Budapesti Közlöny, 1921. április (55. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
•» T ........ ■ •’ "t... w sí" minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adóösszegnek ötszörösétől tízszereséig terjedhet. 10. §. Az 1883. évi XXIII. t.-cikk 45—49. §-ai helyett adócsalás esetében az 1920. évi XXXII. t.-c. megfelelő rendelkezései irányadók. , 11. §. Ez a törvény 1924. évi június hó 1-én léjje életben azt a pénzügyminiszter hajtja végre. E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszonegyedik évi március hó harmincadik napján. Horthy Miklós s. k., Magyarország kormányzója. Gróf Teleki Pál s k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) 1921.ézi XI. TÖRVÉNYCIKK a gyujtószernyújjtás. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1921. évi április hó 8. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: Az adó tárgya és mérve. 1. §. A belföldön előállított, valamint a külföldről behozott mindennemű és fajtájú gyufa, úgyszintén a jelen törvényben megjelölt gyújtószerszámok gyujtószeradó alá esnek. Az adó mérve : a) fadrótos (faszálas) gyufa után csomagonként legfeljebb 56 szál tartalommal ....................................................... 10 f, ezt meghaladó tartalommal, minden megkezdett 56 szál után további .... 10 f; / b) más gyufa után, csomagonkint leg-feljebb 56 szál tartalommal.............. 40 f, ezt meghaladó tartalommal, minden megkezdett 56 szál után további.. 40 f; c) zsebgyujtószerszám után, legfeljebb 25 gramm súlyban darabonkint___ 2 K, 25 grammot meghaladó súlyú zsebgyujtószerszám után darabonkint.. 4 K, asztali és fali gyujtószerszám után darabonkint ............................. 6 K. A gyufára vonatkozó bejelentési kötelezettség és jövedéki felügyelet. A külföldről behozott gyufa megadóztatása. 2. §. Aki beföldön gyufát állít elő, köteles ezt a jelen törvény életbelep®t<ír®5álhiföff‘ nyolc nap alatt, amennyiben pedig üzemét a jelen törvény életbelépése után kezdené meg, legkésőbb tizennégy nappal az üzem megkezdése előtt a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon bejelenteni. Ha a vállalkozó az üzemet nem maga vezeti, a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál nevében eljáró üzemvezetőt köteles bejelenteni. Ugyancsak nyelcrr®jralfttt be kell jelenteni az illetékes pénzügyigazgatóságnál mindazokat az üzemi és bírtok változásokat, amelyek az adó megállapítására és fizetésére, valamint az ellenőrzésre befolyással vannak. Ugyanígy be kell jelenteni az üzemvezető személyében beálló változást is. A kész gyufa raktározására szolgáló helyiségek kijelöléséhez ""a pénzügyi" "hatóság jóváhagyása szükséges. A raktári helyiségeket a gyártási helységektől el kell különíteni. A vállalkozó köteles a raktári helyiségeken mindazokat a változtatásokat foganatosítani, amelyeket a pénzügyi hatóság a jövedéki ellenőrzés érdekében megkíván. A raktári helyiségeken a vállalkozó által kívántváltoztatásokat csak a pénzügyi hatóság jóváhagyása után szabad foganatosítani. 3. §: A gyufagyárak jövedéki felügyelet alatt állanak. A pénzügyi közegetcdejűhoz képest az összes gyártfei, üzleti, irodai, és raktári helyiségekbe szabadon beléphetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéséig azokban nappal, az ut nem tartama alatt pedig éjjel is tartózkodhatnak, szemléket ejthetnek meg, a pénzügyi hatóság által elrendelt feljegyzésekbe betekinthetnek, a készleteket felvehetik és az ellenőrzéshez ,ülgég egy egyéb megállamtássokat gregenhatik. A Vállalkozó köteles a gyártási helyiségeken belül a felügyeleti közegek kívánságára alkalmas és a szükséges berendezéssel ellátott helyiséget fűtéssel és világítással együtt díjtalanul rendelkezésre bocsájtani, s az ellenőrzés gyakorlása végett megjelenő pénzügyi közegeknek a szükséges felvilágosításokat megadni, végül a szükséges segédeszközöket és segédmunkaerőket rendelkezésükre bocsátani. A különleges felhatalmazással rendelkező pénzügyi tisztviselők