Budapesti Közlöny, 1943. december (77. évfolyam, 271-294. szám)
1943-12-18 / 284. szám
1943 december 18. . . • • ! ————— — 284. szám.Budapesti Közlöny rendkívüli állami pótlék beszámít. Azoknak a volt alkalmazottaknak, akiket a területvisszacsatolás után szolgálatukban ideiglenesen meghagytak és a szolgálati viszonyuk tartamára a 11.770/1939. M. E. számú rendelet 39. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata alapján a Cs. M. T. szerinti biztosítási kötelezettség alá estek, valamint ezek hozzátartozóinak nyugdíjához a területvisszacsatolás napjától a szolgálati viszony megszűnése napjáig fennállott biztosítás alapján a Cs. M. T. szerint járó emelkedési összegeket is hozzá kell adni. A nyugdíjak után az 1943. évi július hó 1. napjától 40% rendkívüli pótlékot is kell folyósítani. (4) Az 1928 : XL. törvénycikknek az 5.960/ 1941. M. E számú rendelet 35. §-ával megállapított 50. §-a (3) bekezdése alapján a fokozódó járadékrészhez a jövőben engedélyezhető rendkívüli pótlék szempontjából a jelen §. (1)(3) bekezdése alapján járó nyugdíjakból azt a részt kell fokozódó járadékrésznek tekinteni, amely az 1928 : XL. törvénycikk alapján biztosítottak járadéktörzsének és járadéktörzspótlékának megfelelő összeg, valamint a jelen §. alapján folyósított rendkívüli pótlék összegének levonása után mint maradék jelentkezik. II. .4 román nyugdíjbiztosításban (bányanyugbérbiztosításban) szerzett jogokkal kapcsolatos rendelkezések. 6. §. Az 500/1943. M. E. számú rendelet §-ának (2) bekezdését folytatólag a következő rendelkezések egészítik ki : Ha valamely elismert vállalati nyugdíjpénztár olyan személyt vesz fel tagjai sorába, aki a román jogszabályokon alapuló nyugdíjbiztosításban jogokat szerzett, a román társadalombiztosításban szerzett jogok fedezetére a felvevő elismert vállalati nyugdíjpénztárhoz járuléktartalékot kell átutalni, ha a felvett tagnak a román társadalombiztosításban szerzett jogait az 500/1943. M. E. számú rendelet 1. és 8. §-ában foglaltak értelmében valamely magyar biztosítási teherviselő elismerni köteles, továbbá ha a román, társadalombiztosításban szerzett jogai alapján nyugdíjban (nyugdérben) még nem részesült, végül ha a tagfelvételről szóló határozat keltének időpontjában a román társadalombiztosításban szerzett jogai (várománya) épek voltak. Az előbbi bekezdésben említett személyek után a román biztosítás alapján járó járulék tartalékként át kell utalni a román társadalombiztosításban igazoltan lerótt, illetőleg a területvisszacsatolástól a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatályba lépésének napjáig a román jogszabályok alapján kirótt társadalombiztosítási járulékok 4%-os kamatláb és félévenkénti tőkésítés mellett jelentkező összegének 301/6-át. A román társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt fizetett társadalombiztosítási járulékokat egységesen, akként kell kiszámítani, mintha azokat a biztosítás egész tartama alatt az 1938. évi december hó 22. napján kihirdetett román társadalombiztosítási törvény 83. szakaszában megállapított összegeiben ama napibérosztályokban (biztosítási osztályokban) fizették volna, amelyek szerint az 500/1943. M. E. számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdésének c)—f) pontjai alapján a biztosított fokozódó járadékrészét kell számítani. A járulék tartalék beszámítására a jelen rendelet 1. §-a (6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Mindaddig, amíg a magyar biztosítási teherviselők a román társadalombiztosítási teherviselőtől az átvállalt teher fedezésére szolgáló vagyonrészt meg nem kapják, az előbbi két bekezdés alapján járó járuléktartalékokat a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete előlegezi, számítja ki és utalja át az elismert vállalati nyugdíjpénztárakhoz. 7. §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi december hó 14.-én. A m. kir. miniszterelnök 14.901/1943. M. E. Hg. számi körrendelete a hadigondozási felügyelők, hadigondozó tisztek és honvéd üdülők hadigondozó tevékenységének szabályozása tárgyában. Valamennyi honvéd vöröskerestes üdülő parancsnokságának, a rokkantház- és hadirokkantotthon parancsnokságának, hadtest hadigondozó felügyelőknek és a hadigondozó tiszteknek, Állomáshelyén. A m. kir. honvédelmi miniszternek az Országos Hadigondozó Hatósággal egyetértően kiadott 87.124. XII. 9./el. X. Csf. számú rendelete (megjelent a Budapesti Közlöny, a Honvédségi Közlöny, a Belügyi Közlöny és a Kárpátaljai Közlöny legutóbbi számában) utolsó bekezdésében foglaltakra utalással a m. kir. honvédelmi miniszter úrral egyetértve elrendelem, hogy valamennyi hadtest (honvéd kerületi) hadigondozási felügyelő, valamennyi (járási, városi, székesfővárosi kerületi, kórházi és üdülői) hadigondozó liszt, továbbá valamennyi m. kir. honvéd vöröskereszt-üdülő és elbocsátó állomás, továbbá rendeletem kiadásáig, illetőleg az Országos Hadigondozó Hatóság később kiadandó részletes rendelkezéseinek kézhezvételéig a szoros értelemben vett hadigondozó tevékenységét (tanácsadás, kérelmek közvetítése és egyéb érdekvédelmi intézkedések, foglalkoztatás, szakmunka, munkáhozszoktatás, átképzés, stb.) — attól a változástól eltekintve, hogy a 4.500/1943. M. E. számú rendelet 1. §. értelmében a m. kir. honvédelmi miniszter helyett a m. kir. miniszterelnököt, illetve az Országos Hadigondozó Hatóságot kell érteni — az eddig érvényben volt rendeletek, utasítások és irányelvek szerint továbbra is lássa el és ezekre az ügyekre vonatkozó jelentéseit közvetlenül az Országos Hadigondozó Hatósághoz (Budapest, II., Corvin-tér 8.) intézze. Budapest, 1943. évi december hó 17.