Budapesti Közlöny, 1933. április (67. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-01 / 74. szám

/­ 1. A belföldi táviratlevelekre ELT= meg­állapított szódíj (66 f) és díjminimum (1 , azaz 16 szó díja és 4 f) változatlan marad. A kézbesítés is úgy történik, mint eddig, vagyis közönséges levélként vagy ha a meg­érkezéskor levélkézbesítő járat nincs, akkor táviratként. 2. Európai táviratlevél =ELT= egyrészről Magyarország, másrészről az európai díjrend­­szerű országok közt váltható. Díja az illető országba szóló közönséges távirat díjának fele. Díjminimum 26 szó kedvezményes díja. Az európai táviratlevél jelzése =ELT= ; a jelzést díjköteles megjelölésként a cím elé kell írni. Az =ELT= táviratlevelek kézbesítése álta­lában a feladást követő nap reggelén történik. Albániába, Franciaországba, Izland szige­tére, Portugáliába, Spanyolországba, Svédor­szágba, ír szabad államba, európai táviratlevél egyelőre nem küldhető. =ELT= táviratlevélnél díjvisszatérítésnek csak akkor van helye, ha a táviratlevél nem ér­kezett meg rendeltetési helyére. 3. Európán kívüli táviratlevél. Ez kétféle : éjjeli táviratlevél =NLT= és nappali távirat­levél =DLT=. Éjjeli táviratlevél =NLT= egyrészről Magyarország, másrészről az ame­rikai kontinens országai közt, nappali távirat­­levél pedig egyrészről Magyarország, másrész­ről a távoli kelet országai közt váltható. Az éjjeli táviratlevél jelzése =NLT=, a nap­pali táviratlevélé =DLT= ; a jelzést díjköteles megjelölésként a cím elé kell írni. Az =NLT= és =DLT= táviratlevél díja az illető viszonylatban ugyanazon az után vál­tott közönséges magántávirat díjának egyhar­­m­ada. Díjminimum 25 szó kedvezményes díja. Az =NLT= táviratlevél kézbesítése általá­ban a feladást követő nap reggelén, a =DLT— táviratlevélé pedig a feladást követő második nap reggelén történik. összebeszélt vagy rövidített cím használható. A szerkesztésnél és a feladásnál ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a díjkedvezmé­nyes tengerentúli (=LC=) táviratnál. C. Díjkedvezményes tengerentúli távirat (=LC=)­ ­. Magántávirat a Táviró Díjszabásban meg­jelölt s az Európán kívüli díjrendszerbe tar­tozó országokkal való forgalomban, mint díj­kedvezményes tengerentúli távirat (telegramme différe) is küldhető. Az =LC= táviratok to­vábbítása a közönséges magántáviratok és kö­zönséges hirlaptáviratok után történik. A szó­díj az azonos rendeltetésű s útirányú közönsé­ges távirat szódíjának a fele. 2. A távirat megjelölésére az OLG- díj­köteles megjelölés használandó. 3. Az ily táviratot egész terjedelmében egy és ugyanazon a közértelmű­ nyelven kell szer­keszteni ; nyelve bármely, a közértelmű nyelvű táviratozásra elfogadott nyelv lehet. Egyéni nevek, kereskedelmi cégek, áruk vagy árufajok megjelölésére szolgáló kifejezések a távirat szövegében kivételesen más közértelmű nyel­ven is megjelölhetők, mint a­melyen a távirat szerkesztve van. 4. Az SLC a távirat összefüggés nélkül számokat, neveket, vagy szavakat nem tartal­mazhat, de abban számjegyekkel vagy betűk­kel kiírt számok, melyeknek nincs titkos jelen­tésük, összebeszélt címek, kereskedelmi jelzé­sek, tőzsdei árfolyamok, a semaphor és rádió­­táviratokban alkalmazott s a nemzetközi jel­­kódex jeleit képviselő betűk, a rendes vagy ke­reskedelmi levelezésben általánosan használt rövidített kifejezések mint fob, cif, caf, svp és ezekhez hasonlók, a bank vagy hasonló jellegű táviratok szövegének élére irt ellenőrző szó vagy szám előfordulhatnak. Számoknál, keres­kedelmi jelzéseknél és rövidített kifejezéseknél öt betű vagy szám számít egy szónak. Betűkkel kiirt vagy számjegyekkel irt számok, kereske­delmi jelzések, vagy rövidített kifejezések hasz­nálata esetén ezen szavak és csoportoknak a díjszószámítás szabályai szerint megállapított száma azonban a szöveg és aláírás díjazás alá eső szószámának egy harmadrészét meg nem haladhatja. Ha a harmadrész számítás tört­számot eredményez, az felfelé egész számra kerekítendő ki. A cím és aláírás szerkesztésére a rendes díjú táviratokra vonatkozó általános szabályok mérvadók. Rövidített vagy összebeszélt cím használható és ilyen a szövegben is előfordul­hat, ha a szövegből kitűnik, hogy rövidített címről van szó. A szószám megállapítása szin­tén a rendes szószámitási szabályok szerint történik. A sürgős és a részben sürgős kezelést kivéve ugyanazok a külön szolgálatok kérhetők, mint az illető országai való forgalomban a közönsé­ges táviratoknál. Budapest, 1933. évi március hó 27-én. A miniszter helyett: Dr. báró Szalay Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója. BUDAFESTI KÖZLÖNY 1933 április 1. A m. kir. pénzü­gymi­niszter 1933. évi 52.115. számi­ residente az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek az illetékek továbbá a fényüzési és az általános forgalmi adó megállapítása szempontjából pengőértékre történő átszámí­tásáról. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában, valamint az 1921. évi XXXIX. t.-c. 32. §-ában nyert fel­hatalmazás alapján a következőiket rendelem : 1. §• Az örökösödési illeték kiszabásánál, ameny­­nyiben a kincstár joga erre az illetékre 1933. évi március havában nyílt meg, továbbá az 1933. évi április havában esedékes általános és fényűzési forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított ér­tékek a 2. és 3. §-ban meghatározott kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Ha a forgalmi adók alapját alkotó nyers bevétel valutában folyik be, a 2. §-ban, ha pedig devizában, a 3. §-ban megállapított átszámítási kulcs az irányadó. Ha valamely idegen pénznemre a 2. §-ban átszámítási kulcs megállapítva nincsen, de a megfelelő kifizetésre (devizára) vonatkozó át­számítási kulcs a 3. §-ban közölve van, a for­galmi adók tekintetében a devizákra meg­állapított kulcsot kell alkalmazni és meg­fordítva. Amennyiben a 2. vagy 3. §-ban valamely külföldi pénznemre átszámítási kulcs meg­állapítva nem lenne, esetről-esetre a pénzügy­minisztérium döntését kell kikérni. 3. §• Váltók (Devizák) árfolyama : 4­ §■ Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az illeték kötelezettség keletkezése napján jegyzett ár­folyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyez­tetnek, minden egyes esetben a pénzügy­minisztérium döntését kell kérni. Budapest, 1933. évi március hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter a „Dunaharaszti Sakkor“ alapszabályait 138.431/1933. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a „Nemesfémipari és Órásmunkások Magyarországi Szakegylete“ módosított alapszabályait 138.488/1933. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a „Magyar Espe­ranto Pedagógiai Társaság“ alapszabályait 138.984/1933. B. M. VIII. a. szám alatt látta­mozta. A m. kir. belügyminiszter a „Szentendrei Izraelita Kulturegyesület“ alapszabályait 139.674/1933. B. M. Vili. a. szám alatt látta­mozta. A m. kir. belügyminiszter a „Kevermesi Kath­olikus Kör“ (Csanád vármegye) alap­szabályait 139.675/1933. B. M. Vili. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a duna­­kömlődi kisbirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 65.925/1932. szám alatt jóvá­hagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a zselic­­kisfaludi volt úrbéres birtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 40.145/1933. szám alatt jóváhagyta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a balaton­­kereszturi osztatlan közös legelőben érdekelt birtokosság legeltetési társulatának alapszabá­lyait 41.542/1933. szám alatt megállapította. 2­ §• Pénzek (valuták)­árfolyama: 1 angol font J. » . a *1 s 10.78 P, 100 U. S. A. dollár a §X »570.50 r­ 100 francia frank . «3 *s ft 22.30­99 100 svájci frank (, , $ a■ ft110.70 y­ 100 cseh korona ) , a k8 a 16.91­99 100 dinár .. .» * M ■É 1 7.5099 100 belga ...» a a ft» 79.1699 100 hollandi forint * « ai 1231.5099 100 lei ..... » Ma 3 3.4099 100 zloty 1 . , ,+ a* V 64.1099 100 osztrák schilling ■„¥ *a ft 80.1099 100 német márka » . •4 m ft•135.7099 100 líra . . e . «M ft* a 29.9099 Amsterdam . , , , a ft< 231.70P, Kopenhága .... s s¥ 87.9999 Oslo ..... s£ 101.2499 London . 5 , » .% « 19.7899 New-York , , >:a 571.— 99 Paris ...... S *s 22.3399 Zürich .....a a ft 110.8099 Prága ...... 99 Belgrad ..... 8.30 99 Brüssel ..... 79.26 Bukarest ..... a *. 3.41 Sófia............................................................. ft a ft 4.— 99 Stockholm .... , ,■ 104.61 99 Berlin ..... 135.80 99 Milánó . . * , „ • i 30.—99 Hirdetmény. I. A Magyar Nemzeti Bank a 6.900/1931. M. E. számú rendelettel létesített „Külföldi Hitelezők Alapja“ képviseletében, a mellette működő tanácsadóval egyetértésben közli, hogy az Alap az 1933. évi április hó 15. napjától kezdve — a 450/1933. P. M. számú rendelet figyelembevételével és a kibocsátók által letett összegek (dotációk) erejéig — az itt következő záloglevelek 1933. évi április hó 1-én lejárt szel­vényeire és ugyanakkor esedékessé vált kisor­solt címleteire a II. pontban meghatározott fize­tést teljesíti : Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete aranydollárra szóló, 7 % -os zálogleveles aranydollárra szóló, 7­­7 % -os záloglevelei Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság aranydollárra szóló, IV2­ 0 -os záloglevelei II. Az 1933. évi április hó 1. napján lejárt szelvényekre a záloglevelek névértéke után szá­mított évi 5%-nak megfelelő részösszeg kerül kifizetésre, még­pedig olyképen, hogy a fél­évre szóló szelvényekre az 5%-os részfizetés fele fizettetik ki.

Next