Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)
1920-06-03 / 125. szám
1920 június 3.Budapesti Közlönyi főzőkészülékre egy és ugyanazon időre több adóbejelentés ne tétessék. E célra megfelelően átalakítva egyelőre a 78.500/1915. számú rendelet (P. K. 24. sz.) 7. §-ához mellékelt mintának megfelelő nyomtatványok használandók. 13. A jelen rendelet határozmányait megszegő községi (városi) közegeket, amennyiben a mulasztás vagy cselekmény nem esik súlyosabb beszámítás alá, 5—50 K-ig terjedő pénzbírsággal kell büntetni. A pénzbírság kirovására, behajtására és hovafordítására az 1309: XI. t.-c. 102. és 103. §-ai nyernek alkalmazást. Azoknak a községi közegeknek nevét, akiket az elöljáróság (tanács) a szeszfőzés üzeme körüli tennivalók ellátásával megbíz, a megbízás tárgyának megjelölése mellett a pénzügyigazgatóságnak be kell jelenteni. 14. Azok a községek (városok), amelyek az említett feltételek mellett községi (városi) szeszfőzést felállítani szándékoznak, az erre vonatkozó kérvényüket az illetékes pénzügyigazgatóságnál benyújthatják. A kérvénynek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a község (város) nevét, b) az üzletvezető nevét és lakhelyét, e) annak kijelentését, hogy a község (város) a jelen rendeletben előírt, valamint az esetleg később megállapítandó egyéb feltételeknek és ellenőrzési rendszabályoknak magát aláveti, d) azon telek és épület megjelölését, ahol a községi (városi) szeszfőzdét felállítani szándékozik. Amennyiben ez a telek és épület, ahol a szeszfőzde felállítani szándékoltatik, nem képezi a község (város) tulajdonát, az illető tulajdonos neve és lakóhelye is bejelentendő és egyúttal bemutatandó a kérdéses telek és épület bérletére, illetve használatára vonatkozó megállapodás. Úgyszintén bemutatandó az üzletvezető alkalmazására vonatkozó megállapodás is, e) annak megjelölését, hogy a létesítendő szeszfőzdében hány darab, milyen űrtartalmú és berendezésű főzőkészüléket szándékozik felállítani. Egyúttal az engedély iránt benyújtott kérvényben a községnek (városnak) kötelezettséget kell vállalnia arra nézve, hogy a felállítandó szeszfőzdét a fenti 2. pont értelmében a község (város) tényleg saját házi üzemében fogja tartani. 15. A pénzügyigazgatóság a községi (városi) szeszfőzde felállítása iránt benyújtott kérvényeket beérkezésük után azonnal megvizsgálja, vájjon azok a fentiekhez képest a szükséges adatokat tartalmazzák-e és kellően fel vannak-e szerelve. A netalán még szükséges adatok beszerzése iránt azonnal intézkedik. A kellően felszerelt és a szükséghez képest előzetesen kiegészített kérvényeket a pénzügyigazgatóság azonnal tárgyalás alá veszi abból a szempontból, vájjon a) a kérelmezett községi (városi) szeszfőzde felállítására tényleg szükség van-e és hogy a létesítendő szeszfőzdében hány darab, milyen űrtartalmú és berendezésű főzőkészülékre volna szükség, b) a fentiek szerint az engedély kiadásához megkívánt összes feltételek teljesítve vannak-e, c) az a körülmény, hogy a község (város) által létesítendő szeszfőzde tényleg községi (városi) vállalkozás-e, igazolva van-e és hogy e tekintetben aggály nem merül-e fel, továbbá, hogy amennyiben a község (város) a szeszfőzdét másnak a telkén és épületében szándékozik felállítani, az illető megbízhatósága ellen aggály nem merül-e fel, d) az üzletvezető gyanánt bejelentett egyén teljes megbízhatósága és minden tekintetben alkalmas volta ellen aggály nem merül-e fel. Megjegyzem, hogy a jelen rendelet IV. részében foglaltak nem érintik a központi szeszfőzdék vállalkozóinak azon jogát, mely szerint az 1916. évi XXIV. t.