Budapesti Közlöny, 1928. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr Vadász Manó Mihály budapesti gyakorló ügyvédnek a közélet terén kifejtett érdekes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozom. Kelt Budapesten, 1927. évi december hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátáséval megbízott magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter előterjesztésére a háborút követő években Magyarország érdekében kifejtett önzetlen és értékes jótékony munkásságuk által szerzett érdemeik elismeréséül Stang Ulrich berlini norvég királyi követségi tanácsosnak és Werenskiold Werner wieni norvég tiszteletbeli királyi főkonzulnak a magyar vörös kereszt érdemkeresztjét, Segelcke- Meidell Sigurdnak a norvég „Avisenes Oslo Kontor“ hírszerző ügynökség igazgatójának pedig a magyar vörös kereszt érdemérmét adományozom. Kelt Budapesten, 1927. évi december hó 20. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Gábor oki. tanitót a sényői róm. kath. elemi iskolához az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának b) pontjában nyert felhatalmazás alapján róm. kath. elemi iskolai rendes tanítóvá nevezte ki. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Pethő Károly okleveles tanítót a cseretneki róm. kath. elemi iskolához az 1926. évi VII. t.-c. 6. §-ának b) pontjában nyert felhatalmazás alapján róm. kath. elemi iskolai rendes tanítóvá nevezte ki. A királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem Rector Magnificusa Szemerád Jánosné főbába-szakaltisztnőt főbába műszaki altisztté, Daróczy József, Szoják István, Reszegi Mihály, Brandstädter Miklós, Gróf Károly és Körtvélyesi János havibéres gépészeket gépész-műszaki altisztekké kinevezte. A m. kir. belügyminiszter Wenzl József schlickendorfi születésű, róm. kath. vallású, nős, kereskedő, pusztasomorjai lakos családi nevét az 1927. évi 301.286/VIII. sz. határozatával „Vértes“ névre változtatta át. A magyar királyi belügyminiszter Hermán János pacséri születésű, hajmáskéri illetőségű, rel. vallású, nős, honvéd számvivő őrmester, hajmáskéri lakos családi nevét az 1927. évi 301.955/VIII. számú határozatával „Lehelvári“ névre változtatta át. Egyes számára 10 fillér. a tulajdoNEMZET I. Budapest, 1928. Vasárnap január 1. BUDAPESTI • • •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-tér 1. sz. — Telefon: T. 153—63. kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Nándor-tér 1. sz. — Telefon: T. 153—64. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 64.805. Hivatalos hirdetések: az első 10 szóért 24 fillér, minden további 10 vagy kevesebb zóért 16 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány és a Hivatalos Értesítő ára. Az iktatandó hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: 1 új hatodhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 17 fillér. Előfizetési árak az Országos Törvénytár és Hivatalos Értesítő nélkül: Hatóságoknak havi. ..... 1928„ Magánosoknak „ 3 „ 20 „ Hivatalos Értesítő havi . . . . 4 „ 80 „ Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ 16 ’» » további 8 old.kint — 16., A Hir. Értesítő ára számonkint — 20Az előfizetési dij utólagos kiegészítésének fenntartásával: Negyedévre: Hatóságoknak.......................3 P 84 f. Magánosoknak ....... 9 „ 60 „ Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a magy. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg 1927. január 1-től 24 pengő. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 5.413/em. 1927. N. EM. számú rendelete az 1927: XXI. törvénycikk alapján működő biztositó intézetek önkormányzati tennivalóinak átmeneti ellátása tárgyában. A betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. t.-c. 227. §-a alapján a következőket rendelem: 1. §• Amíg az Országos Munkásbiztosító Intézet, a bányatárspénztárak, a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet és a Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet önkormányzati szervei az alapszabályok alapján szabályszerűen meg nem alakulhatnak és működésüket meg nem kezdhetik, az önkormányzati tennivalók ellátására átmenetileg az alábbi rendelkezések irányadók: 1. Az Országos Munkásbiztosító Intézetnél a) a központi önkormányzati szerveknek (közgyűlés, igazgatóság, elnökség, kártalanító bizottságok) tennivalóit, valamint a bányanyagbérbiztosítási ágazat önkormányzati tennivalóit az Intézet elnöke, b) a budapesti kerületi pénztár választmányának tennivalóit az Intézet vezérigazgatója, c) a többi kerületi pénztár választmányának tennivalóit az illető kerületi pénztár ügyvezetője; d) a vállalati pénztár választmányának tennivalóit az illető vállalati betegsegélyző pénztárnak az 1927. évi december hó 31-én hivatalban levő igazgatósága s végül e) a Debreceni Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztár választmányának tennivalóit a debreceni kerületi pénztár ügyvezetője látja el. 2. A bányatárspénztárak, — ideértve a diósgyőri m. kir. állami vas- és acélgyár és a komlói m. kir. kincstári kőszénbánya társpénztárait is — önkormányzati szerveinek (közgyűlés, választmány) tennivalóit az illető bányatárspénztáraknak az 1927. évi december hó 31-én hivatalban levő önkormányzati szervei (közgyűlés, illetőleg választmány vagy igazgatótanács) látják el az eddigi alapszabályokban meghatározott hatásköri megosztás szerint. 3. A Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet önkormányzati szerveinek tennivalóit az Intézet elnöke látja el. 4. A Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosító Intézet önkormányzati szerveinek tennivalóit az Intézet elnöke látja el. 2. § . A m. kir. Posta Betegségi Biztosító Intézeténél, a m. kir. Államvasutak Betegségi Biztosító Intézeténél, a közforgalmú magánvasutak betegségi biztosító intézeteinél, a m. kir. Postatakarékpénztár Betegségi Biztosító Intézeténél és a m. kir. Dohányjövedék Betegségi Biztosító Intézeténél az önkormányzati szervek tennivalóinak ellátására az alapszabályok rendelkezései irányadók. 3. §. Ez a rendelet az 1928. évi január hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1927. évi december hó 31-én. Dr. Vass József s. k., m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. A lap mai számához az „Országos Törvénytár“ előfizetői részére az „Országos Törvénytárának az 1928. évi I—II. törvénycikkeket tartalmazó I. száma csatolva van. Mennyi időre A 3%-os járulékkulcs alkalmazásával fizetendő betegségi biztosítási járulék az (a) L | IL | III. | IV. V. VI. VII. VHI. n a pi bér osztályban P f P | fP f P | f P | fP f P •f P f egy napra................... .0 040 100 080 100 140 160 200 22 két napra .......................0 000 100 140 200 260 320 380 42 három napra ......0 100 140 220 200 380 480 560 64 négy napra ...................0 12 14 0 180 280 400 520 620 74__JŰ84 öt napra .......................0 0 220 360 500 640 780 921 06 hat vagy hét napra, illetőleg egy teljes naptári hétre 0 180 260 420 600 700 941 101 26 A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter 5.391/el. 1927. N. E . számú rendelete a betegszégi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927: XXI. törvénycikk hatálybalépése tárgyában. A betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. t.-c. 227. §-a értelmében ez a törvény az 1928. évi január hó 1-én lép hatályba. A törvény életbelépésével kapcsolatban egyes átmeneti rendelkezésekre van szükség, miért is az idézett törvényszakasz alapján a következőket rendelem: 1. §• Amíg az Országos Munkásbiztosító Intézet alapszabálya másként nem rendelkezik, a háztartási alkalmazottak betegségi biztosítási járuléka fejében átlagos napibérük 3 százalékát kell fizetni. Az ez alapon fizetendő járulékot az alábbi táblázat tünteti fel: