Budapesti Közlöny, 1921. június (55. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-01 / 117. szám
Budapesti Közlöny 1921 június 1., és a közjegyzői kamaráknak a betétei, folyódomberk-Afalácat ás rendeltetésükre való hatások beterjesztésére kitűzött határidő első napjaiban tegyék meg, mert ellenkező esetben bejelentésük a kivetés során nem dolgozható fel és csak a kivetés megtörténte után lenne elbírálható. Ha a vagyonváltságmentesség megállapítása hosszabb időt venne igénybe és a kivetést gátolná, úgy a vagyonváltságot ki kell vetni és a mentességet — a bejelentéseket jogorvoslatként kezelve — utólag kell megállapítani. A jelen pont alkalmazása tekintetében a pénzintézetekkel azonos elbírálás alá esnek a biztosító intézetek is. f) A Budapesti Giró- és Pénztár Egyletnél ■elhelyezett betétek és folyószámlakövetelések mentesek a vagyonváltság alól, ha azokat vagyonváltságköteles pénzintézet (bankcég) helyezte el. Ez a mentesség letétekre nem vonatkozik. Mások által elhelyezett összegek azonban csak akkor mentesek, ha eredeti rendeltetésük az volt, hogy 1920. évi december hó 20-án esedékessé vált valamely kötelezettség teljesítessék általuk. Az erre irányuló rendelkezésnek 1920. évi december hó 26-át megelőzőleg kellett megtörténni, ellenkező esetben a mentesség meg nem állapítható. g) A vagyonváltság alól mentesek azoknak arészvénytársaságoknak és szövetkezeteknek a betétei, folyószámlakövetelései "es Tése ESiatt helyek a TT második fejezete (II. második fejezete) értelymében jüanjai avagyonváltságnak. E fejezet a belföldi részvénytársaságok és szövetkezetek vagyonváltságát állapítja meg. Ennélfogva minden 1921. évi március hó 1-éig bezárólag a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyzett részvénytársaságnak és szövetkezetnek a betétje, folyószámla■i követelése és letétje vagyonváltság alól mentes. Az a körülmény, hogy azok a részvénytársa-,ságok és szövetkezetek, amelyek az U. második fejezete értelmében alanyai a vagyonváltságnak, ezen — az U. második fejezete szerint járó —j vagyonváltság fizetésére tényleg kötelesek-e, a jelen §-ban megállapított mentesség szempont- I jából közömbös, tehát a vagyonváltság alól a BT. második fejezetében mentesített belföldi részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek (mint pl. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alól állandóan mentes szövetkezeteknek) a betétei, folyószámlakövetelései és letétei " sem vonhatók vagyonváltság alá. Külföldi részvénytársaságokra és szövetkezetekre, valamint azok belföldi fiókjaira e mentességet alkalmazni nem lehet, minthogy ezek nem alanyai az V. második fejezete szerint járó vagyonváltságnak. Ez azonban nem érinti a j) pont alapján való esetleges mentességüket. h) Mentesek a vagyonváltság alól az állam, a törvényhatóságok és a községek betétei, folyószámlakövetelései és lététei tekintet nélkül arra, hogy mily célra szolgálnak. A mentesség csakis a magyar állam, a magyar törvényhatóságok és a magyar községek tulajdonát képező összegekre vonatkozik. Községek alatt úgy a kis-, mint a nagyközségeket, valamint a rendezett tanácsú városokat kell érteni. Mentesek továbbá a vagyonváltság alól az 1907. évi XIX. t.-c. alapján működő betegsegélyző és balesetbiztosító pénztáraknak, valamint a kényszertársulatoknak a betétei, folyószámlakövetelései és letétei. Kényszertársulatok alatt azokat kell érteni, amelyek megalakulása ■nem a tagok önkéntes , elhatározásától függ, hanem valamely törvény parancsából folyik.) A külföldi állampolgároknak — ideértve amegszállott területi illetőségűeket — a betétei, folyószámlakövetelései és letétei általában mentesek a vagyonváltság alól. Nem mentesek azonban azoknak a külföldi állampolgároknak (megszállott területi illetőségűeknek) a betétei, folyószámlakövetelései és letétei, akik állandóan Magyarországon, laknak vagy a vagyonváltság elsőfokú kivetésétől visszafelé számítva legalább egy évig egyfolytában, vagy jövedelemszerzés céljából huzamosan Magyarországon, tartózkodnak. A külföldi állampolgárság (megszállott területi illetőség) tehát önmagában nem ad jogcímet mentességre és azt kell megvizsgálni, hogy nem lakik-e a mentességet igénylő külföldi állampolgár — ideértve a megszállott területi sietőségűeket — állandóan Magyarországon, vagy nem tartózkodik-e legalább egy évig egyfolytában, vagy jövedelemszerzés céljából huzamosan Magyarországon. Ha e feltételek valamelyik fennforog, akkor már nem állapítható meg a mentesség. Ez egyébként a jövedelemadóról szóló 1909. évi X. t.