Budapesti Nap, 2003. március (2. évfolyam, 63-75. szám)

2003-03-17 / 63. szám

4 2003. március 17., hétfő Budapest aktuális r BUDAPESTER ZEITUNG A modern, német nyelvű politikai, gazdasági és kulturális hetilap Budapester Zeitung E HETI TÉMÁINKBÓL:­­ , Mullverbrennungsanlaffe macht dicht • Joschka Fischer is támogatja EU-csatlakozásunkat­­ • Mészáros Tamás: Sikerévek várnak az ÁPV Rt.-re ihlBft • Továbbképzés német módszerekkel Magyarországon HHIHy—­Keresse a nagyobb újságárusoknál! ^ Mutatványszámért forduljon szerkesztőségünkhöz: 1026 Budapest, Gábor Áron utca 16. ^ Telefon/Fax: 200-1388,200-1468 ^ Blu e-mail: redaktion@budapester.hu, www.budapester.hu______r­­• J Sikeres Európa híd Több mint százhúszezren vol­tak kíváncsiak a Duna két part­ját a Parlamentnél összekötő pontonhídra, amelyet az EU- csatlakozás népszerűsítésére szereltek össze és nyitottak meg pénteken. A négy méter széles, 453 méter hosszú létesítményt - amely az Európa híd nevet kapta - 132 nagy méretű nemzetiszínű szélforgó, száz európai uniós zászló, éjsza­kánként pedig fáklyasor díszítette. A pontonhidat péntek este Pat Cox, az Európai Parlament elnöke, Medgyessy Péter kormányfő és Szi­li Katalin, az Országgyűlés elnöke együtt adta át az érdeklődőknek. A miniszterelnök, mielőtt elsőként átkelt volna a hídon, beszédében hangoztatta: a híd jelképe a folyó jobb és bal partján élők találkozá­sának. Palánkai Tibor, az Európai Unió Kommunikációs Közalapít­vány (EUKK) kuratóriumának el­nöke azt mondta: a híd nemcsak múltunkat és jövőnket „köti ösz­­sze”, hanem azt a nagy átkelést is szimbolizálja, amely Magyaror­szág előtt áll. A megnyitón egy kisebb csoport a kormány lemon­dását és Medgyessy távozását kö­vetelte. Az Európa-hídon, valamint a bu­dai oldalon létesített színpadon és annak környékén kulturális prog­ramokat tartottak, és az érdeklő­dők kóstolót kérhettek a tagorszá­gok jellegzetes ételeiből. A közalapítvány korábbi közlése szerint az Európa híd nappali lát­ványelemeire 12 millió forintot, a fáklyákra 2,3 milliót, a műszaki le­bonyolításra mintegy hétmilliót, az energiaellátásra 1,2 milliót, a szín­pad és a kordonok felállításra 3,5 milliót, míg a műsorokra és esemé­nyekre húszmilliót költöttek. Az Európa hidat az eredeti tervekkel szemben nem a helyszínen, ha­nem Ercsiben építették fel a Ma­gyar Honvédség hidászai, onnan vontatták a fővárosba, és időkö­zönként megnyitották a hajóforga­lom átengedésére. A pontont tegnap késő este bon­totta el a honvédség. (BN-összeállítás) Ismét drágul a parkolás Fényesebb a díszkivilágítás A fizetőparkolás újabb utcák­ra történő kiterjesztését és 114 épület hosszabb ideig tar­tó díszkivilágítását javasolta pénteki ülésén a főpolgár­mesteri kabinet. A testület határozata alapján a közgyűlés elé kerülhetnek azok a javaslatok, amelyek szerint újabb fővárosi tulajdonú utcákban kelle­ne fizetni a parkolásért és az álta­lános forgalmi adó (áfa) összegé­vel megemelnék a várakozási dí­jat, miután az adótörvény változá­sa szerint a parkolási díj áfája 12- ről 25 százalékra emelkedett. Az áfa idén még visszaigényelhető, a jövő évtől azonban már nem. A visszaigénylés lehetősége miatt - különösen a gyakran és kártyával parkolók esetében - a parkolási díjbevétel mintegy tíz százalékkal csökkenne. Ennek elkerülésére a jelenlegi bruttó százforintos vára­kozási díjalapot megemelnék a 25 százalékos áfa összegével. Arról, hogy az egyes fizetőövezetekben konkrétan mennyit kell majd fi­zetni, átruházott jogkörben eljár­va a főpolgármester döntene. Mó­dosítanák a közgyűlés parkolással foglalkozó rendeletét azért is, hogy megteremtsék a parkolási díj mobiltelefonon történő fizetésé­nek jogi hátterét. Tavaly kísérleti jelleggel bevezették ezt a lehető­séget, most pedig a jogszabit is hozzáigazítják ehhez. A városvezetés egyetértett,az­zal, hogy mintegy 4,5 millió fo­rintos éves többletköltséggel, májustól október végéig napi egy órával - éjjel egy óráig - meg­hosszabbítsák a díszvilágítással rendelkező 114 épület és emlék­mű kivilágítási idejét. Elviekben egyetértett a városvezetés azzal is, hogy újabb 29 ingatlan - fele egyházi - kapjon díszkivilágítást. (BN-összeállítás) Pat Cox fél a disznóvágástól Pat Cox, az Európai Parlament ír