Budapesti Közlöny, 1922. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1922-09-01 / 200. szám

1922 szeptember 1. Budapesti Közlöny 8 (eredeti francia szöveg.) Reglement de procedure du Tribunal Arbitral Mixte Franco-Hongrois. Vu Tarticle 239 litt. A) du Traité de Trianon du 4 juinl920 entré en vigueur le 26 juillet 1921, et le paragraplie 2 de Tannexe de cet article, le Tribunal Arbitral Mixte Franco-Hongrois etablit les régies de procédure suiyantes.: I. Siége. Article 1. Le siege du Tribunal Arbitral est fixe ä Paris, 57 rue de Varenne. Cette disposition ne déroge en rien au paragrapbe 9 de Tannc-xe de Tarticle 239 du Traité qui confére au Président le sóin de determiner, dans cheque cas particulier, le lieu des audiences qui peuvent se tenir en France, en Hongrie ou ailleurs. I!. Saisine. Article 2. Lhnstance est intro duite auprés du Tribunal par une re quote adressée á son siége. III. Delais de presentation des requétes. Article 3. La requéte doit etre presentee jusqu'au dernier jour de Tannée 1923. Toutefois, mérne a prés Texpiration de ce délai, la requéte sera rece­­vable pourvu qiTelle ait été introduite moins de six mois aprés le jour oü le dí.mandeux a eu connaissance des faits qui donnent lieu a litige. Article 4. Pour le calcul des délais de procedure, les mois sont comptés confor­­mément au calendrier grégorien de quantiéme ä quantiéme, et, si le quan­tiéme initial manque au dernier mois, le délai expire le dernier jour de ce mois. Le dernier jour est compris dans le délai, et, si ce jour est férié au iőiége du Tribunal, ce délai comprend le jour ouvrable suivant. Pendant les procés, les délais ne courent que depuis la réception de I,acte dönt la notification fait courir le délai. Article 5. Les requétes présentées aprés Texpiration des délais vises ä Tarticle 8 seront, sur la demande de la partié adverse, déclarées irrecevables. Toutefois, le Tribunal peurra les admettre si, en raison des circonstances spéciales, il le juge é qui tab le. La partié qui entend se prévalcir de la tardivité de la requéte dóit soulevér cette exception dans sa premiere piece de procédure, en réponse a cette requéte. Le Président décidera si la question de recevabilité de la requéte sera .examinee dans une audience spéciale du Tribunal ou ä Taudience principale. IV. Forme des requeiss. Article 6. La requéte contient : a) Les nőm, préhoms, profession et domicile des parties ainsi que les Puissances dönt les parties sont ressortissantes, et, le cas échéant, la désin­­nation et le domicile du mandataire du requérant; b) L’indication d’ün domicile élű au siége du Tribunal ou au Parquet de TAgent de TEtat dönt le requérant est ressortissant; c) L’exposc articulé des faits qui motivent la requéte. Ccs faits sont ranges sous des numéros cTordre ; d) Un exposé de droit ; e) Les conclusions (seit dispositif des conclusions) ; _ j) Le bordereau des actes, ti trés, pieces et documents joints a la requéte et qui devront étre numérotés. - - . .. Article 7. Los conclusions doivent étre claires et precises. Jusqu’a la cloture des débats, elles peuvent étre restreintes ou modifiées, mais sans que la nature en sóit changée. En aucun cas elles ne peuvent étre augmentées. Article 8. La requéte est ecrite lisiblement sur papicr libre, et signée par Tin­­.íéjessé ou son mandataire choisi conformément ä Tarticle 86. (Magyar fordítás.) A francia-magyar Vegyes Döntőbíróság eljárási szabályzata. Az 1920. évi június hó 4-én kelt és 1921. évi julius hó 26-án életbe­lépett Trianoni Békeszerződés 239. cikke és az ehhez a cikkhez csatolt függe­lék 2. szakasza alapján a francia-magyar Vegyes Döntőbíróság a következő eljárási szabályokat állapítja meg: 1. Székhely. 