Budapesti Közlöny, 1930. június (64. évfolyam, 124-146. szám)

1930-06-01 / 124. szám

T 4 „Határszéli útiigazolvány“-nyal ellátott személyeknek általában csak egy határátlépési útvonalat lehet engedélyezni, amennyiben azonban ezt a szükség megkívánja, ezenkívül olyan útvonalat is, amelyen vasúti forgalom van. A kettősbirtokosok (bérlők) részére kiállított „Különleges határszéli útiigazolvány“-ban elvileg szintén csak egy határátlépési útvonalat lehet felvenni. Azok a kettősbirtokosok (bérlők) azonban, akik közönségesen III. osztályú határátlépési útvonalon közlekednek, szükség esetén az ehhez legközelebb fekvő II. vagy I. osztályú útvonal engedélyezésére is tarthatnak számot. A kettősbirtokosok (bérlők), amikor II. és I. osztályú útvonalon közlekednek, ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint azok a határkerületbeli lakosok, akik „Határszéli víiigazolvány“-nyal rendelkeznek. A határt napkelte és napnyugta között lehet átlépni, vagyis januárban és decemberben 7—18, februárban és novemberben 6—19, márciusban, szeptemberben és októberben 5—20, áprilisban és augusztusban 4—20, május, június és júliusban pedig 4—21 óra között. A határátlépést úgy kell eszközölni, hogy a határon átlépett személyek a másik Szerződő Fél területéről abba a határkerületbe, amelyben állandó lakhelyük van, az előzőben meghatározott órákig visszaérkezzenek. Kivételnek csak akkor van helye, amikor a határátlépés megállapított menetrend szerint közlekedő szállítási eszközzel (hajó, vasút) történik. 16. §: A határvonal által kettészelt mezőgazdasági birtokok tulajdonosai és bérlői, ezek családtagjai és személyzete abban az esetben, ha a jelen Jegyzőkönyv 3. számú függelékében felsorolt szabályszerű útvonalak valamelyike nem vezet birtokukon keresztül, a határt birtokuk területén belül bármely természetes átmenő ponton is átléphetik. A határvonal által átszelt erdei birtokok tulajdonosai vagy bérlői, ezek családtagjai és személyzete, abban az esetben, ha birtokukon keresztül nem vezet a jelen Jegyzőkönyv 3. számú függelékében felsorolt szabályszerű határátlépési útvonalak valamelyike, a határt birtokuk területén belül csak oly természetes úton léphetik át, amelyet e célra részükre az a hatóság jelölt meg, amely a birtokukra szóló „Különleges határszéli útiigazolvány“ kiadására hivatott. Az ilyen személyhez kötött természetes utat fel kell tüntetni úgy a tekintetbe jövő „Különleges határszéli útiigazolvány“-okban, mint pedig azoknak a „Határszéli útiigazolvány“-aiban, akiit annak használatára feljogosutottak. Ezeket a természetes utakat egyéb közelebbi megjelölés hiányában azoknak a határköveknek számaival kell az útiokmányokban megjelölni, amely határkövek között ezek a határon átvezetnek. Magától értetődik, hogy a határt természetes átmenő pontokon és személyhez kötött természetes utakon is csak napkelte és napnyugta között lehet átlépni a jelen Jegyzőkönyv 15. §-ának 5. bekezdésében foglaltakhoz képest. Az előző bekezdésben említett személyek nincsenek feljogosítva, hogy a határvonal által szétválasztott birtokoknak határon túli részéről a másik Szerződő Fél határkerületének belterületére közvetlenül menjenek. Abban az esetben, ha ezek közül valaki az átellenes határkerületnek belterületére akar távozni, annak a jelen Jegyzőkönyv 3. számú függelékében felsorolt útvonalak közül azt az utat kell használnia, amely „Különleges határszéli utiigazolvány“ -ába, illetve „Határszéli utiigazolvány“ -ába meg van nevezve. A szóbanlevő személyek ezeken az utakon csak a tekintetbejövő tulajdonos vagy bérlő „Különleges határszéli utiigazolvány“-ában feljegyzett állatokat, cikkeket és tárgyakat vihetik magukkal a határon át. A határvonal által átszelt kettősbirtokok tulajdonosai (bérlői) abban az esetben, ha a birtokuk határontúli részének bevetésére szolgáló vetőmagvakat, vagy határontúli birtokrészen nyert termésüket állandó lakóhelyükre akarják átszállítani, kötelesek