Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
1920-10-19 / 240. szám
a szentgyörgyi Csőke Aladárt, az 1. volt honvéd huszárezrednél, őrnagyokká. 1920 szeptember 1-ei ranggal, a következő századosokat: szaplonczai Szaploncsay Lászlót, az 1., Demeter Lajost, a volt 3. honvéd, Wagner Gyulát, az 1. volt közös,Valérián Zsigmondot, a volt 3. honvéd, Sashalomi Háger Richárdot, a 2., Hartmann Brúnót, a 8., Wack Károlyt, a 15. volt közös, szmrecsányi Szmrecsányi Pált, az 5., nagyhaltói Kállay Frigyes Vilmost, az 1. volt honvéd, Malanotti Lajost, a 7. volt közös, Illésy Ferencet, az 1., Kereszty Ödönt, a 8., Kovács Albertet, a 15., Vadas Jenőt és Kovács Jenőt a 3., Fördös Gézát, a 8. volt honvéd, Szakonyi Lajost, a 8. volt közös huszárezrednél ; a tüzérségnél: alezredesekké. 1920. szeptember 1-ei ranggal, a következő őrnagyokat: lovag Wurmb Emilt, az 5., Londarevic Nándort, a 2. volt közös nehéz, Milosevic Dánielt, a 134. volt közös tábort, Borha Olivért, az 1., Schuff Pétert, a 10. volt közös lovas, Cserey Gedeont, a 34. volt közös tábori tüzérezrednél , őrnagyokká. 1920 szeptember 1-ei ranggal, a következő századosokat: Marton Gábort, a 27. volt közös, Hosszúladussy Ákost, a 139. volt honvéd tábort, Göbölös Árpádot, a 16. volt közös nehéz, Győry Lajost, az 1., Takách Lajost, a 41. volt honvéd tábort, Tetzner Alfrédet, a 8. volt közös lovagló, Szabovits Ernőt, a 38. volt honvéd tábori tüzérezrednél, a hadihajózásnál, fregattkapitányokká. 1920 szeptember 1-ei ranggal, a következő korvettkapitányokat: galántai Hild Ferencet és Bessel Jánost. A Kormányzó Ur ő Főméltósága elrendelni méltóztatott: dr. Tannert Jakab, az esztergomi katonai kórház állományába tartozó alezredes-orvosnak, a megejtett felülvizsgálat alapján mint a rokkant, népfölkelési fegyveres szolgálatra is alkalmatlanénak, a nyugállományba való helyezését; elrendelni méltóztatott: Königes Emil, a 33. volt közös gyalogezredbeli ezredesnek a nyugállományba való helyezését. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság három alkalmazottjának Zimmermann Adolf tördelőnek, Tréber György művezetőnek és Thauer László gépmesternek a nyomdásziparban 50 éven át teljesített buzgó munkálkodásukért és munkaadójukkal szemben tanúsított példás hűségükért elismerését fejezte ki. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke dr. Hitzelberger Sándor nagykanizsai lakost a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe ideiglenes minőségben díjas joggyakornokká kinevezte. A győri kir. ítélőtábla elnöke Lothringer Ferenc végzett joghallgatót a győri kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. a m. Mr. minisztériumnak 8.830/1920. M. E. számú rendelete az ország területén üzemben tartott saját használatú vasúti mozdonyok, valamint az üzemben nem levő és nem közforgalmú vasút tulajdonában álló vasúti mozdonyok bejelentéséről. A magyar királyi minisztérium a bábom esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. §■ Az ország területén üzemben tartott saját használatú (ipar, gazdasági, erdei ipar stb.) vasúti mozdonyok, valamint az üzemben nem levő és nem közforgalmú vasút tulajdonában álló (raktáron levő, beraktározott, tárolt stb.) vasúti mozdonyok — tekintet nélkül a nyomtávolságra — jelen rendelet kihirdetésétől számított 30 napon belül a magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőséghez (Budapest, Lánchídutca 2.) írásban bejelentendők. 2 §• A bejelentésre kötelezett az üzemben levő mozdonyokra nézve annak a vasútnak az engedélyese, amelyen a mozdony üzemben van, az üzemben nem levő mozdonyokra nézve pedig mind a mozdony tulajdonosa, mind pedig az, aki az illető mozdonyt birtokában vagy őrizetében tartja. A bejelentési kötelezettség az állami üzemek saját használatú vasútjainak mozdonyaira is kiterjed. 3. §A bejelentésben a következő adatokat kell feltüntetni: a) a tulajdonos, illetőleg a,bejelentő neve és lakhelye, b) a mozdonyok darabszáma és nyomtávolsága, c) a vasút megnevezése, amelyen a mozdony üzemben van, illetőleg az a hely, ahol a mozdony található, d) a mozdonyokat gyártó cég neve és a gyártás éve, e) a kazánok gyári számai (amelyek a kazánok álló kazánjának tüzelő ajtófalán a tüzelő nyilas felett elhelyezett gyári tábláról olvasandók le), f) a mozdonyok pályaszámai és esetleges nevük, g) amennyiben a bejelentett mozdony 1914. évi augusztus hó 1. napja óta került a tulajdonos birtokába, a mozdony legutóbbi tulajdonosának neve és lakása és az a vasút, amelyen a mozdony üzemben volt. A bejelentéssel kapcsolatban a nevezett hatósághoz az illető mozdonyok okmányait (a mozdonyok legutolsó kazánbizonyítványait és a mozdonyok műszakrendőri kipróbálásáról felvett jegyzőkönyveket) is fel kell terjeszteni. 