Budapesti Közlöny, 1929. március (63. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-10 / 58. szám

e­ r az Intézetnél betegségi biztosításra, öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosításra, bányanyagbérbiztosításra vagy baleseti bizto­sításra kötelezett, ideértve azt is, aki biztosítási kötelezettsége alapján e napon az Intézettől táppénzben, terhességi vagy gyermekágyi se­gélyben, illetőleg gyógyintézeti (kórházi, szana­tóriumi stb.) ellátásban részesül. (2) Az idényhez kötött ipart (foglalkozást) űző munkaadó a választói jog gyakorlására akkor is jogosult, ha az (1) bekezdés 1. pont­jában megjelölt feltételnek ugyan nem felel meg, de a választás kiírásának napját megelőző egy éven belül legalább hat hónapon át biztosí­tásra kötelezett munkavállalót foglalkoztatott. Ugyanígy az idényhez kötött iparban (foglal­kozásban) foglalkoztatott munkavállaló a vá­lasztói jog gyakorlására akkor is jogosult, ha az (11) bekezdés 2. pontjában megjelölt feltételnek ugyan nem felel meg, de a választás kiírásának napját megelőző egy éven belül legalább hat hónapon át biztosításra kötelezett volt. (3) Az (1) bekezdés 2. pontja szempontjából a táppénzben részesülő taggal egyenlő meg­ítélés alá esik az a tag is, akinek keresőképte­lenséggel járó betegsége alatt a T. 37. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt ren­delkezések következtében táppénz nem jár. 2­ §• (1) A választó­jog gyakorlása szempontjából munkaadó az, aki a vállalatot, az üzemet, a hivatalt, a foglalkozást vagy a háztartást saját számlájára fenntartja, illetőleg folytatja ; épít­kezéseknél a vállalkozó, ilyennek hiányában az építtető. (2) Ha a munkaadó jogi személy, továbbá ha kereskedelmi társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság, szövetkezet, alkalmi egyesülés stb.), választói jogát a törvé­nyes képviseletére jogosult vagy pedig meg­­­hatalmazott egyetlen személy gyakorolja. Ha a munkaadó természetes, de nem önjogú sze­mély, választói jogát törvényes képviselője gya­korolja , az önálló ipart űző kiskorú (1922 : XII. t.-c. 2. §-ának második bekezdése) azonban, ha 20. életévét a választás évében betöltötte vagy be fogja tölteni, választói jogát maga gyako­rolja. 3. §. (1) A választói jogot nem gyakorolhatja a munkaadó, ha : ^1. beányanyagbérbiztosításra vagy baleseti biztosításra kötelezett munkavállalóinak beteg­ségi biztosítását vagy — amennyiben betegségi biztosításra nem kötelezettek — öregségi, rok­kantsági, özvegységi és árvasági kötelező bizto­sításukat valamelyik különálló biztosító intézet (T. 93. §-a első bekezdésének 10 8. pontja és Tö. 109. §-a) teljesíti; 2. akár a választás kiírásának, akár a válasz­tásnak napján csődeljárás vagy a 920/1927. M. E., 5.836/1926. M. E. és 93.591/1026. P. V. M. szám­i rendeletek alapján folyó kényszerfelszá­molás alatt áll ; 3. jogerősen hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítélték, az ítélet hatályának tartama alatt. (2) Ha a munkaadó baleseti biztosításra köte­lezett munkavállalóinak betegségi­ biztosítását különálló biztosító intézet teljesíti ugyan, azon­ban e munkavállalók az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás szempontjából az Országos Társadalombiztosító Intézet tagjai, az (1) bekezdés 1. pontjában említett korlátozás nem nyer alkalmazást (1. a rendelet mellékletét).. 