Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. augusztus (58. évfolyam, 162-186. szám)

1924-08-01 / 162. szám értesítője

A Budapesti Nyomavertstt, az olasz harctéren a zászlóaljparancs­­nokság értesítése szerint hősi halált halt. Kiskun­félegyháza, 1924. évi július hó 15-én. A kiskunfélegy­­házi kir. járásbíróság­. 8732 Holtnaknyilvánítás. Pk. 511/1924. szám. A nagy­­kőrösi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy dr. Festhy János nagykőrösi ügyvéd által képviselt Gerecze F­erenc nagykőrösi lakosnak a 28000/1919. L­M. számú rendelet 1—5. §-a és a 30000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem foly­tán az állítólag eltűnt Gerecze Lajos holtnak nyilvá­­nítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt vé­cére ügygondnokul dr. Fábián József nagykőrösi Ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Gerecze Lajos, születési helye és ideje Nagykőrös, 1889 augusztus 22., szüleinek neve néhai Gerecze Lajos és néhai Tányi Mária volt nagykőrösi lakosok, az eltűnt foglalkozása földmi­­■ves, utolsó lakhelye Nagykőrös, vallása ref., nőtlen, bevonulásának időpontja 1914 julius 27., az a csapat­­ttest, amelyhez eredetileg beosztották, a 38. közös gyalogezred, 1. század, az a csapattest, melynél utol­jára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rend­fokozata őrvezető, utolsó ismert tábori postaszáma 114., nyoma veszett a szerb harctéren 1914 október végén, a róla utoljára érkezett hírek : utolsó levelét 1914 október 19-én irta, ingatlan vagyona Nagykőrös város határában fekszik. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban ■z esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről vagy a holtnaknyilvánítás­ szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról. Jénah­omndemása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még­­életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nítás kérdésében határozni. Nagykőrös, 1924 junius hó 10-én. A nagykőrösi kir. járásbíróság. 8738 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2332/1924. szám. A gyulai­­kir. járásbíróság Z. Czeglédi Jánosné sarkadkeresz­­turi lakos részéről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Z. Czeglédi János holtnak nyilváni­tása iránt az eljárást megindította és ügygondnok kirendelését kérelemre mellőzte. Az eltűnt neve Z. Czeglédi János, vallása ref., szü­letési helye és ideje Sarkadkeresztur, 1889 november hó 18., szüleinek neve Z. Czeglédi Gábor és neje néhai Ónodi Julianna, előbbi sarkadkereszturi lakos, házastársának neve Hajdú Julianna, sarkadkeresz­turi lakos, gyermekének neve Z. Czeglédi Ilona sar­­kadkereszturi lakos, az eltűnt foglalkozása földmi­­ves, utolsó lakhelye Sarkadkeresztur, ingatlan va­gyona Sarkadkeresztúron van, bevonulásának idő­pontja 1914 július 28. a békéscsabai 101. gyalogezred 9. századához, ahol utoljára is teljesített szolgálatot, katonai rendfokozata szakaszvezető, utolsó tábori postaszáma 97., eltűnésére vonatkozó adatok : Mező­­taborcznál 1914. évi december havában orosz fog­ságba esett és ott 1918 április hó végén Smolenszk nevű városban nyoma veszett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Gyula, 1924. évi május hó 26-án. A gyulai kir. járásbiróság. 8740 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2468/1924. szám. A soproni kir. járásbiróság Schupart Géza soproni lakos részé­ről a 28000/1919. és a 30000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag el­tűnt Schupart József volt soproni lakos holtnak nyil­vánítása iránt az eljárást megindította­ és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Harcsy István ügyvéd soproni lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Schupart József, születési helye Bo­honcz, születési ideje 1895 julius 18., szüleinek neve Schupart Samu és Simon Terézia, laknak Bohonczon, az eltűnt foglalkozása kereskedősegéd, utolsó lak­helye Sopron, Ujteleki­ utca 37., Sopronban ingatlan vagyona van, bevonulásának időpontja 1915 május 15. az a csapattest, melyhez az ismert adatok szerint ere­detileg beosztották, soproni 18. honvéd gyalogezred, az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgála­tot, ugyanaz, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett : 1916 szept. 1-én súlyos fejlövést kapott a román harctéren. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpon­tig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás­­kérdésében határozni. Sopron, 1924. évi július 11-én. A soproni kir. járásbiróság. 8741 Holtnaknyilvánitás. Pk. 567/1924. szám. A bala­tonfüredi kir. járásbiróság Sólyom Gusztávné szül. Cseh Krisztina szentantalfai lakos részéről a 28000. 