Budapesti Közlöny, 1923. január (57. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
13. és? dűvevárosi aljasok leieresze a IX., másik felérés?«’ a X. fizetesi osztályba 14. az iodaigazgatói állasok egyharmadrésze a VII. é- ki-harmadrésze a VIII. fizetési osztályba; 15. az iirod főtisztek, irodatisztek és irodasec'X tisztek összeg ..Vácai egykilencedrészben a V*H., két kienced részeben a J.X., három kilences!;. .zben a ji. és háromkiencsd részíte’i a XI. fizn ősi osztályba. Ha a több fizetési osztály a"’sorozott állások száma nem osztható fel egyedóen, a fölös szám állásokat arányosan a ma«* sahi • fizetési osztályokba kell sorozni. Alispáni, főjegyzői, árvaszed elnöki) tiszti főügyészi, tiszti főorvosi, főlevéltárosi és irodaigazgatói (főigazgatói) állást vármegyénként, főszolgabírói állást pedig járásonként csak egyet lehet szervezni. A vármegyei alorvosi, az allevéltárosi és a várnagyi állásokat tegüresedésük esetében meg kell szüntetni. A VII. fizetési osztályba sorozott irodaigazgatót az »irodafőigazgató«, a kezelőszemélyzetnek VIII. ás IX. fizetési osztályba sorozott tagjait az »irodafőtiszt«, a X. fizetési osztályba sorozott tagjait az »rodatiszt«, és a XI. fizetési osztályba sorozottagjait az »irodasegédtiszt« cím illeti meg. Irodasegédtiszti állásokká szerveztetnek át azok s vármegyei dijnoki állások, amelyeknek betöltői a törvény életbelépte idejében az 1883 :1. t.-a, 19. §-a bekezdésében megszabott képesítéssel rendelkeznek, ha 1918. évi december hó 31-én már legalább hat év óta állottak díjnokokként a vármegyei szolgálatban és ezidőszerint ideiglenes pótlékban részesülnek.Ezekre az irodasegédtiszti állásokra az első alkalommal csak azokat a díjnokokat lehetkinevezni akiknek állásai átszerveztettek-Összesítet országos létszám. 2. §- Azokat a vármegyei tisztviselői állásoat amelyek egynél több fizetési osztályba soroztatnak országos összesített létszámba kell foglalni-Ehhez képest idilön külön országos létszámat alkotnak a 2. 5., (1., 7., 8., 9., 10., ki, isj 14. és 16. pontjai alatt felsorolt tisztviselői ál»Mí AT’ mgálapitásának' alapelvei. 1. s Az Ö- / sített országos létszám keretébe'! rangsornak részboil való alagttllapilásuíiM, wd 'int utóbb történő kiigazításánál az alábbi rendelkezések irányadók: A rangsort elsősorban az illető összesített létszámba foglalt valamelyik állásba történt alkalmazás (választás vagy kinevezés) időpontja állapítja meg. Az országszerte egyidőben végbement általános tisztújításokat és az azokon történt választásokat úgy kell tekinteni, mintha azok az illető év december 31-én történtek volna. Ugyanabban a létszámban magasabb fizetési osztályba történt előléptetésnek vagy szolgálati pótlékban részesítésnek időpontja a korábbi rangsort nem érinti, kivéve ha az előléptetést vagy a szolgálati pótlékban részesítést az érdemesség hiánya késleltette. Azt a tisztviselőt, aki az 1912 . LVTI. t.-c. alapján szolgálati pótlékban részesült attól a naptól kezdve, amelytől a szolgálati pótlékra való igénye megállapíttatott, a fizetési fokozatok (kárpótlék) szempontjából úgy kell tekinteni, mintha valósággal abba a fizetési osztályba sorozott állást töltött volna be, amelynek illetményeire a szolgálati pótlék fizetését kiegészítette ; az illető fizetési osztályba való besorolása azonban csak a 2. §-ban megszabott létszámhatárok közt történhetik. Az ugyanegy létszámon belül ugyanazon a napon történt alkalmazás esetében a rangsort az előző ranghely, vitás esetben a hosszabb szolgálati idő állapítja meg. Ha az alkalmazás különböző létszámból történik, a rangsort a különböző létszámból alkalmazottak közt az előzően elfoglalt magasabb fizetési osztály, és ha az egyenlő: az illető fizetési osztályban eltöltött hosszabb szolgálati idő, ha ez is egyenlő, a nyugdíjba beszámítható hosszabb szolgálati idő állapítja meg. Ha a nyugdíjba beszámítható szolgálati idő egyes vármegyékben különböző, az u. n. kedvezményes évek (millenáris év, hadi évek stb.) nem jönnek számításba. Olyan közszolgálatban eltöltött időt azonban, amely némelyik