Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)

1920-06-03 / 125. szám

2 Az előző hasonló tárgyú értesítés 7.143/1920. itteni szám alatt a Budapesti Közlöny folyó évi április 27-én megjelent 96. számában téte­tett közzé. Budapest, 1920. évi május hó 26-án. Népjóléti és munkaügyi m. kir. miniszter. 16.372/1920. V.d. szám. Értesítés a m­agánfürdővállalatok által a közszolgálati alkalmazottak részére felajánlott és elfogadott újabb fü­rdőkedvezményekről, valamint azok igénybe­vételi módozatairól. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi minisztérium tárcájának elfogadás, illetve a köz­­tisztviselők és alkalmazottak részére való enge­délyezés végett 1. Balatoni gyógyfürdők és nagyszállók r.-t. Siófokon a köztisztviselők részére folyó évi jú­nius 10-től szeptember 1-ig terjedő időre: a) egy kétágyas szobát díjmentesen és 75°/o ellátási árkedvezményt, b) egy kétágyas szobát 50°/o árengedménynyel és 50°/o ellátási árkedvezményt, c) egy kétágyas szobát 25°/o árengedménynyel és 25°/o ellátási árkedvezményt ajánlott fel. A felajánlott kedvezményeken kívül a bete­gek díjtalan világítás és kiszolgálás mellett díj­talan melegfürdő és strandfürdő kedvezmény­ben részesülnek. A Balatoni gyógyfürdők és nagyszállók r.-t. közbenjárására ugyancsak Siófokon folyó évi június 10-től szeptember 1-ig terjedő időre a) Fogas-szálló egy kétágyas szobát díjmen­tesen és 50g/p ellátási árkedvezménynyel, b) Balaton-szálló egy egyágyas szobát díj­mentesen (fehérnemű nélkül) és 3 beteg részére 50% ellátási árkedvezményt, c) Riviere penzió egy egyágyas szobát díj­mentesen és az odautalt beteg a Mária penzió­ban díjmentes ellátást, d) Siófok faluban Sátáné egy egyágyas szo­bát díjmentesen ajánlott fel. A fent emlitett szállodákban elhelyezett bete­gek részére a Balatoni Gyógyfürdők és Nagy­szállók r.-t. díjtalan meleg- és strandfürdő használatát szintén biztosította. 2. Bála­tonföldvár-fürdő r.-t. a köztisztviselők részére folyó évi június, július és augusztus ha­vában a Bendegúz nevű szállodában 3 egyágyas szobát, két kétágyas szobát 40% kedvezmény­nyel és az élelmezésnél 20% kedvezményt, fürdő­nél 50% kedvezményt ajánlott fel 3. Savanyúkút, Grimm penzió: a) folyó évi június és szeptember havában 5—5 köztisztviselő részére díjmentes lakást és ellátást, b) július és augusztus havában 10 köztisztvi­selő részére 50% kedvezményes lakást és ellátást ajánlott fel. 4. Tarcsa-fürdő r.-t. a Budapesti Közlöny folyó évi április 27-iki 96. számában foglalt ked­vezményeken felül folyó évi június és szeptem­ber havában 5—5 köztisztviselő részére díjmen­tes lakást, ellátást, orvosi kezelést és fürdőket ajánlott fel. 5. Fonyód, Bélatelepen, a Vasúti szálloda, a Lajoslak, a Szarvas-szálloda és a Siroly-szál­­loda folyó évi július és augusztus havában 3—3 köztisztviselő részére úgy a szoba, mint az étlap áraiból 50% kedvezményt ajánlott fel. A felajánlott és elfogadott kedvezmények az alulírott m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­ter által ezen kedvezmények elnyerése iránt s egykoronás okmány­bélyeggel ellátott, valamint a kezelőorvos bizonyítványával felszerelt kérvé­nyekre fog engedélyeztetni. A felsorolt kedvezmények, valamint a Buda­pesti Közlönyben már közölt kedvezmények el­nyerése iránti kérvények legkésőbb folyó évi június 15-ig a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisz­térium fürdőügyi szakosztályában nyújtandók be. Ezen kérvényeken az igényjogosultság a hivatal­­főnök által hivatali bélyegzővel és aláírással igazolandó. A személyazonosság engedélyezés esetén az illető gyógyfürdő igazgatósága előtt az engedélyezési rendelettel, valamint a féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes igazolvány­nyal (bérletjegy, szabadjegy), ennek hiányában a felet­tes hivatalfőnök által a hátlapon igazolt és hiva­tali bélyegzővel ellátott arcképpel igazolandó. A m. kir. pénzügyminiszter 1920. évi 37.200. számú rendelet© az 1920. évi IV. t.