Budapesti Közlöny, 1923. március (57. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-22 / 66. szám
. Budapest, 1923. 66. szám. Csütörtök, március 22. BUDAPESTIW K 0 Z L 0 NY. VII. kerület, Rákóczi út 54. szám. Telefon: József 20- 21. Kiadóhivatal: Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért 37*50 K, minden további 10 vagy kevesebb szóért 12*50 K. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatasos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VI Rákóczi út 54. sz. Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Magánfhirdetések: Egy hatodhasábos milliméter sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 15 K. Kétszer vagy többször beiktatva 10»/« engedmény. A nagyméltóságu magyar királyi belügyminiszter sr jóváhagyásának fenntartásával. Előfizetési árak a nagyméltóságu magyar királyi belügyminiszter úr jóváhagyásának fenntartásával. Hivatalos Értesítő nélküli Magánosoknak: Félévre ...... 1200 K Negyedévre 600 Hatóságoknak : Félévre ...... 1080 K Negyedévre 540 ‹ Egyes számára 8 oldal terjedelemig ... 9 ‹ ‹ ‹ további 8 oldalanként... 9 HIVATALOS RÉSZ. Is m. Mr. belügyminiszter az egri községi közigazgatási tanfolyamon az 1923. évre szervezett községi közigazgatási vizsgabizottság elnökeiül: Bobory György heves vármegyei főispánt, Isaák Gyula heves vármegyei alispánt, Buchlin Lajos vármegyei főjegyzőt és dr. Dambrovszky Imre egyetemi magántanár, érseki jogakadémiai rendes tanárt, helyettes elnöketül: dr. Miskovics Flóris kir. ítélőtáblás bírót, Magyary Pál kir. pénzügyi főtanácsos, kir. pénzügyigazgatót, Marsó László kir. járásbirósági elnököt, Trak Géza helyettes polgármestert, dr. Molnár Kálmán egyetemi magántanár, érseki jogakadémiai rendes tanárt és Hellebronth Pál vármegyei tb. főjegyzőt; a vizsgabizottság kérdező tagjaiul a bizottság elnökein, helyettes elnökein és tanfolyamelőadóin kívül a külső szakértők köréből Várkonyi Rezső kir. pénzügyi tanácsost, Szalay Pál kir. pénzügyi titkárt, Ficzere Béla kir. ítélőtáblás birót, Szongott Tivadar kir. járásbirót, Fábián Ignác vármegyei tb. árvaszéki elnököt, Biró József járási főszolgabirót, dr. Barehetti Károly vármegyei tb. főügyészt, Okolicsányi Imre járási főszolgabirót, dr. Dabos Iván vármegyei tb. főügyészt, Duskin Béla káli, Várkonyi Sándor hatvani, Jelenszky Kálmán vámosgyörki, Kalmár Gyula mezőtárkányi, Kacziba Károly boczonádi, dr. Mezei László kompolti, Gremsperger Ferenc felsőtárkányi, Andó Sámuel poroszlói és Jezserszky Imre nagytályai községi jegyzőket és Búzás Ágoston felnémeti körjegyzőt kinevezte. A vizsgabizottságot Bobory György vármegyei főispán képviseli, helyettese Fuchlin Lajos vármegyei főjegyző. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg az úgynevezett tanácsköztársaság idején keletkezett jogviszonyok rendezéséről szóló 5.193/1919. M. E., 367/1920. M. E., 3.250/1920. M. E., 1.167/1920. M. E., 1.360/1921. M. E. és a 2.273/1920. M. E. számú rendeletekben megjelölt ügyekre Raichl Károly miniszteri tanácsos, a m. kir. ipari kisérlet és anyagvizsgáló intézet igazgatóját a 8.759/1920. M. E. számú rendelet alapján megalakított m. kir. központi gazdasági bírósághoz, Palik Frigyes érseki uradalmi főszámvevő egri lakost pedig az egri kir. törvényszék mellett alakított kerületi gazdasági bírósághoz ülnökké nevezte ki. Ezzel egyidejűleg dr. Fass Tamás nyug. pénzügyminiszteri tanácsos, Kiss József butorgyáros, Kröszl István butorkészítő és