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kére­lem folytán az állítólag eltűnt Sólyom Gusztáv szentantalfai lakos holtnak nyilvánitása iránt az el­járást megindította és az eltűnt részére ügygondj­k­kül dr. Magyary Ferenc ügyvéd balatonfüredi la­kost rendelte ki. Az eltűnt neve Sólyom Gusztáv, születési h­élyég és ideje Szentantalfa, 1883 november 1., szüleinek n­eve néhai Sólyom Dénes és Dobossi I­arolin, ut­obbi szentantalfai lakos, házastársának neve Cseh Idrisz­tina, szentantalfai lakos, gyermekeinek neve­ kis­korú Irma és Matild, szentantalfai lakosok, az újltű­nt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Szentanitalfa, ingó vagyona kevés van, bevonulásának időpontja 1914 július 28., az a csapattest, amelyhez az i­smert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt jcs. és kir. 48. gyalogezred I. zászlóalj 2. század, katonai rendfokozata közlegény, utolsó tábori postai száma 103., az a hadiesemény, mely közben nyomaveszett . Görez mellett egyik ütközetben állítólag elesett­. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy Abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából­ fontos egyéb körülményekről, így különösen önről lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett téren túl még életben volt, azt e hirdetménynek a­ bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíró­ságnak jelentse be, mert b­r a most megjelölt idő­pontig bejelentés nem ér­kezik, a bíróság az egyéb­ként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvá­nitás kérdésében határozni. Balatonfüred, 1924 július hó 1-én. A balatonfüredi kir. járásbiróság.­ 8742 Holtnaknyilvánitás. Pk. Hl. 3163/3. 1924. szám. A­ pest-vidéki kir. járásbiróság közhíreé teszi, hogy Kíndtner Jánosné részéről előterjesztett hoznaknyiil­­vánítási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította és az állítólag eltűnt Kíndtner János részére ügygond­nok kirendelését, a folyamodó kérelmére mellőzte. Az eltűnt neve Kíndtner János, vallása r. kath., z­ületési helye Budaörs, születési ideje 1875 novem­ber 29., szüleinek neve Kíndtner Lőrinci és Bayer Mária, házastársának neve Bader Mária, lakik Buda­örsön, a házasságból 4 gyermek született, kiknek el­helyezése az anyánál van, az eltűnt foglalkozása napszámos, vagyontalan. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914 július 27-én, csapattest­ének megjelölése, 1. honvéd, gyalogezred, utoljára szolgá­latot teljesített ugyanott, katonai rendfokozata nép­felkelő, az a hadiesemény, amely közben nyoma­­veszett . 1916 június 29-én az olasz harc­téren fejlö­vést kapott és meghalt, a m. kir. honvédelmi minisz­térium 36/d. osztályának értesítése szerint hiányzik. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményei­ről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a pestvidéki kir. járásbíróságnál e hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való meg­jelenésétől számított 60 nap alatt jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Budapest, 1924. évi julius hó 13-án. A pestvidéki kir. járásbíróság. 8897 Holtnaknyilvánitás. Pk. 743/1. 1924. szám. A páter­­vásárai kir. járásbiróság Molnár József részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag eltűnt Molnár István volt mátramindszenti lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Molnár István, születési helye Mátra­­mindszent, születési ideje 1892, szüleinek neve néhai Molnár László és Kiss Teréz, utolsó lakhelye Mátra­­mindszent, bevonulásának időpontja 1913, az a csapat­test, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 60. közös gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozatú közlegény, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, állítólag 1914-ben a szerb harctéren elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, ▼agy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60. nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. — Pétervására, 1924. évi június hó 16. napján. A péter­­vásárai kir. járásbiróság. 8825 Holtnaknyilvánitás. Pk. II. 5402/1924. sz. A debre­­czeni kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Kacz­­vinszki Mihályné nyirmártonfalvai lakos "részéről a 28000/1919. 1. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kaczvinszky Mihály, született Csorbán (Liptóm.) 1884. évi junius hó 4. napján, róm­. kath. vallású, atyja Kaczvinszky József, anyja:Isztok Katalin, nős Bella Zsófiával,­két kiskorú gyermeke van, ‘erdeőr foglalkozás!!, vagyontalan, deb­­reczeni lakos, ki 1914 augusztus 2-án vonult be a 67. gyalogezredhez, katonai rendfokozata közember, utolsó tábori postaszáma ismeretlen. 1917. évben az orosz harctéren eltűnt, azóta nyoma veszett, holtnaknyilvání­­tása iránt az eljárást a mai napon megindította.. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben vett, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesz­tésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be. Idézések. Idézés: 70/1924. kjb. sz. A mezőtúri kir. járásbiró­ság Pk. 3722/1923. számú végzésével néhai Sándor János végrendelet hátrahagyása nélkül Nagyszalonta mellett 1920. évi december hó 31. napján elhalt mező­túri lakos örökhagyó hagyatékának a letárgyalásával megbizatván, minthogy abban a külföldön távollevő Sándor Gábor örökösként van érdekelve, nevezetten az 1­894. évi XVI. t.