-én. A m. kir. miniszterelnök helyett : dr. vitéz Thiuyánszky László s. k. államtitkár. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 220.500/1143. F. M. számú rendelete az elsőrendű és a másodrendű fűszerpaprika feldolgozásának, minősítésének és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában. A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895 : XLVI t.-c. 1. és 12. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a belügy-, az iparügyi, valamint a kereskedelem és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1 . i. §• ! A jelen rendelet hatályának tartama alatt a 27.000/1936. F. M. számú (Rendeletek Tára 1936. évf. 996. o ; a továbbiakban : R.) és a 115.400/1943. F. M. számú (Budapesti Közlöny 1943. évf. 146. szám) rendeletben meghatározott fűszerpaprika késztermékeket( paprikaőrleményeket) előállítani és minősíteni nem szabad. * A jelen rendelet hatálybalépése előtt minősített késztermékeket (paprikaőrleményeket) a minősítés érvényességi idejének lejártáig továbbra is forgalomba szabad hozni. 2 §• A jelen rendelet hatályának tartama alatt csak a 3—4. §-okban meghatározott minőségű fűszerpaprika késztermékeket (paprikaőrleményeket) szabad előállítani, minősíteni és forgalomba hozni. 3. §• (1) Elsőrendű paprika a fejlett, hibátlan és érett fűszerpaprika termésből az alább leírt módon készült őrlemény. (2) A fűszerpaprikatermést kocsányától, csészéjétől és csumájától (maghon) meg kell szabadítani, csörgőre szárítani, a penésztől, továbbá a rátapadt földtől és homoktól (eseti tag gépi utón) meg kell tisztítani, majd összezúzni idongolmi. la Így nyert anyaghoz egészséges, ép, mosott és szárított fűszerpaprikamagot kell hozzáadni, mégpedig 100 súlyrész zúzott termésfalhoz legfeljebb 70 súlyrész magot. A maggal kevert zúzott anyagot meg kell őrölni. Az elsőrendű paprika őrlése lisztfinomságú. Színe élénkpirostól a sötétvörösig terjedő vagy sárgás árnyalatú piros. Íze zamatos, érezhetően csípős. Ásványi anyagtartalma legfeljebb 7°/o, homoktartalma legfeljebb 0,7%, nedvességtartalma legfeljebb 12%. (3) Amennyiben az elsőrendű paprika csípőségmentes fűszerpaprikatermésből készült, a magmosás elmaradhat. / 4. §. (1) Másodrendű paprika általában a gyengébben fejlett, nem teljesen érett, hibás (tarka) fűszerpaprikatermésből, valamint az elsőrendű paprika készítésénél megmaradt erezetből és csumából, továbbá léhamagból készült őrlemény. (2) A másodrendű paprika készítésénél a fűszerpaprikatermést kocsányától és csészéjétől meg kell szabadítani (csipedni), csörgőre szárítani, a penésztől, a rátapadt földtől és homoktól (esetleg gépi után) meg kell tisztítani, majd összezúzni (döngölni) és az így előkészített anyagot meg kell őrölni. A másodrendű paprika őrlése daraliszt finomsága., Színe sárgás-barnás-vöröses, íze erősen csípős. Ásványi anyagtartalma legfeljebb 12%, homoktartalma legfeljebb 2%, nedvességtartalma legfeljebb 12%. 5. §. Az elsőrendű és a másodrendű paprika készítésénél a minőséget — a kész termék ellenőrzésén kívül — az őrlést megelőző kikészítés folyamata alatt a kikészítés helyén vagy a malomban az őrlésre előkészített féltermék [ külön megvizsgálása útján is ellenőrizni kell «• § (1) Az elsőrendű paprika minősítőjegye az édesnemes paprikára, a másodrendű paprikáé pedig az erős paprikára a B. 16. §-ában meghatározott minősítő jeggyel azonos, azzal az eltéréssel, hogy azon a minősítő állomás 6 milliméter nagyságú betűkkel ~1 fekete színű nedves bélyegzővel— az „elsőrendű paprika*', illetve „másodrendű paprika'* elnevezést tünteti fel. 12* Az elsőrendű paprika minősítése 6 hónapig, a másodrendű paprikáé pedig 8 hónapig érvényes. 7. §. A jelen rendelet hatálya alá tartozó paprika késztermékek (paprikaőrlemények) megjelölésére a 3. és 4. §-ban meghatározott elnevezéseket kell használni. 8. g. A földmivelésügyi miniszter a terep rendeletben meghatározott paprika késztermékektől (paprikaőrleményektől) eltérő minőségű és elnevezésű termékek előállítását, minősítését és forgalombahozatalát is megengedheti. 90. (1) Amenyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, — különösen az 1895 : XLVI. t.-c. 3. vagy 4. §-a — alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki ajelen rendelet rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 .X X. törvénycikk rendelkezései irányadók. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földművelésügyi minisztert kell tekinteni 10. §. A fűszerpaprika termelésének, feldolgozásának, őrlésének, minősítésének, értékesítésének és forgalombahozatalának szabályozásáról szóló rendeletek rendelkezéseit — a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel — az elsőrendű és a másodrendű paprikái» alkalmazni kell Kállay Miklóso.k stb fr}»»