Budapesti Közlöny, 1920. szeptember (54. évfolyam, 200-224. szám)
1920-09-19 / 215. szám
2 Budapesti Közlöny 1920 szeptember 19. c) emberi élelmezésre nem alkalmas tengeriért a minőségének megfelelő alacsonyabb térítési ár fizetendő. 9. §. Amennyiben az egyes törvényhatóságokra kivetett búza- és rozs- (kétszeres) mennyiség a termelők gazdasági érdekeinek jelentékeny sérelme nélkül ezekben a terményekben teljes egészében igénybevehető nem lenne, felhatalmaztatok a törvényhatóság első tisztviselője, hogy annak pótlásául az árpatermék egy részét igénybe vegye. Ebben az esetben a törvényhatóság első tisztviselője a jelen rendelet 2. §-a értelmében jár el és a kivetett árpamennyiség beszolgáltatásának biztosítása végett a 4. §. 2. bekezdésében kapott felhatalmazással is élhet. A 4. §. utolsó bekezdésének, valamint az 5. §-nak rendelkezései azonban erre az esetre is állnak. 10. §. Jelen rendeletnek végrehajtásával a m. kir. közélelmezési miniszter bízatok meg s ugyanő felhatalmaztatik, hogy a tengerinek közcélokra igénybevételét a szükséghez képest a jelen rendelettől eltérőleg is szabályozhassa s megfelelő pótintézkedéseket léptessen életbe. 11. §■ Aki a jelen rendeletnek valamely rendelkezését, vagy a jelen rendelet alapján tett hatósági rendelkezést megszegi vagy kijátssza, avagy megszegésénél vagy kijátszásánál bármily módon közreműködik, az amenynyiben cselekménye az 1920: XV. törvénycikknek valamely rendelkezése alá vagy más súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik , kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés kétezer koronán felül, a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. Ama készlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékének éli e a feljelentőt, a többi része a felmerült költség levonásával a Hadirokkantak Segélyalapját illeti. Nem lehet elkobozni azt a készletet, amely a tettest saját házi és gazdasági szükséglete címén megilleti. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 12. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920 szeptember hó 10-én. Gróf Tefeld Pál m. k., m. kir. miniszterelnök. A magyar királyi rarzisstérium 7.910/1920. 1. E. számú rendelete a székesfőváros területén levő ipari üzemekben a tűzifa használatának szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §• A székesfőváros területén levő ipari üzemek tüzelőszükségletük fedezésére tűzifát a belföldi készletekből további intézkedésig csak alágyújtás céljaira szerezhetnek be és használhatnak fel. Kivétetnek e szabály alól azok az ipari üzemek, amelyek üzemüket kizárólag csak tűzifával tarthatják fenn. A tüzelőfaszükségleteknek a fentiek értelmében való megállapítására — az érdekelt ipartestületek meghallgatásával — a budapesti székesfővárosi központi kerületi m. kir. iparfelügyelőség illetékes. 2. §. A megszállott területeken vagy külföldön egyes üzemek által megszerzett és az erdő- és faügyek országos kormánybiztosának engedélyével az általa esetről-esetre megállapított feltételek mellett behozott tűzifakészletek felhasználására ez a korlátozás nem vonatkozik. 3. §. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi, és így megszegésénél bármely módon közreműködik, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 4 §■ Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest székesfőváros tanácsa is köteles szigorúan ügyelni, hogy az ipari üzemek a jelen rendelet rendelkezéseinek pontosan eleget tegyenek. Budapest, 1920. évi szeptember 15-én. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök is. kir. miniszter irainak 7.311/1920. M. E. számú rendelete a forgalomba hozott faszénkészletek tájékoztató árának megállapitása tárgyában. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a 7.266/1920. M. E. sz. rendelet 5. §-ának kiegészítéseképen a következőket rendeli: 1. §• A helyi faármegállapító bizottság a szabadforgalom útján beszerzett faszénkészletek tovább eladása esetében érvényesíthető tájékoztató árak megállapításánál csak a 7.266/1920. M E. sz. rendelet 1. és 3. §-a értelmében fizethető beszerzési árat és a ténylegesen felmerült fuvarköltségeket veheti alapul. A rendeltetési állomáson vagontételenként történő eladás esetében ehhez az összeghez a szállítmányt érhető mindennemű veszteség, kamat és haszon térítése címén legfeljebb nyolc (8) %-ot adhat hozzá. Kisebb tételekben csomagolatlan állapotban forgalomba hozott faszénnél ezenfelül az azt érhető további veszteség, valamint a felmerülő egyéb költségek megtérítése címén legfeljebb további tizenhét (17) ° C-ot engedélyezhet. Csomagolt állapotban való forgalombahozatalnál ezen árakhoz még métermázsánként legfeljebb egyszáztiz (110)korona engedélyezhető. 