Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)
1920-08-07 / 180. szám
2 Wv 1W1 ■MM'IWHIWin.lLlffil.W. ■ . ...................... ■— Budapesti Közlöny 1920 augusztus 7. 3. A pályázati határidőn túl beküldött (postára adott) vagy megfelelően fel nem szerelt kérvények figyelembe nem vétetnek. 4. A pályázati kérvényben meg kell említeni, hogy az illető ellátását az iskolában saját költségére vagy az állam költségére kivánja-e s hogy kérvényére a válasz milyen cím alatt, hová (hely, utolsó postaállomás, vármegye) küldessék. 5. A pályázati kérvényhez csatolandó hiteles iratokkal a pályázónak igazolnia kell a következőket, nevezetesen: a) illetőségi bizonyítványnyal azt, hogy magyar állampolgár; b) anyakönyvi kivonattal azt, hogy a pályázat naptári évében 18. (tizennyolcadik) életévét betölti, de a huszonhatodik életévét még nem kezdi meg (kivételnek a »Tanusítványnyal« ellátott továbbszolgáló katonai altisztek, akik 28 éves korukig folyamodhatnak felvételért); c) iskolai bizonyítványnyal azt, hogy legalább az elemi népiskola négy osztályát sikeresen elvégezte és magyarul írni és olvasni tud; d) hiteles bizonyítványnyal azt, hogy szakképzett erdőtiszt vezetése alatt álló erdőgazdaságban legalább egy évig külső erdészeti és vadászati gyakorlati szolgálatban állott; e) kincstári erdészeti, katonai vagy hatósági orvos által kiállított bizonyítványnyal azt, hogy ép, erős, egészséges, munkához és az idő viszontagságaihoz szokott edzett testalkattal s különösen jó látó-, halló- és beszélőképességgel bir; f) hatóság által kiállított erkölcsi bizonyitványnyal azt, hogy kérvényének benyújtásáig kifogástalan magaviseletet tanúsított; g) , hatóság által kiállított bizonyitványnyal vagy más irattal azt, hogy katonai kötelezettségben áll-e vagy nem; h) hatóság által kiállított bizonyítványnyal azt, hogy szülei milyen állandó foglalkozást űznek vagy űztek, továbbá, hogy ha szülei látják el, milyen a vagyoni helyzete szüleinek vagy pedig születlen árva, illetőleg ha fenntartásáról saját magának kell gondoskodnia, milyen a vagyoni helyzete folyamodónak; i) aki saját költségén való ellátásra kíván felvétetni, királyi közjegyző előtt kiállított nyilatkozattal azt, hogy az érette járó ellátási költséget — az 1920/21. tanéve 4.000 (négyezer) koronát — arra az időre, melyet az iskolánál tölt szülője, gyámja vagy más hozzátartozója, avagy maga az iskola igazgatójának kezéhez negyedévi előleges részletben pontosan lefizeti. 6. Azt, hogy a pályázók közül kik jelentkezhetnek felvételre, az erdészeti szakiskola igazgatója által alakított tanács határozza meg. 7. A felvételre való kijelölésnél és illetőleg a felvételre való alkalmasság és érdemesség sorrendjének megállapításánál a kérvényhez csatolt okmányokban foglalt adatokhoz képest elsőbbségben részesülnek: a) elsősorban azok, akiknek iskolai előképzettsége jobb; b) másodsorban azok, akik egy évnél hosszabb ideig teljesítettek külső erdészeti gyakorlati szolgálatot; c) harmadsorban azok, akik erdő- vagy vadgazdaságnál alkalmazottaknak vagy földműveseknek, erdő- vagy mezőgazdasági munkásoknak gyermekei vagy árvái. 8. A felvételre kijelöltek kötelesek az iskolánál szeptember hó 6-tól legkésőbb 11-ig felvételi vizsgára jelentkezni. 9. A felvétele jelentkezőket az iskola igazgatója elsősorban orvosi vizsgálat alá veti. Akit az iskola orvosa valamely ragályos vagy az iskolai foglalkoztatás mellett könnyen nem gyógyítható betegségben szenvedőnek vagy hiányos testi szervezetűnek talál, az felvételi vizsgára nem bocsátható. 