Budapesti Közlöny, 1920. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
1920-10-22 / 243. szám
Budapest, 1920. Péntek, október 22 243. szám. BUDAPESTI 5 Ö TI L Ö N Y HIVATALOS LAP. mtmmmmmmmtmamm massaaaee—a■ —a Szerkesztőség: ▼TI. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—21. Hivatalos hirdetések: *_ m «rőArt 4 K SO f minden további 10 vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány ára, egyenkint 2 K» Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Érv hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogatai egyszer beiktatva 1 K .50 t. h -szer vagy többször beiktatva 10"/. engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ..................... ICO korona. Félévre............................. ISO korona-Negyedévre .............. 10 0 korona. Egyes számára............ 2 korona. HIVATALOS RÉSZ. A Kormányzó Tárv Főméltósága a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a minisztertanács határozata alapján tett előterjesztésére dr. Kádár Jolán budapesti rom. kath. női felső kereskedelmi iskolai rendes tanárnak a magyar nemzeti múzeumi segédőri címet és jelleget adományozta. _______ A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1883. évi XXX. t.-c. 60. §-ának rendelkezése s az 1888. évi 50.098. számú miniszteri rendelettel kibocsátott középiskolai tanárvizsgálati szabályzat 4. §-a értelmében az 1920/1921. tanévtől számítandó öt év tartamára a budapesti orsz. középiskolai tanárvizsgáló bizottság elnökévé dr. Szinnyei József tud. egyetemi nyilv. r. tanárt, alelnökévé dr. Erődi Barrach Béla nyug. tanker. i kir. főigazgatót, dr. Fináczy Ernő tudományegyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Hegedűs István tudományegyetemi nyilv. r. tanárt és dr. Schach Béla felsőkeresk. iskolai kir. főigazgatót, ügyvezető alelnökévé és jegyzőjévé pedig dr. Mélich János magyar nemzeti múzeumi igazgatót tudományegyetemi nyilvános rk. tanárt nevezte ki. Egyúttal ezen bizottsághoz vizsgáló tagokat kinevezte: " 1. A magyar nyelvre és irodalomra és pedig: a) a magyar nyelvre is irodalomra. dr. Badics Ferenc nyug. tanker. kir. főigazgatót, dr. Beöthy Zsolt tudományegyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Császár Elemér tudományegyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Négyessy László tudományegyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Pintér Jenő tanker. kir. főigazgatót és dr. Piedl Frigyes tud. egyet. nyilv. rendes tanárt; b) a magyar nyelvre: dr. Mélich János t. egyetemi nyilv. rk. tanárt és dr. Szinnyei József t. egyetemi nyilv. rendes tanárt; 1 2. classica-philológiára : dr. Förster Aurél tud. egyet. magántanárt, dr. Friml Aladár középiskolai igazgatót, dr. Hegedűs István t. egyetemi nyilv. r.tanárt, , dr. Huszti József, báró Eötvös kollégiumi r. tanárt, dr. Némethy Géza t. egyetemi nyilv. r. tanárt és dr. Váry Rezső egyetemi nyilv. r. tanárt • 3. a német nyelvre és irodalomra: dr. Bleyer Jakab m. kir. nemzetiségi minisztert, t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Heinrich Gusztáv nyug. t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Petz Gedeon t. egyetemi nyilv. r. tanárt: dr. Thienemann Tivadar t. egyetemi nyilv. r. tanárt; 4. francia nyelvre és irodalomra: dr. Haraszti Gyula t. egyetemi nyilv. r. tanárt; 5. angol nyelvre és irodalomra: dr. Jolland Artur t. egyetemi nyilv. r. tanárt; 6. szláv nyelvre és irodalomra: dr. Szegedi Rezső t. egyetemi nyilv. r. tanárt; 7. román nyelvre és irodalomra: dr. Siegescu József t. egyetemi nyilv. r. tanárt; 8. magyar és egyetemes történelemre: dr. Angyal Dávid t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Áldásy Antal t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Ballagi Aladár t. egyetemi nyilv., r. tanárt, dr. Domanovszky Sándor t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Heinlein István t. egyetemi nyilv. r. tanárt; 9. földrajzra: dr. Erődi Harrach Béla nyug. tanker. kir. főigazgatót, dr. Littke Aurél polgári iskolai tanárképző intézeti főiskolai tanárt; 10. mennyiségtanra: dr. Fejér Lipót t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Kürschák József műegyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Pados Gusztáv műegyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Suták József t. egyetemi nyilv. r. tanárt; 11. ábrázoló geometria: dr. Privovszky Alajos egyetemi magántanárt, polgári iskolai tanárképző int. főisk. r. tanárt, dr. Romsauer Lajos a budapesti VI. ker. állami főgimn. r. műegyetemi m. tanárt, dr. Tötössy Béla műegyetemi nyilv. r. tanárt; 12. kísérleti és elméleti természettanra: dr. Fröhlich Izidor