kívánságára, ezeknek az ellenőrzés gyakorolhatása végett, az üzleti könyvekbe való betekintést is meg kell engedni. Ha a vállalkozó vagy üzemvezetője a jelen törvénybe vagy az annak alapján kibocsátott rendeletbe ütköző jövedéki kihágás miatt büntetve volt, a gyufagyár állandó felügyelet alá helyezhető. Az ennek folytán felmerülő költségek a vállalkozót terhelik. Ebben az esetben a vállalkozó a pénzügyi hatóság kívánságára a pénzügyi közegeknek az állandó felügyelet gyakorlásához szükséges helyiségeket díjtalanul rendelkezésre bocsátani köteles. Minden gyufagyári vállalkozó a törvény életbelépése napján az ipartelepen meglevő gyufakészletet legkésőbb a törvény életbelépése napjától számítandó 48 óra alatt a telephelyére illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni és a készletnek felvételét a pénzügyigazgatóság rendelkezéséhez képest bármikor megengedni köteles. A vállalkozó köteles továbbá a törvény életbelépésének, új gyufagyár létesítése esetében pedig az üzem megkezdésének napjától kezdődőleg a gyufa előállításáról és forgalmáról a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feljegyzéseket vezetni. A készletfelvételeknél talált hiány után a vállalkozó az adót 24 óra alatt megfizetni köteles, hacsak hitelt érdemlő módon be nem bizonyítja, hogy a hiányzó mennyiség elemi csapás folytán semmisült meg. A belföldön előállított gyufa megadóztatása. / 4. §. Gyufának a gyártelepről való mindennemű? elszállítása adóköteles művelet, amelylyel az adófizetési kötelezettség beáll. Ehhez képest gyufának .-A gyártelepről való elszállítását a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó módon be kell jelenteni. ""“Gyufát a gyártelepről csupán hétköznapokon, és pedig reggel 8 óra és este 6 óra közt szabad elszállítani. E rendelkezés alól az illetékes pénzügyigazgatóság indokolt esetben kivételt engedélyezhet. 5. §: A belföldön előállított gyufa után az adót legkésőbb a gyufának a gyártelepről való elszállítása időpontjában kell megfizetni. Az adó fizetésére a vállalkozó, jövedéki kihágás esetében pedig a vállalkozó közvetlen szavatossága mellett az üzemvezető van kötelezve. 6. §. A külföldre kiszállításra kerülő gyufa, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feltételek mellett, az adó alól mentes. 7. §. A vasúti és gőzhajózási vállalatok a küldemény rendeltetési helyére illetékes pénzügyőri szakasznak kötelesek azokat a küldeményeket bejelenteni, amelyek eredetileg külföldön tartózkodó címzett részére kerültek feladásra, de utólagos rendelkezés folytán a belföldön kerülnek kiszolgáltatásra. 8. §: Gyulát kizárólag csomagolva szabad forgalomba hozni. Mind a belső, mind a külső csomagoláson az előállító nevét és telepének helyét feltűnő módon fel kell tüntetni. A forgalomba hozható csomagolások fajtáját, nagyságát és számozását, valamint azt az időpontot, amelytől kezdve az előírásnak meg nem felelő csomagolások többé forgalomba nem hozhatók, a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 9. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter: 1. hogy gyufának adóval terhelten szabadraktárba való beraktározását, az államkincstár érdekeinek biztosítása céljából szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett engedélyezhesse ; 2. hogy az adó fizetésére rendelettel megállapítandó feltételek mellett hitelt engedélyezzen. III. §. A külföldről behozott gyufa után az adót az átvevő a behozatali megvámolás alkalmával, a vámhivatalnál köteles lefizetni. “A megadóztatás megtörténtét, minden egyes csomagoláson adójegy alkalmazásával kell feltüntetni. A pénzügyminiszter azonban az adójegy alkalmazását átmenetileg felfüggesztheti abban az esetben, ha a belföldi szükséglet kielégítése végett Igsiuskftk külföldre való behozatalára szükség vap és adójegy alkalmazása a behozatalt a fogyasztás szempontjából hátrányosan befolyásolná. A pénzügyminiszter megengedheti, hogy a csomagolások már a gyufának belföldre való behozatala előtt láttassanak el adójegygyet. Az utasok által az utazás tartama alatt való saját használatra magukkal hozott és az utazás alatti fogyasztás mérvének megfelelő mennyiségű gyufa nem esk adó álé Fadrót- (gyufaszál) és gyufadobozgyárak ellenőrzése. 