efőbeli szándékukat a rendeltetési ország határellenőrző vámközegeinél előzetesen bejelenteni. Ugyanez a kötelezettség áll fenn a határvonal által átszelt erdőbirtokok tulajdonosaira és bérlőire nézve is, amikor a határontúli birtokrészről származó erdei termékeknek állandó lakóhelyükre való szállításáról van szó. 17. §. A kettősbirtokosok (bérlők) családtagjai és személyzete a határt III. osztályú határátlépési útvonalakon csak a családfő kíséretében léphetik át. Abban az esetben, ha ezek a kettős birtokon végzett munkálatok folyamán egyes tárgyak átszállítása vagy a családfő állatainak áthajtása végett kénytelenek a határon átmenni, kötelesek a határ átlépése alkalmával a családfő „különleges határszéli útiigazolvány“-át felmutatni. 18. §. A kettősbirtokosok (bérlők), ezek családtagjai és személyzete „Különleges határszéli utiigazolvány“-uk, illetve „Határszéli utiigazolvány“-uk kiállítása alkalmával a Határozmányok 12. cikkének utolsóelőtti bekezdésében foglaltak erejénél fogva engedélyt kaphatnak arra, hogy a másik Szerződő Fél határkerületében három napon túl, legfeljebb azonban hat napig, tartózkodhassanak megszakítás nélkül. Az, aki ilyen engedélyt kapott, valahányszor élni kíván a meghosszabbított tartózkodás iránti jogával, köteles ebbeli szándékát a tekintetbejövő határátlépési útvonal ellenőrzésével megbízott másik állambeli közegnek belépésekor bejelenteni. Ezek a közegek az ilyen kettősbirtokosoknak (bérlőknek), ezek családtagjainak és személyzetének, a meghosszabbított tartózkodás foganatosítása céljából személyre szóló Engedélyjegy-et szolgáltatnak ki, mely a tulajdonost felhatalmazza, hogy a másik Szerződő Fél határkerületében megszakítás nélkül hat napig tartózkodhassék. Az említett Engedélyjegyek mintáját jelen Jegyzőkönyv 9. számú függeléke tartalmazza. 19. §. „Határszéli útiigazolvány“-nyal ellátott ama munkások részére, akik a másik Szerződő Fél határkerületében fekvő birtokokra és ipartelepekre rendszeresen járnak át, a Határozmányok 12. cikkének utolsó előtti bekezdésében említett és a másik Szerződő Fél határkerületében hat napra terjedő megszakítás nélküli tartózkodásra jogosító engedélyeket azok a hatóságok adják meg, amelyek az említett személyek által igényelt „Határszéli útiigazolvány“-ok kiállítására illetékesek, mégpedig ez utóbbiak kiadásával egyidejűen. Az ilyen engedéllyel ellátott „Határszéli útiigazolvány“ tulajdonosa, valahányszor élni kíván az engedélyezett tartós időzés jogával, köteles ebbeli szándékát a tekintetbe jövő határátlépési útvonalon működő másik állambeli határellenőrző közegnél belépésekor bejelenteni abból a célból, hogy az előző §. utolsó bekezdésében említett Engedélyjegy-et megkaphassa. Az említett munkások a másik Szerződő Fél területén munkajogukat a munkások védelme tárgyában érvényes autonóm rendelkezéseknek megfelelően gyakorolják. 20. §. Azok a pásztorok, akik a Határozmányok 4. cikkében foglaltak alapján a másik Szerződő Fél határkerületében fekvő legelőkre hét napot meghaladó időtartamra áthajtott állatokat kisérnek, ugyancsak elláthatók „Határszéli útiigazolvány“-nyal és az átellenes határkerületben való meghosszabbított tartózkodásra szóló engedéllyel. Az engedélyt az érdekelt pásztor „Határszéli utiigazolvány“-ának kiállítására jogosult hatóság adja meg, amely az engedélyezést az utiigazolványba bejegyzi. Az engedély csak az állatok legelőn való tartózkodásának időtartamára szólhat, minélfogva annak érvénye természetesen hat hónapon túl nem terjedhet. 