Budapesti Közlöny, 1920. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-14 / 36. szám
Budapest, 1920. Szombat, február 14 36. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20 -21. Kiadóhivatal: TIL. IÜirdett-út 54. Athenaeum-épület Telefon: Jóssef 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 1 K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb Kőért CO 60ír. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és ez esetleg megküldendő lappéldány ára. egyenkint 1 EL Az iktatandó Hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábon conpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 10 00 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10«/# engedmény. Előfizetési árak: Égtetvre».......« 180 korona. félév«____. 00 korona. Negyedévre 45 korona. Egyes Kőméra ............. 1 korona. HIVATALOS RÉSZ. A magyar kormány folyó évi február hel-én dr. Publik Ernő főállamügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott pestvidéki államügyészt a budapesti büntető törvényszékhez Ítélőtáblás bírói címmel és jelleggel felruházott törvényszéki bíróvá, dr. Szöllőssy Jenő aradi törvényszéki bírót a budapesti, Juricskay Aurél szabadkai törvényszéki bírót a veszprémi és dr. Jsehótzky Miklós pancsovai törvényszéki bírót a budapesti államügyészséghez államügyészekké nevezte ki. ______ A kereskedelemügyi miniszter Wittenberger Adolf állami zálogházi igazgatót, a volt Országos Lakásbiztosság felszámoló bizottságának tagjává nevezte ki. _______ Az igazságügyminiszter dr. Szente Lajos pápai ügyvédet a veszprémi államügyészség kelletébe ügyészségi megbízottá rendelte ki. Az igazságügyminiszter dr. Boga Bálint, a pestvidéki törvényszékhez beosztott dévai törvényszéki jegyzőt önálló működési körrel ruházta fel. ______ A budapesti magyar fővámigazgató Cziezer Izidor budapesti lakost, tartalékos főhadnagyot gyakornokká a budapesti magyar fővámhivatalhoz kinevezte. A minisztérium a Szent István Tápszerművek részvénytársaság 2,000.000 K összegű alaptőkéjének 2,000-000 K névértékű részvény kibocsátásával 4,000.000 K-ra leendő felemelését a minisztérium 3.780/1918. M.E. sz. rendeletének L.*a alapján engedélyezte. A kereskedelemügyi miniszter 2.945/16. 1920. strm. Postabélyeg bizottság szervezéséről. A postai értékcikkek kibocsátása, forgalomba és áruba bocsátása, alkalmi bélyegek kiadása és forgalomból kivont bélyegekből rendelkezésre álló maradékkészletek értékesítése és a használt bélyegek árusítása tekintetében egységes és a posta érdekeit biztosító bélyegpolitika követésének lehetővé tételét szolgáló javaslatok kidolgozására és az elfogadott javaslatok végrehajtásának ellenőrzésére »bélyegbizottságot« alakítok. Ezen bizottságban a posta- és távirdavezérigazgató urnak elnöklete mellett helyet foglalnak a vezérigazgató helyettese, az A. főosztálynak és a gazdászati ügyosztálynak két-két és végül a budapesti postaigazgatóságnak egy állandó képviselője. A bizottság elé utalt ügyek aktaszerű tárgyalása a vezérigazgatóság 2-ik ügyosztályának feladata. Kötelességévé teszem a bélyegbizottságnak, hogy a posta és a köz érdekeit kellően megóvandó, működése közben az alábbi elvekhez alkalmazkodjék, u. m.: a) A postai értékcikkek szabatos előállítása és minden részletszállításnál változatlan minősége biztosítva legyen. b) A kigyártott elárusításra kiadott, készletben levő, forgalomba került és elhasznált mennyiségek állandóan pontosan nyilvántartassanak. c) Lehetőleg csakis egységes bélyegtipusok legyenek forgalomban és azok minél ritkábban változzanak d) Alkalmi bélyegek kibocsátása — amennyire csak lehetséges — kerültessék; elkerülhetetlen esetben az emlékbélyegsorozat minél kevesebb, legfeljebb 2—3 értékből alakíttassák és minden típusból milliónyi mennyiségben szabályszerűen, névértéken valamennyi postai árusítóhelyen árusíttassék. Egyelőre csakis a készülő hadifogolybélyegek bocsáthatók ki, más alkalmi bélyegek kiadása két évig feltétlenül kerülendő. ez úgy az új (használatlan), mint a régi (használt) bélyegeknek eladása csakis közvetlenül a posta által — tehát mindennemű közvetítő vállalat kizárásával — eszközöltessék és pedig a maradékkészletekés használt bélyegeké lehetőleg nyilvános árverések útján. 1) A közönséggel szemben a bélyegszerzés tekintetében az egyenlő elbánás legyen irányadó és senki részére mások mellőzésével és kárára kedvezmény nem adható. Ezen rendelet végrehajtásával a posta- és távirdavezérigazgatóságot bízom meg. Budapest, 1920. évi február hó 10-én. Heinrich s. k. A kereskedelemügyi miniszter 3.011/16. 