Budapesti Közlöny, 1919. december (53. évfolyam, 179-200. szám)

1919-12-04 / 181. szám

2 Budapesti Közt­ert* 1919. deczem­ber 4. Ezek a szabályok a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 17. §-ának második bekezdésében foglalt és a Ferencz József kereskedelmi kórház buda­pesti kereskedelmi betegápoló egylet betegsegélyző pénztárára vonatkozó rendelkezés érvényét nem érintik. A betegségi biztosítási járulékoknak és baleset­biztosítási díjaknak hetekre való előírása és a hátraléki kimutatásoknak megfelelő számú hetekről való kiállítása a folyó évi december hó 1. napjával kezdődő héttel lép érvénybe. 5. §. Azok a betegségi biztosítási segélyek, ideértve a baleseti sérülteknek járó táppénzt is, ame­lyekre vonatkozó igényjogosultság folyó évi december 1. napja előtt megnyílt, tekintet nél­kül az 5.400/1919. M. E. számú rendeletnek időközben bekövetkezett hatályba lépésére, foly­tatólag is ugyanabban a mértékben járnak, mint az 5.400/1919. M. E. számú rendelet hatályba lépése előtt. A táppénz összege azonban nem haladhatja meg az annak alapjául szolgáló átla­gos napibér megállapításánál irányadó volt tény­leges kereset összegét. Azok, akiknek betegségi biztosítási kötelezett­sége az 5.400/1919. M. E. számú rendelet ha­tályba lépésével megszűnt, 1919. évi december hó 1. napjával kezdve betegségi biztosítási segélyre nem igényjogosultak. 6. §. A munkaadó abban az igazolványában, amely­ben az alkalmazott megbetegedése alkalmával a munkaviszonyt bizonyítja, úgyszintén a pénz­tár felhívására egyébként is a valóságnak meg­felelő módon köteles nyilatkozni arról a körül­ményről, hogy az alkalmazott betegsége tartama alatt illetményeit teljes összegben vagy részben —­ és utóbbi esetben mily részben — végül mely időre kapja munkaadójától. (5.400/1919. M. E. számú rendelet 10. §.) Az a munkaadó, aki az előbbi bekezdésben megállapított kötelezettségének teljesítését az erre kitűzött záros határidőben is elmulasztja, úgyszintén az, aki valótlan adatot jelent be, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, kihágást követ el és nyolc napig terjedő elzárással és száz koronáig terjedő pénzbüntetéssel, abban az esetben pedig, ha az 1907: XIX. t.-cikkben vagy a 4­790. 1917. M. E. sz. vagy a jelen rendeletben meg­állapított kihágás miatt két éven belül már büntetve volt, tizenöt napig terjedő elzárással és kétszáz koronáig terjedő pénzbüntetéssel bün­tetendő. 7. §. A betegségi biztosítási járulékoknak az 5.400. 1919. M. E. számú rendelet 13. §-ában meg­állapított önkéntes továbbfizetésére való jogosult­ság 1919. évi december hó 28. napjával meg­szűnik. 8. §. A munkaadók kötelesek mindazokat az alkal­mazottaikat, akik betegségi biztosításra kötele­zettek, az illetékes kerületi munkásbiztosító pénztár (magánegyesületi betegsegélyző pénztár) erre irányuló felhívásától számított 8 nap alatt a pénztárnál bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak megelőzőleg be vol­tak-e jelentve vagy sem. Az általános bejelentésre egyébként az Á­llami Munkásbiztosítási Hivatal 13.101/1917. számú rendeletének 1. §-a második és harmadik bekez­désében foglalt szabályok nyernek alkalmazást. 9. §• A baleseti biztosítási ág a betegségi biztosí­tási ágnak nem tartozik megtérítéssel ama segé­lyezések fejében, amelyeket az utóbb megjelölt biztosítási ág 1919. évi március hó 30. napjától 1919. évi november hó 30. napjáig terjedő idő­szakban a baleseti sérülteknek a segélyezés meg­kezdésétől számított tíz hét tartamán belül ter­jedő időre kiszolgáltatott. 