11. §. Azok a vállalatok, amelyek fadrótoknak (gyufaszálaknak) vagy gyufa tartására szolgáló dobozoknak, de nem kész gyufának előállításával foglalkoznak ugyancsak bejelentési kötelezettség alá esnek és jövedéki felügyelet alatt állanak. Az erre vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A gyujtószerszámok megadóztatása. 12. §. Az 1. §. c) pontjában megjelölt s belföldön előállított gyujtószerszámok után az adót a gyújtószerszám előállítója köteles megfizetni. A gyújtószerszafu előállítójának kell tekinteni azt is, aki a gyújtószerszámot nem a saját üzemében készített, hanem máshonnan beszerzett alkatrészekből állítja össze. A külföldről behozott gyújtószerszám után járó adót az átvevő köteles megfizetni. Az adó lefizetésének módjára és időpontjára vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az adó lefizetését minden egyes gyújtószerszámon tartós jel alkalmazásával kell feltüntetni. A gyújtószerszámnak, valamint a gyújtószerszám céljaira szolgáló gyújtási ötvözetnek előállítása, a pénzügyminiszternek rendelettel megállapítandó közelebbi rendelkezései szerint jövedéki felügyelet alatt áll. Aki belföldön az 1. §. c) pontjában megjelölt gyújtószerszámot állít elő, az ipartelepen a jelen törvény életbelépésének napján meglevő gyújtószerszámkészletet legkésőbb a törvény életbelépése napjától számítandó 8 nap alatt a telephelyére illetékes pénzügyőri szakasznál bejelenteni, a készletnek felvételét a pénzügyigazgatóság rendelkezéséhez képest bármikor megengedni, továbbá, a törvény életbelépésének napjától kezdődőleg a gyujtószerszámok előállításáról és forgalmáról a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feljegyzéseket vezetni köteles. Aki gyujtószerszám előállítását a jelen törvény életbelépése után kezdi meg, ezt legkésőbb tizennégy nappal az üzem megkezdése előtt, a telepe helyére illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni és az említett feljegyzéseket vezetni köteles. A készletfelvételek alkalmával talált hiány után a vállalkozó az adót 24 óra alatt megfizetni köteles, hacsak hitelt érdemlő módon be nem bizonyítja, hogy a hiányzó mennyiség elemi csapás folytán semmisült meg. A különleges felhatalmazással rendelkező pénzügyi tisztviselők kívánságára ezeknek az ellenőrzés gyakorolhatása végett, az üzleti könyvekbe való betekintést is meg kell engedni. 13. §: A külföldre kiszállításra kerülő gyújtószerszám a pénzügyminiszter által rendelettel megállapítandó feltételek mellett az adó alól mentes. Az utasok által az utazás tartama alatt való saját használatra magukkal hozott egy darab gyujtószerszám nem esik adó alá. 14. §. A vasúti és gőzhajózási vállalatok, valamint a postahivatalok kötelesek a küldemény rendeltetési helyére illetékes pénzügyőri szakasznak a jelen törvény 1. §. c) pontjában megjelölt azokat a gyujtószerszámokat bejelenteni, amelyek eredetileg külföldön tartózkodó címzett részére kerültek feladásra, de utólagos rendelkezés folytán, belföldön kerülnek kiszolgáltatásra. A gyufa és gyujtószerszám forgalmának ellenőrzése. 15. §. A jelen törvény 1. §-ában említett gyufánál, és gyújtószerszámoknak forgalma, a pénzügyminiszternek rendelettel megállapítandó közelebbi rendelkezései szerint, jövedéki felügyelet alatt áll. Ehhez képest a készletben lévő s eladásra szánt gyufának és gyújtószerszámnak beszerzését és megadóztatását a pénzügyi közegek kívánságára igazolni kell. Kezesség, illetékesség, adóbehajtás, elévülés. 16. §. Ha két vagy több személy van az adó fizetésére kötelezve, ez a kötelezettség őket egyetemlegesen terheli. Az adóköteles gyufa és gyújtószerszám szavatol az azt terhelő adóért, tekintet nélkül a harmadik személyek jogaira. Budapesti Közlöny 1921 április 8.