Budapesti Közlöny, 1921. június (55. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

Budapesti Közlöny 1921 június 1., és a közjegyzői kamaráknak a betétei, folyó­­d­omb­e­rk­-Afalácat ás­­ rendeltetésükre való hatások beterjesztésére kitűzött határidő első napjaiban tegyék meg, mert ellenkező esetben bejelentésük a kivetés során nem dolgozható fel és csak a kivetés megtörténte után lenne el­bírálható. Ha a vagyonváltságmentesség megállapítása hosszabb időt venne igénybe és a kivetést gá­tolná, úgy a vagyonváltságot ki kell vetni és a mentességet — a bejelentéseket jogorvoslatként kezelve — utólag kell megállapítani. A jelen pont alkalmazása tekintetében a pénzintézetekkel azonos elbírálás alá esnek a biztosító intézetek is. f) A Budapesti Giró- és Pénztár Egyletnél ■elhelyezett betétek és folyószámlakövetelések mentesek a vagyonváltság alól, ha azokat vagy­on­­váltságköteles pénzintézet (bankcég) helyezte el. Ez a mentesség letétekre nem vonatkozik. Mások által elhelyezett összegek azonban csak akkor mentesek, ha eredeti rendeltetésük az volt, hogy 1920. évi december hó 20-án esedékessé vált valamely kötelezettség teljesítessék általuk. Az erre irányuló rendelkezésnek 1920. évi december hó 26-át megelőzőleg kellett megtörténni, ellen­kező esetben a mentesség meg nem állapítható. g) A vagyonváltság­ alól mentesek azoknak a­­részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek a betétei, folyószámlakövetelései "es Tése ESi­att helyek a TT második­ fejezete (II. második fejezete) értel­­y­­mében jüanjai­ a­­vagyonváltságnak. E fejezet a belföldi részvénytársaságok és szövetkezetek vagyonváltságát állapítja meg. Ennélfogva minden 1­921. évi március hó 1-éig bezárólag a keres­­­kedelmi cégjegyzékbe bejegyzett részvénytársa­­­­ságnak és szövetkezetnek a betétje, folyószámla­­■i követelése és letétje vagyonváltság alól mentes. Az a körülmény, hogy azok a részvénytársa-,­­­ságok és szövetkezetek, amelyek az U. második­­ fejezete értelmében alanyai a vagyonváltságnak,­­ ezen — az U. második fejezete szerint járó —­j vagyonváltság fizetésére tényleg kötelesek-e, a­­ jelen §-ban megállapított mentesség szempont- I jából közömbös, tehát a vagyonváltság alól a B­T. második fejezetében mentesített belföldi rész­vénytársaságoknak és szövetkezeteknek (mint pl. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alól állandóan mentes szövetkeze­teknek) a betétei, folyószámlakövetelés­ei és letétei "­ sem vonhatók vagyonváltság alá. Külföldi részvénytársaságokra és szövetkeze­tekre, valamint azok belföldi fiókjaira e mentes­séget alkalmazni nem lehet, minthogy ezek nem alanyai az V. második fejezete szerint járó vagyonváltságnak. Ez azonban nem érinti a j) pont alapján való esetleges mentességüket. h) Mentesek a vagyonváltság alól az állam, a törvényhatóságok és a községek betétei, folyó­számlakövetelései és lététei tekintet nélkül arra, hogy mily célra szolgálnak. A mentesség csakis a magyar állam, a magyar törvényhatóságok és a magyar községek tulajdonát képező összegekre vonatkozik. Községek alatt úgy a kis-, mint a nagyközségeket, valamint a rendezett tanácsú városokat kell érteni. Mentesek továbbá a vagyonváltság alól az 1907. évi XIX. t.-c. alapján működő beteg­­segélyző és balesetbiztosító pénztáraknak, vala­mint a kényszertársulatoknak a betétei, folyó­­számlakövetelései és letétei. Kényszertársulatok alatt azokat kell érteni, amelyek megalakulása ■nem a tagok önkéntes , elhatározásától függ, hanem valamely törvény parancsából folyik.­­) A külföldi állampolgároknak — ideértve a­­megszállott területi illetőségű­eket — a betétei, folyószámlakövetelései és letétei általában men­tesek a vagyonváltság alól. Nem mentesek azon­ban azoknak a külföldi állampolgároknak (meg­szállott területi illetőségűeknek) a betétei, folyó­számlakövetelései és letétei, akik állandóan Magyarországon, laknak vagy a vagyonváltság elsőfokú kivetésétől visszafelé számítva legalább egy évig egyfolytában, vagy jövedelemszerzés céljából huzamosan Magyarországon, tartóz­kodnak. A külföldi állampolgárság (megszállott területi illetőség) tehát önmagában nem ad jogcímet mentességre és azt kell megvizsgálni, hogy nem lakik-e a mentességet igénylő külföldi állampolgár — ideértve a megszállott területi sietőségűeket — állandóan Magyarországon, vagy nem tartózkodik-e legalább egy évig egy­folytában, vagy jövedelemszerzés céljából huza­mosan Magyarországon. Ha e feltételek vala­melyik fennforog, akkor már nem állapítható meg a mentesség. Ez egyébként a jövedelemadóról szóló 1909. évi X. t.-c. és vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. t.-c. 1. §-aiban foglaltakkal összhangban van. A T. végrehajtása során tehát harc­nálják fel a pénzügyi hatóságok a rendel­kezésükre álló jövedelem- és vagyonadó-kivetések megállapításait, nyomozást azonban ne folytas­sanak, mert a mentességre való jogosultságot kétség esetében a mentességet igénylő külföldi állampolgár (megszállott területi illetőségű) köte­­­­les igazolni. Az ebben a pontban tárgyalt men­­t­­esség nem vonatkozik azokra a megszállott­­ területi illetőségű­ekre, akik magyar állampolgárok. Az 1921. évi 601/M. E. sz. és az 1920. évi 6583/P. M. sz. rendeletekkel összhangban és a T. 51. §-ában nyert felhatalmazás alapján el­rendelem, hogy az előző bekezdésben említett mentesség a Cseh-Szlovák Köztársaság polgárai­val szemben akkor se alkalmaztassák, ha az előző bekezdésben említett feltételek egyike sem forog fenn, és­pedig mindaddig nem, amíg a viszonosság alapján a Cseh-Szlovák Köztársaság­gal más megállapodás nem létesül. A pénzügyminiszter jogosult kivételesen oly külföldi állampolgárokra nézve is mentességet megállapítani, akiknek a mentességre egyébként igényük nem volna. E felhatalmazással csak a legszűkebb mértékben kívánok élni. Alkalmazá­sának az az előfeltétele, hogy a külföldi állam­polgár igazolja, hogy valóban rendkívül méltá­nyos kérelemről van szó és hogy az illető kül­földi követség is meggyőzően igazolja és pártolja e kérelmet. A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) azonban ily címen engedélyem nélkül mentes­séget nem adhat. Ebben a pontban tárgyalt mentesség a Tria­nonban kötött békeszerződés szerint Magyar­­országhoz tartozó, azonban ez időszerint idegen megszállás alatt levő területekben (Pécs, Baja stb.) illetőséggel bíró személyek tulajdonát ké­pező betétekre, folyószámlakövetelésekre és le­tétekre nem alkalmazható. « 1) A külföldön székhellyel * bíró (külföldről igazgatott) jogi személyeknek és egyéb vagyon­összességeknek — ide nem értve az e) pontban felsoroltaké — a betétei, a folyószámlakövete­lései és letétei mentesek abban az esetben a vagyonváltság