. Fuchs Mór­, dr. Lázár Ignác, dr. To­m­db Márton, dr. Ulmann Pál, dr. Unger Vernát budapesti ügyvédek elhalá­lozás folytán a kamara lajstromából ki­töröl­tettek. Ifj. dr. Kovács Béla ügyvédi iratait dr. Popper El­mér budapesti ügyvédnek adta át. A dr. Tyroler Simon irodája részére gond­nok kirendelésének szüksége fenn nem forgott. A dr. Fellner Tivadar Dávid ügyvédi iro­dája részére g­odnokul dr. Pollicsek Alf­réd budapesti ügyvéd, a dr. Fuchs Mór ügyvédi irodája részére gond­nokul dr. Orbóth József budapesti ügyvéd, a dr. Lázár Ignác ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Kalmár Ármin budapesti ügyvéd, a dr. Tornyik Márton ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Junker Pál budapesti ügyvéd, a dr. Ullmann Pál ügyvéd irodája részére gondnokul dr. Lengyel Lajos budapesti ügyvéd, a dr. Ungár Berndt ügyvédi irodája részére gondnokul dr. Unger Ferenc budapesti ügyvéd rendeltetett ki. A székesfehérvári ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Lenkei Legos ügyvédet elhalálo­zása folytán a lajstromból törölte. A budapesti állami óvónőképző intézet igaz­gatósága közhírré teszi, hogy Follmann Mária okleveles óvónőnek 1919 november hó 19-én 1580. iktatószám alatt egy kisdedóvónői oklevél másodlatot adott ki, mert az eredeti oklevele állítólag elveszett. Eredeti oklevele tehát semmis. Felelős szerkeszti: BÁRSONY ISTVÁN Hivatalos hirdetmények. Hirdetmény. P. III. 3232/1919. szám. A szegedi tör­vényszék közhírré teszi, hogy Borbás Julianna és társai makói lakosok részéről az 1911:1. t.-c. 748. §-ának 1. bekezdése alapján előterjesztett kérelem folytán az állí­tólag eltűnt Borbás József volt makói lakos holtnak­­nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította Budapesti Közlöny Ifit Boremfe Up 81. , és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Tóth Imre, ügyvéd a szegedi lakost rendelte ki . Felhívja a törvényszék az eltüntet­és mindazo­­j­­­kát, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van,é­­ hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt j­ó életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat­­ az ad­atokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte meg­­­­állapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet ; a je­ln hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt­­ harmadszori beiktatását követő naptól számított három­­ hó letelte után az eljárást az eltűnt elhalálozásának­­ megállapítása miatt lefolytatja. Szeged, 1919. évi szep­­­­tember hó 25. napján. A szegedi törvényszék: 553 3—3 Hirdetmény. Pk. I. 191022/19­99. szám A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Józsefvárosi fiókosztálya által 78083. szám alatt Mekler Jánosné névre kiállított 137­5 korona 50 fillérről szóló takar­ékbe­tét könyv megsemmisítése iránt az eljá­rást Rajnák Lajosné budapesti lakos kérelmére folya­matba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben tört­ént harmadszori b­iktatását követő naptól számított egy év alatt a bíróságnál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvání­tani. Budapest, 1919. október hó 3. napján. A buda­pesti központi járásbíróság. 554 3—3 Hirdetmény. 11. P. 37291­­. 1919. sz. A budapesti törvényszék ezennel közhbrré teszi, hogy a Pesti Hazai­­ Első T­­arékpénz az Egye­nlet által Budapesten 1904. évi március hó 1. napján 37­­61., 37662., 37661., 37665.,­­ 37­66., 37667., 37668­, 37669., 37671., 37672., 37673, 37674 és 3766,6. számok alatt egyenként 1000 koroná­­r­ról, az ugyanaz által és ugyanott 1904. szeptember­­ 1-én 1454. sz . alatt 10000 koronáról és az ugyanaz által és ugyanott 1904. szeptember 1én 3529., 3531., 3532. számok alatt egyenként 5000 koronáról bemutatóra, fizetési idő kitétele nélkül kiállított, 4%-al kamatozó, sorsolás alá eső, melyek közül a 37675. számú 1918. február 28-án, az 1454. számú pedig 1918. augusztus 31-én kisorso­latott, a többi azonban még ki nem sorsolt szelvénynyel és szelvényutalványnyal ellátott 17 darab­­ záloglevélre nézve, amelyekhez kiadott szelvények utolsó­­ darabjai 1931. évi március hó 1. napján járnak le a megsemmisítés eljárás dr. Rácz Jenőné budapesti lakos által (képvise­li dr. Rigócz Kálmán budapesti ügyvéd) előterjesztett kérelem folytán a megindittatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII. t.