vármegyében a nyugdíjszabályzat értelmében beszámít, rangsorozás szempontjából számításba kell venni valamennyi tisztviselő javára. idege „t számból alkalmazott tisztviselő rt uj állásának régi tisztviselői mögt, és uj állá-1 lesi osztályba van beosztva, legalsó fizetési osztályba kerül. Annál ? tisztv■ nőénél azonban, aki még a törvény éltelrelepte előtt alkalmaztatott idegen létszámból, és ugyanazon vagy magasabb filetén osztályú vármegyei állásokba feltök , k gáláti időket s rangsorozásnál le kell számítani. Ha ugyanabba a létszámba tartozó állásokra ugyanazon a napon többet alkalmaznak közöttük az, aki korábban nem , ilott közszolgáitban, rangsorban a közszolgálatban állottak mögé került Ha a rangsorrfja fentebbi rendelt»2083« alapján nem lehetne megállapítni, az a sorrend irányadó, amelyben az ugyanígy időben alkalmazottak nevei felsoroltatnak. Végső esetben az életkor dönt . fia valamelyik írod segédtiszt 1922. évi március 1-e után, de e törvény életbelépte előtt irodatisztté neveztetett ki r.--vésése előnyösebb rangsorozásra nem ad idényt, címét és illetményeit azonban akkor is megtartja, ha alacsonyabb fizetési osztályba sorozatotizoka d langsor filegalapítása. 5. §. A belügyminiszter a vármegyei tisztviselők országos létszámát és rangsorozásukat — a vármegyék részéről rendelkezésre bocsátott adatok alapján- a törvény hatálybaléptétől számított három hónap alatt állapítja meg, és a »Belügyi Közlöny? -ben közzététeti. Aki a rangsorozást magára nézve sérelmesnek találja, a »Belügyi Közlöny« illető számának kettétől számított harminc nap alatt —felettes hatósági után —kérheti a belügyminisztertől a rangsor helyesbítését . A belügyminiszter határozatát a kérelmezővel és mindazokkal írásban kell közölni, akiknek rangsorát a határozat érinti. A belügyminiszter határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A rangsornak jogorvoslattal meg nem támadott, valamint a jogorvoslat következtében jogerősen megállapított része nem tehető többé vitássá, ^ i. fcjigso. kiigazítása. * 6. §. Az összesített országos létszámba foglalt *■ . '/i..tiyy ■ 4^ 5. v.|W., tanként megállapított agsorát a belügyminiszter ■iz időközben beálló változásokhoz képest esetrőlesetre haladéktalanul kiigazítja.■V belügyminiszter a kiigazított rangsort minden év szeptember habban aBelügyi Közlönyében közhírré téteti. A közzétett rangsornak azokra az adataira nézve, amelyek az évközben történt kiigazítások következtében módosultak, az 5. §. második és következő bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadók. " * Az alkalmazás módja és a fokozatos belépés. 7. §. A vármegyei tisztviselői állások betöltésének törvényben megállapított módját (választás vagy kinevezés) ez a törvény nem érinti. Olyan állásokban, amelyek több fizetési osztályba varnnak sorozva, az előlépés az illető állásra megállapított alsóbb fizetési osztályból a magasabban üresedés esetében, rendszerint az üresedést követő hó 1-étől kezdődő hatálylyal —újabb választás vagy kinevezés nélkül (automatikusan) történik. Aki mai fizetési osztályának legalsó fokozatában már 10 évet töltött el, az a most előtte megnyíló osztály 2. fokozatába, aki pedig már tizenöt évet töltött el, az új fizetési osztálynak 1. fokozatába lép. Az üresedés beálltát — a vármegye által esetrőlesetre haladéktalanul bejelentett adatok alapján — a belügyminiszter állapítja meg és ugyanő nevezi meg a rangsor szerint előlépésre jogosult tisztviselőt. Ha az előlépére igényjogosult tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelték, előlépése, valamint a megüresedett állás betöltése a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig függőben marad. A rangsorban következő igényjogosult tisztviselő újabb üresedés esetén az újabb üresedést követő hó 1-étől kezdődő hatálylyal előlép. Ha a fegyelmi határozat megszüntető, vagy csak dorgálást állapít meg, az illető tisztviselőt, az előlépési igény megnyíltát követő hó 1-étől kell a magasabb fizetési osztályba előléptetni. Pénzbírság kirovása esetében az előléptetés a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő hónap 1-étől lép hatályba. Egyéb esetekben a fegyelmi határozat rendelkezése irányadó. Illetmények esedékessége. 