1920. számú rendelete a távbeszélő állomások átírásának korlátozása tárgyában. Üzérkedések meggátlása céljából és elháríthatatlan akadályok miatt a távbeszélő állomások átírását a mai naptól további intézkedésig csak abban az esetben engedem meg, ha az állomást átadó és átvevő közt hitelesen igazolt közvetlen jogutódlás esete forog fenn és a távbeszélő ugyanabban a helyiségben marad, p. o. azt az üzletet, műhelyt, gyárat, ipartelepet stb., amelyben a telefonállomás van, ugyanazon foglalkozásit jogutód veszi át. Lakásban levő távbeszélő állomás a lakásba beköltöző új lakóra át nem írható. Áthelyezéssel kapcsolatos átírásnak nincs helye, tehát pl. »felszámolás alatt« vagy »felszámolásban« avagy bukófélben levő üzletek, szervezetek, központok stb. állomásait ilyenek alkalmazottaira átírni s az állomást az alkalmazottak lakására stb. áthelyezni nem lehet. Az átírt állomás hat hónapon belül más helyiségbe át nem helyezhető. Aki állomását átírás útján másnak átadta, ezen a címen nem, hanem csak a rendes jelentkezés sorában kaphat új állomást. Jogutódlás esetén az átírási kérvényben, mely két tanú előtt mind a két fél által aláírandó, kifejezést kell adni annak, hogy a távbeszélő állomás átengedése minden anyagi előny kizárásával történik, illetve a kért átírásból folyólag az állomás átengedője az állomás átvevőjével szemben az átírás címén semmiféle ellenszolgáltatásra igényt nem tart és nem tarthat , ha ez irányban akármelyik részről bármely kijelentés történt volna, azt mind a két fél semmisnek tekinti. Ha jogutódlás örökösödés címén történik, ezt hagyatéki bírói végzéssel kell igazolni. Katonai vagy egyéb közszolgálati állomások átírására a fentebbi korlátozó igyelkezés nem vonatkozik. Átírási kérelem fölött vidéken az illetékes posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőség, Budapesten pedig a budapesti táviró- és távbeszélőigazgatóság határoz. (VI., Nagymezőutca 54—56. sz. a. távbeszélő üzleti ügyosztály.) Olyan kivételes esetekben, amikor a fentebb felsorolt előfeltételek nincsenek meg, de az átírást az igazgatóság, illetve a műszaki felügyelőség ennek dacára megokoltnak tartja, elhatározásomat esetről-esetre Budapesten rövid uton kérje ki. Budapest, 1920. évi február hó 10-én. Heinrich s. k. 342/1920. P. M. Hirdetmény. A magyar minisztertanácsnak 1919 november 25-iki felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a budakeszi Erzsébet-királyné tüdőszanatóriumot — további intézkedésig — tényleges vagy nyugdíjazott tüdőbeteg közszolgálati alkalmazottak (tisztviselők, díjnokok, altisztek stb.) és ezek tüdőbeteg családtagjai részére biztosította. A betegek beutalásának jogát pedig a »Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségére« ruházta. 1. Ezen szanatóriumnak férfi-, nő- és gyermekosztályában csak olyan tüdőbetegek nyerhetnek elhelyezést, akik e bántalomnak kezdeti szakában szenvednek és akiknél a rendszerint 3 hónapig tartó szanatóriumi kezelés után a gyógyulás vagy a munkaképesség helyreállása remélhető. A gyermekosztályra betegek a betöltött 5-ik évtől kezdve 12 éves korig vehetők fel. E szanatóriumban ingyenes avagy fizetéses, mégpedig napi 10, illetve 26 koronás ágyhelyek állanak rendelkezésre. Hatágyas, kétágyas, illetve a női osztályban egyágyas kórtermekben napi 65, 85, illetve 100 koronás díjtételű ágyhelyek is kérelmezhetők. Ezeket azonban — igényjogosult jelentkezők hiányában — a szanatórium, a megállapított külön feltételek mellett, nem igényjogosultaknak is átengedheti. 3. A fizetéses ügyhelyek utáni díjak 30 naponként előre fizetendők be a szanatórium pénztáránál. Az érkezés és távozás napja egy-egy ellátási napnak vézetik. Az ingyenes ágyhelyeken elhelyezetteket semmiféle, fizetéses ágyhelyeket igénybe vevőket pedig a megállapított napi ápolási díjon felül más kiadás nem terheli, de — a teljesen egyforma — ellátás és gyógykezelésen felül egyéb kedvezményeket (pl. útiköltség, segély stb.) sem igényelhetnek. Valamennyi beteg azonban lehetőleg vigyen magával: a) két öltözet ruhát, az intézetben töltendő évszaknak megfelelőt. A női beteg ruhája ne legyen szűkszabású, a szoknya ne seperje a földet, b) tavasszal, ősszel felöltőt, télen télikabátot, c) két pár cipőt, d) legalább négy pár harisnyát, e) legalább 3 inget és ugyanannyi alsónadrágot vagy szoknyát, f) minél több zsebkendőt, g) télen meleg, nyáron könnyebb sapkát, papucsot, fésűt, mosdószereket és esernyőt, h) 4 törülközőt, i) 2 lepedőt, ki evőeszközt (kés, villa, leveseskanál, kiskanál), l) a levegőkúrához megfelelő takarót. Az ínséges betegeknek a szanatórium törülközőt és lepedőt — korlátolt számban — tud adni, poharat és evőeszközt azonban mindenkinek magával kell hozni. 5. Ingyenes ágyhelyekre elsősorban a DL fizetési osztályú javadalmazással egyenlő és az