-c. 18. §-ában a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett gyakorolható szeszfőzésre vonatkozólag foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában. Az államháztartásnak 1920. év február—junius végéig való viteléről szóló 1920. évi IV. t.-c. 18. §-a a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett gyakorolható szeszfőzésre vonatkozólag a következő rendelkezéseket tar­talmazza : A főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalány­ozás mérve 1920 június 1-től kezdőd­őleg az 1999 : XX. t.-c. 36. §-ának 1. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének hatszoros mennyiségé­vel, a 2. pontjában meghatározott főzőkészülék­nél az üst literekben vett töltési képességének nyolcszoros mennyiségével, végül a 3. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének tízszeres mennyiségével állapittatik meg. Ezen termelőképességek veendők az átalányo­zás alapjául szeszszel vegyített szőlőtörköly fel­dolgozásánál is. Az 1899 : XX. t.-c. 38. §-ának módosításával az alkoholnyöredék bor, bormust és szőlő fel­dolgozásánál 6 fokkal, szőlőtörköly feldolgozásá­nál — törkölybor (lőre) előállítása céljából ki­lúgozott szőlőtörköly után is — 2 % fokkal állapíttatik meg. A fentiek szerint felemelt átalányozási mér­vek útján megállapított alkoh­olmennyiség egyenlő­nek tekintendő a tényleges termelvény szerint megadóztatás alapjául szolgáló alkoholmennyi­séggel. Ehhez képest a termelő jogosítva van a fentiek szerint felemelt átalányozási mérvek mellett a termelési adó alá eső szeszfőzdékben feldolgoz­ható saját termésű oly nyersanyagokat is kifőzni, amelyek feldolgozása szempontjából a termelő község a nyersanyagok feldolgozására létesült valamely központi szeszfőzde kerületéhez tar­tozik. A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalá­­nyozás mellett szeszfőzés csak a község (város) által üzemben tartott szeszfőzdékben felállított főzőkészülékeken gyakorolható. E rendelkezés alól kivétetnek tanintézeteknek tanulmányi célokra,, valamint cognacgyárosoknak kifejezetten borlepárlásra szolgáló főzőkészü­lékei. Ezeken a főzőkészülékeken a pénzügy­­miniszter engedélyével a jelen §-ban megállapí­tott átalányozási mérvek mellett továbbra is a fennálló szabályok értelmében gyakorolható a szeszfőzés. A községi (városi) szeszfőzdék felállításának feltételeit, az ezen szeszfőzdékben gyakorlatidő szeszfőzés módját, illetve azokat a feltételeket, amelyek mellett a községek (városok) a szesz­főzdékben felállított főzőkészülékek használatát az egyeseknek megengedni kötelesek, a pénzügy­­miniszter rendelettel szabályozza. Annak megítélése szempontjából, hogy vala­mely szeszfőzde az 1899 : XX. t.-c. 31. §-a értelmében a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá esik-e, a jövőben is az szolgál irányadóul, hogy az általa használt főző­készüléken 24 óránként feldolgozható cefre­mennyiség az 1899: XX. t.-c. 36. §-ában megállapított mérvhez képest 16 hektolitert nem halad-e meg. Az 1899: XX. t.-c. 84. §-a harmadik bekez­désének b) pontjában a töltési képesség tiz, illetve hatszorosával meghatározott cefremennyi­­ség helyett a töltési képesség húszszorosával vett cefremennyiség veendő számításba. Ha valamely központi szeszfőzde kerületében termelt oly nyersanyagra nézve, melynek fel­dolgozásra az illető központi szeszfőzde létesült, az adóköteles műveletet más, mint az erre jogo­sított bárhol, akár külön, akár más anyagokkal vegyesen eszközli, az minden esetben be nem jelentettnek tekintendő és az ekként elkövetett jövedéki kihágás az 1899: XX. törvénycikknek a jelen §. által részben módosított 84. §-a első bekezdésében meghatározott büntetéssel bünte­tendő. A fenti­ rendelkezések végrehajtása tekinteté­ben a következőket rendelem: I. A főzőkészülék termelőképessége szerinti átálángozás alá eső szeszfőzdékben felállított főzőkészülékek termelőképességére vonatkozó ren­delkezések. 