Budapesti Közlöny, 1920. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-29 / 23. szám

I Árverések. Árverés Pk. IX. 230838/1919. szám. Alulírott kikül­dött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti központi járásbíróságnak 1917. évi V. 52­27. sz. végzésével dr. Barta M. Miklós ügyvéd által képvi­selt Barta Dezső felperes részére 213 kor. 50 fill. köve­telés és járul, erejéig " elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 3100 koronára becsült in­góságokra a fent idézett járásbíróság fenti számú végzé­sével az árverés elrendeltetvén, annak a felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálog­jogot nyertek volna, VI. ker., Vörösmarty­ utca 36. számú házban leendő megtartására határidőül 1920. évi február hó 6. napjának délelőtt­­ 12 órája tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt írógép, pénzszekrény és egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szüksése esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingó­ságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítéshez tartanak jogot, amennyiben részükre fog­lalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehaj­tási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelenté­seiket az árverés megkezdéséig alulírott kiküldöttnél vagy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság táb­láján kifüggesztését követő napt­ól számittatik. — Kelt Budapesten, 1920. évi január hó 13. napján. Papp Ár­pád, bir. végrehajtó. 791 1 — 1 Árverés. Pk. 1475/5. 1919. sz. Mely szerint közhirré tétetik, hogy Németh Gy. József kapuvári lakos fel­peresnek, csornai lakos alperes ellen 690 K tőke és járulékai kielégítése ránt a csornai járásbíróság P. 366/11. 1919. számú végzése folytán foganatosított vég­e­haj­tás alkalmával alperestől biró­lag lefog­­lt egy vöröstarka'ökörtinó ös­zesen' 6000 K becsértékü ingó­ság a csornai járásbíróság Pk. 1475­­5. 1919. sz. végzése folytán 1920. évi februr hó 20. napján délután 2 óra­kor Csornán, Vörösmarty­ utca 73. szem alatt tartandó biró árverés utján azonnali készpénzfiz­­és mellett, esetében becsáron alul is a legtöbbet ígérőnek eladandó. Csorna, 1920. évi január hó 25. napján. Halász Vilmos, bírói kiküldött, *111­1—I MAGYAR ÁLLAMVASUTAK. Díjszabási és szállítási ügyek. 8840/1020. szám. 1920. évi február hó 1-től foly­tatólagos visszavonásig, illetve díjszabási uton való érvényesítésig, legkésőbb azonban 1921. évi január hó végéig — amennyiben az alábbiakban korábbi lejárati határidő van megállapítva, l­gkésőbb ezen hat­ári­dőig — az a­lbbi kötelékforgalmak keretében, amennyiben más kikötés a hirdetményben nem foglaltatik, rovatolás útján a következő díjszabási intézkedések érvényesít­tetnek : Vasúti árudíjszabás egyrészt a magyar és osztrák vasutak, másrészt a néme­országi, luxemburgi, belga, németalföldi, svájci és a francia vasutak között. Díjszabás I. rész A­ szakasz, érvényes 1914. évi szeptember hó 1-től. 1. Minden árut, mely Németországba bevitetik vagy Németországon átvitetik, egy árunyilatkozatnak kell kisérnie. A címben megnevezett díjszabás 10. §-ába (Vám-, adó- és rendőri szabályok) ennek következtében az ezen díjszabás által érintett összes forgalmakra való érvé­nyességet az alábbi kiegészítő határozmány vétetett fel: »Németországba bevitt vagy Németországon átvitt minden árut az előírt minta szerint 2 példányban né­met vagy francia nyelven kiállított világosan írt és a fuvarlevélhez nyitva mellékelt­­árunyilatkozatának kell kísérnie. Az árunyilatkozat csatolását a feladó a fuvarlevélre feljegyezni tartozik. A küldemény a fuvarlevélhez mellékelendő áru­­nyilatkozatokhoz (Begleitzettel) szükséges nyomtatvá­nyok állomásainkon darabonként 2 (kettő) fillérért kap­hatók. 