Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1924. augusztus (58. évfolyam, 162-186. szám)
1924-08-01 / 162. szám értesítője
A Budapesti Nyomavertstt, az olasz harctéren a zászlóaljparancsnokság értesítése szerint hősi halált halt. Kiskunfélegyháza, 1924. évi július hó 15-én. A kiskunfélegyházi kir. járásbíróság. 8732 Holtnaknyilvánítás. Pk. 511/1924. szám. A nagykőrösi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy dr. Festhy János nagykőrösi ügyvéd által képviselt Gerecze Ferenc nagykőrösi lakosnak a 28000/1919. LM. számú rendelet 1—5. §-a és a 30000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Gerecze Lajos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt vécére ügygondnokul dr. Fábián József nagykőrösi Ügyvédet rendelte ki. Az eltűnt neve Gerecze Lajos, születési helye és ideje Nagykőrös, 1889 augusztus 22., szüleinek neve néhai Gerecze Lajos és néhai Tányi Mária volt nagykőrösi lakosok, az eltűnt foglalkozása földmi■ves, utolsó lakhelye Nagykőrös, vallása ref., nőtlen, bevonulásának időpontja 1914 julius 27., az a csapatttest, amelyhez eredetileg beosztották, a 38. közös gyalogezred, 1. század, az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozata őrvezető, utolsó ismert tábori postaszáma 114., nyoma veszett a szerb harctéren 1914 október végén, a róla utoljára érkezett hírek : utolsó levelét 1914 október 19-én irta, ingatlan vagyona Nagykőrös város határában fekszik. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban ■z esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról. Jénahomndemása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl mégéletben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Nagykőrös, 1924 junius hó 10-én. A nagykőrösi kir. járásbíróság. 8738 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2332/1924. szám. A gyulaikir. járásbíróság Z. Czeglédi Jánosné sarkadkereszturi lakos részéről előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Z. Czeglédi János holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és ügygondnok kirendelését kérelemre mellőzte. Az eltűnt neve Z. Czeglédi János, vallása ref., születési helye és ideje Sarkadkeresztur, 1889 november hó 18., szüleinek neve Z. Czeglédi Gábor és neje néhai Ónodi Julianna, előbbi sarkadkereszturi lakos, házastársának neve Hajdú Julianna, sarkadkereszturi lakos, gyermekének neve Z. Czeglédi Ilona sarkadkereszturi lakos, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Sarkadkeresztur, ingatlan vagyona Sarkadkeresztúron van, bevonulásának időpontja 1914 július 28. a békéscsabai 101. gyalogezred 9. századához, ahol utoljára is teljesített szolgálatot, katonai rendfokozata szakaszvezető, utolsó tábori postaszáma 97., eltűnésére vonatkozó adatok : Mezőtaborcznál 1914. évi december havában orosz fogságba esett és ott 1918 április hó végén Smolenszk nevű városban nyoma veszett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Gyula, 1924. évi május hó 26-án. A gyulai kir. járásbiróság. 8740 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2468/1924. szám. A soproni kir. járásbiróság Schupart Géza soproni lakos részéről a 28000/1919. és a 30000/1922. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Schupart József volt soproni lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Harcsy István ügyvéd soproni lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Schupart József, születési helye Bohoncz, születési ideje 1895 julius 18., szüleinek neve Schupart Samu és Simon Terézia, laknak Bohonczon, az eltűnt foglalkozása kereskedősegéd, utolsó lakhelye Sopron, Ujteleki utca 37., Sopronban ingatlan vagyona van, bevonulásának időpontja 1915 május 15. az a csapattest, melyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, soproni 18. honvéd gyalogezred, az a csapattest, melynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, utolsó tábori postaszáma ismeretlen, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett : 1916 szept. 1-én súlyos fejlövést kapott a román harctéren. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitáskérdésében határozni. Sopron, 1924. évi július 11-én. A soproni kir. járásbiróság. 8741 Holtnaknyilvánitás. Pk. 567/1924. szám. A balatonfüredi kir. járásbiróság Sólyom Gusztávné szül. Cseh Krisztina szentantalfai lakos részéről a 28000. 1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Sólyom Gusztáv szentantalfai lakos holtnak nyilvánitása iránt az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygondjkkül dr. Magyary Ferenc ügyvéd balatonfüredi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve Sólyom Gusztáv, születési hélyég és ideje Szentantalfa, 1883 november 1., szüleinek neve néhai Sólyom Dénes és Dobossi Iarolin, utobbi szentantalfai lakos, házastársának neve Cseh Idrisztina, szentantalfai lakos, gyermekeinek neve kiskorú Irma és Matild, szentantalfai lakosok, az újltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Szentanitalfa, ingó vagyona kevés van, bevonulásának időpontja 1914 július 28., az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a volt jcs. és kir. 48. gyalogezred I. zászlóalj 2. század, katonai rendfokozata közlegény, utolsó tábori postai száma 103., az a hadiesemény, mely közben nyomaveszett . Görez mellett egyik ütközetben állítólag elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy Abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen önről lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett téren túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert br a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Balatonfüred, 1924 július hó 1-én. A balatonfüredi kir. járásbiróság. 8742 Holtnaknyilvánitás. Pk. Hl. 3163/3. 1924. szám. A pest-vidéki kir. járásbiróság közhíreé teszi, hogy Kíndtner Jánosné részéről előterjesztett hoznaknyiilvánítási kérelem folytán a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a alapján az eljárást megindította és az állítólag eltűnt Kíndtner János részére ügygondnok kirendelését, a folyamodó kérelmére mellőzte. Az eltűnt neve Kíndtner János, vallása r. kath., zületési helye Budaörs, születési ideje 1875 november 29., szüleinek neve Kíndtner Lőrinci és Bayer Mária, házastársának neve Bader Mária, lakik Budaörsön, a házasságból 4 gyermek született, kiknek elhelyezése az anyánál van, az eltűnt foglalkozása napszámos, vagyontalan. Az eltűnt egyén eltűnése előtt katonai szolgálatot teljesített, bevonult 1914 július 27-én, csapattestének megjelölése, 1. honvéd, gyalogezred, utoljára szolgálatot teljesített ugyanott, katonai rendfokozata népfelkelő, az a hadiesemény, amely közben nyomaveszett . 1916 június 29-én az olasz harctéren fejlövést kapott és meghalt, a m. kir. honvédelmi minisztérium 36/d. osztályának értesítése szerint hiányzik. A kir. járásbiróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt a pestvidéki kir. járásbíróságnál e hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való megjelenésétől számított 60 nap alatt jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdésében határozni. Budapest, 1924. évi julius hó 13-án. A pestvidéki kir. járásbíróság. 8897 Holtnaknyilvánitás. Pk. 743/1. 1924. szám. A pátervásárai kir. járásbiróság Molnár József részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Molnár István volt mátramindszenti lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította. Az eltűnt neve Molnár István, születési helye Mátramindszent, születési ideje 1892, szüleinek neve néhai Molnár László és Kiss Teréz, utolsó lakhelye Mátramindszent, bevonulásának időpontja 1913, az a csapattest, amelyhez az ismert adatok szerint eredetileg beosztották, a 60. közös gyalogezred, az a csapattest, amelynél utoljára teljesített szolgálatot, ugyanaz, katonai rendfokozatú közlegény, az a hadiesemény, amely közben nyoma veszett, állítólag 1914-ben a szerb harctéren elesett. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, ▼agy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60. nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. — Pétervására, 1924. évi június hó 16. napján. A pétervásárai kir. járásbiróság. 8825 Holtnaknyilvánitás. Pk. II. 5402/1924. sz. A debreczeni kir. járásbiróság közhirré teszi, hogy Kaczvinszki Mihályné nyirmártonfalvai lakos "részéről a 28000/1919. 1. M. sz. rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kaczvinszky Mihály, született Csorbán (Liptóm.) 1884. évi junius hó 4. napján, róm. kath. vallású, atyja Kaczvinszky József, anyja:Isztok Katalin, nős Bella Zsófiával,két kiskorú gyermeke van, ‘erdeőr foglalkozás!!, vagyontalan, debreczeni lakos, ki 1914 augusztus 2-án vonult be a 67. gyalogezredhez, katonai rendfokozata közember, utolsó tábori postaszáma ismeretlen. 1917. évben az orosz harctéren eltűnt, azóta nyoma veszett, holtnaknyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította.. A kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben vett, azt e hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be. Idézések. Idézés: 70/1924. kjb. sz. A mezőtúri kir. járásbiróság Pk. 3722/1923. számú végzésével néhai Sándor János végrendelet hátrahagyása nélkül Nagyszalonta mellett 1920. évi december hó 31. napján elhalt mezőtúri lakos örökhagyó hagyatékának a letárgyalásával megbizatván, minthogy abban a külföldön távollevő Sándor Gábor örökösként van érdekelve, nevezetten az 1894. évi XVI. t.