Budapesti Közlöny, 1921. május (55. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-07 / 98. szám
LV/ Budapest) 1921. 98. szám. Szombat, május 7. HIVATALOS Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 7 K 20 f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 2 K 40 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Előfizetési árak Hivatalos Értesítő nélkül: Egész évre 480 kor. Félévre 240 kor. Negyedévre 120 kor. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi út 54. sz. Athenaema-épület. Telefon: József 13—91. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 50 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10% engedmény. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi út 54. szám. Telefon: József 2020 A Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig 3 kor. ‡ » · 16 ‹ · 6» » » * további 8 oldalanként 3 » A Hivatalos Értesítő ára .................... 4 a LAP. HIVATALOS RÉSZ. A minisztertanács a pénzügyminiszter javaslatára az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján létesített magyar királyi jegyintézet tanácsának tagjaivá három évi időtartamra Heinrich Aladárt, az Osztrák-magyar bank helyettes alkormányzóját, dr. Domony Móric miniszteri tanácsost, az Osztrák-magyar bank főtanácsosát, Elischer Viktort, az Osztrák-magyar bank volt központi felügyelőjét, az Osztrák-magyar bank főtanácsosát, Josipovich Géza belső titkos tanácsos, nyugminisztert, az Osztrák-magyar bank főtanácsosát, Pranger Józsefet, az Osztrák-magyar bank volt vezértitkárát, az Osztrák-magyar bank főtanácsosát, Bernáth Istvánt, az Országos Gazdaszövetség elnökét, dr. Chorin Ferencet, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét, dr. Egry Aurél udvari tanácsost, a Pénzintézeti Központ jogtanácsosát, Schmidt József belső titkos tanácsost, a Pénzintézeti Központ elnökét, dr. Schober Béla államtitkárt, gróf Somssich Lászlót, az Országos Magyar Gazdaegyesület elnökét és dr. Teleszky János belső titkos tanácsos, nyug. pénzügyminisztert nevezte ki. Dr. Krausz István tápióbicskei születésű és illetőségű, budapesti lakos, orvos családi nevének »Kaszás« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 28.831/VII. fő. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Macska István törtekiszületésű, izsáki illetőségű, ugyanottani lakos, földmives saját, valamint János, Rozália és Julianna nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Magyar« névre kért átváltoztatása az 1921. évi 30.035/VIII. a. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 66.545/1921. K. M. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Hazai bánya- és vegyipari r.-t budapesti bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1921. évi július hó 31-ig elhalaszthassa. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter 18.583/V. a. 1921. számú kör-----—rendelete valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének székhelyeikől. A 25.187/1919. N. M. M., továbbá a 2.229. 1920. N. M. M. sz. körrendeleteim kiegészítéseképen felhívom urat, utasítsa a törvényhatósága területén levő köz- és nyilvánossági jellegű kórházak vezetőit, hogy a jövőben a m. kir. állami gyermekmenhelyekről ezen kórházakba beutalt beteg csecsemőket és gyermekeket, eltekintve a fent emlitett rendeletekben foglalt felvételi feltételektől — amig szabad férőhelyeik vannak — minden körülmények között azonnal helyezzék el. Ugyanis az állami gyermekmenhelyek kötelékében való gondozásra az 1898. évi XXI. t-c. értelmében a hatóságilag történt elhagyottá nyilvánítás ad igényt. Az elhagyottság pedig csak abban az esetben állapítható meg, ha a gyermeknek az 1898. évi XXI. t.-c. 7. §-ában felsorolt fizetni köteles és képes hozzátartozói nincsenek vagyis az elhagyottá nyilvánítás feltételei és azok a feltételek, amelyeknek alapján a kórházi ápolási költségek az országos betegápolási alap, illetőleg az államkincstár terhére felszámíthatók, ugyanazok. Ennélfogva az állami gyermekmenhelyekből beutalt beteg csecsemők és gyermekek után felmerült ápolási díjak a beutaló gyermekmenhely felvételi utalványa alapján, amelyben a gyermek neve, törzsalapszáma és az elhagyottságot kimondó hatósági intézkedés számának fel kell tüntetve lennie, a vagyoni viszonyok igazolását célzó külön nyomozás megejtése nélkül az 1898. évi XXI. t.