2. Rendkívüli forgalmi viszonyok következtében a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemz­tközi egyezmény 14-ik cikkéhez tartozó végrehajtási határozmányok 6. §. 3. b­kezdésének 2. pontja értelmében a felügyeleti hatóság jóváhagyásával mindazon árukra, melyek Német­országban fel- vagy leadatnak vagy Németországon átmennek, 10 napi póthatáridő állapíttatott meg. 3. A 24. cikkhez tartozó 2. sz­áv egységes kiegé­szítő határozmány (régi 1. sz. kieg. határozmány) töröl­tetett s mint O. M. F. jelzésű köteléki kiegészítő hatá­rozmány a 48. oldalra a 24. cikk égére felvétetett. 4. A 24-ik §-hoz tartozó O. M. S. jelzésű 3. számú köteléki kiegészítő határozmány 2 számot nyert. 5. A 6. cikkhez tartozó 20. sz. köteléki kiegészítő határozmány után a következő új 20/a. számú köteléki kiegészítő határozmány vétetett fel: 0/a. M. A. N. Ha a feladó a betartandó szállítási útirányt a fuvarlevélen előírja, vagy ha a vámkezelés­nek vagy pedig valamely rendőri vizsgálatnak meghatá­rozott fiat árállomáson kell megtörténni, akkor valamely fennálló közvetlen díjszabás alapján való elszámolás csak azon esetben igényelhető, ha az előírás a vámke­zelés vagy rendőri víz­gálát által megkívánt út az irá­nyítási szabályok szerint a szál­­tásra valamely időben jogo­­lt, tekintet nélkül arra, várjon ez utóbbi az elszá­molás idejében áll-e vagy sem. A szállításra jogo­slt útirányokról a fel- és leadó állomások adnak felvilá­gosítást. A vasutaknak megadott azon jog, mely szerint a küldemén­eket más útirányokon szállíthatják, min­t amelyet a fela­ő a fuvarlevélben előirt,, ezáltal nincs korlátozva. Vámhivatali előírások a közvetlen díjszabások alkal­mazása tekintetében és úgy figyelembe veendők, mint az­­ irányelőírások. Ha a vámkezelés oly határállomáson iratik elő, mely eg­y más vámhatárál­omá­sn át való szállítás mellett is elérhető, akkor az olybá vétetik, hogy a feladó az áru kilépését az egyik vámte­ületből a másikba a fuvarlevélben előirt vámba árállomáson át kívánja és az áru az ezen feltevésnek megfelelő útirá­nyon szállíttatik. II. Nemzetközi vasúti kötelék. Vasúti árudíjszabás egyrészt a magyar és osztrák vasutak, másrészt a németországi, luxemburgi és német­­alföldi vasutak között. I. rész B) szakasz, érvényes 1918. évi julius hó 1-étől. (Módosítások és kiegészítések.) I. A díjszabás az alábbi módon helyesbittetett: »Előző módosítás« A fentnevezett kötelékben érvényes vasúti árudíj­szabás I. rész B) szakasz 9. oldalán az »Előszó« 1. pontja következőképen módosul: a magyar szent korona országaiban a »Va­úti és Közlekedési Közlöny«-ben vagy a »Budapesti Közlöny«-ben; a fli. oldalon: B—18 Bier (sör) töröltetett: a 87. oldalon: az E—25 tételnél a 11. rovatba »134« íratott be; a 87—88. oldalon: az E—25a tételnél a 11. rovatba »91« íratott be s ugyanezen tételnél lit. c) alatt az 5. rovatba O 0­~re módosíttatott és a 9. rovatba XXXI. íratott be; a 90. oldalon: az E—1. lit. a) tételnél a 7. rovatba »III. H.« töröltetett; a 94. oldalon: az F—31. tételnél »Fleischfuttermehl« után (aus Fleisch hergestelltes Futtermehl), továbbá »hústakarmányliszt« után (húsból előállított takarmány­­liszt) íratott be; a 107. oldalon: a H—20. Holz (fa) tétel alatti 1. a) c) és f) pontok 1. rovatában foglalt II. k. d. helyett »II. k. d­.« Íratott be ugyanott a 9. rovatban »XX.« sorozati díjszabás töröltetett; a 131. oldalon: M—34. Most (most) töröltetett; a 148. oldalon: az S—9. Salze (sok) tétel c) pontjá­nak 3. rovatában I.* helyett »I.» Íratott és a 7. rovat­ban a »III. C.