Budapesti Közlöny, 1942. április (76. évfolyam, 75-98. szám)
1942-04-01 / 75. szám
í®42 április 1. — 75. szám. Budapesti Közlöny A m. kir. közellátásügyi miniszter 53.800/1942. K. M. számu rendelete a belföldön előállított kéziszövésü és kézicsomózásu szőnyegek legmagasabb előállítói eladási árának megállapítása tárgyában. A 9.280/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőiket rendelem: 1. §• (1) A jelen rendelet hatálya alá tartoznak az előállító üzemek és a háziiparosok (a továbbiakban : előállítók) által kézzel szőtt mosó- vagy rongytorontáli, gyapjútorontáli és kézzel csomózott úgynevezett magyar-perzsa szőnyegek. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt szőnyegeket előállítók — még ha raktárra dolgozó iparosok is — a 130.000/1941. Á. K. számú rendelet 4. §-ában említett iparosoknak nem tekinthetők. 2. §• (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó szőnyegek minőségi megjelölése és csoportonkiüli átlagsúlya a következő : a) mosó- vagy rongy torontáli szőnyeg kender- vagy pamutlánccal, műselyem triccóáruvagy műselyemszövethulladékból, pamut triccóáru- vagy pamutszövethulladékból, vagy ezek keverékéből álló vetilékkel, az alábbi súlycsoportokkal : b) gyapjútorontáli szőnyeg kender- vagy pamutlánccal, gyapjúból, szőrből, ezek keverékéből, vagy tízeken kívül, legfeljebb 50% műrost keverékéből álló vetülékkel, az alábbi súlycsoportokkal : I. csoport m’enkint 1.40—1.49 kg súlyig II. „ 1 50—1/59' „ „ HL m „ 1.60—1.70 „ „ c) magyar-perzsa szőnyegek kenderből, pamutból, vigogneból, műrostból, vagy ezek keverékéből álló láncfonallal és leszövőfonallal, gyapjúból, szőrből, ezek keverékéből, vagy ezeken kívül legfeljebb 50% műrost keverékéből álló csontozó fonallal, a következő láncbeállítási csoportokkal: I. csoport 10 cm-enkint 16—19 szál (1 szál == 2 fonalszál), II. csoport 10 cm-enkint 20—24 szál (1 szál == 2 fonalszál), III. csoport 10 cm-enkint 25—29 szál (1 szál == 2 fonalszál), IV. csoport 10 cm-enkint 30—32 szál (1 szál ·= 2 fonalszál), V. csoport 10 cm-enkint 33—36 szál (1 szál == 2 fonalszál), VI. csoport 10 cm-enkint 37—40 szál (1 szál = 2 fonalszál), VII csoport 10 cm-enkint 41—45 szál (1 szál = 2 fonalszál) és a következő súlycsoportokkal (készárura vonatkozólag) : I. csoport mi-enkint 2.00—2.29 kg súlyig II „ 2.30—2.69 „ „ HI. * „ 2.70—2.99 „ „ IV. „ „ 3.00—3.29, „ „ V. „ „ 3.30—3.59 „ „ VI. „ 3.60—4.00 „ „ (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt minőségű, súlyú és nyersanyagú mosó- vagy rongytorontáli, gyapjútorontáli, valamint kézzel csomózott, úgynevezett magyar-perzsa szőnyegekre és az olyan magyar-perzsa szőnyegekre, amelyeknek festése és kikészítése lényegesen eltér az általános minőségű szőnyegek festésétől és kikészítésétől, a közellátásügyi minisztertől külön ármegállapítást kell kérni. 3. §. (1) Az olyan kéziszövésű és kézicsomózáso ■zőnyegeknél, amelyek azIparművészeti Társulat Bizottsága által iparművészeti jellegűnek elemért tervek aktján készülnek, a jelen rendeletben szabályozott előállítói eladási ár mellett szabad megegyezés tárgyát képezi az iparművészeti minta ára. Ebben az árban számításba vehető az iparművészeti minta díja és a minta szövésével járó költségtöbblet. Az így kiszámított összeget „iparművészeti ártöbblet" címén külön tételként kell a számlába beállítani. Ha a minta a megrendelő tulajdonát képezi, iparművészeti ártöbblet címén csak a minta szövésével járó költségtöbblet számítható fel. • (2) Az iparművészeti minta díja legfeljebb a következő lehet : m-enkinti 25.000—40.000 csomónkint 3.