10. A felvételi vizsgát az iskola igazgatója a tanszemélyzettel együtt tartja meg. A felvételi vizsga annak megállapítására szolgál, hogy a jelentkező tényleg birtokában van-e legalább azoknak az ismereteknek, amelyek az elemi népiskola negyedik osztályára megállapított követelményeknek megfelelnek és hogy a gyakorlati szolgálati idő alatt valóban megszerezte-e mindazokat az erdőgazdasági és vadgazdasági alapismereteket, amelyeket egy rendszeres erdő- vagy vadgazdaságban egy év alatt az erdőőri és vadőri teendőkre nézve elsajátítani lehet. Aki a felvételi vizsgát ki nem állja, felvételét az iskolába csak újabb pályázat alkalmával kérheti 11. Azokat, akik a felvételi vizsgát sikeresen leteszik s a szabályzat egyéb feltételeinek is megfelelnek, az igazgató az iskolába befogadja s az iskolai tanulók törzskönyvébe bevezetteti. 12. Az iskolába való belépés alkalmával minden tanuló köteles jó állapotban magával hozni a szükséges alsó ruhát (fehérneműt) és lábbelit (inget, alsónadrágot, zsebkendőt, kapcát vagy harisnyát stb. és erdőjárásra alkalmas erős bakancsot vagy csizmát). A szükséges felsőruháról, tankönyvekről, tanszerekről és eszközökről, nemkülönben a tanulóknak lakással és élelmezéssel való ellátásáról az iskolában töltött idő alatt a tanulókért fizetett ellátási költség fejében, illetőleg az erre szolgáló államköltségvetési hitel terhére az iskola gondoskodik, de viszont az iskola helyiségeinek, berendezésének és felszerelésének rendbentartása és tisztogatása a tanulók kötelességét képezi. Budapest, 1920. évi julius hó. Magyar kir. földmivelésügyi miniszter. Ad 70.348/eln. 21. 1920. Pályázat Mrdessnény. A néhai Bernfeld Mór által hagyományozott összegből a m. kir. honvédség és csendőrség tisztjeinek, tisztviselőinek és törzsőrmestereinek özvegyei és árvái részére létesített alapítvány kamatjövedelmének ez időszerint mutatkozó fölöslegéből a m. kir. honvédséget illető résznél három olyan özvegy vagy pedig megfelelő számban olyan árva részesíthető segélyben, aki sem az államtól, sem pedig a m. kir. honvédtiszti özvegyek és árvák segélyellátási intézetétől semmiféle segélyt nem kap és évi nyugdíjat sem élvez. Az özvegyek közül ez alkalommal a VIII. és IX. rangosztályba — s amennyiben e kategóriákból jelentkező nem volna — a X. és XI. rangosztályba tartozott tisztek özvegyei jöhetnek tekintetbe. Az alapítványi segély összege a VIII. rangosztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére évi 756, illetőleg 792, a IX. rangosztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére 660, a X. rangosztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére 600, a XI. rangosztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére 492, bármely árva részére pedig évi 200 koronában van megállapítva. A segélydíjakat a m. kir. honvédelmi miniszter adományozza. Az özvegynek engedélyezett segély élethoszsziglan, illetőleg netáni újabb férjhezmeneteléig jár. Az árvák részére nevelési járulékul engedélyezett segély: a fiúárváknál, amennyiben tanulmányokat folytatnak, állami vagy katonai szolgálatba avagy a kereskedői pályára lépnek, a betöltött 20-ik életévig, amennyiben pedig iparos pályára lépnének, a betöltött 16-ik életévig; b) leányárváknál férjhezzzenetelükig, legkésőbb azonban a betöltött 22-ik életévig folyósíttatik. Mindkét nembeli nyomorék vagy keresetképtelen árvák a részükre engedélyezett segélyösszegek élvezetében keresetképtelenségük egész tartama alatt, esetleg élethossziglan is megmaradnak. Ha valamely igényjogosult és a jelen alapítványból segélyt élvező özvegynek több mint két törvényes gyermeke volna, akkor minden egyes gyermek csak évi 100 korona segélyben, illetve nevelési járulékban részesülhet. Ezen