2 §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi szeptember 15-én. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 64.460/1920. K. eM. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelet® alapján megengedte, hogy a Hódmezővásárhelyi Bauermalom r.-t. hódmezővásárhelyi bej. cég az 1918. csonka és az 1919. a részvénytársaság első üzleti évét képező üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi október hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 66.986/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Erdélyi Erdőipar r.-t. budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzletetekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi december hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 67.376/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Tatai Közgazdasági Takarékpénztár r.-t. tatai bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi szeptember hó 31-ig elhalaszthassa. Melyesbbités. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a korcsmai palackok, az ivóedények (poharak), a tejespalackok, továbbá az összes italokat tartalmazó zárt palackok hitelesítése és az ezek hitelesítéséért fizetendő díjak tárgyában folyó évi junius hó 16-án kelt 1920. évi 42.126/20. sz. o. számú rendelete szövegébe hiba csúszott be. Ugyanis ezen rendelet 7. §-ában az ivóedény átmérőjét feltüntető táblázatban a 2 deciliteres ivóedény legkisebb átmérője nem 60 milliméter, mint közzététetett, hanem 50 milliméter. Ennélfogva a táblázat megfelelően kiigazítandó. A belügyminiszter Hannos Ágoston 1881. évi február hó 5-én úrhida községben született okleveles jegyző kérelmére állítólag elveszett községi közigazgatási vizsgabizonyítványának ideiglenes pótlása végett egyidejűleg kelt kiadványában igazolta, hogy nevezett az időközben megszűnt budapesti községi közigazgatási tanfolyam vizsgáló bizottsága előtt az 1900. évi XX. t.-c. 1. §-ában megállapított községi közigazgatási vizsgát 1902. évi julius hó 9. napján letette és képesittetett. NEM HIVATALOS RÉSZ. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Győr szabad királyi város törvényhatóságának 3 győri illetőségű soproni siketnéma intézeti növendéknek 6180 korona segélyben való részesítéséért, Kapy Béla ág.h.ev. püspök urnak egy szombathelyi illetőségű soproni siketnéma intézeti növendék részére való 1000 korona gyűjtéséért, Szombathely város tanácsának két szombathelyi illetőségű soproni siketnéma intézeti növendéknek 1000—1000 koronával való segélyezéséért, dr. Várady L. Árpád kalocsai érsek urnak egy szanyi illetőségű soproni siketnéma intézeti növendéknek 700 korona segélyben való részesítéséért, Szany község elöljáróságának egy szanyi illetőségű soproni siketnéma intézeti növendéknek 500 koronával való segélyezéséért s végül Székesfehérvár város törvényhatóságának egy székesfehérvári illetőségű soproni siketnéma intézeti növendéknek 600 koronával való segélyezéséért elismerő köszönetét fejezte ki. • A siketnémák soproni intézetének támogatására herceg Eszterházy Pál nagybirtokosnak néhai édesatyja 1000 koronát, a soproni bortermelők szövetkezetének igazgatósága 2000 koronát, dr. Rott Sándor püspök 500 koronát, Feiger Antal püspök 500 koronát, a Soproni Takarékpénztár igazgatósága 500 koronát, • »Lenk Lajos téglagyár« igazgatósága 500 koronát, a Sopronvármegyei I. takarékpénztár 500 koronát, dr. Meiszner Ernő ügyvéd 500 koronát, Vas vármegye törvényhatósága 200 koronát, Győr vármegye törvényhatósága 500 koronát, Körmend község elöljárósága 46480 koronát, Stadler Mór és neje 400 koronát, Faszén kereskedelmi és kiviteli társaság 400 koronát, Sopron városi forgalmi bank 300 koronát, Hungária biztosító intézet igazgatósága 250 koronát, Lajtaújfalui szövő-fonógyár igazgatósága 200 koronát, »Oedenburger Mannergesangverein« igazgatósága 200 koronát, Nagyczenki cukorgyár igazgatósága 200 koronát, Pesti hazai első takarékpénztár 200 koronát adományozott. Ugyanezen intézet céljaira Szalay Péter, a soproni áll. anyakönyvi hivatal vezetője 52442 koronát, Moson község elöljárósága 300 koronát, Horváth Ferenc igazgató 252 koronát, Fehér és Dános cég 250 koronát, Jaki körjegyzőség 250 koronát, Városszalónaki körjegyzőség 214 koronát, Gérczei körjegyzőség 210 koronát, Vönöczki körjegyzőség 21020 koronát, A soproni áll. főreáliskola igazgatósága 200 koronát, Szűcs Ilona soproni tanulóleány 29110 korona összeget gyűjtött. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy a nevezett nagylelkű adakozóknak, mint a nemes cél érdekében fáradozó gyűjtőknek az említett emberbaráti intézetnek juttatott ezen segélyekért elismerő köszönetét fejezte ki.