4. §• * (1) A választói jogot nem gyakorolhatja a biztosításra kötelezett, ha : 1 .a bányanyagbérbiztosítás vagy a baleseti biztosítás szempontjából ugyan az Országos Társadalombiztosító Intézet tagja, azonban a betegségi biztosítás vagy — amennyiben beteg­ségi biztosításra nem kötelezett — az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági kötelező biz­tosítás szempontjából valamelyik különálló biz­tosító intézet (T 93. §-a első bekezdésének 1—8. pontja és Tö. 109. §-a) tagja ; 2. a választás évében 20. életévét még nem­ töltötte be vagy nem fogja betölteni ; 3. akár a választás kiírásának, akár a válasz­tásnak napján csődeljárás, gondnokság vagy kiskorúság meghosszabbításának hatálya alatt áll ; 4. jogerősen hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítélték, az ítélet hatályának tartama alatt. (2) Ha a baleseti biztosításra kötelezett a be­tegségi biztosítás szempontjából valamely kü­lönálló biztosító intézetnek, ellenben az öreg­ségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági bizto­sítás szempontjából az Országos Társadalom­biztosító Intézetnek tagja, az (1) bekezdés 1. pontjában említet korlátozás nem nyer alkal­mazást (1. a rendelet mellékletét). II. Választói csoportok és alcsoportok. 5. §. (1) A munkaadó érdekeltségen belül a gyári munkaadók választó csoportjába tartoznak mindazok a munkaadók, akik egyébként képe­sítéshez kötött ipart a kézműves jellegű ipar­űzés szokásos kereteit meghaladó terjedelemben űznek. (2) A kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meghaladóknak kell tekinteni azokat az üzemeket :­­ 1. amelyekben elemi erővel hajtott munka­gépet használnak és állandóan legalább tíz munkavállalót foglalkoztatnak, feltéve, hogy a termelés kizárólag továbbeladók részére törté­nik ; vagy 2. amelyek nem csupán továbbeladók részére, hanem a fogyasztók közvetlen kielégítésére is dolgoznak ugyan, de elemi erővel hajtott mun­kagépet használnak és állandóan legalább húsz munkavállalót foglalkoztatnak ; vagy végül 3, amelyekben elemi erővel hajlék munka­gépet nem használnak ugyan, de állandóan leg­alább huszonöt munkavállalót foglalkozhatnak. (3) A (2) bekezdés 1—3. pontjában említett üzemek munkavállalói létszámának megállapí­tásánál csak a műszaki tisztviselőket és az illető ipar körébe vágó szakmunkát végző, egy-egy ipartelepen, műhelyben, üzletben dolgozó, ille­tőleg onnan irányított segédeket és szakmun­kásokat lehet számításba venni. A tanoncokat nem lehet számítani. A vendéglői és a kávéházi üzemekben a felk­enőket, valamint a tisztoga­tást végzők kivételével a konyhában alkalma­zott személyzetet is számításba kell venni. (4) Idényhez kötött iparoknál a (2) bekezdés 1—3. pontjában említett munkavállalói lét­számnak csak az idény alatt, a termelési idő­szakban kell meglennie. Az a körülmény, hogy a munkavállalók száma gazdasági okokból, nyersanyag, tüzelőanyag vagy megrendelés hiánya stb. miatt időlegesen az említett lét­számnál alacsonyabbra csökken, az iparűzés jellegét nem érinti. (5) A fogadó- (szálló-­, penzió-) ipar gyakor­lását abban az esetben kell a kézműves ipar szokásos kereteit meghaladónak minősíteni, ha a vendégek elhelyezésére szolgáló szobák száma legalább husz. • (6) A munkaadó érdekeltségen belül a gyári munkaadók választó csoportjába tartoznak, továbbá azok az (1) bekezdésben nem említett munkaadók, akiknek biztosításra kötelezett üzeme áruk előállításával, feldolgozásával vagy átalakításával foglalkozik és akiknek ez az üzeme a (2) bekezdés 1—3. pontjában foglalt követelményeknek is megfelel (gázgyár, cukor­gyár, stb.). (7) A­ közgyűlés tagjainak választása szem­pontjából a gyári munkaadók választó cso­portja három választó alcsoportra : a nagyipari a középipari és a bányaipari választó alcso­portra oszlik. A nagyipari választó alcsoportba tartoznak azok a gyári munkaadók, akik üze­mükben rendszerint ötvennél több munkavál­lalót foglalkoztatnak és akik nem tartoznak a bányaipari választó alcsoportba. A középipari választó alcsoportba tartoznak azok a gyári munkaadók, akik üzemükben rendszerint ötven vagy ennél kevesebb számú munkavállalót fog­lalkoztatnak és akik nem tartoznak a bánya­ipari választó alcsoportba. A bányaipari vá­lasztó alcsoportba tartoznak