1. A községek (városok) részére szesztermelési célra ideiglenesen átengedett és ez idő szerint is az illető község (város) birtokában levő főző­készülékek napi termelőképességét a jelenleg hatályban levő leletjegyzékek érvényének tarta­mára — tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses főző­készülékeken termelési adó alá eső szeszfőzdékben feldolgozható minő nyersanyag kerül feldolgozásra — az 1899: XX. t.-c. 36. §-ának 1. pontjában meghatározott főzőkészülékeknél az illető főző­készülékre ez idő szerint érvényes töltési képes­ségnek hatszoros mennyiségével, a 2. pontjában meghatározott főzőkészülékeknél a töltési képes­ségnek nyolcszoros mennyiségével, végül a 3. pont­jában meghatározott főzőkészüléknél a töltési képességnek tízszeres mennyiségével állapítom meg. Ehhez képest a szóban levő főzőkészülékekre vonatkozólag a most hatályban levő leletjegy­zékek érvényének lejártáig új leletjegyzéket nem kell felvenni. A pénzügyigazgatóságok, adó- és vámhivata­lok, valamint pénzügyőri biztosi kerületvezetők és pénzügyőri szakaszok a vonatkozó leletjegy­zékeknek náluk levő példányain az ekként meg­állapított napi termelőképességet, hivatkozással a jelen rendeletre, azonnal feltüntetni kötelesek. A pénzügyigazgatóságok egyúttal megfelelően intézkedni kötelesek, hogy az így megállapított napi termelőképesség a leletjegyzékeknek a köz­ségeknél (városoknál) levő példányaira is reá vezettessék. 2. A szóban levő községi (városi) főzőkészü­lékekre ezidőszerint érvényes leletjegyzékek hatá­lyának lejárta után a fennálló szabályok értel­mében uj leletjegyzéket kell felvenni s ennek alapján 1920. évi IV. t.-c. 18. §. első bekezdé­sében foglaltakhoz képest a főzőkészülék napi termelőképességét szabályszerűen újból kell meg­állapítani. 3. Azon főzőkészülékekre nézve, amelyeken az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. hatodik bekezdése értelmében erre vonatkozó külön engedélyem alapján tanintézeteknek tanulmányi célokból, cognacgyárosok pedig borlepárolás céljából átalá­nyozás mellett gyakorolhatnak szeszfőzést, a napi termelőképességet az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. első bekezdésében foglaltakhoz képest minden egyes esetben újból kell megállapítani. 4. Az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. hetedik be­kezdése, illetve az alábbi IV. pontban foglaltak értelmében létesített községi (városi) szeszfőz­dében felállított főzőkészülékek napi termelő­­képességét a fennálló szabályok értelmében tett üzembejelentés alapján az idézett 1920. évi IV. t.-c. 18. §. első bekezdésében foglaltakhoz képest kell megállapítani. 5. A felvett leletjegyzékek megvizsgálás és elintézés végett kivétel nélkül minden esetben a pénzügyigazgatósághoz terjesztendők fel. Az 1899. évi XX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott utasításhoz tartozó oktatás 4. §-ának utolsó­előtti bekezdésében adott felhatalmazást a pénz­ügyigazgatóság nem veheti igénybe. Önként értetik, hogy a leletjegyzék csak az esetben hagyható jóvá, ha a főzőkészülék azon főzőkészülékek közé tartozik, amelyeken a fenn­álló szabályok értelmében a napi termelőképes­ség szerinti átalányozás mellett szeszfőzés gya­korolható. Itt külön is felhívom a pénzügyigaz­­gatóság figyelmét a 90.803/1911. sz. rendeletre (P. K. 20. sz.), amely szerint azok a szeszfőz­dék, amelyek tányér alakú, vagyis olyan főző­üsttel bírnak, melynek legnagyobb belső átmé­rője a főzőüst magasságának háromszorosát meghaladja, a tényleges termelvény szerinti adó­zásra vannak kötelezve. 6. Az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. második be­kezdése szerint a most említett 18. §. első be­kezdésében megállapított termelőképességek veen­dők az átalányozás alapjául szeszszel vegyített Budapesti Közlöny 1920 junius 3. A szoba ellátás kedvezményére engedélyt nyertek tartoznak akadályoztatásukat az illető fürdő igazgatóságának sürgönyileg bejelenteni, mert amennyiben az engedélyezett kedvezmé­nyek élvezetét három napon belül meg nem kezdenék, úgy arról lemondottaknak tekintetnek és jövőre részükre kedvezmény engedélyeztetni nem fog. Budapest, 1920. évi május hó 29-én. Népjóléti és munkaügyi m. kir. miniszter.

Next