-p. 10. §-a értel­mében felhivatik a fent körülírt értékpapírok ismeret­len birtokosa, hogy birtoklását a még ki nem sorsolt záloglevelekre nézve az azokhoz kiadott szelvények utolsó darabjainak a lejárat napjától, vagyis 1931. március 1-től, korábban történt kisorsolás esetén pedig a kisorsolás napjától, a már kisorsolt záloglevelekre nézve pedig a h­idetménynek a hivatalos lapban való első­­megjelenésétől számítandó 3 (három) év elteltéig a bíróságnál jelentse be különben folyamodó újabb kérelmére az értékpapírok semmiseknek fognak nyil­váníttatni. Budapest, 1919. évi október hó 15. napján. A budapesti törvényszék. 556 3—3 Hirdetmény. 11. P. 37313/1.1919. sz. A budapesti tör­vényszék ezennel közhírré teszi, hogy a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank által Budapesten 1868. évi január hó 1. napján B. betű 29*. lap 3003. és 3004. számok alatt gróf Nádasdy Lipót nevére az u. a. által u. o. 1874. január 1-én B. betű 409. lap 4387. szám alatt Wolfinger Ármin nevére, az u. a. által u. o. és ugyanakkor B. betű 473. lap 4077. sz. a. Bojtkor Endre nevére, az ugyanaz által ugyanott 1873. december 9 én D. betű­­ 68. lap 1151. szám alatt Oppenheim M. S. nevére, az I ugyanaz által ugyanott 1880. március 24-én D. betű 362. lap 2585. sz. a. Wagner Ödön nevére, az ugyanaz által és ugyanott 1882. január 1 én D. betű 500. lap 5540. sz. a. özv. Vetsey Sándorné nevére, az ugyanaz által ugyanott 1889. április 1-én E. betű 189. lap 13485. sz. alatt C­ervenyák Károly nevére, az ugyanaz által ugyanott 1892. junius 1-én E. betű 189. lap 16739. sz. alatt Cserve­nyák Károly nevére egyenként 500 forint­ról, továbbá az ugyanaz által ugyanott 1917. április 15-én M. bet­ű 534. lap 67199. sz. a. báró Quramb Alice nevére 1000 koronáról fizetési i­dő kitétele nélkül kiállí­tott, nem kamatozó, de a­letévenként osztalékot hozó, sorsolás alá nem eső, szelvénynyel és szelvényutalvány­­nyal ellátott üres hátirattal forgatható 10 darab rész­vényre nézve, amelyekhez kiadott szelvények utolsó darabjai 1930. évi május hó 1. napján járnak le, a meg­semmisítési eljárást dr. Rácz Jenő és dr. Rácz Jenőné szül. Rosenthal Aranka budapesti lakosok által (képv. dr. Rigócz Kálmán és dr. Jélesz Imre budapesti ügy­védek irodája) előterjesztett kérelem folytán megindít­­tatott. Ennélfogva az 1881. évi XXXIII.,t.-c. 10. §-a értel­mében felhívja a fent körülírt­ értékpapírok ismeretlen birtokosát, hogy birtoklását az elveszett részvényekhez kiadott szelvények utolsó darabjainak lejárati napjától, vagyis 1930. május 1-től számítandó 3 (három) év el­teltéig a bíróságnál jelentse be, különben folyamodó újabb kérelmére az értékpapírok semmiseknek fognak nyilváníttatni. Budapest, 1919. évi október hó 24. nap­ján. A budapesti törvényszék, 656 3—3 hirdetmény. Pk. I. 191417/1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag­­elveszett követke­ő okirat: 1. a Magyar­orsz. központi takarékpénztár terézvárosi fiókpénztára által 1917. évi február hó 14. napján 20043. sz. a. Hubert Anna Ilona­­ névre kiállított, jelenleg 3030 korona 60 fillérről szóló­­ takarékbetétkönyv, 2. ugyanezen fiókpénztér által 1919.­­ évi január hó 21. napján 28234. sz. a. Hubert Anna Ilona névre­­ állított, jelenleg 3070 korona 80 fillérről szóló takarékbetétkönyv megsemmisítése iránt só eljárást Huber­t Anna Ilona budapesti lakos kérelmére folya­matba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól az állí­tott egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert el­enkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1019. évi ok­tóber hó 15. napján. A budapesti központi járásbiróség. éti 3—9 Csfldhirdetminy. 12. Cs. 38712/2. 1919. *. A buda­pesti törvénynek mint csődbíróság közhibre teszi, hogy Mű­rágyát értékesítő szövetkezet budapesti bel. cég (V., Mérleg­ utca 11. sz.) ennek bárhol található ingó vagyonára és — Horvát-Szlavonország kivételével — a magyar állam tért idén levő ingatlan javá­ra az 1881: XVII. t.