-c. és vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. t.-c. 1. §-aiban foglaltakkal összhangban van. A T. végrehajtása során tehát harcnálják fel a pénzügyi hatóságok a rendelkezésükre álló jövedelem- és vagyonadó-kivetések megállapításait, nyomozást azonban ne folytassanak, mert a mentességre való jogosultságot kétség esetében a mentességet igénylő külföldi állampolgár (megszállott területi illetőségű) köteles igazolni. Az ebben a pontban tárgyalt mentesség nem vonatkozik azokra a megszállott területi illetőségűekre, akik magyar állampolgárok. Az 1921. évi 601/M. E. sz. és az 1920. évi 6583/P. M. sz. rendeletekkel összhangban és a T. 51. §-ában nyert felhatalmazás alapján elrendelem, hogy az előző bekezdésben említett mentesség a Cseh-Szlovák Köztársaság polgáraival szemben akkor se alkalmaztassák, ha az előző bekezdésben említett feltételek egyike sem forog fenn, éspedig mindaddig nem, amíg a viszonosság alapján a Cseh-Szlovák Köztársasággal más megállapodás nem létesül. A pénzügyminiszter jogosult kivételesen oly külföldi állampolgárokra nézve is mentességet megállapítani, akiknek a mentességre egyébként igényük nem volna. E felhatalmazással csak a legszűkebb mértékben kívánok élni. Alkalmazásának az az előfeltétele, hogy a külföldi állampolgár igazolja, hogy valóban rendkívül méltányos kérelemről van szó és hogy az illető külföldi követség is meggyőzően igazolja és pártolja e kérelmet. A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) azonban ily címen engedélyem nélkül mentességet nem adhat. Ebben a pontban tárgyalt mentesség a Trianonban kötött békeszerződés szerint Magyarországhoz tartozó, azonban ez időszerint idegen megszállás alatt levő területekben (Pécs, Baja stb.) illetőséggel bíró személyek tulajdonát képező betétekre, folyószámlakövetelésekre és letétekre nem alkalmazható. « 1) A külföldön székhellyel * bíró (külföldről igazgatott) jogi személyeknek és egyéb vagyonösszességeknek — ide nem értve az e) pontban felsoroltaké — a betétei, a folyószámlakövetelései és letétei mentesek abban az esetben a vagyonváltság alól, ha nincsen Magyarországon székhelyük, üzlettelepük vagy fiókjuk. Amennyiben ezen esetek bármelyike fennforog, úgy vagyonváltságkötelesek. Ilyenkor váltságköteles nemcsak a Magyarországon lévő üzlettelep vagy fiók betétje, folyószámlakövetelése vagy letétje, hanem a külföldi anyaintézet (főintézet) követelése is. E pontban megállapított váltságmentesség az e) pontban szabályozott mentességet nem érinti. A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) ne folytasson nyomozást az iránt a kivetés során, hogy e mentesség feltételei megvannak-e, mert a mentességre való jogosultságot kétség esetében a mentességet igénylő jogi személy vagy vagyonösszesség képviselője köteles igazolni. Az 1921. évi 601/M. E. sz. és az 1920. évi 6583/P. M. sz. rendeletekkel összhangban és a T. 51. §-ában nyert felhatalmazás alapján elrendelem, hogy a Cseh-Szlovák Köztársaság területén lévő jogi személyekkel és vagyonösszességekkel szemben a mentesség még akkor se alkalmaztassék, ha azoknak Magyarországon székhelyük, üzlettelepük vagy fiókjuk nincs is, mégpedig mindaddig nem, amíg a viszonosság alapján a Cseh-Szlovák Köztársasággal más megállapodás nem létesül. A pénzügyminiszter jogosult kivételeket engedélyezni és oly külföldi jogi személyekre és vagyonösszességekre nézve is mentességet állapíthat meg, akiknek a fentiek szerint erre igényük nem volna. E felhatalmazással csak a legszűkebb mértékben kívánok élni. Alkalmazásának az az előfeltétele, hogy a külföldi jogi személy vagy vagyonösszesség igazolja, hogy valóban rendkívül méltányos kérelemről van szó és hogy az illető külföldi követség is meggyőzően igazolja és pártolja e kérelmet. A pénzügyigazgatósági adófelügyelő, azonban ily címen engedélyem nélkül mentességet nem adhat. Ebben a pontban tárgyalt mentesség a Trianonban kötött békeszerződés szerint Magyarországhoz tartozó, azonban ezidőszerint idegen megszállás alatt levő területeken (Pécs, Baja stb.) székelőjogi személyek (vagyonösszességek) tulajdonát képező betétekre, folyószámlakövetelésekre és letétekre nem alkalmazható. k) A gyámpénztáraknak s a gyámpénztári tartalékalapoknak a betéteit, folyószámlaköveteléseit és letéteit vagyonváltság alá vonni nem lehet. l) Nem esnek vagyonváltság alá az egyházaknak harangot, orgonát, temetőt, egyházat, iskolát fenntartó, lelkészek és tanítók fizetését pótló, nyerészkedés nélkül kezelt alapjai és alapítványai. mj Mentesek a vagyonváltság alól az ügyvédi tekintet nélkül. Mentesek a vagyonváltság alól az intézeteknek, egyleteknek, alapoknak és alapítványoknak: a betétei, folyószámlakövetelései és lététei abban az esetben, ha e tőkék a közjótékonyság, a közoktatás, a közművelődés, a nemzetvédelem és a nyugellátás célját, illetve e célok valamelyikét szolgálják és a nyerészkedésre való törekvés nélkül kizárólag ezeknek az altruisztikus céloknak a szolgálatában állnak. A természetes személy tulajdonában levő, bár ily célra fordított tőkék nem mentesek. A célvagyont kezelő jogi személy gazdasági tevékenysége nyerészkedésre is irányulhat, a célvagyon tulajdonában azonban nem szabad a célvagyonból nyereségének lennie, azt egészében a megjelölt altruisztikus célokra kell fordítania. A részvénytársaság kebelében alakult nyugdíjegyletnek vagy a részvénytársaságnak igazoltan a felsorolt célokat szolgáló ily tőkéi szintén mentesek. A mentességre a célvagyon megjelölt rendeltetése önmagában még igényt nem ad, hanem szükséges, hogy az tényleg ezekre a célokra fordíttassék. Mentesek a vagyonváltság alól azoknak, az intézeteknek, egyleteknek, alapoknak és alapítványoknak a betétei, folyószámlakövetelései és letétei is, amelyekre nézve a mentességet az Országos Pénzügyi Tanács a közérdek szempontjából megállapítja. Az Országos Pénzügyi Tanács a közérdek tekintetében szabadon mérlegel. Az Országos Pénzügyi Tanács akár a jogorvoslat során, akár azon kívül is és a kivetést megelőzőleg is in konkrét, megállapíthatja a mentességet, továbbá általános elvi rendelkezéseket is tehet e tekintetben. A pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) ilyenkor az Országos Pénzügyi Tanács értelmezéséhez képest kell eljárnia már a vagyonváltság kivetése során is. A kivetést azonban azon a címen elodáznia nem szabad, hogy a mentesség alkalmazhatása kétes, vagy pedig, hogy az Országos Pénzügyi Tanács még nem döntött. A vagyonváltságot ilyenkor ki kell vetni, az érdekelteknek pedig módjukban áll a jogorvoslat útját a kivetés ellen igénybevenni. Ha a vagyonváltság kivetése után érkezik a pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) az Országos Pénzügyi Tanácsnak a mentességét megállapító konkrét vagy általános rendelkezése, úgy fellebbezés hiányában is saját hatáskörében gondoskodik a kivetés helyesbítése iránt, a benyújtott felebbezéseket pedig az Országos Pénzügyi Tanács rendelkezéseinek alkalmazásával első fokon saját hatáskörében bírálja el. n) A felszámolás alatt álló anyaghivatalok betétei, folyószámlakövetelései és letétei mentesek a vagyonváltság alól akkor, ha az Országos Pénzügyi Tanács külön-külön megállapítja mentességüket. A pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) a kivetést azon a címen, hogy az Országos Pénzügyi Tanács még nem határozott, elodáznia nem szabad, de a mentességet saját hatáskörében sem állapíthatja meg. Vagyis a vagyonváltságot ki kell vetnie, módjában állván az érdekelteknek a kivetés ellen a jogorvoslat útját igénybe venni. Ha az Országos Pénzügyi Tarács a mentességet a kivetés megtörténte előtt megállapítja, úgy a kivetést már ily értelemben kell megejteni, ha pedig a kivetés után határoz az Országos Pénzügyi Tanács, úgy a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) fellebbezés hiányában is helyesbíti a kivetést, a benyújtott és még fel nem terjesztett fellebbezéseket pedig az Országos Pénzügyi Tanács határozatának megfelelően saját hatáskörében első fokon elbírálja. A felszámolás alatt álló anyaghivatalokkal azonos elbírálás alá esnek egyéb hasonló jellegű szervek is, ha mentességüket az Országos Pénzügyi Tanács is konkréta megállapítja. Az m) pont alapján közérdekből, továbbá az n) pont alapján mentesség megállapítását igénylők erre irányuló kérvényüket nyújtsák be az Országos Pénzügyi Tanácshoz való előterjesztés céljából a m. kir. pénzügyminisztériumnál alapszabályaik (szervezeti szabályaik) csatolásával. Amennyiben a mentesség nem az Országos Pénzügyi Tanács elhatározásától függ, hanem közvetlen a törvényből folyik (pl. közoktatási célt szolgáló alap), akkor a mentességet a pénzügyi hatóság hivatalból állapítja meg. Ilyenkor tehát kérvényt nem kell benyújtani. A kérvényen a helyhatóság által igazalmtítt