Budapesti Közlöny, 1922. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-14 / 11. szám
ey a kérdéses földbirtokot természetben megosztva birtokolnák. Amennyiben a birtokostársak tulajdonjogi aránya határozottan meg nem állapítható, azt egyenlőnek kell tekinteni. Természetes következménye ennek a rendelkezésnek az, hogy a váltóság kulcsának megállapítása szempontjából az egyes adózónak az ilyen közösen birtokolt ingatlanból őket megillető birtokrészét hozzá kell számítani a kizárólagos tulajdonában levő ingatlanához, illetve ingatlanaihoz. 2. A kincstárnak a vagyonváltsághoz való joga a törvény életbeléptének napján, vagyis 1921. évi szeptember hó 7. napján nyílott meg. Ennek következtében a vagyonváltság megálla-Sítása szempontjából az 1921. évi szeptember 7-én fennállott tényleges állapot az irányadó, hacsak a törvény kifejezetten másként nem rendelkezik. ■ Ennek az álláspontnak figyelembe vételével egyes vitássá tehető esetekre nézve a következőket kell szem előtt tartani: a) Ha valamely ingatlan tulajdonosa 1921. szeptember 7-ike után meghalt, a vagyonváltságot úgy kell megállapítani, mintha az örökhagyó még a kivetéskor is életben lett volna A megállapított vagyonváltság — mint hagyatéki teher — átszáll a jogutódokra. b) Az ingatlanoknak 1921. szeptember 7-ike után bármely okból való felosztása a vagyonváltság szempontjából figyelembe nem vehető. Ily esetekben a váltságot a felosztás előtti (1921. szeptember 7 én fennállott) tényleges állapotnak megfelelően kell megállapítani s az igy megállapított váltságot a törvény 15. §-a értelmében az tartozik fizetni, aki az esedékesség napján az ingatlannak tényleges birtokosa volt. c) Ha az ingatlan tulajdonosa még 1921 szeptember 7-ike előtt halt meg és az ingatlant többen osztatlanul közösen örökölték, a vagyonváltság megállapításánál az 1. pont rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a megosztás a telekkönyvből nem is tűnik ki. d) Ha az ingatlan tulajdonosai azt állítják, hogy a megosztás tényleg 1921 szeptember 7-ike előtt történt, azonban a telekkönyvben a megosztás ki nem tűnik, az 1. pont rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha az ingatlan tulajdonosai a megosztást közjegyző előtt 1921 szeptember 7-ike előtt kiállított közokirattal bizonyították, vagy ha a megosztást a telekkönyvi vagy a gyámhatóságnál 1921 szeptember 7-ike előtt bejelentették. " 3. Az 1921 :XLV. t.-c. 6. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint az itt jelzett kedvezmény azt a váltságkötelezettet illeti meg, aki az 1914—1918. évi háború során igazoltan legalább egy évig harcvonalban szolgált, úgy kell alkalmazni, hogy ugyanez a kedvezmény megilleti az olyan vagyonváltságkötelezettet is, aki a harcvonalban egy évnél rövidebb ideig szolgált ugyan, de hadifogságba került és a harcvonalszolgálat és a hadifogságban töltött idő együtt legalább egy évet tesz ki. Budapest, 1922 január helyén, Dr. Kátay Tibor s. k. m. fclr. pénzügyminiszter. A m kir. kereskedelemügyi miniszter a Bécsben a bécsi magyar kiadó kiadásában megjelenő Jászi Oszkár »Magyar Kálvária, Magyar Feltámadás« című sajtóterméktől a postai szállítás jogát megvonta. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a Bécsben az »Uj Harczos« szerkesztésében és kiadásában megjelent következő sajtótermékektől, úgymint : a Benkő Ervin név alatt megjelent »Egy úri fiú története« című, továbbá az ifjúmunkáskönyvtár 1. számaként megjelent Rudas László »A kommunista forradalom alapelvei« című, 2. számaként megjelent »Mit akar a kommunista ifjúmunkás internacionale« című, 3. számaként megjelent Lenin »A proletárifjúság feladatairól" című és 4. számaként megjelent "Döntsétek ki a határköveket« című sajtótermékektől, valamint a wieni Arbeiter Buchhandlung magyar osztálya kiadásában megjelenő Rácz László »A ruthén dolgozók és a világforradalom« című röpirattól, a Wienben Elbemühl kiadásában megjelenő »Ifjúmunkás Internacionale« című és a Prágában Fuchs Imre kiadásában megjelenő »Fiatal kommunista« című folyóiratoktól a postai szállítás jogát megvonta. Budapest» Közlöny 1922 január 14. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 29.2451921. számú rendelete postai csomagokba árussámláknak (faktúráknak) és szállítási jegyzékeknek elhelyezése tárgyában. A Budapesti Közlöny múlt évi 80. számában közzétett 8.075. számú rendeletem azon korlátozását, amely szerint a postai csomagok írásbeli közleményt nem tartalmazhatnak, odamódosítom, hogy e tilalom nem vonatkozik az olyan számlákra (faktúrákra) és szállítási jegyzékekre, amelyek a címen, a kereten, aláíráson, a tárgy árumegnevezésén, mennyiségének és árának megjelölésén kívül mást nem tartalmaznak. A feladók tehát rostás csomagjaikba ezentúl ilyen számlákat (faktúrákat) és szállítási jegyzékeket szabadon elhelyezhetnek. Budapest, 1922. évi január hó 3-án. A miniszter helyütt: Demérn s. k., • államtitkár. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Jalsorviczky Lajos m. kir. állami -felső ipariskolai tanárnak »Gázmotorok« című munkáját ipariskolák és ipari továbbképző tanfolyamok részére segédkönyv gyanánt engedélyezte. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921 évi 97.915/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269.M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Központi Bank r.-t. budapesti bej. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 97.989/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Fémlemezipar r.-t. budapesti bej. cég az 1920 üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 98051/1921. K. M. 14. száma alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Selyemnyersanyag r.-t. budapesti bef. cég az 1918/1919. és 1920. üzletévekre vonatkozó évi rendes közgyűléseit 1922. évi január hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 98.065/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Nyírvidéki Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi részvénytársaság nyíregyházi bef. cég az 1920/1931. üzl?tévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi április hó 30-ig elhalaszthassa. ______ A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 98.992/1921. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1910. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Soroksári gőzmalom Ledofsky Géza r.-t. soroksári bej. cég az 1920. üzleteire vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1921. évi 99.855/1921. K. M. 11. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Olajtermékek kereskedelmi r.-t. budapesti bej. cég az 1920/1921. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi március hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1920 évi 99.940/1921. K. 31. 14. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.924. 1919. M. E., illetve a 269/1916. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Bajai Hengermalom részvénytársaság bajai bel. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen, valamint az 1920. üzleti évre vonatkozó külön mérleg alapján tartandó közgyűlését 1922. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1922. évi 50.010/1922. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Mező- és erdőgazdasági hadianyagot értékesítő részvénytársaság budapesti bel. cég az 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi május dó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1923. évi 50.041/1922. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar olaj- és vegyiipar r.-t budapesti bef. cég 1920. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1922. évi január hó 31-ig elhalaszthassa. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1922. évi 50.049/1922. K. M. 14. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. M. E. szám alatt, valamint a m. kir. minisztérium 1916. évi 269/1916. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Kaszaipar részvénytársaság 121. II.1922. szám ideiglenes kimutatására a répacukor (cukoradótörvény 1. §-ának 1. pontja) termeléséről ás forgalmáról az 1921. évi december havában. Fogyasztási cukor Nyers cukor tiszta súlya métermázsákban 1. Termeltetett kész, eladásra alkalmas cukor, a saját termelésből átdolgozott mennyiségek levonásával...................................... 89.172 48.189 3.870 Az előző év ugyanazon havának eredményével szemben több - kevesebb................................................................................... 2. Átdolgoztatok a más cukorgyárakból adózatlanul beszerzett cukorból ......................................................................................... O.OOD an a xp Az előző év ugyanazon havának eredményével szemben több - kevesebb ................................................................................. Qranx a 3. A cukorgyárakból és szabadraktárakból elszállíttatott: a) az adó lefizetése mellett................................................................... " cH/.vU J ! Az előző év ugyanazon havának eredményével szemben több - kevesebb..................................................................................... 18879 nJ *1 Oft b) az adó lefizetése nélkül a vámvonalon leendő kivitelre... Az előző év ugyanazon havának eredményével szemben több — kevesebb.................................................................................. A.JÖO * kevesebb■ ■ Budapest, 1922. évi január hó 9-én. H. dr. pénzügyidnisített szálnveresty fogyasztási adóügyi csoportja.