­e. 243 - a alapján a csődöt­­a mai napon meg­nyitotta. Csőd biztos:! dr. Bródy Tibor törvényszéki bírót, tömeggond­nokül dr. K­árády Lászl budapesti (L. Szent János tér 1/a.) ügyvétfőt, helyetteséül dr. Új. Zsigmondy Jenő budapesti (V­, Zrínyi­ utca 14. sz.) ügyvédet ne­vezte ki. A követelések bejelentésére határidőül bezárólag 1920. évi február hó 7. napját, a felszámolási tárgya­lásra 1920. évi március hó 4. napjának délelőtt 10 óráját, a csődválasztmány megválasztására pedig 1920. évi március hó 6. nap­­nak délelőtt 19 óráját tűzte ki a csődlbiztor hivatali­ helyiségébe (Budaper, V., Alkotmány­ utca 14. III em. 62. ajtósaim). Felhívja mindazokat, akik az általános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támasztanak, hogy igényei­ket a felszámolási tárgyalásnál megállapítás és osztá­lyozás végett a csődtörvényben megjelölt joghátrányok terhével a csődtömeg ellen a fentementett határidő alatt a törvényszéknél sz 1891. évi XVII. i-e. 128—129. f­ aiban foglalt szabályok szerint az esetben is jelentsék be, ha igényeik tekintetében külön issr volna folyamatban. Felhívja a zálog- és megtartatási joggal bíró hitele­zőket, hogy­­z általuk szerzett jogot a töm­eggondnok­­nak jelentsék be és az általuk leírt dolgokat a tömeg­gondnok felhívására megbecslés végett, mutassák fel. Figyelmezteti mindazokat, akiket elkülönítési, vissza­követelési vagy külön kielégítési jog illet, hogy ameny­­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végül a csődhitelezőket felhívja, hogy a svédválaszt­­mánynak megválasztására kitűzött határnapon hitelezői minőségüket igazoló, okiratokkal ellátva jelenjenek meg. Budapest, 1919. évi novem­ber hó 12. napján. A buda­pesti törvényszék mint csődbíróság. 657 3—3 Hírdetmény. Pk. 6175/1910. sz. Az ers­ébetfalvai járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Csepeli takarékpénztár r.-t.-nál a betéti fékönyv 800. lapján »E« betű alatt elhelyezett 15080 K-ról szóló betétkönyv megsemmisítése iránt az eljárást Beck Lőrinc csepeli lakos kérelmére folya­matba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat­ birtokosát­, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönybe» történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a biróságál mutassa be, mert ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Erzsébetfalva, 1919. évi szeptember hót 26. napján. Az erzsébetfalvai járásbíróság. 561 3—8 Hirdetmény: 11. P. 37707/1. 1919 sz. A budapesti tör­vényszék közhírré teszi, hogy Neuwirth Ignác budapesti (V­, Hold utca 5.) lakos cégvezető (képv. dr. Sramek Marcell budapesti ügyvéd) kérelmére a Budapesten 1919. évi október hó 7. napján Pollák Gyula és fia által Oszter E. rendeletére kibocsátott, Menyhárt Imre által elfoga­dott, 1919. évi október hó 25. napján Budapesten fize­tendő 2 darab 4500 K, 1 darab 1000 K váltóöszegrő­l­ szóló az ugyanígy kiállított, de 1919. október 26-án fize­tendő, 0000 K váltóösszegről szóló, az ugyanígy kiállí­tott, de 1919. november 25 én fizetendő 6000 K váltó­­összegről szóló, az Ugyanúgy, de kelte­zés nélkül 1919. december 25-én fizetendő COCO K váltóöss­égről szóló s végül az Ugyanúgy, de keltezés nélkül kiállított s 1920. január 25-én fizetendő 6000 K váltóö­ssegről szóló és állítólag elveszett 7 rendbeli váltóra nézve a megsemmi­sítési eljárást az 1919. évi II. P. 37707/1. szám» vég­zésével megindította. Ennélfogva az 1876. évi XXVII. t. p. 77. §-a értel­mében a fent körülírt váltó birtokosát felhívja, hogy arra vonatkozó igényét a váltó felmutatása mellett; a jelen hirdetménynek a Budapest­i Közlöny hivatalos­­lapban való első megjelenését követő esző naptól szá­mított 45 nap alatt ennél a törvényszéknél jelentse be, különben azt folyamodó újabb kérelmére semmis­nek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi »ovember hó 4. napján A budapesti törvényszék. 672 3—3 Hirdetmény. 11. P 34093/2 191». «*­.» a buda­pesti törvényszék esennel közhírre re *, hogy a magyar pénzügyminiszter által Budapesten 1916. évi »ovember hó 1. napján C. betű 515921. és 515922. szám alatt egyenként 1000 koronáról, bemutatój­a, fizetési idő ki­tétele nélkül kiállított, 6%-al kamatozó, sorsolás alá nem eső szelvényekkel és szelvényutalványnyal ellá­tott 2 darab magyar járadékkötvényre nézve, amelyek mindegyikéhez­­ adott szelvények utolsó daradijai 1826. november­­én járnak le, a megsemmisít­ési eljárást Wer­ner Zsigmond kereskedő, turzófalvri­­­k s kérelmére (képv. dr. Werner Lajos budapesti ügyvéd) az­ 1919. évi 11. P. 34093/2 számú végzésével megindította. Ennélfogva a törvényszék az 1881. évi XXXIII. t.­e. 9. §-a értelmében felhívja a fent körülírt elveszett érték­t

Next