kárpitosmester. Hefti Richárd nyomdatulajdonos a Duna Lloyd r.t. vezérigazgatója, Müller Rezső butorgyáros a Központi gazdasági bírósághoz kinevezett ülnököket, továbbá Jálits Ferenc földbirtokos, Förster Aurél, Girardi József, Czeiner János, dr. Fintér Géza, Gruleth Gyula és Bisztranszky János a pestvidéki kir. törvényszék mellett alakított gazdasági bírósághoz kinevezett ülnököket, végül az egri kir. törvényszék mellett alakított kir. gazdasági bírósághoz kinevezett Járó Sándor ugyanottani lakost az eddigelé viselt ülnöki tisztségük alól saját kérelmükre felmentette. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság 178.334. 1922. P. M. számú felhatalmazás alapján Sándor Béla B. listás máv. üzemi altisztet az orosházi állampénztárhoz egyéb altisztté kinevezte. A m. kir. pénzügyminiszter Z. 95.918. számú rendelete a főzelékfélékre megállapított kiviteli illeték megszüntetése iránt. A kiviteli illetékről szóló 1920: XIII. t.-c. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszter urakkal egyetértőleg az idézett törvény végrehajtása tárgyában 1920. évi julius hó 1-én 274/P. M. szám alatt kiadott rendelet (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1920. évi julius hó 2-án kiadott 149. számában) kiegészítése, illetve módosítása iránt 1921. évi január hó 5-én Gr. 17.434. szám alatt kelt itteni rendeletnek (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1921. január 8-án kiadott 5. számában) azt az intézkedését, miszerint a vámtarifa 41. sz. a. tartozó dughagyma kivitele alkalmával q-ként teljsuly után 300 K-t, valamint az 1922 december 30-án 765 590. sz. a. kelt rendeltemnek (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1922 december 30-án kiadott 298. számában) azt az intézkedését, miszerint a vámtarifa 42. sz. a. tartozó friss káposzta kivitele alkalmával q-ként teljsuly után 400 K-t, a 43. t. sz. alá tartozó friss sárgarépa, friss petrezselyem és friss torma kivitele alkalmával , q-ként teljsuly után 400 K-t, a 44. t. sz. alá tartozó mindennemű elkészített főzelék (a) aszaltfőzelék sózva is, b) másféle sózva is, továbbá sósvizbe v. ecetbe rakva, hordókban) Mvitele alkalmával q-ként tisztasúly után 150, illetve 250 K-t, továbbá az 1922 május 8-án Z. 19.072. szám alatt kelt rendeltemnek (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1922 május 9-én kiadott 106. számában) azt a rendelkezését, miszerint a vámtarifa 43. sz. a. tartozó friss saláta kivitele alkalmával q-ként telisúly után 300 K-t, úgyszintén az 1922 junius 17-én 137. sz. a. kelt rendeletemnek (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1922 junius, 17-én kiadott 137. számában) azt a rendelkezését, miszerint a vámtarifa 43. sz. a. tartozó friss zöldborsó és friss zöldbab kivitele alkalmával q-ként teljsuly után 400 K-át, az ugyanezen tanfaszám alá tartozó friss kalaláb kivitele alkalmával pedig teljsuly után 200 K-t, végül az 1922 augusztus 3-án Z. 35.153. sz. a. kelt rendeletemnek (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1922. évi augusztus 5-én kiadott 178. számában) azt a rendelkezését, miszerint a vámtarifa 43. sz. a. tartozó zöldpaprika kivitele alkalmával q-ként 400 K-t és az ugyanezen tarifaszám alá tartozó uborka kivitele alkalmával q-ként teltsúly után 300 K-t kell kiviteli illeték fejében fizetni, ezennel hatályon kívül helyezem, miért is a fentebb felsorolt cikkek kivitele alkalmával ezen rendelet kihirdetése napjától kezdve nem kell kiviteli illetéket fizetni. Budapest, 1923. évi március hó 20-án. Dr Kállay Tibor s. k., m. kir. pénzügyminiszter. A szegedi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Bajka Lajos szegedi ügyvédre a 158. 