Budapesti Közlöny, 1920. augusztus (54. évfolyam, 175-199. szám)

1920-08-07 / 180. szám

2 Wv 1­W1 ■MM'IWHIWin.lLlffil.W. ■ . ...................... ■— Budapesti Közlöny 1920 augusztus 7. 3. A pályázati határidőn túl beküldött (pos­tára adott) vagy megfelelően fel nem szerelt kérvények figyelembe nem vétetnek. 4. A pályázati kérvényben meg kell említeni, hogy az illető ellátását az iskolában saját költ­ségére vagy az állam költségére kivánja-e s hogy kérvényére a válasz milyen cím alatt, hová (hely, utolsó postaállomás, vármegye) küldessék. 5. A pályázati kérvényhez csatolandó hiteles iratokkal a pályázónak igazolnia kell a követ­kezőket, nevezetesen: a) illetőségi bizonyítványnyal azt, hogy ma­gyar állampolgár; b) anyakönyvi kivonattal azt, hogy a­ pályá­zat naptári évében 18. (tizennyolcadik) életévét betölti, de a huszonhatodik életévét még nem kezdi meg (kivételnek a »Tanusítványnyal« ellá­tott továbbszolgáló katonai altisztek, akik 28 éves korukig folyamodhatnak felvételért); c) iskolai bizonyítványnyal azt, hogy legalább az elemi népiskola négy osztályát sikeresen elvé­gezte és magyarul írni és olvasni tud; d) hiteles bizonyítványnyal azt, hogy szak­képzett erdőtiszt vezetése alatt álló erdőgazda­ságban legalább egy évig külső erdészeti és vadá­szati gyakorlati szolgálatban állott; e) kincstári erdészeti, katonai vagy hatósági orvos által kiállított bizonyítványnyal azt, hogy ép, erős, egészséges, munkához és az idő viszon­tagságaihoz szokott edzett testalkattal s külö­nösen jó látó-, halló- és beszélőképességgel bir; f) hatóság által kiállított erkölcsi bizonyit­ványnyal azt, hogy kérvényének benyújtásáig kifogástalan magaviseletet tanúsított; g) , hatóság által kiállított bizonyitványnyal vagy más irattal azt, hogy katonai kötelezett­ségben áll-e vagy nem; h) hatóság által kiállított bizonyítványnyal azt, hogy szülei milyen állandó foglalkozást űz­nek vagy űztek, továbbá, hogy ha szülei látják el, milyen a vagyoni helyzete szüleinek vagy pedig születlen árva, illetőleg ha fenntartásáról saját magának kell gondoskodnia, milyen a va­gyoni helyzete folyamodónak; i) aki saját költségén való ellátásra kíván felvétetni, királyi közjegyző előtt kiállított nyi­latkozattal azt, hogy az érette járó ellátási költ­séget — az 1920/21. tanéve 4.000 (négyezer) koronát — arra az időre, melyet az iskolánál tölt szülője, gyámja vagy más hozzátartozója, avagy maga az iskola igazgatójának kezéhez negyed­évi előleges részletben pontosan lefizeti. 6. Azt, hogy a pályázók közül kik jelentkez­hetnek felvételre, az erdészeti szakiskola igaz­gatója által alakított tanács határozza meg. 7. A felvételre való kijelölésnél és illetőleg a felvételre való alkalmasság és érdemesség sor­rendjének megállapításánál a kérvényhez csa­tolt okmányokban foglalt adatokhoz képest elsőbbségben részesülnek: a) elsősorban azok, akiknek iskolai előkép­zettsége jobb; b) másodsorban azok, akik egy évnél hosszabb ideig teljesítettek külső erdészeti gyakorlati szolgálatot; c) harmadsorban azok, akik erdő- vagy vad­gazdaságnál alkalmazottaknak vagy földművesek­­nek, erdő- vagy mezőgazdasági munkásoknak gyermekei vagy árvái. 8. A felvételre kijelöltek kötelesek az iskolá­nál szeptember hó 6-tól legkésőbb 11-ig fel­vételi vizsgára jelentkezni. 9. A felvétele jelentkezőket az iskola igaz­gatója elsősorban orvosi vizsgálat alá veti. Akit az iskola orvosa valamely ragályos vagy az iskolai foglalkoztatás mellett könnyen nem gyógyítható betegségben szenvedőnek vagy hiányos testi szervezetűnek talál, az felvételi vizsgára nem bocsátható. 