Budapesti Közlöny, 1943. november (77. évfolyam, 247-270. szám)

1943-11-07 / 251. szám

1943 november 7. — 251. szám. Budapesti Közlöny c) amely a felmondásit vagy általában a bér­let megszűnését ettől a szabályrendelettől elté­rően szabályozza ; d) amely a bérleménynek külön kikötött állapotban való átadására vonatkozik ; e) amely szerint a bérlő a kereskedés vagy ipar folytatására vagy raktározás céljára bérelt helyiségben lakni jogosult ; h) amely a bérlőt az egész bérlemény vagy a nem lakás céljára bérelt helyiség egy részé­nek albérletbe adására jogosítja (é. §. (4) be­kezdés) ; g) amely szerint a bérlő a Miás céljára bérelt helyiség egy részét sem adhatja albér­letbe (6. §. 6. bekezdés) ; h) amely a bérlőit a 27. §. (3) és (6) bekezdé­sének korlátai közt a felvonó használatáért, továbbá a központi fűtésért, melegvízszolgá­lta­tásért, porszívó­­ használatáért és üvegbiztosí­­tásért külön díj fizetésére kötelezi* (16. §. (2) bekezdés). 3. §• Bérlet. A jelen szabályrendelet szempontjából bér­let oly szerződéssel létesül, amellyel a bérbe­adó az 1. §. (1) bekezdése alá eső egy vagy több bérlemény használatának a bérlő és a háznépe részére való átengedésére, a bérlő pedig meghatározott pénzbeli vagy más ellen­érték — bér — fizetésére kötelezi magát. 4. §• Az éves bérlet és a havi bérlet. (1) Ha a felek megállapodásából más nem következik, az egy szoba, konyha és egyéb mellékhelyiségekből álló lakásbérletet és al­bérletet havi bérletnek, egyéb bérletet évi bér­letnek kell minősíteni. (2) A bérlet éves vagy havi jellegét magá­­ban véve nem érinti az, hogy a bért milyen időszakokban fizetik. Házhaszonbérlet: (i) Aki szerződés alapján a háztulajdonos­tól vagy a bérbeadásra jogosult más személy­től több bérleményt magában foglaló házat vagy háznak több bérleményből álló részét ellenérték fejében abból a célból veszi át, hogy bérbeadás útján hasznosítsa, azt házhaszon­bérlőnek, a másik felet pedig, aki a bérbeadás jogát átruházta, házhaszonbérbeadónak kell tekinteni. Az ily szerződés csak akkor érvé­nyes, ha írásba foglalták és ha a házhaszon­bérletért járó egész ellenértéket bérleményen­­ként tünteti fel. (2) A házhaszonbérbeadó köteles az ily szerződést a megkötésétől számított 15 napon belül két példányban a polgármesternél le­tenni. (3) A polgármseter az ily szerződésekről nyilvántartó jegyzéket vezet. A nyilvántartó jegyzéket és az annak alapjául szolgáló szer­ződéseket bárki megtekintheti és azokról hi­teles másolatot vehet. (4) Házhaszonbérleti szerződést csak az (1) és (2) bekezdésekben foglalt feltételek mellett és a háztulajdonos vagy a házhaszonbérbe­­adásra jogosult más személy hozzájárulásával szabad átruházni. Átruházás esetében az egyes bérleményeknek az alapszerződésben kikötött ellenértékét nem szabad emelni. Az ezekkel a rendelkezésekkel ellenkező megállapodás sem­mis. (5) A házhaszonbérleti jogot alhaszonbérbe adni nem szabad. Az ily tárgyú szerződés sem­mis.­­(6) Ha a házhaszonbérlet tárgyában kötött szerződés bármely okból érvénytelen, a ház­haszonbérlő részéről az egyes bérleményekre vonatkozóan kötött bérleti szerződést úgy kell tekinteni, mintha azt a házhaszonbérlő a ház­haszonbérbeadó meghatalmazottjaként kötötte volna. (7) Ha az (1) bekezdés értelmiéiben érvénye­sen kötött kázhaszon­bérleti szerződés bármely okból megszűnik, a házhaszonbérlő és a bérlő között fennálló bérleti jogviszonyban a ház­­haszonbérlő helyébe a Mzhaszonbérbeadó lép. 6. §. Az albérlet. (1) Albérlet oly szerződéssel létesül, a­mely­­lyel a bérlő a bérlemény (1. §. (1) bekezdése) vagy egy része has­ználatának az albérlő és háznépe részére való átengedésére, az albérlő pedig meghatározott, pénzbeli vagy más ellen­érték — albér — fizetésére kötelezi magát. (2) Arra a jogviszonyra, amely a bérbeadó (háztulajdonos, házihaszonbérlő) saját lakása egy részének vagy attól különálló, de közvet­len rendelkezése alá tartozó bútorozott szobá­nak­­bérbeadásából keletkez­ik, ennek a szabály­­rendeletnek az albérleti jogviszonyra vonat­kozó rendelkezései irányadók. (3) Az albérbeadáshoz — az ennek a §-nak (5) bekezdésében, valamint a 43. §. (6) bekez­désében emitett esetek kivételével — a bérbe­adó hozzájárulása szükséges. (4) Az egész bérlemény vagy a nem lakás céljára bérelt helyiség egy részének albérletbe­­adásához a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. (5) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is albérletbe adhatja a kizáróan lakás cél­jára bérelt helyiség egy részét ugyancsak lakás céljára, ha a bérbeadó az ellenkezőt a bérleti szerződés megkötésekor írásban nem kö­tötte ki. (6) Az (6) bekezdésben foglalt rendelkezés­sel ellenkező megállapodás semmis. (7) A bérlemény használatára vonatkozó kö­telezettségek tekintetében a bérbeadó irányá­ban nem az albérlő, hanem a bérlő felelős. (8) Ha az albérlő oly cselekményt vagy mu­­laszást követ e­l, amely miatt a bérbeadó a bér­lőnek, amennyiben azt ő követte volna el, fel­mondhatna, amiatt a bér­beadó a bérlőnek csak akkor mondhat fel, ha a bérlő a bérbeadónak a kifogásolt magatartás tudomásulvételétől szá­mított 8 nap alatt l írásban kifejezett kívánsá­gára az albérletet e szabályrendelet rendelkezé­seinek megf­elelő legrövidebb idő alatt meg nem szünteti. Az albérlet megszüntetése nem érinti a bérlő esetleges kártérítési felelősségét. (9) A bérbeadónak a bérlővel szemben hatá­lyos jognyilatkozatai és jogi cselekményei (fel­mondás stb.) az albérlőre is kihatnak, ameny­­nyiban természetüknél fogva nem kizáróan a bérlőre vonatkoznak. (10) A bérbeadónak az albérletet is érintő jognyilatkozatairól és jogi cs­ekményeiről a bérlő az albérlőt azonnal írásban értesíteni köte­les. Ha a bérlő ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, az albérlet emiatt érhető kárért felelős. (11) Jogosulatlan albérbeadás esetében a bérbeadó az albérlő beköltözését megakadá­lyozhatja, ha pedig az albérlő már beköltözött, a bérbeadó az albérlő kiköltözését követelheti s ha az albérlő 3 napon belül nem költözik ki, a bérbeadó a bérletet rendkívülii felmondással megszüntetheti és a bérlőtől kárának megtérí­tését követelheti. (12) Az albérletbe adott helyiség további a­l­­bérleti beadásaihoz minden esetben a bérbeadó és a bérlő előzetes hozzájárulása szükséges. (13) A bérlő ágyra járót csak a bérbeadó elő­zetes hozzájárulásával tarthat. (14) Amennyiben a szabályrendeletből más nem következik, bérlő alatt az albérlőt, bérlet alatt pedig az albérletet is érteni kell. 7. §. A foglaló: (1) A bérleti szerződés érvényességéhez fog­laló adása nem szükséges. (2) Ha a felek foglaló adásában egyeztek meg, a bérleti szerződés csak ak­kor jön létre, ha a bérlő a foglalót az ennek átadására meg­állapított határidőn belül, ily határidő hiányá­ban pedig a foglaló adására vonatkozó meg­állapodást követő köznap déli 12 órájáig a bérbeadónak átadja. (3) Ha a felek foglaló adásában egyeztek meg, de annak összegét nem­ állapították meg, a foglaló éves bérlet esetében a negyedévi bér­nek, havi bérlet esetében pedig a havi bérnek egyötöde. (4) A foglalót ellenkező megállapodás hiá­nyában bánatpénznek tekinteni nem lehet; ennélfogva sem a bérlő azzal, hogy az adott foglalót odaveszni hagyja, sem a bérbeadó azzal, hogy a kapott foglót egyszeresen vagy többszörösen visszatéríti, a szerződéstől nem szabadul. 