«. sorozati díjszabás töröltetett­­ a 171. oldalon: W—13. Wein (bor) tételek töröl­tettek ; a 173. oldalon: Z—3. Zichorien (katáng) tételnél a 8. rovatban a IV. B. sorozati díjszabás »IV. A.«-ra és a 9. rovatban a XIII. B. sorozati díjszabás »XIII. A.«-ra helyesbittetett;­­ a ISO. oldalon: új /kivételes díjszabásként a végére »134 földfestékek« íratott be; a 91. kivételes díjszabásnál »paraffin« paraffinolajra helyesbittetett;­ a 190. oldalon: »Carné..... .G/2.« töröltetett; a 261. oldalon Pozsony-Ujvárosnál 2. alatt a máso­dik sorban az alábbi pótilletékek szavak »különleges pótilletékek« szavakkal póto­lattak és a Gyorsáru, min­dennemű teherdarabáru és terjedelmes áruk 26 fil­ér 100 kilogrammonk­nt kocsirakományu teher áruk 12 fillér 100 kil­grammonként szavak töröltettek; végül a 285. oldalon: Harburg U. E. (Al) mögé »Csak gyors­­árukra és teherárukra kocsirakományokban« íratott be. Nemzetközi vasúti kötelék. Vasúti árudíjszabás egyrészt a magyar és osztrák vasutak, másrészt a németországi, luxemburgi és németalföldi vasutak között. I. rész B) szakasz. Érvényes 1918. évi julius hó 1-től. (A német vasutak által raksúlykihasználás esetében, en­gedélyezett fuvardíj mérséklésre vonatkozó határozmányok hatályon kívül való helyezése. A címben megnevezett díjszabás I. rész B) szakasz­ban a 10—12. oldalon foglalt B) fejezet 15. §. alatti h­atározmányok (a német vasutak által engedélyezett fuvardijmérséklés a va­­súly kihasználás esetében) 1919. évi ápr­lis hó 1­ével hatályon kivül helyeztetnek. Budapest, 1919. évi január hó 22-én. Osztrák-magyar-svájci vasúti kötelék. L rész B) szakasz. Érvényes 1917. évi junius hó 1-től. (M­­as raksulylyal biró kocsikba rakott áruknak a közvetlen forgalo­m­ból való k zárása.) 1. A »Nemzetközi Egyezmény« 2. cikk 2. pontja (i­letve az E. B. R. 54. §. 2/B. 2.) alapján azon tárgyak, melyek rendkívüli terjedelmüknél, salyuknál vagy külön­leges alakjuk miatt csak 35000 kg, vagy ennél nagyobb raksúlylyal biró kocsikba rakhatók, az osztrák-magyar­­svájci kötelékben fennálló közvetlen díjtételek alapján nem számolhatók el. 2. A 133. oldalon a következő árunál: 1 5 pálcák és deszkácskák stb., b) gyalulva az osztrák-magyar monarchia mindkét ál­amának szerződéses vámterületé­ről való kivitel esetére megal­apított kivételes díj­számítás »Illa« és Hia« törlendő. »­Előszómódosítás.« A fentnevezett kötelékben érvényes Vasúti árudíj­szabás I. rész B. szakasz 9. oldalán az »Előszó« 1. pontja következőképen módosul: A magyar szent korona országaiban a Vasúti és Köz­lekedési Közlönyben vagy Budapesti Közlönyben. Budapest, 1920. évi január havában. A magyar államvasutak igazgatósága a többi részes szállítási vállalat *110 1—1 nevében is. Budapesti Közlöny 1920 január 29. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Felhívások. Felhívás. 9/1920. szám. A szekszárdi törvényszék dr. Király Géza tamási ügyvéd által képviselt Borsi Jánosné szül. Dékán Rozália regölyi lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-o. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Borsi János volt regölyi lakost, hogy feleségével Dékán Rozáliával az 1907. évi január hó 22. napján a regölyi áll. anyakönyvezetés előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben új hirdetményi idézés mellőzésével Beszedits Ödön ügyvéd, szekszárdi lakos, most kinevezett ügy­­gondnok fogja őt képvis­eli. Sze­kszárd, 1920 évi január hó 3. napján. A szekszárdi törvényszék. 