8. §. Előlépés esetében a magasabb illetmények az előlépési igény hatályossá váltát (7. §.) követő hó 1-étől (lakbérnegyedtől) kezdve,' illetik meg a tisztviselőt.'' Evégből a belügyminiszter az előlépést a »Belügyi Közlönyében közzéteszi. Az, aki az előlépést szabályellenesnek és érdekeire sérelmesnek tartja, a »Belügyi Közlöny« illető számának keltét követő 30 nap alatt panaszszal fordulhat a m. kir. közigazgatási bírósághoz. Az esedékes illetményeket az igényjogosultéág megállapításának jogerőre emelkedése után azonnal utalványozni kell. A szolgálati és rendbeli pótlékok megszürnése. 9. §. Ennek a törvénynek hatálya 1922. évi március hó 1-étől kezdődik, és az e törvény alapján első ízben járó illetménykülönbözetek ugyanettől a naptól illetik meg a vármegyei tisztviselőket, ha igényjogosultságuk hatályossága (7. §.) 1922. év március hó 1-énél nem később következett be. Ugyanettől a naptól kezdve megszűnnek és az illetménytöbbletbe beolvadnak az 1912 . LATI. t.-c. alapján megállapított szolgálati pótlékok, továbbá azok az ideiglenes pótlékok, amelyek a 42.91/ 1920. B. M. számú rendelet alapján utalványoztattak, valamint a 2.140/1922. M. E. sz. rendelet alapján folyósított kiegészítő pótlékok. Ha azonban egyes tisztviselőnek az e törvény alapján járó illetményemelkedése a megszűnő pótlékok összegén alul maradna, a különbözet a tisztviselőt továbbra is mindaddig megilleti, amíg a további illetményemelkedés a pótlékok összegét el nem éri. A különbözet a nyugdíjba beszámítás szempontjából azonos természetű azzal a pótlékkal, amelynek helyébe lépett. Egyéb pótlékok. Segélyek. 10. §. Az a vármegyei főlevéltáros, akinek már kineveztetése idejében főiskolai képesítése , évi 1000 korona képesítési pótlékban részesül mindaddig, amíg a VII. fsz.- t ilyba előlép; ettől kezdve képesítési péti-’km illetmény-többletbe be kell számítani. 1 , , 0,, Főiskolai képesítése alms van, aki a középfedula befejezése után valamely főiskola teljes tanfolyamát elvégezte és a képesítő vagy záróvizsgát letette, vagy a tudori fokozatot elérte. Olyan vármegyei árvaszéknél, ahol az ülnökök számalegalább négy, ha a törvényhatósági közgyűlés az árvaszéki elnök helyetteséül VII. vagy VIII. fizetési osztályba sorozott árvaszéki ülnököt jelöl ki (1877 : XX. t.-c. 182. §.), az megbízatása tartamára évi 600 korona működési pótlékban részesül. Ez a működési pótlék a megbízás visszavonása esetében, valamint akkor is megszűnik, ha az árvaszéki ülnök a VI. fizetési osztályba lép elő."Ez a törvény nem érinti azokat a képesítési pótlékokat, amelyeket egyéb jogszabályok állapítanak meg, sem a IX., X. és XI. fizetési osz tályba sorozott tisztviselőknek a 9-ik és a 12-ik szolgálati év betöltése után járó korpótlékra való igényét. ' "' ‘. A szolgálati, a képesítési és a korpótlékok fizetési természetével bírnak , azok összegét tehát a nyugdíj megállapításánál számításba kell venni! Nem érinti végül ez a törvény a rendes illetőményeken és járulékaikon kívül járó egyéb illetményeket (úti, irodai, ruhaátalányt stb.). Közigazgatási gyakornokok. 11. §. A vármegyei közigazgatási gyakornokok vármegyei tisztviselők. Fizetés természetével tiző évi segélydíjuk 1000, 1300 és 1600 korona. A vármegyei közigazgatási gyakornokok országos összesített létszámot alkotnak. Egy harmadrészüket az 1600 koronás, második harmadrészüket, az 1300 koronás és harmadik harmadrészüket az 1000 koronás segélydíj fokozatba kell sorozni. Ha számuk nem volna egyenlően felosztható, a több számú gyakornoki állásokat arányosan a magasabb segélydíj fokozatokba kell sorozni. A közigazgatási gyakornokoknál a magasabb segélydíjfokozatba való előlépést —üresedés esetében — a belügyminiszter állapítja meg. Egyebekben ennek a törvénynek a rangsorozásra és az előlépésre vonatkozó rendelkezéseit a közigazgatási gyakornokokra is megfelelően kell alkalmazni. Budapesti Közlöny , 1923 január 8.