Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)
1919-12-04 / 181. szám
2 Budapesti Köztert* 1919. deczember 4. Ezek a szabályok a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 17. §-ának második bekezdésében foglalt és a Ferencz József kereskedelmi kórház budapesti kereskedelmi betegápoló egylet betegsegélyző pénztárára vonatkozó rendelkezés érvényét nem érintik. A betegségi biztosítási járulékoknak és balesetbiztosítási díjaknak hetekre való előírása és a hátraléki kimutatásoknak megfelelő számú hetekről való kiállítása a folyó évi december hó 1. napjával kezdődő héttel lép érvénybe. 5. §. Azok a betegségi biztosítási segélyek, ideértve a baleseti sérülteknek járó táppénzt is, amelyekre vonatkozó igényjogosultság folyó évi december 1. napja előtt megnyílt, tekintet nélkül az 5.400/1919. M. E. számú rendeletnek időközben bekövetkezett hatályba lépésére, folytatólag is ugyanabban a mértékben járnak, mint az 5.400/1919. M. E. számú rendelet hatályba lépése előtt. A táppénz összege azonban nem haladhatja meg az annak alapjául szolgáló átlagos napibér megállapításánál irányadó volt tényleges kereset összegét. Azok, akiknek betegségi biztosítási kötelezettsége az 5.400/1919. M. E. számú rendelet hatályba lépésével megszűnt, 1919. évi december hó 1. napjával kezdve betegségi biztosítási segélyre nem igényjogosultak. 6. §. A munkaadó abban az igazolványában, amelyben az alkalmazott megbetegedése alkalmával a munkaviszonyt bizonyítja, úgyszintén a pénztár felhívására egyébként is a valóságnak megfelelő módon köteles nyilatkozni arról a körülményről, hogy az alkalmazott betegsége tartama alatt illetményeit teljes összegben vagy részben — és utóbbi esetben mily részben — végül mely időre kapja munkaadójától. (5.400/1919. M. E. számú rendelet 10. §.) Az a munkaadó, aki az előbbi bekezdésben megállapított kötelezettségének teljesítését az erre kitűzött záros határidőben is elmulasztja, úgyszintén az, aki valótlan adatot jelent be, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és nyolc napig terjedő elzárással és száz koronáig terjedő pénzbüntetéssel, abban az esetben pedig, ha az 1907: XIX. t.-cikkben vagy a 4790. 1917. M. E. sz. vagy a jelen rendeletben megállapított kihágás miatt két éven belül már büntetve volt, tizenöt napig terjedő elzárással és kétszáz koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. 7. §. A betegségi biztosítási járulékoknak az 5.400. 1919. M. E. számú rendelet 13. §-ában megállapított önkéntes továbbfizetésére való jogosultság 1919. évi december hó 28. napjával megszűnik. 8. §. A munkaadók kötelesek mindazokat az alkalmazottaikat, akik betegségi biztosításra kötelezettek, az illetékes kerületi munkásbiztosító pénztár (magánegyesületi betegsegélyző pénztár) erre irányuló felhívásától számított 8 nap alatt a pénztárnál bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak megelőzőleg be voltak-e jelentve vagy sem. Az általános bejelentésre egyébként az Állami Munkásbiztosítási Hivatal 13.101/1917. számú rendeletének 1. §-a második és harmadik bekezdésében foglalt szabályok nyernek alkalmazást. 9. §• A baleseti biztosítási ág a betegségi biztosítási ágnak nem tartozik megtérítéssel ama segélyezések fejében, amelyeket az utóbb megjelölt biztosítási ág 1919. évi március hó 30. napjától 1919. évi november hó 30. napjáig terjedő időszakban a baleseti sérülteknek a segélyezés megkezdésétől számított tíz hét tartamán belül terjedő időre kiszolgáltatott. 10. §. Az 1907: XIX. t.-c. 3. §-ában felsorolt üzemeken,vállalatokon és munkákon kívül balesetbiztosításra kötelezettek mindazok az üzemek, vállalatok és munkák is, amelyek betegség esetére biztosításrakötelezetteket alkalmaznak. A balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzemek, vállalatok és munkák összes alkalmazottai balesetbiztosítás hatálya alá esnek. Javadalmazásuk számításba vételére nézve az 5.400/1919. M. E. számú rendelet 15. §-a nyer alkalmazást. Balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek a háztartások is. A háztartási alkalmazottak balesetbiztosítása tekintetében szintén alkalmazást nyer a jelen rendelet 3. §-ának utolsó bekezdése, 11. §. Azok az üzemek, vállalatok, munkák, amelyeket az úgynevezett tanácskormány rendelkezései balesetbiztosításra köteleztek, azonban az 5.400/1919. M. E. számú rendelet, illetőleg a jelen rendelet értelmében balesetbiztosításra kötelezve nincsenek, az 5.400/1919. M. E. számú rendelet hatálybaléptét megelőző időre sem tekinthetők balesetbiztosításra kötelezetteknek. Ez a rendelkezés az 5.400/1919. M. E. számú rendelet 59. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát nem érinti és a beszedett balesetbiztosítási díjak és járulékelőlegek visszakövetelésére jogalapot nem nyújt. 12. §. Az 5.400/1919. M. E. számú, illetőleg a jelen rendelet alapján balesetbiztosítási kötelezettség alá jutó üzemek, vállalatok, munkák balesetbiztosítási kötelezettsége 1919. évi december hó 1. napjával, a háztartásoké azonban 1919. évi március hó 30. napjával kezdődik. Ez a szabály nem érinti a bányaüzemek balesetbiztosítási kötelezettsége tekintetében az 5.400/1919. M. E. számú rendelet 26. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt szabályokat. 13. §. Ha a baleseti járadékos ugyanabból a balesetből kifolyólag ismét gyógykezelésre szoruló keresetképtelen beteggé válik, az újabb gyógykezelés tartamára is táppénzre igény jogosult. (5.400/1919. M. E. sz. rendelet 15. §) A táppénz összegére az első ízben kiszolgáltatott táppénz alapjául szolgált napibérosztály irányadó és abba a megfelelő időre eső járadék beszámítandó. 14. §. A járadék az igényjogosult járadékosok kezéhez, atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt állók járadéka azonban törvényes képviselőjük kezéhez fizetendő. Ha azonban az utóbbiakra nézve az nyer igazolást, hogy fenntartásukról maguk gondoskodnak, a járadék saját kezükhöz fizetendő. E feltétel fennforgása esetén is kiskorúak közé- OSZTRÁK-MAGYAR BANK. Állás 1919. évi november 23-áról.* , Változások az 1819. évi KOVGt6lGSOK, november 15 iki állás óta. Érckészlet: KEK Koronaértékbeli aranyérmékben, továbbá aranyrudakban, külföldi és kereskedelmi érmékben, finom kilogrammonként 3.278 koronával számítva ..... „ ... _. 252,562.921 89 Külföldi piacokra szóló aranyváltók és külföldi jegyekTM 10,093.036 84 Ezüstérték- és váltópénz............... ... ...____... „ ... 56,846.350‘87 319,502.309 605,595.067-36 Magyar államjegyek ... .. ... .. ... „ ..................................................„ ... 362,949.916'—• + 13,706.206' Hadi kölcsönpénztárak pénztárjegyei ...............................„ ... _. _ ... . . 435,449.000'------- 65.000'_ Leszámítolt váltók, közraktári zálogjegyek (warrants) és értékpapírok „ 6.081,537.105'52 + 236,094.780'80 Kölcsönök kézi zálogra .........................„ . „ ... „ ... . „____ ... . . ._ 8.892.836.500'------- 3.772.800'— Az osztrák államkormány kölcsöne „ ...................... ..... . ... ... ... 60.000.000'— Az osztrák államkormány kölcsöne a külön kötött egyezmények alapján 22.034.000.000'— A magyar államkormány kölcsöne a külön kötött egyezmények alapján 10.920.000.000'— A kibocsátott pénztárjegyekért az osztrák államkormánnyal szemben fennálló követelés ._ ... . .. .............. ........................... ... _ ...----... _ 1.013.849.190'------- 45.484.494'— A kibocsátott pénztárjegyekért a magyar államkormánnyal szemben fennálló követelés ...__... ...........„ _. ... ............................... ......................... 580,253.310'------- 26,032.006'— Az osztrák kormánnyal szemben fennálló követelés esedékes pénztárjegyek alapján.................... . ..................... ... ......... .................................... 3.470.019.997 83 + 45.484.494"— A magyar kormánnyal szemben fennálló követelés esedékes pénztárjegyek alapjánTM ............. TM . .................................................. ..................... ... 1.973.461.817'88 + 26.032.006'— A magyar kormánnyal szemben fennálló követelés (tanácskormány) ... „ 3.410.593.514-28 -1 2.442'85 Értékpapírok ... . ... ............ ... _____.................... ... TM ... ............ ... ~ ... 48,230.686'56 — 837.717'17 Jelzálogkölcsönök ... ................ ............ ... ................ TM ............. ... TM ~ 263,617.755'54 — 557.322'27 Egyéb követelések....................................... TM ... TM TM ... TM _ TM _ TM _ TM 1.827,349.296'02( 161.630.984'95 61.693.650.399 23 Tartozások: Részvénytőke ... TM TM ... ... TM ......... ~ TM ... ................ ........ . .. TM ........... 210,000.000'— Tartalékalap .............................. TM ... ------... _ TM ... „ TM _ TM ... ...... 42,000.000'— Bankjegyforgalom „ TM ... ... . _............................... ... ...____... „ TM _ 60.916,076.927'— + 338,481.700'— Girokövetelések és egyéb azonnal lejáró tartozások ... ..........___ TM 7.137,876.068'42 — 97,974.377'66 Forgalomban levő záloglevelek ......... TM ... TM 260,704.200'------Forgalomban levő pénztárjegyek ...._____ . TM . ... ...._______ _ 1.594,102.500'— — 71,516.500'_ Egyéb tartozások ... ............ ........ „ ... ........... 1.532,890.703'81 + 237,115.685'46 61.693.650.399 23 Bankkamatláb 1915. évi április hó 12-étől: Váltók, közraktári zálogjegyek (warrants), értékpapírok leszámítolásáért és az osztrák, illetőleg magyar hadikölcsönre adott kölcsönökért........ ................ ... 6 sztinpték kölcsönökért államjáradékokra, jelzálog-részutalványokra, osztr. állami kincstári jegyekre és törlesztéses kincstári utalványokra, magyar állami pénztárjegyekre és kincstárjegyekre, valamint az Osztrák-Magyar Bank zálogleveleire............ ... ...........________6% » Kölcsönökért egyéb értékpapírokra ...... . ... . ____... 6 » Adómentes bankjegytartalék 1.781.174.000'— K (+ 254.917.000'— K). Bécs, 1919. évi november hó 28-án. Libert, az Osztrák-Magyar Bank főkönyvelője. * A különleges viszonyok folytán több fiókintézet állománya csak régebbi kimutatások alapján volt felvehető.