t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Tangl Károly műegyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Willmann Ferenc műegyetemi nyilv. r. tanárt; 13. chemiára: dr. Buchböck Gusztáv t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Bugarczky István t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Ilosvay Lajos műegyetemi nyilv. r. tanárt; 14. természetrajzra: a) állattanra: dr. Entz Géza egyetemi és műegyetemi magántanárt, polgári iskolai tanárképzőintézeti főiskolai r. tanárt, dr. Méhely Lajos egyetemi nyilv. r. tanárt; b) növénytanra: dr. Mágócsy Lietz Sándor t. egyetemi nyilv. rendes tanárt, dr. Tuzson János t. egyetemi nyilv. r. tanárt; c) ásványtanra: dr. Mauritz Béla t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Papp Károly t. egyetemi nyilv. rendes tanárt, dr. Schafarzik Ferenc műegyetemi nyilv. r. tanárt, dr Toborffy Zoltán budapesti VIII. ker. községi főreáliskolai r. t. egyetemi magántanárt; 15. philologiára és paedagogiára : dr. Fináczy Ernő tud. egyet, nyilv. r. tanárt, dr. Imre Sándor vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár, egyet, magántanárt, dr. Kornis Gyula t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Mázy Engelbert tanker. kir. főigazgatót, dr. Fauler Ákos t. egyetemi nyilv. r. tanárt, dr. Székely György t. egyetemi magántanárt, polgári iskolai tanárképzőintézeti főiskolai rendes tanárt. A m. kir. belügyminiszter a kisújszállási állami anyakönyvi kerületbe dr. Gaál János polgármestert anyakönyvvezetővé, Csíki Ferenc városi írnokot pedig anyakönyvvezetőhelyettesé nevezte ki és az anyakönyvezetőhelyettest a házasságkötéseknél polgári tisztviselői minőségben való közreműködéssel és a házassági anyakönyv vezetésével is megbízta. _______ Maszárik István ercsi születésű és illetőségű, budapesti lakos, asztalos a saját, valamint Hona és István nevű kiskorú gyermekei, továbbá Maszárik Lajos ercsi születésű és illetőségű, budapesti lakos, kádársegéd családi nevének »Marosi” névre kért átváltoztatása az 1920. évi 64.917/VII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A e. kir. minisztérium 8.891/1920. ü. E. száma rendelnie a magyar kir. állami munkásbiztositási hivatal személyzetének fegyelmi hatósága tárgyában. A magyar királyi minisztérium a betegségi és balesetbiztosítás ideiglenes szabályozásáról 1919. évi szeptember hó 30. napján 5.400/1919.M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1919. évi 163. számában kihirdetett) rendelet kiegészítéséül az 1920. évi L.-c. 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• Az 1907 : XIX. t.-c. 170. §-ában említett fegyelmi tanácsokban megszüntetett biztosítási osztály tagjai helyett a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter nevez ki tagokat. A fegyelmi tanács elnökének helyettesét a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter nevezi ki. 2. §A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Ezt a rendeletét a magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter hajtja végre. Budapest, 1920. évi október hó 15-én. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. miniszterelnök. A m. kir. belügyminiszter 69.569/1920. B. M. száma rendelnie az Abauj-Torna vármegyei tornai választókerületben megtartandó időközi nemzetgyűlési választás napjáról. Az Abaúj-Torna vármegyei tornai választókerületben elhalálozás következtében szükségessé vált időközi választás napját — az 5.988/1919. M. E. számú kormányrendelet 74. §-a értelmében — folyó 1920. évi november hó’tizennegyedik napjára tűzöm ki. Budapest, 1920. évi október hó 21-én. Ferdinándy s. k., m. kir. belügyminiszter. A m. kir. igazságügyminiszternek 36.278/ 1920. 1. M. számú rendelete a m. kir. állatorvosi főiskola felülvéleményező tanácsa által polgári peres ügyben adott szakvélemény és felülvélemény dijának új szabályozása tárgyában. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1920. évi junius hó 17. napján 92.314. szám alatt kelt rendeletével akként módosította a m. kir. állatorvosi főiskola felülvéleményező tanácsa részére kiadott és a kir. bíróságokkal az 1918. évi február hó 1-én 5.900/1918. I. M. szám alatt kelt rendelet III. számú mellékleteként közölt ügyrend 12. §-át, hogy polgári peres ügyben adott szakvéleményért vagy felülvéleményért, ha a per tárgyának értéke 10.000 koronát meg nem halad, 100 K, ha a pertárgy értéke 10.000 koronánál több, de 20.000 koronát meg nem halad, 200 K, ha pedig 20.000 koronát meghalad, * s közzététetett az Igazságügyi Közlöny XXVII. évfolyamának 1918. évi február hó 18-án megjelen* 2. "számában és a Magyarországi Rendeletek Társ 1918. évi folyamának 368. lapján.