10. §. Az 1907: XIX. t.-c. 3. §-ában felsorolt üzemeken,­­vállalatokon és munkákon kívül balesetbiztosításra kötelezettek mindazok az üze­mek, vállalatok és munkák is, amelyek betegség esetére biztosításra­­kötelezetteket alkalmaznak. A balesetbiztosítási kötelezettség alá eső üzemek, vállalatok és munkák összes alkalma­zottai balesetbiztosítás hatálya alá esnek. Java­dalmazásuk számításba vételére nézve az 5.400/1919. M. E. számú rendelet 15. §-a nyer alkalmazást. Balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek a háztartások is. A háztartási alkalmazottak balesetbiztosítása tekintetében szintén alkalma­zást nyer a jelen rendelet 3. §-ának utolsó bekezdése, 11. §. Azok az üzemek, vállalatok, munkák, amelye­ket az úgynevezett tanácskormány rendelke­zései balesetbiztosításra köteleztek, azonban az 5.400/1919. M. E. számú rendelet, illetőleg a jelen rendelet értelmében balesetbiztosításra kötelezve nincsenek, az 5.400/1919. M. E. számú rendelet hatálybaléptét megelőző időre sem tekinthetők balesetbiztosításra kötelezettek­nek. Ez a rendelkezés az 5.400/1919. M. E. számú rendelet 59. §-ának második bekezdésé­ben foglalt rendelkezés hatályát nem érinti és a beszedett balesetbiztosítási díjak és járulék­előlegek visszakövetelésére jogalapot nem nyújt. 12. §. Az 5.400/1919. M. E. számú, illetőleg a jelen rendelet alapján balesetbiztosítási kötelezettség alá jutó üzemek, vállalatok, munkák baleset­biztosítási kötelezettsége 1919. évi december hó 1. napjával, a háztartásoké azonban 1919. évi március hó 30. napjával kezdődik. Ez a szabály nem érinti a bányaüzemek bal­esetbiztosítási kötelezettsége tekintetében az 5.400/1919. M. E. számú rendelet 26. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt sza­bályokat. 13. §. Ha a baleseti járadékos ugyanabból a bal­esetből kifolyólag ismét gyógykezelésre szoruló keresetképtelen beteggé válik, az újabb gyógy­kezelés tartamára is táppénzre igény jogosult. (5.400/1919. M. E. sz. rendelet 15. §) A táppénz összegére az első ízben kiszolgál­tatott táppénz alapjául szolgált napibérosztály irányadó és abba a megfelelő időre eső járadék beszámítandó. 14. §. A járadék az igényjogosult járadékosok kezé­hez, atyai hatalom, gyámság vagy gondnokság alatt állók járadéka azonban törvényes kép­viselőjük kezéhez fizetendő. Ha azonban az utóbbiakra nézve az nyer igazolást, hogy fenntartásukról maguk gondos­kodnak, a járadék saját kezükhöz fizetendő. E feltétel fennforgása esetén is kiskorúak közé- OSZT­RÁK-MAGYAR BANK. Állás 1919. évi november 23-áról.* , Változások az 1819. évi K­OVGt6lGSOK, november 15 iki állás óta. Érckészlet: KEK Koronaértékbeli aranyérmékben, továbbá aranyrudakban, külföldi és kereskedelmi érmékben, finom kilo­grammonként 3.278 koronával számítva ..... „ ... _. 252,562.921 89 Külföldi piacokra szóló aranyváltók és külföldi jegyekTM 10,093.036­ 84 Ezüstérték- és váltópénz­­............... ... ...____... „ ... 56,846.350‘87 319,502.309 60­­­5,595.067-36 Magyar államjegyek ... .. ... .. ... „ ..................................................„ ... 362,949.916'—• + 13,706.206' Hadi kölcsönpénztárak pénztárjegyei ...............................„ ... _. _ ... . . 