1922. fegy.szám alatt fegyelmi büntetésként kiszabott, az ügyvédség gyakorlatától 3 hónapra történt felfüggesztés határideje lejárván, nevezett ügyvéd az ügyvédség gyakorlatába visszahelyeztetett és dr. Tóth László ügyvéd, irodagondnok ezen tiszte alól felmentetett. Egyes számára 9 korona. 60.604/XII. 1923. sz. Hirdetmény az 1923/24 tanévre felállítandó kereskedelmi tengerésztiszti tanfolyamra való jelentkezés tárgyában. A kereskedelmi tengerésztiszti tanfolyam, melynek tartama egy egész tanévre terjed, legalább 8 jelentkező felvétele esetén fog megtartatni. Viszont legfeljebb 15 jelentkező lesz felvehető. A felvételi feltételek a következők: 1. magyar állampolgárság; 2. még túl nem haladott 21 életév; 3. kifogástalan erkölcsi előélet; 4. fizikai alkalmasság; 5. gimnáziumi vagy reáliskolai érettségi vizsgának letétele. A tanfolyamba való felvételre irányuló és szabályszerű bélyeggel ellátott kérvények legkésőbb folyó évi április hó 10-ig a kereskedelemügyi minisztérium XII. szakosztályában működő m. kir. Tengerészeti Hivatalhoz (Budapest, II., Kőníca 6. sz. II. em. 22. ajtó) nyújtandók be és a következő mellékletekkel szerelendők fel: 1. születési anyakönyvi kivonat; 2. honossági bizonyítvány az esetre, ha a jelentkező honossága a többi csatolmányokból megállapítható nem lenne; 3. erkölcsi bizonyítvány azoktól, kik a gimnáziumot, illetve reáliskolát már nem látogatják; 4. hatósági orvosi bizonyítvány, melynek különösen a látóképességre és a szín megkülönböztetési képességre is ki kell terjednie; 5. érettségi bizonyítvány, illetve azoknál, akik a kérvény benyújtásakor még a VIII. osztályt látogatják, az ezen osztályban folytatott tanulmányokról kapott legutóbbi értesítő. A tanfolyamon fizetendő tandíj évi 6000 koronában állapíttatott meg, mely két egyenlő részletben a tanfolyam megkezdése előtt és a karácsonyi szünet elteltével az előadások folytatása előtt fizetendő le. A tandíjon felül a beiratáskor külön 500 korona díj fizetendő. A jelentkezők közül előnyben részesülnek azok, akik tengerészeti tanulmányaikat már a volt fiumei m. kir. tengerészeti akadémiában megkezdték, szintúgy azok, akik az angol vagy olasz nyelvben legalább már alapismereteket sajátítottak el. A kérvények elbírálásánál figyelembe jön azonkívül a jelentkezőknek az algebrából, és mértanből elért kedvező osztályzata. Állami tandíjmentesség a tanfolyamon nem fog engedélyeztetni, azonban a tengerhajózásban részes érdekeltség késznek nyilatkozott azok közül, akik eziránt kérvényükben óhajukat nyilvánítják, néhány jelentkező számára a tandíjat a behatási díjjal együtt közvetlenül az állampénztárba befizetni. Az ezen kedvezményre pályázóknak kérvényei a nevezett érdekeltség bevonásával fognak tárgyaltatni. A beérkező kérvények alapján az illetők, akik a tanfolyamra kiválasztatnak, egyelőre csak előjegyzésbe vétetnek. A felvétel iránt határozat csak a folyó év június hava végén tartandó újabb orvosi megvizsgálás és a jelentkezők ismereteinek, különösen a logaritmikus számításokból és a sík-háromszögtanból való megállapítása céljából szükséges tájékoztató vizsgálat eredménye alapján fog meghozatni. A jelzett újabb orvosi vizsgálatot a tanfolyam orvosa eszközli.