elnöke pénteken az Aszód közeli Kartalon, Kovács István helyi gaz­da portáján EU-konform disznó­vágáson vett részt. Pat Cox, aki kérésére magán a disznóölésen nem kívánt részt venni dél után pár perccel érke­zett meg a Béke utcába. A vendé­get a házigazda, Pista bácsi ma­gyarul üdvözölte a kapuban. A háziasszony, Mariska néni óriási liliomcsokrot kapott az érkező­től. Az illusztris vendéget többfé­le házi pálinkával kínálták, ő a méregerős és jófajta eperpálinkát választotta. Cox úr jól bírta a ma­gyar vidék kerítésszaggatóra pá­rolt whiskyjét, pogácsát kóstolt, és a biztos távolból megtekintette a hátára fektetett állatot. A diplomata rövid beszédben üdvözölt mindenkit, majd terített asztal várta a vendégsereget. Cox úr házi sütésű cipót és népvise­letbe öltöztetett babát kapott ajándékba. A kartali asszonykó­rus magyar népdalokkal kedves­kedett. Jöhetett a tyúkhúsleves, majd disznótorossal lakhatott jól az ír vendég. Selmeczi Balázs Budapesti Nap Női Petőfi a Múzeumkertben Szombaton ünnepelt az ország és a főváros. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 155. évfor­dulóján a politikusok az unió mellett kampányoltak, a nép pedig próbálta jól érezni magát. KOVÁCS BARBARA ÍRÁSA Az Országház előtt délelőtt fél tízkor vonták fel a magyar lobo­gót, az ünnepélyes ceremóniát követően a Kossuth téren egybe­gyűltek átvonultak a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkertben már korábban gyülekezni kezd­tek az emberek, családok, párok, idősebbek, fiatalabbak egyaránt. Turisták is kíváncsiak voltak az előadásra, főleg németek és fran­ciák érkeztek. A Kálvin téri alul­járót elözönlötték a kokárda- és zászlóárusok. A bejáratnál a játék- és a lufiárusok is megjelentek, a kert­ben lacipecsenyések várták a megéhezett ünneplőket. Szinte természetesnek hatott ebben a közegben a különböző szóróla­pokat osztogató fiatalok látványa. Az egyik idős néni programfü­zet után kutatva megkérdezte a szórólapot osztogató fiatalembert: ugye ez műsorfüzet? A fiatalem­ber félszegen csak annyit mon­dott: nem, ez csupán egy unióelle­nes szórólap! A tömeg a Múzeum­kertben és a körúton állva várta a Haza és Haladás, Akkor és Ma cí­met viselő ünnepi műsort. Szinte mindenki kokárdát viselt. Olyannyira, hogy akadt egy lelkes honleány, aki a felöltöztetett tacs­kójának ruhájára is tűzött egyet. A Múzeum lépcsőjén történte­ket két kivetítőn is követni lehe­tett. Az ünnepi megemlékezés -eltérően a korábbiaktól - teljesen újszerűen ábrázolta az 1848-49- ben történteket. A legfurcsább újí­tás volt, hogy Petőfi Sándort idén női szereplő alakította, ennek megfelelően az ő tolmácsolásában hallhattuk a Talpra magyart. Érdekes látvány volt, amikor a szereplők díszítették fel a három­színű lobogóval és az óriás ko­kárdával a Nemzeti Múzeum homlokzatát. Sajnos, a hangosí­tás többször hagyott maga után kívánnivalót. Szili Katalinnak, a Magyar Or­szággyűlés elnökének sikerült mondanivalójába csempészni az európai uniós csatlakozás népsze­rűsítését, amelyet a helyszínen megjelent kisebb csoport hangos füttyszóval és bekiabálásokkal ju­talmazott. Az ünneplők csak névtelenül nyilatkoztak a központi műsorról, többségüknek tetszett a program. Műsorzártával a tömeg átvo­nult a Március 15. téri Petőfi-szo­­borhoz. A főváros megemlékezé­sén szintén uniós kampány ré­szese lehetett a hallgatóság. Demszky Gábor főpolgármester csatlakozást népszerűsítő beszé­de közben is többször belekia­báltak a Múzeumtól átrándult unióellenes csoport tagjai. Volt közöttük egy kilencéves kisfiú is, aki csak úgy - egyéni meggyőző­désből - csatlakozott hozzájuk, szülői kíséret mellőzésével. Érdekes lett volna a több neves színész közreműködésével elő­adott Egy az idő oratóriumjáték, ha folyamatosan biztosítani tudták volna a mikrofonok működését. A megemlékezés a Petőfi szobor megkoszorúzásával ért véget. A reggel óta tartó népünnepély vi­szont folytatódott a Március 15. té­ren. Huszárok, gólyalábasok és vá­sári színjátszók szórakoztatták a kilátogatókat. Kézművesek árulták portékáikat, az uniós csatlakozásra felkészülve - igény szerint - ango­lul vagy németül. A központi megemlékezésen újszerű értelmezésben ábrázolták a ’48-as eseményeket Fotó: Aknay Csaba ‘l/n­any, ----------1— --------------—-■■::• r—' : : Titkos dokumentum Postabank-ügyben Tovább nyomoz a rendőrség - Princz Gábort ma ismét kihallgatják Ma ismét gyanúsítottként hallgatják ki Princz Gábort, a Postabank egykori vezetőjét az Országos Rendőr-főkapi­tányságon hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt. Közben a Postabank­ügyben már csaknem fél évti­zede zajló nyomozás mellett újabb vizsgálat is indul egy titkos dokumentum nyomán. Újabb nyomozást rendelt el a Postabank ügyében az ORFK, azt követően, hogy a rendőrség bir­tokába került egy korábban tit­kosnak minősített jelentés. Az 1998-as kormányváltást követően több állami szerv tett feljelentést a Postabanknál bekövetkezett több mint 150 milliárdos vagyon­vesztés felelőseinek felkutatása érdekében. A most előkerült dokumentu­mot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) 2000 decemberé­ben készítette. Keller László köz­pénzügyi államtitkár állítása sze­rint a vizsgálatot hivatalosan so­ha nem fejezték be, mert a Princz Gábor leváltása utáni Postabank- és állami vezetők büntetőjogi fe­lelősségét is felveti a vizsgálat. Az államtitkár feljelentést tett is­meretlen tettes ellen az ügyben. Nehéz-Posony István, Princz ügy­védje szerint alaposan átértékel­heti a Princz-ügyet a most előke­rült titkos jelentés. A védő kezde­ményezte a jelentés titkosságá­nak feloldását. Princz Gábor 1998 nyarán, még a KEHI-jelentésben érintett események előtt távozott a Posta­bank éléről. Idén március elején a csaknem fél évtizede tartó nyo­mozást lezáró iratismertetésre idézte Princz Gábort az ORFK. Időközben a Postabank-ügyben az 1995-től hivatalban volt pénz­ügyminiszterek, pénzügyminisz­tériumi, illetve bankfelügyeleti vezetők, továbbá Princz Gábor utódja, Auth Henrik meghallgatá­sát indítványozta a rendőrségen Princz Gábor védője. Nehéz- Posony István szerint Auth Hen­rik választ adhat arra: indokolt volt-e a bank 1998. évi konszoli­dációja. Auth Henrik, a Postabank egy­kori vezetője egyetértene azzal, hogy nyilvánosságra hozzák az államtitokká nyilvánított KEHI- jelentést. A Postabank Princz utáni vezetője úgy véli: a KEHI je­lentéstervezetének összeállítói alapvető banküzemtani ismere­tekkel sem rendelkeztek, nem voltak tisztában a banki mérleg­­összeállítás, illetve a számvitel alapjaival, így hamis következte­tésekre jutottak. A Princz-ügy a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatalban is folytatódik. Ma várhatóan újabb bűncselekménnyel gyanú­sítják meg a pénzintézet volt ve­zetőjét. Az ügyészségi nyomozók hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznának a Budai Henger­malomnak adott 2,6 milliárdos hitellel kapcsolatban. (BN-összeállítás) Princz Gábor Elhunyt Vészi János aranytollas újságíró Életének 76. évében váratlanul elhunyt Vészi János aranytollas újságíró, a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének örökös tagja, a Nagy Imre Társaság ügy­vezető elnöke - jelentette az MTI szombaton. Vészi János 1927. május 30-án született. Újságíróként dolgozott a Magyar Nemzetnél, az Igaz­ságnál, főszerkesztője volt a Népművelésnek. Az 1956-os forradalom után kizárták a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségéből. A szerve­zet 1989-ben rehabilitálta koráb­bi tagját. Művelődéskutatóként dolgo­zott az OSZK-ban, a Népművelé­si Intézetben, a Művelődésügyi Minisztérium továbbképzési in­tézetében, tanított az Árpád Gimnáziumban. Főbb művei: A mese eredete, Fáy András, Móra Ferenc; Köz­oktatás és közművelődés? Köz­nevelés!; Alfák a láthatáron; Alfa születik; Nevelési központ, komplex művelődési intéz­mény. Gyengeség. Sajtódíjak Két egyéni díjazott és három szer­kesztőség vehette át szombaton a Szabad Sajtó Díjat a Pilvax étte­remben. A két idei egyéni díjazott közül Bodor Pál újságírót életművéért, Galló Béla politológus publicistát a Magyar Hírlapban kifejtett publi­cisztikai tevékenységéért jutalmaz­ták. Szabad Sajtó Díjban részesült a Mérleg című folyóirat a keresz­tény eszmeáramlatokról és a hit­életről szóló tájékoztatásért, a Klubrádió Szerkesztősége a de­­mokratikus nyilvánosság megerő­sítéséért. Díjat kapott az újvidéki Multirádió szerkesztősége is, mely öt nyelven sugároz a sajtószabad­ság klasszikus normái szerint.

Next