-c. 54. §-a alapján a jelen hirdetmény közzétételét követő naptól számított három hónap alatt nálam leendő jelentkezésre azzal hívom fel, hogy ha a hirdetményi határidő lejárta utáni időre általam kitűzendő tárgyaláson sem személyesen, sem a ptr. 94. §-s szerint igazolandó megbízott útján meg nem jelennék, a tárgyalás a gyámhatóság által részére kinevezett gondnokkal fog megtartatni és hogy perre utasítás esetében is, amennyiben képviseletéről nem gondoskodik, ugyanazon gondnok által fog képviseltetni. Keli Mezőtúron, 1924. évi julius hó 17. napján. Dr. Hajdú József, kir. közjegyző. 8887 Idézés: 7. P. 36318/1. 1924. szám. A budapesti kir. törvényszék közhírré teszi, hogy dr. Körner Jenő ügyvéd budapesti lakos felperesnek, a vizsgálati fogságban levő Dobos Jenő kereskedő és ismeretlen tartózkodású Klein Sándor alperesek ellen 018-as zürichi kurzusa 1291451 korona tőke és jár. iránt indított perében határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1924. évi augusztus hó 14. napján délelőtt 9/1 órakor hivatalos helyiségében (V. ker., Alkotmány utca 14 szám II. emelet 4/c. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Klein Sándor alperes részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Szilárd Vilmos ügyvédet (lakik VIII, Főherceg Sándorutca 13. sz.) nevezte ki. A bíróság felhívja az alperest, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Budapest, 1924. évi junius hó 14. napján. A budapesti kir. törvényszék. 8867 Idézés: 1898/53. 1915. szám. A kiskorú Kund Gusztáv birtokában levő somogyfajszi hitbizományhoz tartozó ingatlanokból Berkenyés István ideiglenes vagyonkezelőgondnnok a somogyvámosi ág. hitv. ev. egyházközségnek az úgynevezett korcsmaház, udvar, kert ingatlant 20 métermázsa búza vételárért eladta. Az eladásból befolyó összeg hitbizományi vagyonként fog kezeltetni. Ezen eladás hitbizományi jóváhagyása tárgyában a kaposvári kir. törvényszék mint hitbizományi hatóság az érdekeltek meghallgatására határnapul az 1924. évi augusztus hó 16. napjának délelőtti 9 óráját dr. Barabás Ernő kir. törvényszéki tanácselnök hivatalos helyiségében határnapul tűzöm ki, mely határnapra a hitbizományi hatóság a várományosokat a törvényes következmények terhe mellett megidézi. Kaposvár, 1924. évi július hó 22. napján. A kaposvári kir. törvényszék, mint hitbizományi hatóság. 8883 Idézés: 9708/1924. szám. A szegedi kir. járásbiróság közhírré teszi, hogy Lippai István és társai felpereseknek özv. Virágy Józsefné alperes ellen örökösödési jog megállapítása és jár. iránt indított perében a bíróság a per felvételére ,és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1924. évi szeptember hó 30. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (földszint 16. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig néhai Lippai István volt szegedi lakos ismeretlen örökösei , alperesek részére ügygondnokul dr. Dallos Mór szegedi ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és érában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Szeged, 19£4. évi július hó 17-én. A szegedi kir. járásbiróság. 8891 Idézés: 9698/1924. szám. A szegedi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Nagy Vince és neje felpereseknek, Balogh Béla és társai alperesek ellen ingatlan tulajdonjoga és jár. iránt indított perében a bíróság a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1924. évi szeptember hó 30. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (földszint 16. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Balogh Béla és neje, valamint Pozsgai Miklós és neje alperesek részére, akik ismeretlen helyen tartózkodnak, ügygondnokul dr. Csonka Nándor szegedi ügyvédet nevezte ki. A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Szeged, 1924. évi julius hó 17. napján. A szegedi kir. járásbiróság. 8892 1924 augusztus 1. ha a most megjelölt időpontig bejelentés nemezik, a biróság az egyébként kiderített tények aluján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Debreczen, 1924. évi április hó 30-án. A debreczeni kir. járásbiróság. 8827 Okiratmegsemmisitések, Okiratmegsemmisités. 11. P. 35952/3. 1921. szám. A budapesti kir. törvényszék ezennel kiszűntvé teszi, hogy a Pesti hazai első takarékpénztár egyesület által Budapesten, 1904. évi március hó 1. napján 5994, 5995. szám alatt, 1917. évi november hó 2. napján 10244. szám alatt és 1918 november hó 7. napján 14525. szám alatt egyenként 2000 koronáról, fizetési idő kitétele nélkül az 5994. számú Ordody Mária, az 5995. számú Ordody Vilma, a 10244. és a 14525. számú pedig Ordody Béla nevére kiállított nem kamatozó, sorsolás alá nem eső, szelvénnyel és szelvényutalvánnyal ellátott 4 darab részvényre nézve, amelyhez