-c. rendelkezéseinek értelmében az országos betegápolási alap, illetve az államkincstár terhére számítandók fel. Ezen rendelkezésem a fent említett körrendeleteknek a felvételre kerülő más betegekre vonatkozó intézkedéseit nem érinti. Budapest, 1921. évi április hó 28-án. Dr. Bemolák s. k. hatóságot, hogy jelen rendeletem tartalmáról a hatósága területén lakó összes orvosokat, állatorvosokat és gyógyszertárkezelőket értesítse, ez utóbbiakat annak pontos betartására utasítsa és közegeivel a rendelet pontos betartását szigorúan ellenőriztesse. A gyógyszerárszabás egy példányát a rendelet 1. pontja értelmében a gyógyszertárak megszerezni és megőrizni kötelesek A tiszti főorvosok a gyógyszertárak megvizsgálása alkalmával erről meggyőződést szerezni tartoznak. Az árszabás a Budapesti Gyógyszerésztestület titkára hivatától (VJLII, Aggteleki utca 8.) szerezhető be- JBudapest, 1921. évi április hó 30. Dr. Bernolák s. k. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszternek 18.606/1921. V/c. N. M. M. számú körrendelete az uj magyar gyógyszerárszabás tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. A gyógyszerek, kötőszerek és a gyógyszerek kiszolgáltatásához szükséges edényzet kereskedelmi árainak változása egy új hivatalos gyógyszerárszabás kibocsátását teszi szükségessé. Ennélfogva az Országos Közegészségügyi Tanácsnak az 1876. évi XIV. t.-c. 170. §-ának 6. pontjában foglaltak alapján elkészített erre vonatkozó javaslata folytán az 1920. évi 23.234. N. M. M. számú körrendeletét és az ezzel kiadott Gyógyszerszabványt, valamint a szesz és cukor felhasználásával készülő gyógyszerek árának módosítása tárgyában kiadott 1921. évi 14.306 N. M. M. számú körrendeletét hatályon kívül helyezem és a I. 1921. évi május hó 1. napjától kezdve az alább közölt gyógyszerárszabást léptetem életbe. Ugyanezen javaslat értelmében ezen időponttól kezdődőleg a gyógyszerárakhoz ezideig engedélyezett felár felszámítását megszüntetem. A gyógyszerek árának módosítása folytán megváltozik az 1898. évi 99.000 B. M. számú körrendelettel kiadott Szabályzat II. mellékletében felsorolt vényminták ára is. Az árszabás végén tehát — miheztartás végett — a vényminták új árai is fel vannak tüntetve. Minthogy szükségesnek tartom, hogy a gyógyszerárszabás elején található és a gyógyszerek kiszolgáltatására vonatkozó rendeltemet nemcsak a gyógyszerészek, hanem úgy a közhivatalban lévő, mint a magánorvosok is ismerjék és ahhoz alkalmazkodjanak, felhívom a törvény Népjóléti és munkaügyi minisztérium 18.606/1921. V/c. N. M. M. szám. Rendelet az uj magyar »Gyógyszerárszabás« tárgyában. Jelen új gyógyszer árszabás 1921. évi május bó 1-én lép életbe s arra nézve a következő határozatok állapíttatnak meg: 1. Minden gyógyszerész kivétel nélkül, valamint minden orvos, sebész és állatorvos, ki a fennálló rendeletek alapján házigyógyszertár tartására jogosítva van, úgyszintén azon házi gyógyszertárak, melyek közönségüknek a gyógyszereket pénzért szolgáltatják ki, 1921. évi május hó 1-től fogva a vények árának megszabásánál tartoznak ezen árszabáshoz s az alábbi rendelkezésekhez szorosan alkalmazkodni és ennek egy hivatalos példányát beszerezni és tartani 2. Azon szerek, melyek a gyógyszerkönyvben és jelen árszabásban fel vagy 'H’-el vannak jelezve, nemkülönben minden hasonló hatású szer is csak gyógygyakorlatra jogosított orvos, sebész vagy állatorvos által szabályszerűleg kiállított vényre adhatók ki. 3. A gyógyszerek mennyiségre és minőségre nézve szigorúan az orvosi vény szerint készítendők el s az orvosi vényen rendelt gyógyszer helyett más gyógyszert vagy egyebet kiszolgáltatni tilos. A kiállítás, ha a vényen azon megjegyzés foglaltatik: »fiat expeditio simplex«, csakis az edények, tartályok és borítékok legolcsóbb tételeinek felszámításával teljesítendő. 4. Tilos oly vények elkészítése, melyeknek rendelési módjából az orvossal fennálló titokszerű egyetértésre lehetne következtetni, milyen például: »secundum meam praescriptionem« s több efféle. 5. Minden vényre, mely szerint valamely gyógyszer elkészíttetett és kiadatott, az árszámokkal olvashatókig és áttételenként (egyenként) feljegyzendő. Minden egyes vénytétel legkevesebb öt fillérbe számíttassák; ha azonban több filléren felül még fillértört is jön számításba, akkor ez, ha fél filléren alul van, elhagyandó, fél fillér pedig vagy ezen felüli tört egy egész fillérbe számítható fel. Ki a vény árát kiszámítja, felelősség terhe alatt köteles azt neve sajátkezű aláírásával ma a gyógyszertár jelvényével ellátni. A használati utasítást (signatura) pedig a gyógyszert készítő, egyén látja el a kelettel s neve aláírásával szintén felelősség terhe alatt. 6. A vényeknek a megszabott áron alul adása meg van engedve; ily esetben a leszállított árnak úgymint a rendesnek, fel kell a vényre jegyeztetnie, magától értetvén, hogy a leszállított áron Egyes számára 6 korona.