-c. 2. §-ában foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában 116.300/1916. szám alatt kiadott utasításhoz mellékletként csatolt engedélytervezet 2. pont második bekezdése értelmében a központi szeszfőzdéik kerületéhez tartozó egyes községekben a pénzügyi hatóság engedélye alapján beváltó állomásokat létesíthetnek s az illető beváltó állomáson átvett szeszfőzési anyagokat ugyanott fel is dolgozhatják. Megjegyzem továbbá, hogy olyan községekben, amelyekben rendszerint csak csekély szeszfőzési anyag szokott, lenni, már a gazdaságos üzemvitel szempontjából sem kívánatos, hogy minden egyes községben külön községi szeszfőzde állíttassák fel. Ilyen esetekben legcélszerűbb több szomszédos község részére az egyik központi fekvésű községben, esetleg az illető körjegyzőség székhelyén községi szeszfőzdét felállítani. Annak az elbírálása végett, vájjon a kérelmezett szeszfőzde felállítására szükség van-e, a pénzügyigazgatóság a vonatkozó pálinkafőzési bejelentési jegyzékekből megállapíthatni köteles, hogy az illető községben az utolsó öt termelési időszakban termelési időszakonként külön-külön mily mennyiségű alkoholt jelentettek be átalányozás mellett való kifőzésre, továbbá megállapítani köteles, hogy a kérdéses községben 1915 junius 1-én hány darab főzőkészülék volt és hogy azok közül a 78.500/1915. sz. rendelet értelmében gyakorlandó szeszfőzés végett hány darab hagyatott meg az illető község részére. Megállapítandó továbbá, hogy a kérdéses községben a kérvény beadásakor van-e és hány darab községi főzőkészülék, hol vannak azok elhelyezve, tényleg a község tartja-e azokat üzemben, használható állapotban vannak-e és hogy az utolsó termelési időszakban hány napig voltak használatban. Az esetben, ha a kérdéses községben főzőkészülék nincsen, megállapítandó, hogy az a legközelebbi község, ahol községi főzőkészülék van, milyen távolságra fekszik. Általában kívánatos továbbá, hogy a község (város) saját jól felfogott érdeke szempontjából csak állami terjedelmű és berendezésű főzde létesítésére kérjen engedélyt, amilyenre az illető községben évenként szeszfőzésre szánt anyagok mennyiségéhez képest tényleg szükség van, nehogy a szeszfőzde kellő ki nem használása révén a községet (várost) veszteség érje. A pénzügyigazgatóság az ekképen letárgyalt kérvényt, melyhez a főzőkészülék közös használatára társult községek képviselőtestületeinek külön-külön hozott idevonatkozó határozata, valamint a szeszfőzősből előálló költségek viselésének arányára és közös használat módjára nézve létrejött megállapodások is melléklendők, az összes tárgyalási iratokkal együtt legkésőbb a kérvény beadásától számított 15 nap alatt kellően megokolt véleményes jelentéssel a pénzügyminisztériumhoz felterjeszti. 16. Az engedély megadása esetén a község (város) által tett üzembejelentés alapján a leletjegyzék felvétele, megvizsgálása és elintézése iránt a fennálló szabályok és a jelen rendelet I. részében foglaltak értelmében kell eljárni. 17. A községi (városi) szeszfőzdéket a felügyeleti közegek, illetve az állampénztárak az 1899. évi XX. t.-c. végrehajtása iránt kiadott utasításhoz tartozó oktatás 20. §. b) 1., illetve c) 1. pontja értelmében vezetendő jegyzékbe, illetve előjegyzésbe bevezetni kötelesek. 18. A pénzügyőri szakaszok a községi (városi) szeszfőzdékben felállított főzőkészülékekről különkülön pálinkafőzési bejelentési jegyzéket (109. raktári szám III. Nagy-fogalmi) tartoznak vezetni. Ebbe a jegyzékbe az illető főzőkészülékre bejelentett minden egyes adóköteles művelet vonatkozó adatai bevezetendők. A pénzügyőri szakaszok az általuk vezetett összes pálinkafőzési bejelentési jegyzékeket évenként június 30-ával lezárják s ily módon megállapítják és kimutatásba foglalva kimutatják, hogy a kerületükben levő egyes községekben az előző év július 1-től kezdve a következő év június 30-áig külön-külön milyen nemű és milyen mennyiségű anyagokat jelentettek be átalányozás mellett való kifőzésre. A kimutatásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) folyószám, b) község neve, c) a főzőkészülékek száma, űrtartalma és napi termelőképessége, d) az átalányozás mellett való szeszfőzésre bejelentett anyagok neme (szőlőtörköly, borseprü, szilva, barack, eper stb.) és mennyisége (bl.-ekben), e) a szeszfőzésre bejelentett anyagok alkoholnyeredéke (bl.-fokokban), f) jegyzet. A kimutatásokat a pénzügyőri szakaszok a pénzügyőri biztosi kerület vezető útján július 10-ig a pénzügy igazgatósághoz terjesztik be, amely a kimutatásokat községenként és pénzügyőri szakaszonként összeállított összesítő kimutatásba foglalja s azokat az összesítő kimutatással együtt július 20-ig a pénzügyminisztériumhoz felterjeszti. 