21. §. § A Határozmányok 8. cikkében említett személyeket (orvosokat, állatorvosokat és old. szülésznőket) a „Határszéli útiigazolvány“-on kívül még egy külön igazolvánnyal is el kell látni, amelynek mintáját a jelen Jegyzőkönyv 10. számú függeléke tartalmazza. Ezeket az igazolványokat ugyanazok a hatóságok állítják ki, amelyek a szóbanlevő személyek „Határszéli útiigazolvány“-ainak kiállítására illetékesek. P* ........................... ** — "" . Fenti személyek azért, hogy a Határozmányok 8. cikkében biztosított kedvezményeket igénybe vehessék, kötelesek vámelőjegyzés céljából azokat a közlekedési eszközöket, amelyeket határ-« átlépéseik alkalmával rendszerint használni szán-« dékoznak, az első határátlépéskor az illetékes vámhatóságnál (vámhivatalnál vagy vámhivatali kirendeltségnél) bejelenteni. Az előjegyzés hatálya előre meghatározott időtartamra szól, mely azonban legfeljebb 3 hónapra terjedhet és jogot ad arra, hogy az előjegyzésbe vett szállítási eszközök úgy a kivitelben, mint a behozatalban, határátkelésre használtassanak fel. A fenti határidő elteltével a vámelőjegyzés minden esetben további három hónapra megújítható. A vámilletékeket készpénzben biztosítani nem kell. A szóban levő személyek a határt a jelen jegy,zőkönyv 3. számú függelékében felsorolt összes útvonalakon léphetik át. A két kormány közölni fogja egymással a Határozmányok 8. cikkében említett egészségügyi szolgálat gyakorlatára vonatkozóan államuk területén érvényes rendelkezéseket abból a célból, hogy azokra nézve az érdekelt egészségügyi személyek tájékoztathatók legyenek, ezenkívül kölcsönösen kicserélik egymással a határkerületben gyakorilatra jogosult orvosok, állatorvosok és okleveles szülésznők névjegyzékeit és értesítik egymást az ezekben történt esetleges változásokról és szélésekről. 22. §. A „Különleges határszéli útiigazolvány“-nyal ellátott kettősbirtokosoknak (bérlőknek) meg van engedve, hogy a másik Szerződő Félnek a határkerületen kívül székelő elsőfokú hatóságait felkeressék, azonban csak abban az esetben, ha igazolni tudják, hogy eme hatóságok előtti megjelenésüket határbirtokukkal kapcsolatos ügy teszi szükségessé. 23. §. Az egyik Szerződő Fél határkerületbeli ható esságainak a másik Szerződő Fél ilyen hatóságaival a Határozmányok és a jelen Jegyzőkönyv értelmében közvetlenül folytatott hivatalos levelezése latin írásjegyekkel és az intéző hatósági államnyelvén történik. 24. §. A „Különleges határszéli utiigazolvány“-oknak: a Határozmányok és jelen Jegyzőkönyv értelmében leendő kicserélése 1930. elején történik. Az ezidő szerint használatban levő „Határátlépési igazolványok“ az új „Különleges határszéli útiigazolvány “-ok kiadásáig érvényesek. 25. §. A „Határszéli útiigazolvány“-nyal ellátott hattárkerületbeli lakosoknak jogában áll azokat a szárazföldi és vizi utakat, amelyek a két Szerződő Fél egyikének területén fekvő két helységet a másik Szerződő Fél területén keresztül kötnek össze és eközben a határvonalat keresztezik, szükség szerint igénybe venni, ha a szóban levő utakat a két átellenes területileg illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság közvetlen megállapodással a forgalom számára előzetesen megnyitotta. Az ilyen utakat nem kell beírni az azokat használó személyek „Határszéli útiigazolvány“-ába vagy „Különleges határszéli utiigazolvány“-ába. A szóban levő utakat (átjáró) önként értetődőleg szintén csak napkelte és napnyugta között lehet használni. Az ezeken az utakon közlekedő határkerületbeli lakosok az útról nem térhetnek e avégett, hogy a másik Szerződő Félnek az úttól óbbra vagy balra fekvő területére menjenek. A közbiztonsági határellenőrző (határőrző) és vámközegeknek az utóbbi utakat használniuk nem szabad. 26. §: A közös utakat, vagyis azokat a köz- és egyéb utakat, amelyeknek középvonalán vezet az állam közötti határ, az érdekelt határkerületbeli lakosok csak abban az esetben haszníhatják, ha azok egyedüli összekötő utai a határkerületek egyikében fekvő két helységnek vagy valamely birtok két részének. Az ilyen utasot az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóségek egyetértően és közös megegyezéssel jelölik ki ét, nyitják meg az érdekeltek közlekedését«, se ezen utak használatára jogosult személyek raőrjegyzékét pedig kölcsönösen köztik egymás««. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1930 június L