4. §• Aki a jelen rendeletben megszabott bejelentési kötelezettségének az 1. §-ban megállapított határidőn belül nem tesz eleget, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a magyar királyi államrendőrség működési területén pedig a magyar királyi államrendőrségnek hatáskörébe tartozik. 5. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1920. évi október hó 17-én. Gróf Tefeld Pál s. k. ill. kir. illim Exterdnyk. ám. Mr. belügyminiszter 68.800/1920 VII. a. száma rendelet a mozgófényképüzemekről alkotott S.454/1920. IV5. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, valamennyi m. kir. államrendőrségi kerületi főkapitánynak és a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányának. A mozgófényképüzemekről alkotott S.454/1920 M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában a következőket rendelem : I. Fejezet: A mozgófényképüzem engedélyezése. 1. §• Minden üzemben levő mozgófényképvállalat engedélyese köteles 1920. évi november hó 2-áig bezárólag a mutatványengedély megújítása iránt hozzám írásban folyamodni. Az írásbeli kérelmet az illetékes elsőfokú rendőrhatósághoz kell a jelzett határidőn belül benyújtani. Az elsőfokú rendőrhatóság legkésőbb 8 nap alatt — a budapesti főkapitányság legkésőbb 15 nap alatt — a kérvényt véleményes jelentés kapcsán hozzám felterjeszteni köteles. Azok az engedélyesek, akik fentebb említett kérelmüket a kitűzött záros határidőn belül előterjesztették, üzemüket a kérelem érdemleges elintézéséig abban az esetben is folytathatják, ha az előző mutatványengedélyük időközben netán lejárt volna is. Az az engedélyes, aki engedélyének megújítását 1920. évi november hó 2-áig nem kéri, üzemét engedélye érvényességi határidejének lejáratakor megszüntetni köteles. E szakaszban foglalt rendelkezések nem érintik a rendőrhatóságoknak a mozgófényképüzemek ellenőrzéséből kifolyó jogkörét. 2 §• Az engedély megújítása vagy új engedély kiadása iránt előterjesztett kérvényeknek a következő adatokat kell tartalmazniok : a) folyamodó nevét, jogi személyeknél az igazgatóság tagjainak és a felelős (szakértő) üzletvezetőnek nevét és mindezek lakhelyét; b) a mozgófényképhelyiség pontos megjelölését, a község (város) utca (út, tér) és házszám feltüntetésével és lehetőleg a helyiség felett a kérelmező rendelkezési jogának igazolását; c) a kérelem részletes indokait. Valamely üzemben levő mozgófénykép vállalat helyiségét új engedély kérése esetében is meg lehet jelölni arra az esetre, ha annak jogosítványa nem fogna, megujjíttatni. 3. §• A 2. §-ban említett kérvényhez az alábbi okmányokat kell csatolni: a) születési bizonyítvány; b) az állampolgárságot (legalább 10 évre visszamenőleg) igazoló okmány; c) írásbeli bizonyítékot arról, hogy a kérelmező a meglevő vállalatba már befektetett vagy az új üzem folytatásához szükséges tőke felett rendelkezik, továbbá a tőke nagyságát és eredetét igazoló okmányt; d) a kérelmező személyére vonatkozó különleges állapotok (rokkant, hadiözvegy stb.) igazoló hatósági bizonyítványt; e) engedélymegnyítás kérése esetén a régi engedélyokiratot. * 4. §. Az elsőfokú rendőrhatóság véleményes jelentésének magában kell foglalnia: a) a folyamodó (és felelős üzletvezető) személyi megbízhatóságára; b) a kérvényben megjelölt üzemhelyiségnek rendészeti szempontból alkalmas vagy alkalmatlan voltára; c) a társas viszony esetén az engedélyes társak közt fennálló érdekeltségi viszonyra vonatkozó adatokat; d) az üzemben levő vállalat eddigi működésére vonatkozó észleleteket és e)z kérelem elbírálásánál figyelembe vehető egyéb körülményeket. A jelentés megtételénél arra is indokoltan ki kell terjeszkedni, nem forog-e fenn annak a gyanúja, hogy az üzemi hitel nyújtása a meg- Budapesti Közlöny 1920 október 19. Ifj. Krácsala István hévizgyörki születésű és illetőségű, ugyanottani lakos, gépszerelő családi nevének „Kalocsai” névre kért átváltoztatása az 1920. évi 66.362/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.