19. A községi (városi) szeszfőzdékben felállított főzőkészülékeken termelt szesz mennyiségéről megközelítően pontos adatokkal kívánok rendelkezni. Ezen cél elérése végett a szóban forgó minden egyes főzőkészülék tényleges napi termelőképessége termelési időszakonként állandó felügyelet mellett megállapítandó. Ezt a megállapítást ismételten és akként kell foganatosítani, hogy a főzőkészülék napi termelőképessége a főbb szesztermelésianyagok feldolgozása mellett ismeretes legyen. Önként értetik, hogy a megállapítás csak az esetben foganatosítható, ha egynemű anyag kerül feldolgozásra. E megállapításnak minden egyes esetben legalább 24 órai időtartamra kell terjednie. A napi termelőképesség ezen megállapítását az illetékes pénzügyőri biztosi kerületvezetők lehető sűrűn ellenőrizni tartoznak. Az állandó felügyelet mellett gyakorlandó ezen főzésekről jegyzőkönyv veendő fel, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a főzőkészülék számát, űrtartalmát, töltési képességét és napi termelőképességét, b) minden egyes töltés lepárlásának időtartamát, az egyes töltésekhez felhasznált anyag nemét és mennyiségét, c) minden egyes töltés lepárlásából nyert termelvény mennyiségét és foktartalmát, d) a naponként 24 óra alatt eszközölt töltések számát, e) a naponként 24 óra alatt feldolgozott anyag nemét és mennyiségét, f) a naponként 24 óra alatt nyert össztermelvénynek mennyiségét és foktartalmát,j) a naponként 24 óra alatt termelt pálinka mennyiségét hektoliterfokokban, h) amennyiben az egyes lepárlásoknál nyert alszesz külön feltöltetik, az egyes alszesztöltéshez felhasznált alszesz mennyiségét és az alszesztöltés lepárlásának időtartamát,) a naponként 24 óra alatt eszközölt alszesztöltések számát. A felvett jegyzőkönyveket a pénzügyőri biztosi kerületvezető útján évenként május 15-éig a pénzügy igazgatósághoz kell beterjeszteni, amely a kerületéből beérkezett jegyzőkönyvek adatait kimutatásba foglalja s a kimutatást a jegyzőkönyvekkel együtt június 1-éig a pénzügyminisztériumhoz felterjeszti. 26. A községek (városok) részére szesztermelési célra ideiglenesen átengedett és ezidőszerint is az illető község (város) birtokában levő főző- készülékeken egyelőre továbbra is a 78.500/1916. számú rendelet (P. K. 24. sz.) határozmányai értelmében gyakorolható a szeszfőzés. 1920 szeptember 1-től kezdve azonban a kérdéses főzőkészülékeken csak a jelen rendelet határozmányainak betartásával és csak az esetben engedem meg a szeszfőzést, ha azok a jelen rendelet IV. részében foglaltak értelmében létesítendő és berendezendő községi (városi) szeszfőzdékben állíttatnak fel. E célból az illető község (város) a jelen rendelet IV. 14. pontja értelmében kérvényét az illetékes pénzügyigazgatóságnál mielőbb benyújtani köteles. A pénzügyigazgatóság azokat a községeket (városokat), amelyek részére szesztermelési célra főzőkészülékek átengedtettek és amelyeknek a kérdéses főzőkészülékek ezidőszerint is birtokukban vannak, a jelen pontban foglaltakra írásbeli felhívással külön is figyelmeztetni köteles. Egyúttal megjegyzem, hogy a községek (városok) részére szesztermelési célra ezidőszerint átengedett és túlnyomó részben a kincstár tulajdonát képező főzőkészülékeket később megállapítandó feltételek mellett előreláthatóan módomban lesz a községeknek (városoknak) véglegesen átengedni. V. Vegyes rendelkezései, életbeléptetés. 1. Az 1920: IV. t.-c. 18. §. nyolcadik bekezdése szerint annak megítélése szempontjából, hogy valamely szeszfőzde a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá esik-e, a jövőben is az szolgál irányadóul, hogy az általa használt főzőkészüléken 24 óránként feldolgozható cefremennyiség az 1899: XX. t.-c. 36. §-ában megállapított mérvhez képest 16 hektolitert nem halad-e meg. Ehhez képest, ha valamely főzőkészüléknek az 1920. évi IV. t.-c. 18. §. első bekezdésében megállapított átalányozási mérvek alapján kiszámított napi termelőképessége a 16 hektolitert meg is haladja, az esetben, ha az illető főzőkészüléknek az 1999: XX. t.-c. 36. §-ában megállapított mérvhez képest számított napi termelő-