— P, csomóig 1.000 m-enkinti 40.000—70.000 csomónkint 2.— P, csomóig 1.000 m2-enkinti 70.000—90.000 csomónkint 1.50 P, csomóig 1.000 m-enkinti 90.000—120.000 csomónkint 1.40 P, csomóig 1.000 m-enkinti 120.000—160.000 1.30 P, csomóig 1.000 m-enkinti 160.000—200.000 1.20 P, csomóig 1.000 (3) Az iparművészeti minta díja az egy mintából készülő első tíz darabnál hárítható át a vevőre ; a tíz darabon felüli — illetve ha a teljes díj kevesebb darabnál nyert áthárítást, az ezen felüli — daraboknál csak a következő százalékok számíthatók hozzá a szőnyeg eladási árához : 4. §. (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó szőnyegek önköltségi árát az előállító a rendelethez mellékelt szállítási gárdázatok alapján állapítja meg olyképen, hogy a megfelelő táblázat első rovatában felsorolt költségtényezőket megszorozza a táblázat második rovatában súlycsoportonként (a magyar-perzsa szőnyegeknél lánccsoportonként is) megadott kulcsszámmal ; az így nyert szorzatok összege adja a négyzetméterenkénti önköltségi árat. (2) A számítási táblázatba csak a kéziszövésű és csomózású szőnyegek készítéséhez általában használatos fonalak és nyersanyagok árai állíthatók be. A beszerzési önköltségi ár megállapításánál — figyelemmel az engedményekre — a számlázott vételárból kell kiindulni, amelyhez hozzászámíthatók a fonal- beszerzéssel közvetlenül felmerült költségek, mint amilyenek a távolsági szállítással kapcsolatos (vasút, posta) kiadások, stb. A saját fonódéval rendelkező előállítók a gyártott fonal mindenkori igazolható gyártási önköltségi árát állíthatják be a számítási táblázatba. (3) Külföldről közvetlenül behozott fonal önköltségi árának megállapításánál a számlaszerinti vételár, illetve ennek kiegyenlítésére a bank által elszámolt pengőösszeg és az árubeszerzéssel kapcsolatosan felmerült költségek vehetők számításba, ilyenek a számlaösszeg átutalásával kapcsolatos bankköltségek, behozatali engedély díja, a fuvardíj és a biztosítás, a vám és vámkezelési költség, valamint a vámmal együtt fizetendő adók és illetékek, stb. (4) Ha az előállító több, különböző önköltségi árral bíró fonalat vagy nyersanyagot használ fel ugyanazon célra, a számítási táblázatba azok mérlegelt átlagárát állíthatja be. (5) A beszerzésre vonatkozó számlákat és az önköltségi ár igazolásához szükséges bizonylatokat (fuvarlevél, vámboletta, stb.) az árszámítás melléklete gyanánt meg kell őrizni. (6) Ha az alább felsorolt fonalakkal készített szőnyegeknél a fonal beszerzési önköltségi ára a megjelölt árnál magasabb, a vonatkozó árszámítást a közellátásügyi miniszternek be kell mutatni. Az ilyen szőnyeg csak a közellátásügyi miniszter által külön engedélyezett áron hozható forgalomba. kender felvető .......................... 7.—P/kg pamut felvető és leszövő......... 13.—W műrost felvető .......................... 20.—W kenderkóc leszövő .............. 6.— ** vigogne festve vagy nyersen .. 9.—M torontáli nyers gyapjufonal .. 13.—M torontáli festett gyapjufonal .. 14.—M nyers csomózó fonal .............. 22.— ** festett csomózó fonal ...... 26.