761 2—2 Felhívás: 435/1920. évi. sz. Felhívom a jelenleg isme­­retlen helyen tartózkodó Botos János budapesti állam­rendőrségi felügyelőt, hogy e felhívás három­szori közzé­tételétől számított 15 napon belül a budapesti állam­­rendőrség főparancsnokánál Budapest, (VIII., Mosonyi­­utca 5. sz.) szolgálattételre jelentkezzék. Amennyiben e felhívásnak a kitűzött határidőn belül eleget nem tesz, a pénzügyi szolgálati szabályzat 253. és 254. §-a alapján állásáról önként le­mondottnak fogom tekinteni s illetményeit megszüntetem. E­gyemeztetem arra is, hogy nem jeentkezése esetén az 1912. évi LXV. t. o. 6. §-ának 2. és 4. pontja értemében sem neki, sem jó utódainak az államkincstárral szemben semmi­féle ellátásra igénye nem lesz. Budapest, 1920. január 23-án. Mattyasovszky, főkapitány. *116­3—1 Gondnokságok. Gondnokság megszüntetés. 2. P. 37172/8. 1919. szám.­­ A budapesti törvényszék közhírré teszi, hogy Levelek­ László budapesti lakos gondnokság alá helyezését az 1919. évi december hó 3. napján jogerőre emelkedett 2 P. 37172/7. 1919. sz. ítélettel meg­büntette. Budapest, 1919 december 19. A budapesti törvényszék. 787 1—1 Hirdetmények. Hirdetmény. PL III. 193983 2. 1919. száza. A­ buda­pesti, központi járásbíróság közhírré teszi, hogy özv. Mozesko Zsigmondré szül. Lichtestein Jolán budapesti lakos a Budap­eten 1919. évi május hó 23. napján végrendelet hátrahagyása n­élkül elhalt Mozesko Zsigmond volt budap­sti(VII., Wesselényi­ utca 2­­ lakos után maradt örökség tárgyára, jelesül: a Magyar általános hitelbank Erzsébetváro­s fiókjánál (VII., Károly-kö ut 3.) XIX. törzskö­vi és 23655. folyó­sám alatt elhelyezett 6647 korona 35 ill., valamint a XIX törzskönyvi és 23832. folyósz m alatt e helyezett 5912 korona 36 ill. »fenn­tartássá« jelö­t betéti tőkék s a­ok kamatai, további a Wiener Ein­derein megy­eorsz­gi fióktelepe (VI., Nádor­utca 4.) budap­esti be j. cégnél örök agyú foly száml­ján mutat­ózó 702 (hét zázkettő) korona egyenlegösszegre örökösödési bizonyítvány kiadását kérte. A járásbíróság az 1894 :XVI­­.-o. 100. §-a értelmében felhívja mindazokat, akik a fent megjelölt hagyatékra mint örökösök, kötelesrészre jogosítottak vagy utó­örökösök igényt támasztanak, hogy igényeiket e hirdet­ménynek a hirdetési táblán kif­üg­gesztése,­lletve a a Budapesti Közlömben közzététele napját követő naptól számított 45 nap alatt a járásbíróságnak jelent­sék be, mert ellenkező esetben a járásbíróság az örö­kösödési bizonyítvány kiadását a kérvény alapján fogja elrendelni. Budapest, 1920. évi január hó 20. napján. A budapesti központi járásbíróság. 192­1—I­ I Holtnaknyilvánitások. Holtnaknyilvánitás. P­ HL 1016/2. 1919. szám. A szegedi törvényszék közhírré teszi, hogy Kónya Mihály, Zsarkó Ferencné, Vecsernyés Ignácné szeg­edi lakosok részéről az 1911: I. t.-c. 733. §-ának a) pontja alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kónya Rózás volt szegedi kos­zortnak nyilvánítása iránt az el­járást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügy­gondnokul dr. Temesváry Lajos szegedi lakost ren­delte ki. Felhívja a törvényszék az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt éle­t­benlété­ről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdet­ménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követ­ő naptól számított egy év letelte után birói­ag holtnak fogja nyilvánítani. Szeged, 1919 augusz­tus 28. A szegedi törvényszék. 758 3—2 Holtnak nyilvánitás. Pk. 12055/3. 1919. sz. A szegedi járásbíróság a­zömrré teszi, hogy Újvári Istvánná ör­­dögh Mária és társai szegedi lakosok részéről a 28000. 1919 I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán a hadban eltűnt ifj. Botka Antal szegedi felsőtanyai lakos, földmives, szegedi 1887 február 27-iki születésű, r. kath. Botka Antal földmives és ördögh Terézia fia, aki 1914. évben a volt kh. és­ kir. 46. gy..

Next