435,449.000'------- 65.000'_ Leszámítolt váltók, közraktári zálogjegyek (warrants) és értékpapírok „ 6.081,537.105'52 + 236,094.780'80 Kölcsönök kézi zálogra .........................„ . „ ... „ ... . „____ ... . . ._ 8.892.836.500'------- 3.772.800'— Az osztrák államkormány kölcsöne „ ...................... ..... . ... ... ... 60.000.000'— Az osztrák államkormány kölcsöne a külön kötött egyezmények alapján 22.034.000.000'— A magyar államkormány kölcsöne a külön kötött egyezmények alapján 10.920.000.000'— A kibocsátott pénztárjegyekért az osztrák államkormánnyal szemben fenn­álló követelés ._ ... . .. .............. ........­................... ... _ ...----... _ 1.013.849.190'------- 45.484.494'— A kibocsátott pénztárjegyekért a magyar államkormánnyal szemben fennálló követelés ...__... ...........„ _. ... ............................... ......................... 580,253.310'------- 26,032.006'— Az osztrák kormánnyal szemben fennálló követelés esedékes pénztárjegyek alapján.................... . ..................... ... ......... .................................... 3.470.019.997 83 + 45.484.494"— A magyar kormánnyal szemben fennálló követelés esedékes pénztárjegyek alapjánTM ............. TM . .................................................. ..................... ... 1.973.461.817'88 + 26.032.006'— A magyar kormánnyal szemben fennálló követelés (tanácskormány) ... „ 3.410.593.514-28 -1 2.442'85 Értékpapírok ... . ... ............ ... _____.................... ... TM ... ............­ ... ~ ... 48,230.686'56 — 837.717'17 Jelzálogkölcsönök ... ................ ............ ... ................ TM ............. ... TM ~ 263,617.755'54 — 557.322'27 Egyéb követelések....................................... TM ... TM TM ... TM _ TM _ TM _ TM 1.827,349.296'02­­(­ 161.630.984'95 61.693.650.399 23 Tartozások: Részvénytőke ... TM TM ... ... TM ......... ~ TM ... ................ ........ . .. TM ........... 210,000.000'— Tartalékalap .............................. TM ... ------... _ TM ... „ TM _ TM ... ...... 42,000.000'— Bankjegyforgalom „ TM ... ... . _............................... ... ...____... „ TM _ 60.916,076.927'— + 338,481.700'— Girokövetelések és egyéb azonnal lejáró tartozások ... ..........___ TM 7.137,876.068'42 — 97,974.377'66 Forgalomban levő záloglevelek ......... TM ... TM 260,704.200'------­Forgalomban levő pénztárjegyek ...._____ . TM . ... ...._______ _ 1.594,102.500'— — 71,516.500'_ Egyéb tartozások ... ............ ........ „ ... ........... 1.532,890.703'81 + 237,115.685'46 61.693.650.399 23 Bankkamatláb 1915. évi április hó 12-étől: Váltók, közraktári zálogjegyek (warrants), értékpapírok leszámítolásáért és az osztrák, illetőleg magyar hadi­kölcsönre adott kölcsönökért........ ................ ... 6 sztinpték kölcsönökért államjáradékokra, jelzálog-részutalványokra, osztr. állami kincstári jegyekre és törlesztéses kincstári utalványokra, magyar állami pénztárjegyekre és kincstárjegyekre, valamint az Osztrák-Magyar Bank zálogleveleire............ ... ...........________6% » Kölcsönökért egyéb értékpapírokra ...... . ... . ____... 6 » Adómentes bankjegytartalék­­ 1.781.174.000'— K (+ 254.917.000'— K). Bécs, 1919. évi november hó 28-án. Libert, az Osztrák-Magyar Bank főkönyvelője. * A különleges viszonyok folytán több fiókintézet állománya csak régebbi kimutatások alapján volt felvehető.

Next