—* (7) Festési díj címén a számítási táblázatba csak a festésért tényleg kifizetett összeg, saját festődével rendelkező előállítóknál pedig csak az igazolt önköltség állítható be. (8) A szövési és csomózási munkadíjat a ténylegesen kifizetett munkabérek, de legfeljebb a mindenkor érvényben lévő rendeletekben összegszerűen meghatározott minimális munkabérek 10%-kal emelt összegének alapulvételével kell a Számítási táblázatba beállítani. 5. §. (1) Az előállító a 4. §. szerint kiszámított önköltségi árhozat a mosó-, rongy- és gyapjútorontási szőnyegeknél nagykereskedő részére történő készpénzeladás esetén 19%, kiskereskedő , részére történő készpénzeladás esetén 22%, fogyasztó részére történő készpénzeladás esetén 32%, b) a magyar-perzsa szőnyegeknél nagykereskedő részére történő készpénzeladás esetén 5%, kiskereskedő részére történő készpénzeladás esetén 8%, fogyasztó részére történő készpénzeladás esetén 28% bruttó hasznot számíthat hozzá. (2) Azok az előállítók, akik a forgalmi adót nem a fonal vásárlásánál, hanem a készáru után róják le, a 4. §. szerint kiszámított önköltségi árhoz az e új bekezdésben megállapított haszon mellett a forgalmi adóváltságot is hozzászámíthatják. (3) Az előállító a kereskedők részére történő hiteleladásnál a számla kiállítását követő hónap végén túl teljesített fizetés esetén az eladási árhoz 3%-ot, fogyasztó részére történő hiteleladásnál pedig legalább 6 hónapos hitelnél 5%-ot, mindezt további megkezdett hónapra 6%o (ezrelék)-ot számíthat hozzá. (4) Nyílt árusítási üzlettel bíró előállítók a mosó-, rongy- és gyapjútorontási szőnyegeknél a 4. §. szerint kiszámított önköltségi ár 14%-kal növelt összegéhez, magyar-perzsa szőnyegeknél, a 4. §. szerint kiszámított önköltségi árhoz a 130.900/1941. A. K. számú rendeletben meghatározott bruttó haszonösszeget számíthatják hozzá. 6 §■ (1) A jelen rendeletben megállapított árak csak olyan szőnyegek eladásánál számíthatók fel, amelyekről (minden fajtára és minőségre) az előállító a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelő önköltségszámítást készít és azt ellenőrzés céljára megőrzi. " (2) Az előállító a jelen rendeletben előírt árszámítás alapján alkalmazott forgalmi ár helyességéért büntetőjogilag felelős. 7 §. (1) Minden előállító köteles a jelen rendelet hatálya alá tartozó szőnyegeket többjegyű azonosságiszámmal ellátni. Az azonossági szám első három jegyét a jelen rendelet megjelenésétől számított 8 napon belül Budapesten a közellátásügyi minisztertől, vidéken az illetékes m. kir. közellátási felügyelőségtől írásban kell kérni. Az azonossági szám negyedik jegye a szőnyegfajta megjelölésére szolgáló számjegy ; ez a mosó- és rongytorontási szőnyegnél 2, a gyapjútorontási szőnyegnél 5, a magyarperzsa szőnyegnél pedig 8. Az azonossági szám ötödik jegye a kis abc egyik betűje, amely az árváltozások jelölésére szolgál. (A jelen rendelet hatálybalépésekor kiszámított ár „a“-val jelölendő és minden egyes, ugyanazon fajtájú és minőségű szőnyegre vonatkozó árváltozás az abc következő betűjével.) Az azonossági szám öt jegyéhez az előállító további számvagy betűjegyeket fűzhet. (2) Az előállító köteles az azonossági számot minden egyes forgalomba kerülő darabon úgy elhelyezni, hogy az azonosság a teljes kiárusításig mindenkor megállapítható legyen. I. csoport ms-enkint 1.40—1.59 kg súlyig IL M „ 1.60——1.79 „ „ III. „ „ 1.80-1.99 „ „ IV. „ 2.00-2.20 „ „ ms-enkinti 25.000— 40.000 csomóig 2 % 40.000— 70.000 70.000— 90.000 90.000— 120.000 120.000—100.000 160.000—200.000 1.5 . 1.05. 1.02 . 1.01 , 1 . 3