8. §. .4 házirend. 3 (1) A bérbeadó részéről a ház belső rendjét egyoldalúan szabályozni kívánó előírásokban — a házi rendben — foglalt oly kikötés, amely szerint a bérbeadót a bérlőnek a házirendbe ütköző cselekménye vagy mulasztása miatt a rendestől eltérő felmondás illeti meg, semmis. (2) A házirendnek ezzel a szablyrend­elettel ellenkező rendelkezései, még­­ha azokat a bérlő i­rásban elfogadta is, semmisek. 9­ §• A házastársak jogállása a bérleti jogviszonyban. (1) A házastársak közös lakásának bérlőjéül a férjet kell tekinteni, kivéve, ha a szerződés kifejezett rendelkezése szerint mind a két há­zastárs bérlő, vagy ha a szerződést a feleség egyedül a maga nevében kötötte meg. (2) A házasstánsok lakásuk közös használatá­nak tartamára a bérlő kötelezettségei tekinte­tében egyetemlegesen felelősek, akkor is, ha a közös lakásnak csak egyik házastárs a bérlője. (3) Ha az a házastárs, aki az (1) bekezdés értelmében a bérlő, a lakásból elköltözött, a lakásban maradt­ házastárs jogosult a bérleti jogviszonyba bérlőként belépni. Ez a jog a lakásban maradt házast­ársat csak abban az esetben illeti meg, ha a szándékát házastársa elköltözésének napjától számított 16 nap alatt a bérbeadóval írásban közli. Ha a lakásban maradt házastársi belépési jogát nem gyako­rolja, a bérbeadó mind a határozott, mint a határozatlan tartamú bérletet rendkívüli fel­mondással megszüntetheti. (4) Egyetemlegesen felelőseik a lakbérért és járulékaiért a 43. §. 3. bekezdésében felsorolt hozzátartozóik, akik a bérleményt a bérlővel együtt közösen használják és amennyiben a kiskorú családtagok önálló keresettel bírnak, úgy a lakbérért ezek is egyetemlegesen felelő­sek. 10. §.• Bérbeadótársak és bérlőtársak. (1) A bérbeadótársaikra és a bérlőtársakra nézve a bérleti jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek egyetemlegesek. A jognyilatko­zatokat és jogi cselekményeket bármelyik bér­beadótárs vagy bérlőtárs joghatályosa­n meg­teheti. Bármelyikük részéről külön tett vagy bármelyikükhöz külön intézett jognyilatkozat vagy bármelyikük jogi cselekménye mind­egyikkel szemben hatályos. (2) Ha a bérbeadótársak vagy a bérlőtársak bérleti szerződés kötésére maguk közül egyet kijelöltek, vagy más közös meghatalmazottat (házkezelőt, házgondnokot) rendeltek ki, a bérleti szerződés kötésének jogát csak ez gya­korolhatja. Ha a közös meghatalmazott kijelö­lését vagy kirendelését a bérleti jogviszonyban álló féllel írásban közölték, a bérleti jog­viszonyból eredő jogokat a meghatalmazás visszavonásának írásbeli közléséig kizáróan a kijelölt illetőleg a kirendelt személyt gyakorol­hatja, a jognyilatkozatokat és jogi cselekmé­nyeket csak ő teheti meg, a jognyilatkozatokat csak őhozá lehet intézni. Bérbeadótársak közös meghatalmazottat közös megegyezéssel vagy illetőségeik nagysága szerint számított többségi határozattal jelölhetnek, vagy rendelhetnek ki. (3) Az 56. §. (2) bekezdésében foglalt rendel­kezés minden közös meghatalmazottra irány­adó. 11. §• Az írásbeli közlés módja és hatálya. (1) Amennyiben a szabályrendelet értelmé­ben írásbeli közlés (felhívás, értesítés, felmon­dás, hozzájárulás, stb.) szükséges, azt akkor kell hatályosnak tekinteni, ha a közleményt­­ magának a félnek vagy meghatalmazottjának a következő módozatok mellett kézbesítik .

Next