Budapesti Közlöny, 1925. november (59. évfolyam, 247-271. szám)
1925-11-01 / 247. szám
1925 november 1. Budapesti Közlöny ........................................................ ......................................... .. li.mi.i ■ . i. ... i (6) . A tárgyalásokról részletes jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a tárgyalás elnökének és jegyzőjének aláírásával hitelesítve, a kijelölési iratokhoz kell csatolni. (7) Ha a meghívottak a kitűzött határidőben meg nem jelennének, ennek a körülménynek megállapítása mellett a kijelölési tervet az esetleg írásbelileg előterjesztett észrevételek mérlegelésével kell letárgyalni.• A kijelölési terv felterjesztése az erdőigazgatósághoz. 18. §. A 17. §. szerint megtartott tárgyalás után a főszolgabíró (polgármester) a letárgyalt kijelölési terveket a 30 napi közszemlére tételt igazoló bizonyítvánnyal, az értesítések átvételét igazoló vétivekkel, az érdekeltek által a kijelölési tervre vonatkozólag benyújtott írásbeli észrevételekkel és a megtartott tárgyalás jegyzőkönyvével együtt saját véleményének kíséretében visszaküldi az erdőhivatalhoz, amely a 22 példányban kiállított kijelölési terveket és a kijelölési eljárás során kelt összes idevonatkozó iratokat a jelen rendelet 17. §-a (2) bekezdése szerint hozzá utólag beküldött észrevételekkel és a saját megokolt véleményével kiegészítve megküldi az erdőigazgatóságnak. A kijelölési terv felülvizsgálása. 19. §. Az erdőigazgatóság a hozzá beérkezett kijelölési terveket felülvizsgálja és ha a kijelölési tervekben könnyen pótolható hiányokat talál, a terveket saját hatáskörében helyesbíti, ha azonban a hiányoknak pótlása újabb helyszíni eljárást és tárgyalást kíván, a kijelölési terveket az összes iratokkal együtt a hiányok pótlása végett az erdőhivatalnak visszaküldi. Az átdolgozásra visszaküldött kijelölési tervek. 20. §. (1) Az erdőhivatal a hozzá visszaküldött kijelölési terveket kiegészíti és ha ez megtörtént, az iratokat újból felterjeszti az erdőigazgatósághoz. (2) Abban az esetben, ha a kijelölési tervek pótlásánál új területeket kell a kijelölési tervbe felvenni, a kiegészített terveket az új kijelölés által érdekelt birtokosokkal a 16. és 17. §-okban előírt módon kell letárgyalni. A kijelölési terveknek a kamarákhoz való átküldése. 21. §. (1) Az eldőigazgatóság az elfogadhatónak talált, vagy ,a jelen rendelet 19. §-a szerint saját hatáskörében átdolgozott kijelölési terveket véleményének közlése végett lehetőleg törvényhatóságonként vétiv mellett átküldi az illetékes mezőgazdasági kamarához. (2) A kamara a neki megküldött kijelölési tervekre vonatkozó véleményét a tervek vételétől számított 30 napon belül az erdőigazgatósággal közli és a kijelölési terveket az erdőigazgatóságnak visszaküldi. A kamara véleményét a tervbe kell csatolni. (3) Ha valamelyik kamara a neki megküldött kijelölési tervekre a kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik, hallgatását úgy kell tekinteni, hogy a kijelölési tervekhez észrevétel nélkül hozzájárult. Ezt a tervre rá kell vezetni. A kijelölési tervek felterjesztése a földművelésügyi miniszterhez. 22. §. Az erdőigazgatóság a mezőgazdasági kamarák véleményének vétele után vagy az erre kitűzött határidő leteltével a kijelölési terveket két példányban a saját véleményével az összes iratokkal és térvázlatokkal együtt a földmivelésügyi miniszterhez terjeszti fel, aki a kijelölés kérdésében véglegesen határoz. A kijelölési tervek jóváhagyása: 23 .§. (1) Ha a földmivelésügyi miniszter a hozzá küldött kijelölési terveket nem fogadja el, úgy azokat az erdőigazgatóságnak visszaküldi. (2) Ha pedig a földmivelésügyi miniszter a kijelölési terveket megfelelőknek tartja, azoknak a hozzá felterjesztett mindkét példányát jóváhagyási záradékkal látja el és az összes iratokkal együtt visszaküldi az erdőigazgatóságnak. (3) Ha a földmivelésügyi miniszter a birtokos kérésére megengedte, hogy a fasorok helyett a körülszegélyezendő birtoktagok legalább 2%-án erdő telepíttessék, az erdőigazgatóság — amennyiben az a kijelölési tervek jóváhagyása alkalmával meg nem történt volna, vagy az engedélyezés a kijelölési tervek jóváhagyása után történt volna — úgy a telepítendő erdők, mint a létesítendő fásítások jóváhagyott kijelölési tervét helyesbíti, oly módon, hogy a gazdasági fásítások kijelölési tervéből törli a fasorokat, a telepítendő erdők kijelölési tervébe pedig pótlólag feljegyzi a fasorok helyett telepítendő erdő területét és mind a két kimutatás megjegyzés rovatán az illető tételnél feljegyezi az engedélyező miniszteri rendelet számát, a törlés, illetőleg új feljegyzés okát és kölcsönösen utal a kimutatások vonatkozó tételszámára. Egyúttal intézkedik a kijelölt területek térvázatának megfelelő módosítása iránt. (4) Az erdőigazgatóság a jóváhagyott kijelölési tervek egy-egy eredeti példányát magánál visszatartja, a másik példányból pedig az egy-egy erdőhivatali kerületre nézve kivonatot készít és azt végrehajtás végett az összes iratokkal és a térvázlat megfelelő másolatával együtt az illetékes erdőhivatalnak adja ki. A. birtokos értesítése■ a kijelölési tervek jóváhagyásáról. Határok megjelölése. 24. §. (1) Az erdőhivatal, amidőn a beerdősítésre és a gazdasági fásításokra vonatkozó kijelölési terv a földmivelésügyi miniszter jóváhagyásával hozzá visszaérkezett, az érdekelt birtokosokat értesíti, hogy birtokukon hol és mennyi területet kell beerdősíteniök és illetőleg hol és mennyi egyéb gazdasági fásítást kell létesíteniük. (2) Az erdőhivatal ezzel az értesítéssel egyidejűleg határidőt is tűz ki az erdősítendő területek határainak és az elrendelt egyéb gazdasági fásítások helyének állandó megjelölésére. (3) Elsősorban azoknak a járásoknak községeit kell munkába venni, amelyeknek kerületében a szomszédos mezőgazdasági földek termőképességét is veszélyeztető legtöbb mozgóhomok terület vagy pedig legtöbb mezőgazdasági használatra alkalmatlan fátlan szikmező van és a kijelölési tervek feldolgozását olyan sorrendben kell folytatni, hogy az erdősítésre jobban ráutalt határok kijelölési terve kerüljön mindig munkába. Határjelek állandósítása. 25. §. (1) Az erdősítendő területek kijelölésének mérnöki szaktudást igénylő munkálatait az állam az erdőhivatallal díjtalanul végezteti, az érdekelt birtokosok azonban kötelesek a határok állandósításánál felmerülő dologi kiadásokat sajátjukból viselni s ehhez képest kötelesek a határ állandósításával kapcsolatos mérnöki munkához szükséges munkásokat és a határok megjelölésére szükséges cövekeket a kijelöléssel megbízott szakközeg rendelkezésére bocsátani, kötelesek továbbá az erdőhivatal által ideiglenesen megjelölt határokat az idevonatkozó törvényhatósági szabályrendeletnek megfelelő tartós határjelekkel állandósítani, végül kötelesek az ekként elkészített határjeleket állandóan fenntartani és megrongáltatásuk esetén saját költségükön helyreállítani. (2) Az erdősítendő területek határainak állandósítására szolgáló határjeleket az erdősítési terv és illetőleg a rendszeres gazdasági üzemterv tartozékát képező térképeken is pontosan fel kell tüntetni. Erdőtelepítésre kijelölt területeknek a földbirtokreform szempontjából való elbírálása. 26. §. (1) A törvény 7. §-ának rendelkezése nem zárja ki azt, hogy az egész terjedelmükben megváltás alá vehető birtokokon az alföldi erdőtelepítés céljaira kijelölt területek is megváltás tárgyát képezzék. (2) Az 1923. évi XIX. t.c. alapján erdőtelepítésre kijelölt területeket azonban feldarabolni nem szabad, hanem az erdőhivatal által elkészített erdősítési tervek szerint be kell azokat erdősíteni és ennek megtörténte után azt a jóváhagyott rendszeres gazdasági terv szerint kell használni. A kijelölési tervek elküldése az O. F. B.-nek. 27. §. (1) Az erdőigazgatóság a földmivelésügyi miniszter által jóváhagyott kijelölési tervek egyegy hitelesített másolatát tudomás végett megküldi az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak. (2) Ha az erdőhivatal tudomására jut annak, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság valamely község határában a megváltást elrendelte, erről az erdőigazgatóságnak azonnal jelentést tesz, hogy az még az érdemleges tárgyalások megkezdése előtt a tárgyalás vezetésére kiküldött bírónak kézbesíthesse az illető községre jóváhagyott kijelölési tervnek egy hitelesített másolatát. A T. 8. §-ának végrehajtása.A 28. §. (1) Az