-c. 54. §-a alapján a jelen hirdetmény közzétételét követő naptól számított három hónap alatt nálam leendő jelentkezésre azzal hívom fel, hogy ha a hirdetményi határidő lejárta utáni időre általam kitű­zendő tárgyaláson sem személyesen, sem a ptr. 94. §-s szerint igazolandó megbízott útján meg nem jelennék, a tárgyalás a gyámhatóság által részére kinevezett gondnokkal fog megtartatni és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondos­kodik, ugyanazon gondnok által fog képviseltetni. Keli Mezőtúron, 1924. évi julius hó 17. napján. Dr. Hajdú József, kir. közjegyző.­­ 8887 Idézés: 7. P. 36318/1. 1924. szám. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy dr. Körner Jenő ügyvéd budapesti lakos felperesnek, a vizsgálati fog­ságban levő Dobos Jenő kereskedő és ismeretlen tar­­tózkodású Klein Sándor alperesek ellen 018-as zürichi kurzusa 1291451 korona tőke és jár. iránt indított perében határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1924. évi augusztus hó 14. napján délelőtt 9­/1 órakor hivatalos helyiségében (V. ker., Alkotmány­ utca 14 szám II. emelet 4/c. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Klein Sándor alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Szilárd Vilmos ügyvédet (lakik VIII, Főherceg Sándor­­utca 13. sz.) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyette eljárni. Budapest, 1924. évi junius hó 14. napján. A budapesti kir. törvényszék. 8867 Idézés: 1898/53. 1915. szám. A kiskorú Kund Gusztáv birtokában levő somogyfajszi hitbizományhoz tartozó ingatlanokból Berkenyés István ideiglenes vagy­onkezelő­­gondnnok a somogyvámosi ág. hitv. ev. egyházközség­nek az úgynevezett korcsmaház, udvar, kert ingatlant 20 métermázsa búza vételárért eladta. Az eladásból befolyó összeg hitbizományi vagyonként fog kezeltetni. Ezen eladás hitbizományi jóváhagyása tárgyában a kaposvári kir. törvényszék mint hitbizományi hatóság az érdekeltek meghallgatására határnapul az 1924. évi augusztus hó 16. napjának délelőtti 9 óráját dr. Barabás Ernő kir. törvényszéki tanácselnök hivatalos helyisé­gében határnapul tűzöm ki, mely határnapra a hit­­bizományi hatóság a várományosokat a törvényes következmények terhe mellett megidézi. Kaposvár, 1924. évi július hó 22. napján. A kaposvári kir. tör­vényszék, mint hitbizományi hatóság. 8883 Idézés: 9708/1924. szám. A szegedi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Lippai István és társai felpere­seknek özv. Virágy Józsefné alperes ellen örökösö­dési jog megállapítása és jár. iránt indított perében a bíróság a per felvételére ,és érdemleges tárgyalá­sára határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1924. évi szeptember hó 30. napján délelőtt 9 órakor hiva­talos helyiségében (földszint 16. ajtószám alatt) jelen­jenek meg, egyszersmind pedig néhai Lippai István volt szegedi lakos ismeretlen örökösei , alperesek ré­szére ügygondnokul dr. Dallos Mór szegedi ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és érában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyettük eljárni. Szeged, 19£4. évi július hó 17-én. A szegedi kir. járásbiróság. 8891 Idézés: 9698/1924. szám. A szegedi kir. járásbíró­ság közhírré teszi, hogy Nagy Vince és neje fel­pereseknek, Balogh Béla és­ társai alperesek ellen ingatlan tulajdonjoga és jár. iránt indított perében a bíróság a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1924. évi szeptember hó 30. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (földszint 16. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Balogh Béla és neje, vala­mint Pozsgai Miklós és neje alperesek részére, akik ismeretlen helyen tartózkodnak, ügygondnokul dr. Csonka Nándor szegedi ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent meg­jelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügy­gondnok fog helyettük eljárni. Szeged, 1924. évi julius hó 17. napján. A szegedi kir. járásbiróság. 8892 1924 augusztus 1. ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem­­ezik, a biróság az egyébként kiderített tények alu­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Debreczen, 1924. évi április hó 30-án. A debreczeni kir. járásbiróság. 8827 Okiratmegsemmisitések, Okiratmegsemmisités. 11. P. 35952/3. 1921. szám. A budapesti kir. törvényszék ezennel kiszűn­tvé teszi, hogy a Pesti hazai első takarékpénztár egyesület által Budapesten, 1904. évi március hó 1. napján 5994, 5995. szám alatt, 1917. évi november hó 2. napján 10244. szám alatt és 1918 november hó 7. napján 14525. szám alatt egyenként 2000 koronáról, fizetési idő kitétele nélkül az 5994. számú Ordody Mária, az 5995. számú Ordody Vilma, a 10244. és a 14525. számú pedig Ordody Béla nevére kiállított nem kamatozó, sorsolás alá nem eső, szelvénnyel és szelvényutal­vánnyal ellátott 4 darab részvényre nézve, amelyhez

Next