1. cikk. A Bíróság székhelye Paris, Rue de Varenne 57. Ez a rendelkezés semmi tekintetben nem érinti a Békeszerződés­­239. cikkéhez csatolt függelék 9. szakaszát, amely az elnök hatáskörébe utalja minden egyes esetben a tárgyalás helyének a meghatározását. A tárgyalást Franciaországban, Magyarországon vagy máshol is meg lehet tartani. Hl. A peres eljárás megindítása. 2. cikk. A peres eljárást a Bíróságnál annak székhelyére címzett keresetlevéllel kell megindítani. Hr. A keresetlevél benyújtásának határideje. 3. cikk. A keresetlevelet az 1923. év utolsó napjáig kell benyújtani. Azonban ennek a határidőnek a lejárta után is el kell fogadni a kere­setlevelet, hogy ha azt attól a naptól számított hat hónapon belül adják be, amikor a felperes a per alapjául szolgáló tényekről tudomást szerzett. 4. cikk: Az eljárásban előforduló határidők számítása, tek­intetében a hónapokat, a Gergely-naptár szerint a kezdő nap számának megfelelő számú napig kell számítani és ha ez a nap az utolsó hónapban hiányzik, a határidő ennek a hónapnak az utolsó napjával jár le. Az utolsó napot a határidő magában foglalja és ha ez a nap a Bíróság székhelyén ünnepnap, a határidő a következő munkanapot is magában foglalja. A per folyamán a határidők csak annak az iratnak az átvételétől kezdve folynak, amelynek a kézbesítésével a határidő kezdődik. •5. cikk. A 3. cikkben megállapított határidő lejárta után előterjesztett kereset­­levelet az ellenfél kérelmére a Bíróság visszautasítja. Azonban a Bíróság elfogadhatja ezt a keresetlevelet, ha az eset körülményei folytán azt méltá­­nyosnak tartja. Az a fél, aki a keresetlevél késedelmes beadásából jogot kíván érvé­nyesíteni, köteles ezt a kifogását az első periratában előadni, amelyet erre a keresetlevélre feleletül benyújt. Az elnök határoz abban a tekintetben, hogy a keresetlevél elfogad­­hatóságának kérdését a Bíróság külön tárgyaláson vagy a főtárgyaláson vizsgálja meg. IV. A keresetlevél külső alakja, 6. .cikk. A keresetlevél tartalmazza : a) a felek családi és utónevét, foglalkozását és lakáscímét, valamint annak a megjelölését, hogy a felek mely Hatalmaknak az alattvalói és­­az adott esethez ké­pest a felperes meghatalmazottjának a megnevezését és lakáscímét­ e­gy kézbesítési hely megjelölését a Bíróság székhelyén, vagy annak a kormánymegbízottnak a hivatalos helyiségében, amelyik államának a fel­peres alattvalója ; c) a kereset alapjául szolgáló tények részletes előadását. Ezeket a tényeket sorszámok szerint kell rendezni; d) a jogi álláspont előadását; e) a kereseti kérelmet (vagy e kérelem döntő részét) ; f) a keresetlevélhez csatolt iratok, okiratok, mellékletek és bizonyí­tékok jegyzékét, amelyeket számokkal meg kell jelölni. 7. cikk. A kereseti kérelem világosan érthető és szabatos legyen. A szóbeli tárgyalás berekesztéséig a kereseti kérelmet le lehet szállítani vagy módo­sítani, de csak jogi természetének a megváltoztatása nélkül. A kereseti kérelmet felemelni sohasem lehet. 8. cikk. , A keresetlevelet hélyegmentes papíron olvashatóan kell írni és az érdekelt félnek, vagy a 86. cikknek megfelelően választott meghatalmazott, janak aláirásával kell ellátni. , 88,83/11922. K. O. M. szám. Hirdetmény. A m. kir. külügyminiszter közzéteszi, hogy Magyarország és Franciaország között az 1921. évi XXXIII. törvénycikkbe iktatott Trianoni Béke­szerződés 239. cikke szerint alakított Vegyes Döntőbiróság az idézett cikkhez tartozó függelék 2. §-a alapján az alább közölt eljárási szabályokat állapi­ Budapest, 1922. évi augusztus hó 18-án. Gróf Bánffy Miklós s. k.e m. kir. külügyminiszter.

Next