erdőtelepítésre kijelölt azokért a területekért, amelyek a kijelölési tervekbe azért lettek felvéve, mert mezőgazdaságilag állandóan nem használhatók, befásításra azonban még alkalmasak, a birtokos kártalanítást nem követelhet. (2) Azokat a kisbirtokosokat azonban, akiknek mezőgazdaságilag is használható birtokát kivételes esetekben a kijelölési tervbe közérdekből egészen vagy olyan mértékben kellett fel venni, hogy a megmaradt birtokrészen okszerűen nem lehetne gazdálkodni, — ilyen irányú kérelmük esetén — kárpótolni kell olyan módon, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság a beerdősítésre kijelölt ilyen birtokok(birtokrészek) helyett a vagyonváltság fejében természetben leadott földekből vagy ilyenek hiányában a község (város) tulajdonát képező ingatlanokból az erdőtelepítésre kijelölt területekkel egyenlő értékű földterületet juttasson az érdekelt birtokosnak. (L. 17. §. 5. bekezdését.) Miként igényelhetik a kisbirtokosok a kártalanítást? 29. §. (1) Az erdőtelepítésre kijelölt és mezőgazdasági művelésre alkalmas mezőgazdasági területek kártalanításáért az érdekelt kisbirtokosok a jogerős kijelölésről szóló értesítés (24. §.) vételétől számított 30 napon belül az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz folyamodhatnak. A folyamodványt az illetékes erdőhivatalnál kell benyújtani. (2) A folyamodványban az erdősítésre kijelölt terület fekvésének (község, dűlő, kát. helyr. sz.) és területének szabatos megjelölésén kívül hiteles iratokkal (telekkönyvi kivonat) igazolva ki kell mutatni, hogy marad-e a kérelmezőnek az erdősítésre kijelölt területeken kívül még más mezőgazdasági birtoka s ha igen, hol (község, dűlő, hát. helyr. sz.) s milyen kiterjedésben s azután tüzetesen meg kell indokolni, hogy a megmaradt területen miért nem lehet rendszeres gazdaságot folytatni. (3) Ki kell mutatni az erdőtelepítésre kijelölt területeknek, valamint az ezen felül esetleg megmaradó, de a kijelölés folytán rendszeres mezőgazdasági használatra alkalmatlanná lett területek becsértékét. Végül meg kell jelölni azt, hogy a község határában vagyonváltság fejében leadott földekből vagy ilyenek hiányában a község (város) ingatlanaiból hol óhajtja a csereterület kihasítását. Az erdőhivatal állásfoglalása a kártalanítás iránt benyújtott ügyekben. 30. §. (1) Ha a kéresem érdemleges tárgyalásra alkalmas, az erdőhivatal az illetékes magyar királyi gazdasági felügyelő előzetes meghallgatása és a helyi viszonyok gondos mérlegelése után indokolt véleményt nyilvánít arra nézve, hogy folyamodó hivatásos gazda-e, vagy pedig más kenyérkereső főfoglalkozása van — továbbá, hogy a kijelölés által folyamodónak birtokát mennyire vették igénybe és végül, hogy az igénybe nem vett terület a kijelölés következtében vált-e rendszeres mezőgazdaság folytatására alkalmatlanná.. . (2) Az erdőhivatal véleményét a gazdasági felügyelő eredeti véleményével együtt a folyamodványhoz csatolja és azokat az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz beküldi, mely a kártalanítás ügyében érdemlegesen határoz. Honnan kell a kisbirtokosokat kárpótolni? 31. §.(1)Azokat a mezőgazdaságilag is használható kisebb földterületeket, amelyek a 28. §. szerint csupán azért lettek az erdőtelepítésre kijelölve, mert az erdőtelepítésbe kijelölt területbe akként vannak bezárva, vagy beékelve, hogy ha be nem erdősíttetnének, a körülöttük telepített erdőben a rendszeres gazdálkodást akadályoznák, a tulajdonosnak az erdősítésre kijelölt terület kártalanítása iránt benyújtott kérelme esetén elsősorban annak a birtokosnak van jogában hasonló értékű földterülettel elcserélni, — illetőleg csere-, terület hiányában azt megváltani, — akinek beerdősítésre kijelölt birtoktestébe folyamodónak erdősítésre kijelölt kisebb birtoka be van zárva vagy be van ékelve. Ha a kártalanítandó területet az érdekelt birtokos megfelelő területtel a saját birtokából elcserélni nem tudná, vagy nem kivánná, illetőleg azt meg nem váltaná, az igényjogosultat a vagyonváltság fejében leadott földekből vagy a község (város) ingatlanaiból kell kártalanítani. A kicserélt terület előbbi esetben az állam, utóbbi esetben a község (város) tulajdonába megy át .