nevelési járulékok a gyermekek részére a fentebb említett időpontig akkor is meghagyatnak, ha az anya időközben netalán újból férjhez ment volna. Törvényesített gyermekek a törvényes házasságból számlázottakkal egyenlőknek tekintetnek, örökbefogadott, törvénytelen és mostoha gyermekek azonban segélyre igényt nem tarthatnak. Egyenlő minősítésű pályázók között azok részesülnek előnyben, akik anyagi viszonyaikra való tekintettel a segélyre legjobban rászorulnak. Az engedélyezett évi segélyt mindenkorra elveszti az, aki közönséges, megbecstelenítő bűntett vagy vétség miatt három hónapnál hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetésre ítéltetik. A segélyösszegek az adományozást követői hótól számítva havonként utólagos részletekben válnak esedékessé. Az alapítványi segély elnyerését kérő folyamodványok — melyek mellékleteikkel együtt szabályszerűen bélyegzendők — legkésőbb folyó 1920. évi augusztus hó 31-ig közvetlenül a m.n. kir. honvédelmi miniszterhez nyújtandók be. Később érkező vagy nem szabályszerűen felszerelt folyamodványok nem fognak figyelembe vétetni. A pályázati kérvényekhez melléklendők: 1. hivatalos bizonyítvány vagy más hivatalostiszti kinevezési okmány, honvéd anyakönyvi lap) okmány arról, hogy folyamodó férje, illetőleg atyja tényleges vagy nyugállománybeli m. kir. honvédtiszt vagy tisztviselő volt; 2. az elhunyt férj, illetőleg atya halotti anya*könyvi kivonata vagy a biróilag történt holttá nyilvánításról szóló okmány; 3. a házasságkötést igazoló anyakönyvi kivonat ; 4. hatósági bizonyítvány arról, hogy az özvegy férjének életében attól törvényesen elválva nem volt és hogy férjének elhalálozása óta újból házasságra nem lépett; 5. az árvák születési anyakönyvi kivonata; 6. hatósági bizonyítvány arról, hogy a 14. életévüket már betöltött női árvák férjhez még nem mentek; 7. fiúárváknál a folytatott vagy netalán már végzett tanulmányokról szóló iskolai bizonyítvány, esetleg alkalmaztatásukat igazoló bizonyítvány vagy okmány; 8. nyomorék vagy kereset,képtelen árváknál — ha az évi segély keresetképtelenségük idejére vagy élethossziglan kérelmeztetnék — hatósági orvosi bizonyítvány a nyomorékság, illetve keresetképtelenség mibenlétéről és ennek igazolásául és végül 9. az özvegyek és árvák vagyoni viszonyait feltüntető hatósági bizonyítvány. Budapest, 1920. évi julius hó. A m. kir. honvédelmi miniszter. 94 200/1920. IX. sz. Pályázati hirdetmény. A somogyturi Kunffy Károly gazdasági ösztöndíj alapítvány kamataiból két 500—500 koronás földmivesiskolai ösztöndíjra a folyó 1919—■1 1920. tanévre ezennel pályázatot hirdetek. Ezen ösztöndíjakra oly magyarországi illetőségű és tolnavármegyei születésű ifjak pályázhatnak, akik a somogyszentimrei m. kir. földmivesiskolába vagy már felvétettek, vagy akiknek ezen tanintézet szabályzata értelmében előterjesztett felvételi kérelme tárgyalás alatt áll. Tolna vármegyei pályázók hiányában másodsorban somogy vármegyei születésű ifjak bírnak igényjogosultsággal. A pusztafáczánkerti és kapnádi uradalmakban alkalmazottak gyermekei előnyben részesülnek. A pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket hozzám címezve 1920. évi augusztus hó 15-ig a somogyszentimrei m. kir. földmivesiskola igazgatóságánál nyújthatják be. Jelzett határidőn túl benyújtott kérvények figyelembe nem vétetnek. Magyar királyi földmivelésügyi miniszter. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Kováts Béla ügyvédet Debreczen székhellyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Ravasz Antal ügyvédet Szolnok székhelylyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN.