Budapesti Közlöny, 1929. március (63. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-10 / 58. szám
e r az Intézetnél betegségi biztosításra, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításra, bányanyagbérbiztosításra vagy baleseti biztosításra kötelezett, ideértve azt is, aki biztosítási kötelezettsége alapján e napon az Intézettől táppénzben, terhességi vagy gyermekágyi segélyben, illetőleg gyógyintézeti (kórházi, szanatóriumi stb.) ellátásban részesül. (2) Az idényhez kötött ipart (foglalkozást) űző munkaadó a választói jog gyakorlására akkor is jogosult, ha az (1) bekezdés 1. pontjában megjelölt feltételnek ugyan nem felel meg, de a választás kiírásának napját megelőző egy éven belül legalább hat hónapon át biztosításra kötelezett munkavállalót foglalkoztatott. Ugyanígy az idényhez kötött iparban (foglalkozásban) foglalkoztatott munkavállaló a választói jog gyakorlására akkor is jogosult, ha az (11) bekezdés 2. pontjában megjelölt feltételnek ugyan nem felel meg, de a választás kiírásának napját megelőző egy éven belül legalább hat hónapon át biztosításra kötelezett volt. (3) Az (1) bekezdés 2. pontja szempontjából a táppénzben részesülő taggal egyenlő megítélés alá esik az a tag is, akinek keresőképtelenséggel járó betegsége alatt a T. 37. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések következtében táppénz nem jár. 2 §• (1) A választójog gyakorlása szempontjából munkaadó az, aki a vállalatot, az üzemet, a hivatalt, a foglalkozást vagy a háztartást saját számlájára fenntartja, illetőleg folytatja ; építkezéseknél a vállalkozó, ilyennek hiányában az építtető. (2) Ha a munkaadó jogi személy, továbbá ha kereskedelmi társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság, szövetkezet, alkalmi egyesülés stb.), választói jogát a törvényes képviseletére jogosult vagy pedig meghatalmazott egyetlen személy gyakorolja. Ha a munkaadó természetes, de nem önjogú személy, választói jogát törvényes képviselője gyakorolja , az önálló ipart űző kiskorú (1922 : XII. t.-c. 2. §-ának második bekezdése) azonban, ha 20. életévét a választás évében betöltötte vagy be fogja tölteni, választói jogát maga gyakorolja. 3. §. (1) A választói jogot nem gyakorolhatja a munkaadó, ha : ^1. beányanyagbérbiztosításra vagy baleseti biztosításra kötelezett munkavállalóinak betegségi biztosítását vagy — amennyiben betegségi biztosításra nem kötelezettek — öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosításukat valamelyik különálló biztosító intézet (T. 93. §-a első bekezdésének 10 8. pontja és Tö. 109. §-a) teljesíti; 2. akár a választás kiírásának, akár a választásnak napján csődeljárás vagy a 920/1927. M. E., 5.836/1926. M. E. és 93.591/1026. P. V. M. számi rendeletek alapján folyó kényszerfelszámolás alatt áll ; 3. jogerősen hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítélték, az ítélet hatályának tartama alatt. (2) Ha a munkaadó baleseti biztosításra kötelezett munkavállalóinak betegségi biztosítását különálló biztosító intézet teljesíti ugyan, azonban e munkavállalók az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás szempontjából az Országos Társadalombiztosító Intézet tagjai, az (1) bekezdés 1. pontjában említett korlátozás nem nyer alkalmazást (1. a rendelet mellékletét).. 