10. A felvételi vizsgát az iskola igazgatója a tanszemélyzettel együtt tartja meg. A felvételi vizsga annak megállapítására szol­gál, hogy a jelentkező tényleg birtokában van-e legalább azoknak az ismereteknek, amelyek az elemi népiskola negyedik osztályára megállapí­tott követelményeknek megfelelnek és hogy a gyakorlati szolgálati idő alatt valóban meg­szerezte-e mindazokat az erdőgazdasági és vad­­gazdasági alapismereteket, amelyeket egy rend­szeres erdő- vagy vadgazdaságban egy év alatt az erdőőri és vadőri teendőkre nézve elsajátí­tani lehet. Aki a felvételi vizsgát ki nem állja, felvételét az iskolába csak újabb pályázat alkalmával kérheti 11. Azokat, akik a felvételi vizsgát sikeresen leteszik s a szabályzat egyéb feltételeinek is megfelelnek, az igazgató az iskolába befogadja s az iskolai tanulók törzskönyvébe bevezetteti. 12. Az iskolába való belépés alkalmával min­den tanuló köteles jó állapotban magával hozni a szükséges alsó ruhát (fehérneműt) és lábbelit (inget, alsónadrágot, zsebkendőt, kapcát vagy harisnyát stb. és erdőjárásra alkalmas erős ba­­­kancsot vagy csizmát). A szükséges felsőruháról, tankönyvekről, tan­szerekről és eszközökről, nemkülönben a tanulók­nak lakással és élelmezéssel való ellátásáról az iskolában töltött idő alatt a tanulókért fizetett ellátási költség fejében, illetőleg az erre szolgáló államköltségvetési hitel terhére az iskola gon­doskodik, de viszont az iskola helyiségeinek, be­rendezésének és felszerelésének rendbentartása és tisztogatása a tanulók kötelességét képezi. Budapest, 1920. évi julius hó. Magyar kir. földmivelésügyi miniszter. Ad 70.348/eln. 21. 1920. Pályázat­ Mrdessnény. A néhai Bernfeld Mór által hagyomá­nyozott összegből a m. kir. honvédség és csend­őrség tisztjeinek, tisztviselőinek és törzsőrmeste­reinek özvegyei és árvái részére létesített alapít­vány kamatjövedelmének ez időszerint mutatkozó fölöslegéből a m. kir. honvédséget illető résznél három olyan özvegy vagy pedig megfelelő szám­ban olyan árva részesíthető segélyben, aki sem az államtól, sem pedig a m. kir. honvédtiszti özvegyek és árvák segélyellátási intézetétől semmiféle segélyt nem kap és évi nyugdíjat sem élvez. Az özvegyek közül ez alkalommal a VIII. és IX. rangosztályba — s amennyiben e kate­góriákból jelentkező nem volna — a X. és XI. rangosztályba tartozott tisztek özvegyei jöhetnek tekintetbe. Az alapítványi segély összege a VIII. rangosztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére évi 756, illetőleg 792, a IX. rangosztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére 660, a X. rang­osztályba tartozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei részére 600, a XI. rangosztályba tar­tozott tisztek, illetőleg tisztviselők özvegyei ré­szére 492, bármely árva részére pedig évi 200 koronában van megállapítva. A segélydíjakat a m. kir. honvédelmi minisz­ter adományozza. Az özvegynek engedélyezett segély élethosz­­sziglan, illetőleg netáni újabb férjhezmenete­­léig jár. Az árvák részére nevelési járulékul engedé­lyezett segély: a­ fiúárváknál, amennyiben tanulmányokat folytatnak, állami vagy katonai szolgálatba avagy a kereskedői pályára lépnek, a betöltött 20-ik életévig, amennyiben pedig iparos pályára lép­nének, a betöltött 16-ik életévig; b) leányárváknál férjhezzzenetelükig, legkésőbb azonban a betöltött 22-ik életévig folyósíttatik. Mindkét nembeli nyomorék vagy keresetkép­telen árvák a részükre engedélyezett segély­összegek élvezetében keresetképtelenségük egész tartama alatt, esetleg élethossziglan is meg­maradnak. Ha valamely igényjogosult és a jelen alapít­ványból segélyt élvező özvegynek több mint két törvényes gyermeke volna, akkor minden egyes gyermek csak évi 100 korona segélyben, illetve nevelési járulékban részesülhet. Ezen nevelési járulékok a gyermekek részére a fentebb emlí­tett időpontig akkor is meghagyatnak, ha az anya időközben netalán újból férjhez ment volna. Törvényesített gyermekek a törvényes házas­ságból számlázottakkal egyenlőknek tekintetnek, örökbefogadott, törvénytelen és mostoha gyer­mekek azonban segélyre igényt nem tarthatnak. Egyenlő minősítésű pályázók között azok ré­szesülnek előnyben, akik anyagi viszonyaikra való tekintettel a segélyre legjobban rászorulnak. Az engedélyezett évi segélyt mindenkorra elveszti az, aki közönséges, megbecstelenítő bűntett vagy vétség miatt három hónapnál hosszabb ideig tartó szabadságvesztés bünte­tésre ítéltetik. A segélyösszegek az adományozást követői hótól számítva havonként utólagos részletekben válnak esedékessé. Az alapítványi segély elnyerését kérő folya­­modványok — melyek mellékleteikkel együtt szabályszerűen bélyegzendők — legkésőbb folyó 1920. évi augusztus hó 31-ig közvetlenül a m.n. kir. honvédelmi miniszterhez nyújtandók be. Később érkező vagy nem szabályszerűen fel­­­szerelt folyamodványok nem fognak figyelembe vétetni. A pályázati kérvényekhez melléklendők: 1. hivatalos bizonyítvány vagy más hivatalos­­tiszti kinevezési okmány, honvéd anyakönyvi lap) okmány arról, hogy folyamodó férje, illető­­leg atyja tényleges vagy nyugállománybeli m. kir. honvédtiszt vagy tisztviselő volt; 2. az elhunyt férj, illetőleg atya halotti anya*­könyvi kivonata vagy a biróilag történt holttá­ nyilvánításról szóló okmány; 3. a házasságkötést igazoló anyakönyvi ki­vonat ; 4. hatósági bizonyítvány arról, hogy az özvegy férjének életében attól törvényesen elválva nem volt és hogy férjének elhalálozása óta újból házasságra nem lépett; 5. az árvák születési anyakönyvi kivonata; 6. hatósági bizonyítvány arról, hogy a 14. életévüket már betöltött női árvák férjhez még nem mentek; 7. fiúárváknál a folytatott vagy netalán már végzett tanulmányokról szóló iskolai bizonyít­vány, esetleg alkalmaztatásukat igazoló bizonyít­vány vagy okmány; 8. nyomorék vagy kereset,képtelen árváknál — ha az évi segély keresetképtelenségük idejére vagy élethossziglan kérelmeztetnék — hatósági orvosi bizonyítvány a nyomorékság, illetve kere­setképtelenség mibenlétéről és ennek igazolásául és végül 9. az özvegyek és árvák vagyoni viszonyait feltüntető hatósági bizonyítvány. Budapest, 1920. évi julius hó. A m. kir. honvédelmi miniszter. 94 200/1920. IX. sz. Pályázati hirdetmény. A somogyturi Kunffy Károly gazdasági ösz­töndíj alapítvány kamataiból két 500—500 ko­ronás földmivesiskolai ösztöndíjra a folyó 1919—■1 1920. tanévre ezennel pályázatot hirdetek. Ezen ösztöndíjakra oly magyarországi illető­ségű és tolnavármegyei születésű ifjak pályáz­hatnak, akik a somogyszentimrei m. kir. föld­­mivesiskolába vagy már felvétettek, vagy akik­nek ezen tanintézet szabályzata értelmében elő­terjesztett felvételi kérelme tárgyalás alatt áll. Tolna vármegyei pályázók hiányában másod­sorban somogy vármegyei születésű ifjak bírnak igényjogosultsággal. A pusztafáczánkerti és kap­­nádi uradalmakban alkalmazottak gyermekei előnyben részesülnek. A pályázni szándékozók kellően felszerelt kérvényeiket hozzám címezve 1920. évi augusztus hó 15-ig a somogyszentimrei m. kir. földmives­­iskola igazgatóságánál nyújthatják be. Jelzett határidőn túl benyújtott kérvények figyelembe nem vétetnek. Magyar királyi földmivelésügyi miniszter. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Kováts Béla ügyvédet Debreczen szék­hellyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette. A debreczeni ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Ravasz Antal ügyvédet Szolnok szék­­helylyel az ügyvédek névjegyzékébe felvette. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN.

Next