alól, ha nincsen Magyarországon székhelyük, üzlettelepük vagy fiókjuk. Amennyi­ben ezen esetek bármelyike fennforog, úgy vagyonváltságkötelesek. Ilyenkor váltságköteles nemcsak a Magyarországon lévő üzlettelep vagy fiók betétje, folyószámlakövetelése vagy letétje, hanem a külföldi anyaintézet (főintézet) köve­telése is. E pontban megállapított váltságm­en­­tesség az e) pontban szabályozott mentességet nem érinti. A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) ne foly­tasson nyomozást az iránt a kivetés során, hogy e mentesség feltételei megvannak-e, mert a mentességre való jogosultságot kétség eseté­ben a mentességet igénylő jogi személy vagy vagyonösszesség képviselője köteles igazolni. Az 1921. évi 601/M. E. sz. és az 1920. évi 6583/P. M. sz. rendeletekkel összhangban és a T. 51. §-ában nyert felhatalmazás alapján el­rendelem, hogy a Cseh-Szlovák Köztársaság te­rületén lévő jogi személyekkel és vagyonösszes­ségekkel szemben a mentesség még akkor se alkalmaztassék, ha azoknak Magyarországon székhelyük, üzlettelepük vagy fiókjuk nincs is, még­pedig mindaddig nem, amíg a viszonosság alapján a Cseh-Szlovák Köztársasággal más meg­állapodás nem létesül. A pénzügyminiszter jogosult kivételeket enge­délyezni és oly külföldi jogi személyekre és va­gyonösszességekre nézve is mentességet állapít­hat meg, akiknek a fentiek szerint erre igényük nem volna. E felhatalmazással csak a legszűkebb mértékben kívánok élni. Alkalmazásának az az előfeltétele, hogy a külföldi jogi személy vagy vagyonösszesség igazolja, hogy valóban rendkívül méltányos kérelemről van szó és hogy az illető külföldi követség is meggyőzően igazolja és pár­tolja e kérelmet. A pénzügyigazgatóság­i adó­­felügyelő, azonban ily címen engedélyem nélkül mentességet nem adhat. Ebben a pontban tárgyalt mentesség a Tria­nonban kötött békeszerződés szerint Magyaror­szághoz tartozó, azonban ezidőszerint idegen megszállás alatt levő területeken (Pécs, Baja stb.) székelő­­jogi személyek (vagyonösszességek) tulajdonát képező betétekre, folyószámlakövetelé­­sekre és letétekre nem alkalmazható. k) A gyámpénztáraknak s a gyámpénztári tartalékalapoknak a betéteit, folyószámlakövete­léseit és letéteit vagyonváltság alá vonni nem lehet. l) Nem esnek vagyonváltság alá az egyházak­nak harangot, orgonát, temetőt, egyházat, isko­lát fenntartó, lelkészek és tanítók fizetését pótló, nyerészkedés nélkül kezelt alapjai és alapítványai. mj Mentesek a vagyonváltság alól az ügyvédi tekintet nélkül. Mentesek a vagyonváltság alól az intézetek­nek, egyleteknek, alapoknak és alapítványoknak: a betétei, folyószámlakövetelései és lététei abban az esetben, ha e tőkék a közjótékonyság, a köz­oktatás, a közművelődés, a nemzetvédelem és a nyugellátás célját, illetve e célok valamelyikét szolgálják és a nyerészkedésre való törekvés nélkül kizárólag ezeknek az altruisztikus célok­­nak a szolgálatában állnak. A természetes személy tulajdonában levő, bár ily célra fordított tőkék nem mentesek. A célvagyont kezelő jogi személy gazdasági tevékenysége nyerészkedésre is irányulhat, a cél­­vagyon tulajdonában azonban nem szabad a cél­­vagyonból nyereségének lennie, azt egészében a megjelölt altruisztikus célokra kell fordítania. A részvénytársaság kebelében alakult nyugdíj­­egyletnek vagy a részvénytársaságnak igazoltan a felsorolt célokat szolgáló ily tőkéi szintén mentesek. A mentességre a célvagyon megjelölt rendel­tetése önmagában még igényt nem ad, hanem szükséges, hogy az tényleg ezekre a célokra fordíttassék. Mentesek a vagyonváltság alól azoknak, az intézeteknek, egyleteknek, alapoknak és alapítvá­nyoknak a betétei, folyószámlakövetelései és letétei is, amelyekre nézve a mentességet az Országos Pénzügyi Tanács a közérdek szem­pontjából megállapítja. Az Országos Pénzügyi Tanács a közérdek tekintetében szabadon mérlegel. Az Országos Pénzügyi Tanács akár a jog­orvoslat során, akár azon kívül is és a kivetést megelőzőleg is in konkrét, megállapíthatja a mentességet, továbbá általános elvi rendelkezése­ket is tehet e tekintetben. A pénzügyigazgató­­ságnak (adófelügyelőnek) ilyenkor az Országos Pénzügyi Tanács értelmezéséhez képest kell el­járnia már a vagyonváltság kivetése során is. A kivetést azonban azon a címen elodáznia nem szabad, hogy a mentesség alkalmazhatása kétes, vagy pedig, hogy az Országos Pénzügyi Tanács még nem döntött. A vagyonváltságot ilyenkor ki kell vetni, az érdekelteknek pedig módjukban áll a jogorvoslat útját a kivetés ellen igénybe­venni. Ha a vagyonváltság kivetése után érkezik a pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) az Or­szágos Pénzügyi Tanácsnak a mentességét meg­állapító konkrét vagy általános rendelkezése, úgy fellebbezés hiányában is saját hatáskörében gondoskodik a kivetés helyesbítése iránt, a be­nyújtott felebbezéseket pedig az Országos Pénz­ügyi Tanács rendelkezéseinek alkalmazásával első fokon saját hatáskörében bírálja el. n) A felszámolás alatt álló anyaghivatalok betétei, folyószámlakövetelései és letétei mente­sek a vagyonváltság alól akkor, ha az Országos Pénzügyi Tanács külön-külön megállapítja men­tességüket. A pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) a kivetést azon a címen, hogy az Országos Pénz­ügyi Tanács még nem határozott, elodáznia nem szabad, de a mentességet saját hatáskörében sem állapíthatja meg. Vagyis a vagyonváltságot ki kell vetnie, módjában állván az érdekelteknek a kivetés ellen a jogorvoslat útját igénybe venni. Ha az Országos Pénzügyi Tar­ács a mentes­séget a kivetés megtörténte előtt megállapítja, úgy a kivetést már ily értelemben kell meg­ejteni, ha pedig a kivetés után határoz az Or­szágos Pénzügyi Tanács, úgy a pénzügyigazga­tóság (adófelügyelő) fellebbezés hiányában is helyesbíti a kivetést, a benyújtott és még fel nem terjesztett fellebbezéseket p­edig az Országos Pénzügyi Tanács határozatának megfelelően saját hatáskörében első fokon elbírálja. A felszámolás alatt álló anyaghivatalokkal azonos elbírálás alá esnek egyéb hasonló jellegű­ szervek is, ha mentességüket az Országos Pénz­ügyi Tanács is konkréta megállapítja. Az m) pont alapján közérdekből, továbbá az n) pont alapján mentesség megállapítását igény­lők erre irányuló kérvényüket nyújtsák be az Országos Pénzügyi Tanácshoz való előterjesztés céljából a m. kir. pénzügyminisztériumnál alap­szabályaik (szervezeti szabályaik) csatolásával. Amennyiben a mentesség nem az Országos Pénzügyi Tanács elhatározásától függ, hanem közvetlen a törvényből folyik (pl. közoktatási célt szolgáló alap), akkor a mentességet a pénz­ügyi hatóság hivatalból állapítja meg. Ilyenkor tehát kérvényt nem kell benyújtani. A kérvényen a helyhatóság által igazalmtí­tt

Next