4. §• * (1) A választói jogot nem gyakorolhatja a biztosításra kötelezett, ha : 1 .a bányanyagbérbiztosítás vagy a baleseti biztosítás szempontjából ugyan az Országos Társadalombiztosító Intézet tagja, azonban a betegségi biztosítás vagy — amennyiben betegségi biztosításra nem kötelezett — az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biztosítás szempontjából valamelyik különálló biztosító intézet (T 93. §-a első bekezdésének 1—8. pontja és Tö. 109. §-a) tagja ; 2. a választás évében 20. életévét még nem töltötte be vagy nem fogja betölteni ; 3. akár a választás kiírásának, akár a választásnak napján csődeljárás, gondnokság vagy kiskorúság meghosszabbításának hatálya alatt áll ; 4. jogerősen hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítélték, az ítélet hatályának tartama alatt. (2) Ha a baleseti biztosításra kötelezett a betegségi biztosítás szempontjából valamely különálló biztosító intézetnek, ellenben az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás szempontjából az Országos Társadalombiztosító Intézetnek tagja, az (1) bekezdés 1. pontjában említet korlátozás nem nyer alkalmazást (1. a rendelet mellékletét). II. Választói csoportok és alcsoportok. 5. §. (1) A munkaadó érdekeltségen belül a gyári munkaadók választó csoportjába tartoznak mindazok a munkaadók, akik egyébként képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meghaladó terjedelemben űznek. (2) A kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meghaladóknak kell tekinteni azokat az üzemeket : 1. amelyekben elemi erővel hajtott munkagépet használnak és állandóan legalább tíz munkavállalót foglalkoztatnak, feltéve, hogy a termelés kizárólag továbbeladók részére történik ; vagy 2. amelyek nem csupán továbbeladók részére, hanem a fogyasztók közvetlen kielégítésére is dolgoznak ugyan, de elemi erővel hajtott munkagépet használnak és állandóan legalább húsz munkavállalót foglalkoztatnak ; vagy végül 3, amelyekben elemi erővel hajlék munkagépet nem használnak ugyan, de állandóan legalább huszonöt munkavállalót foglalkozhatnak. (3) A (2) bekezdés 1—3. pontjában említett üzemek munkavállalói létszámának megállapításánál csak a műszaki tisztviselőket és az illető ipar körébe vágó szakmunkát végző, egy-egy ipartelepen, műhelyben, üzletben dolgozó, illetőleg onnan irányított segédeket és szakmunkásokat lehet számításba venni. A tanoncokat nem lehet számítani. A vendéglői és a kávéházi üzemekben a felkenőket, valamint a tisztogatást végzők kivételével a konyhában alkalmazott személyzetet is számításba kell venni. (4) Idényhez kötött iparoknál a (2) bekezdés 1—3. pontjában említett munkavállalói létszámnak csak az idény alatt, a termelési időszakban kell meglennie. Az a körülmény, hogy a munkavállalók száma gazdasági okokból, nyersanyag, tüzelőanyag vagy megrendelés hiánya stb. miatt időlegesen az említett létszámnál alacsonyabbra csökken, az iparűzés jellegét nem érinti. (5) A fogadó- (szálló-, penzió-) ipar gyakorlását abban az esetben kell a kézműves ipar szokásos kereteit meghaladónak minősíteni, ha a vendégek elhelyezésére szolgáló szobák száma legalább husz. • (6) A munkaadó érdekeltségen belül a gyári munkaadók választó csoportjába tartoznak, továbbá azok az (1) bekezdésben nem említett munkaadók, akiknek biztosításra kötelezett üzeme áruk előállításával, feldolgozásával vagy átalakításával foglalkozik és akiknek ez az üzeme a (2) bekezdés 1—3. pontjában foglalt követelményeknek is megfelel (gázgyár, cukorgyár, stb.). (7) A közgyűlés tagjainak választása szempontjából a gyári munkaadók választó csoportja három választó alcsoportra : a nagyipari a középipari és a bányaipari választó alcsoportra oszlik. A nagyipari választó alcsoportba tartoznak azok a gyári munkaadók, akik üzemükben rendszerint ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak és akik nem tartoznak a bányaipari választó alcsoportba. A középipari választó alcsoportba tartoznak azok a gyári munkaadók, akik üzemükben rendszerint ötven vagy ennél kevesebb számú munkavállalót foglalkoztatnak és akik nem tartoznak a bányaipari választó alcsoportba. A bányaipari választó alcsoportba tartoznak végül azok a gyári munkaadók, akiknek üzeme a bányatörvény hatálya alá esik. (8) A kerületi választmányok tagjainak választása szempontjából agyári munkaadók választó csoportjában csak két választó alcsoport van : a nagyipari és a középipari választó alcsoport; a nagyipari választó alcsoportba®artoznak azok a gyári munkaadók, akik üzemükben rendszerint ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak, a középipari választó alcsoportba pedig a többi gyári munkaadók. (9) Az igazgatóság tagjainak választása szempontjából a gyári munkaadók választó csoportja választó alcsoportokra nem tagozódik ; a gyári munkaadók bányaipari választó alcsoportjának közgyűlési képviselői azonban e választás szempontjából a gyári munkaadók választó csoportjából kiesnek és a bányatárspénztárakat képviselő munkaadó közgyűlési tagok csoportjával (T. lvl. §-ának első bekezdése) együtt, egységes külön választó csoportot (bányaipari munkaadók választó csoportja) alkotnak (14. §.). (10) Az építőipari munkaadók akkor sem tartoznak a gyári munkaadók választó csoportjába, ha az (1) vagy a (6) bekezdésben megjelölt feltételeknek egyébként megfelelnek. 6. §. (1) A munkaadó érdekeltségen belül a kézműipari munkaadók választó csoportjába tartoznak mindazok a munkaadók, akik képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül űznek. E választó csoportba tartoznak azok az egyéb munkaadók is, akiknek biztosításra kötelezett üzeme áruk előállításával, feldolgozásával vagy átalakításával foglalkozik és akik az 5. §. (6) bekezdése értelmében a gyári munkaadók választó csoportjába nem tartoznak. A munkaadó érdekeltségen belül a kézműipari munkaadók választó csoportjába tartoznak továbbá az építőipari munkaadók, mégha az 5. §. (1) vagy (6) bekezdésében megjelölt feltételnek meg is felelnek (5. §. (10) bekezdése). (2) A közgyűlés és a budapesti kerületi választmány tagjainak választása szempontjából a kézműipari munkaadók választó csoportja két választó alcsoportra : a kézműipari munkaadók általános választó alcsoportjára és a kézműipari munkaadók építőipari választó alcsoportjára oszlik. A kézműipari munkaadók általános választó alcsoportjába tartoznak az építőipari munkaadók kivételével a többi kézműipari munkaadók. A kézműipari munkaadók építőipari választó alcsoportjába tartoznak az építőipari munkaadók. (3) A budapesti kerületi választmány kivételével a többi kerületi választmányok tagjainak és az igazgatóság tagjainak választása szempontjából a kézműipari munkaadók választó csoportja választó alcsoportokra nem tagozódik. (4) E rendelet szempontjából építőipari munkaadók azok a munkaadók, akiknek üzeme az alább felsorolt munkákat teljesíti: 1. magasépítést (ide értve a beton és vasbeton magasépítést is) és a kőművesipart (ide értve a tatarozási munkálatokat is), 2. gyárkéményépítést, 3. földszintes épületeken együttesen végzett kőműves- és ácsmunkákat, barakk- és hangárépítést, 4. tetőfedőipart, 5. bontásokat, 6. útépítést (ide értve a műtárgyak építését és a hengerelést is), 7. vasút- és alagútépítést (ide értve a műtárgyak építését is), 8. hídépítést (ide értve a feljáró építését is), 9. vashidak, kazánok és általában vasszerkezetek szerelését, 10. mély- és vízépítkezési vállalatokat általában, patak-, belvíz-, folyó- és folyamszabályozást, kikötő-, gázkötő-, zsilip-, töltés-, áteresz-, csatorna- stb.építést, szivattyútelepeket, 11. földmunkákat (földegyengetést), robbantásokat, fuvarozás és dacolás szüksége nélkül, alagcsövezést, kézi és gépi üzemi fúrást, 12. hajókotróműveket, végül 13. kútásást és kútfalazást. V §• (1) A munkaadó érdekeltségen belül a kereskedelmi munkaadók választó csoportjába tar- BUDAPESTI KÖZLÖNY 1929. március 10.