Budapesti Közlöny, 1934. november (68. évfolyam, 247-269. szám)
1934-11-03 / 247. szám
2 Budapesti Közlöny 1934 november 3. Felelős szerkesztő: dr.SZÁSZ KÁROLY több elzárható üvegtartályban köteles elhelyezni és az Intézetet vizsgálat céljából értesíteni. Az Intézet kiküldöttje a tartályokból megfelelő mintát vesz és a készítményt tartalmazó tartályokat a vizsgálat befejezéséig az Intézet pecsétjével lezárja. (3) Ha az Intézet a készítményből vett mintát, chemiai és biológiai vizsgálat alapján megfelelőnek találta, klinikai ellenőrzés céljából az Arzenobenzol Bizottság által kijelölt gyógyintézet illetékes osztályához küldi át. (4) Amennyiben a készítmény klinikailag nem bizonyult megfelelőnek, az Intézet a készítményt az Arzenobenzol Bizottság újabb kijelölése alapján köteles egy másik kórház útján is megvizsgáltatni. (5) Ha a készítmény úgy vegyi, mint biológiai és klinikai vizsgálat alapján megfelelőnek bizonyult, az Intézet erről az előállító gyárat értesíti, egyúttal szakközegét a helyszínére kiküldi. A kiküldött az előzetesen lepecsételt tartályokról a zárópecsétet eltávolítja, majd a készítmény ampullázását és csomagolását ellenőrizve, a szükséges mennyiségű arzenobenzol bizottsági ellenőrző címkét a gyár rendelkezésére bocsátja. (6) A kiküldött az ellenőrzési eljárásról részletes jegyzőkönyvet köteles felvenni. (7) Abban az esetben, ha a készítmény bármily okból nem bizonyult megfelelőnek, az Intézet a gyárat erről értesíteni és a gyár a kifogásolt készítményt az Intézet kiküldöttjének jelenlétében megsemmisíteni tartozik. (8) Az előállító gyár a készítmény ellenőrzésével kapcsolatos kiadásokat előzetes évi részletekben a 100.917. számú „Belügyminisztérium. Gyógyszerkészítmények vizsgálata és forgalmának ellenőrzése, bevételi számla elnevezésű számla javára tartozik befizetni. B. A külföldi készítmények ellenőrzése. (1) A külföldön előállított és az Intézet által törzskönyvezett arzenobenzol készítmények ellenőrzésére a belföldi készítményekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. (L. II. fejezet A. 1. pontját.) Az ellenőrzés minden egyes behozatal alkalmával készítményenként és gyártási számonként történik. Az ellenőrzéssel, járó vizsgálati díj ugyanaz, mint a belföldi készítményeknél. (L. II. fejezet A. rész. 8. pontját.) (2) Az engedélyezett és törzskönyvezett külföldi arzenobenzol készítményeket tartalmazó csomagok, ládák stb. az egyes behozatali alkalmakkor a vámkezelés után a m. kir. fővámhivatal által hivatalosan lepecsételtetnek és ilyen módon adatnak ki címzettnek. Címzett a vámkezelés megtörténtéről tartozik az Intézetet azonnal értesíteni, hogy a mintavétel megtörténhessék. A m. kir. fővámhivatal pecsétjét a küldeményről csak az Intézet szakközege veheti le jegyzőkönyv felvétele mellett. (3) A készítményt a II. fejezetben előírt vizsgálatnak kell alávetni és a készítményt csak akkor szabad forgalomba hozni, ha az Intézet a készítmény megfelelő voltáról a belföldi forgalombahozót értesítette. (4) Ha valamely külföldi arzenobenzol készítmény ismételten meg nem felelőnek minősíttetett, az Arzenobenzol Bizottság meghallgatása után az Intézet felterjesztésére a készítménytovábbi forgalombahozatalát a m. kir. belügyminiszter megtilthatja. III. Az arzenobenzol készítmények nyilvántartása. (1) Úgy a hazai előállító gyár, mint a külföldi készítmény belföldi felelős forgalombahozója a belföldön gyártott, valamint a külföldről behozott arzenobenzol készítményekről, valamint azoknak kiszolgáltatásáról nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia : 1. az előállítás, illetőleg a behozatal kelte; 2. a készítmény és gyártójának megnevezése ; 3. a készítmény termelési száma ; 4. a készítmény mennyisége ; 5. a készítmény adagonkénti elosztása ,és az egyes adagok ampulla száma; 6. a megrendelő neve és lakhelye ; 7. a megrendelés kelte ; 8. a megrendelt készítmény mennyisége, termelési száma, adag elosztása és adagonkénti ampulla száma ; 9. az elküldés kelte. (2) Ezen nyilvántartást úgy a belföldi előállító cég, mint a külföldi készítmény belföldi felelős forgalombahozója az Intézet kiküldöttjének felhívására bemutatni köteles. IV. Az Országos Közegészségi Tanács Arzenobenzol Bizottsága. (1) Az Országos Közegészségi Tanács az arzenobenzol készítmények ellenőrzésére állandó bizottságot, az u. n. Arzenobenzol Bizottságot állít fel. (2) A bizottság tagjainak számát a Tanács elnöke állapítja meg. Az Arzenobenzol Bizottság a Tanácsnak erre a célra saját kebeléből választott rendes és rendkívüli tanácsi tagjaiból, valamint a Tanács elnöke által erre felkért szakemberekből, továbbá az Intézet igazgatójából és az Intézet igazgatója által kijelölt két intézeti szakemberből áll. (3) A Bizottság az Intézet igazgatójával együttesen intézi az arzenobenzol készítmények engedélyezését és ellenőrzését, továbbá az Országos Közegészségi Tanács útján a m. kir. belügyminiszternek indítványokat terjeszthet elő ily készítmények ellenőrzésére és forgalombahozatalára vonatkozólag. (4) Az Arzenobenzol Bizottság működéséről félévenként úgy az Országos Közegészségi Tanácsnak, mint ennek útján a m. kir. belügyminiszternek jelentést tenni köteles. V. Életbeléptető rendelkezés. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe azzal a módosítással, hogy a rendelet kibocsátása előtt forgalomban levő készítmények 1935. évi április hó 30-ig bezárólag ellenőrző címke nélkül is forgalomban tarthatók. Budapest, 1934. évi október hó 29-én. vitéz dr. Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértően kiadott 39.239/1934. V. B.2. számú rendelete a Dráva és Mura folyóknak országhatárt alkotó szakaszán az éjjeli halászat eltiltása tárgyában. 1. A Dráva és Mura folyóknak országhatárt alkotó szakaszán az éjjeli halászatot eltiltom. Ennek folytán napnyugtától napkeltéig az említett folyószakaszokon a halfogásnak minden módja tilos. 2. A jelen rendelet ellen vétő — amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, vagy vámjövedéki kihágásnak nem minősül — rendszegést követ el és 50 (ötven) pengőig terjedő rendbírsággal sújtandó. 3. Jelen rendelet azonnal életbe lép. Budapest, 1934. évi október hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Mayer Károly s. b. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 162.327/1934. számú rendelete a vagyonváltság fizetése szempontjából"a búza 1934. évi november havi árának megállapításáról. A vagyonváltságról szóló II. törvény, az 1921 : XLV. t.-c. I. fejezete értelmében a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát — a törvényben adott felhatalmazás alapján — a földmivelésügyi miniszter úrral egyetértőleg — 1934. évi november hónapra szóló érvénnyel métermázsánként Tizenhat (16) pengőben állapítom meg. Budapest, 1934. évi november hó 2-án. A miniszter helyett: Dr. Vargha Imre s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter a „Budapesti Királyi Orvosegyesület“ módosított alapszabályait “183.934/1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a „Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvoskari Csaba Bajtársi Egyesülete“ módosított alapszabályait 184.228/1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter az „ősagárdi önkéntes Tűzoltó Testület“ (Nógrád vármegye) alapszabályait 184.351/1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a „Terézvárosi Casinó“ módositott alapszabályait 184.475. 1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. belügyminiszter a „Csanádpalotai önkéntes Tűzoltó Testület“ (Csanád vármegye) módositott alapszabályait 184.561/1934. B. M. VIII. a. szám alatt láttamozta. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a tápiószentmártoni kisbirtokosság legeltetési társulatának alapszabályait 57.343/1934. szám alatt jóváhagyta. Útlevelek és utiigazolványok érvénytelenné nyilvánítása. Tóth Sándor Endrődön 1907. évi február hó 26-án született, róm. kath. vallásu, nőtlen, géplakatos, sztambuli lakos Békés vármegye alispánja által 1925. évi augusztus hó 11-én 1962/1925. szám alatt kiállított, Európára szóló, 1926. évi augusztus hó 11-ig érvényes útlevelét elvesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti. Koch Pál 1912. évi augusztus hó 4-én született, róm. kath. vallásu, nőtlen, magántisztviselő, rigai (Lettország) lakos a helsinkii m. kir. követség által 1932. évi julius hó 7-én 940.288. sorszám és 2/K. A. I. udl. szám alatt kiállított, Európára (Oroszország kivételével) szóló, 1933. évi április hó 3-ig érvényes útlevelét elvesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti. Schalk Mihály Tolnán 1900. évi október hó 4-én született, mázoló, jelenleg bielefeldi lakos a kölni m. kir. konzulátus által 1922. évi január hó 5. napján 81/81—1922. szám alatt kiállított, B. 059.728. sorszámú, Németországra szóló, 1923. évi január hó 5-ig érvényes útlevelét elvesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti. Samuel Margit Matild Solingenben 1915. évi január hó 8-án született, ág. h. ev. vallásu, tanuló, jelenleg párisi lakos a kölni m. kir. főkonzulátus által 1930 évi május hó 20. napján 2.500/1930. szám alatt kiállított, A. 117.581. sorszámú, Németországra és Franciaországra szóló, 1935. évi január hó 25-ig érvényes útlevélét elvesztette. Ez az útlevél ezennel érvényét veszti.