végül azok a gyári munkaadók, akiknek üzeme a bányatörvény hatálya alá esik. (8) A kerületi választmányok tagjainak vá­­­lasztása szempontjából a­­gyári munkaadók választó csoportjában csak két választó alcso­port van : a nagyipari és a középipari választó alcsoport; a nagyipari választó alcsoportba®a­r­­toznak azok a gyári munkaadók, akik üzemük­ben rendszerint ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak, a középipari választó alcso­portba pedig a többi gyári munkaadók. (9) Az igazgatóság tagjainak választása szem­pontjából a gyári munkaadók választó csoportja választó alcsoportokra nem tagozódik ; a gyári munkaadók bányaipari választó alcsoportjának közgyűlési képviselői azonban e választás szem­pontjából a gyári munkaadók választó csoport­jából kiesnek és a bányatárspénztárakat kép­viselő munkaadó közgyűlési tagok csoportjával (T. lvl. §-ának első bekezdése) együtt, egységes külön választó csoportot (bányaipari munka­adók választó csoportja) alkotnak (14. §.). (10) Az építőipari munkaadók akkor sem tartoznak a gyári munkaadók választó csoport­jába, ha az (1) vagy a (6) bekezdésben meg­jelölt feltételeknek egyébként megfelelnek. 6. §. (1) A munkaadó érdekeltségen belül a kézmű­ipari munkaadók választó csoportjába tartoz­nak mindazok a munkaadók, akik képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű iparűzés szo­kásos keretein belül űznek. E választó cso­portba tartoznak azok az egyéb munkaadók is, akiknek biztosításra kötelezett üzeme áruk előállításával, feldolgozásával vagy átalakításá­val foglalkozik és akik az 5. §. (6) bekezdése értelmében a gyári munkaadók választó cso­portjába nem tartoznak. A munkaadó érdekelt­ségen belül a kézműipari munkaadók választó csoportjába tartoznak továbbá az építőipari munkaadók, mégha az 5. §. (1) vagy (6) be­kezdésében megjelölt feltételnek meg is felel­nek (5. §. (10) bekezdése). (2) A közgyűlés és a budapesti kerületi vá­lasztmány tagjainak választása szempontjából a kézműipari munkaadók választó csoportja két választó alcsoportra : a kézműipari munka­adók általános választó alcsoportjára és a kézműipari munkaadók építőipari választó alcsoportjára oszlik. A kézműipari munkaadók általános választó alcsoportjába tartoznak az építőipari munkaadók kivételével a többi kézműipari munkaadók. A kézműipari munka­adók építőipari választó alcsoportjába tartoz­nak az építőipari munkaadók. (3) A budapesti kerületi választmány kivéte­lével a többi kerületi választmányok tagjainak és az igazgatóság tagjainak választása szem­pontjából a kézműipari munkaadók választó csoportja választó alcsoportokra nem tago­zódik. (4) E rendelet szempontjából építőipari munkaadók azok a munkaadók, akiknek üzeme az alább felsorolt munkákat teljesíti: 1. magasépítést (ide értve a beton és vas­beton magasépítést is) és a kőművesipart (ide értve a tatarozási munkálatokat is), 2. gyárkéményépítést, 3. földszintes épületeken együttesen végzett kőműves- és ácsmunkákat, barakk- és hangár­­építést, 4. tetőfedőipart, 5. bontásokat, 6. útépítést (ide értve a műtárgyak építését és a hengerelést is), 7. vasút- és alagútépítést (ide értve a mű­tárgyak építését is), 8. hídépítést (ide értve a feljáró építését is), 9. vashidak, kazánok és általában vasszerke­zetek szerelését, 10. mély- és vízépítkezési vállalatokat álta­lában, patak-, belvíz-, folyó- és folyamszabá­lyozást, kikötő-, gázkötő-, zsilip-, töltés-, át­eresz-, csatorna- stb.építést, szivattyútelepeket, 11. földmunkákat (földegyengetést), robban­tásokat, fuvarozás és dacolás szüksége nélkül, alagcsövezést, kézi és gépi üzemi fúrást, 12. hajókotróműveket, végül 13. kútásást és kútfalazást. V­ §• (1) A munkaadó érdekeltségen belül a keres­kedelmi munkaadók választó csoportjába tar- BUDAPESTI KÖZLÖNY 1929. március 10.

Next