Budapesti Napló, 1900. május (5. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-19 / 136. szám

anyagból készíttetnek az új ágyuk, bronzból vagy acélöntvényből ? 2. Az új ágyú milyen jellegű, kü­lönösen hatását tekintve, összehasonlítva más államok új ágyurendszereivel ? 8. Mennyire rúg egy ilyen ágyúnak a költsége? 4. Hány ilyen tábori ágyúra van szükség? Hangsúlyozza, hogy az átmeneti stá­diumnak már a harczkészültség tekintetéből is lehető rövidnek kell lennie. Pénzügyi tekintetben, valamint az ipar érdekeinek megóvása szempontjából is he­lyesnek tartaná, ha az ágyuk készítése, természete­sen csak amenyiben ez a hadsereg érdekeivel össze­egyeztethető, hosszabb időre oszlatnék fel. Szerb György kérdi, várjon a két állam ipara az ágyuk készítésénél kellően részeltetve van-e? Kriegrhammer hadügyminiszter erre részletesen megadja a felvilágosításokat, amelyek szintén bi­zalmasak. Báró Норова Elek figyelmébe ajánlja a hadügyi kormánynak az amúgy is nagyon megterhelt lovak kímélését. Krieghammer hadügyminiszter kijelenti, hogy az úszózsákoknak a lovasság tábori felszerelésére való beszerzése a lovasság gyakorlóképességének emelését célozza az által, hogy lehetővé teszik, hogy legalább kisebb osztályok kis folyamokon gyorsan átkelhessenek. A zsákokat a lovakra fogják ugyan rakni, csakhogy епиек csekély súlya nem fog jelen­tékeny terhet róni a lovakra. Az építkezések tételénél Horánszky Nándor azt óhajtja, hogy a lakta­nyák építése, amelyekre a városok rendszerint bizo­nyos jövedelmezőség reményében könnyen hajlandók áldozatokat hozni, a hadsereg szükéglete szempont­jából teljes rigorozitással kíráltassák meg. Részletes kimutatást kíván e tekintetben. Pulszky Ágost szintén felvilágosítást kér erre nézve. Krieghammer hadügyminiszter kijelenti, hogy laktanyák felállítása a beszállásolási törvény alapján még mindig szükséges, mert némely helyeken a csa­patok még igen hiányosan vannak elhelyezve és mert még igen sok laktanya van, amelyek régisé­güknél és rossz állapotuknál fogva másokkal pót­­landók. A gyakorló- és lőterekre való szükségletre vo­natkozó tételnél Horánszky Nándor a tervszerűséget hang­súlyozza. Pulszky Ágost megjegyzései után Krieghammer hadügyminiszter azt feleli, hogy már hosszabb idő óta folynak a tárgyalások olyan tér megszerzése iránt, amely centrális fekvésénél, nagyságánál, talajviszonyainál és annál a körülmény­nél fogva, hogy kevésbé áll művelés alatt, teljesen megfelel. A tárgyalásokat tavaly félbeszakították, de most újból megkezdték, mert a birtokviszonyok idő­közben tisztultak. Reméli, hogy a dolog végre is ked­vező befejezést nyer. Az erődítésekre vonatkozó tételnél Krieghammer hadügyminiszter bizalmas jellegű felvilágosításokat adott. Rövid vita volt a traiskircheni tüzérhadapród­iskola körül. A barakkok építkezésénél Krieghammer had­ügyminiszter megjegyzi, hogy a galíciai legénységi barakkok létesítése az 1901. évben teljesen be fog fejeztetni. Az élelmezési barakkok állandósítására to­vábbi összegek lesznek szükségesek, melyeknek ma­gasságát azonban ez idő szerint még nem lehet meg­állapítani. A műszaki tüzérség tételénél Ernuszt Kelemen emlékezteti a hadügyminisztert ígéretére, hogy a vi­har­ágyuk részére kedvezményes áron fog lőport át­engedni. Ez most tekintettel a bekövetkezett jégká­rokra és jegyekra, különös fontossággal bír. Mégis egy vidék gazdáinak e tárgyban a földmivelési mi­niszterhez intézett kérése érdemleges elintézést nem nyerhetett, mert a földmivelésügyi minisztérium nem volt tájékozva az iránt, hogy mely lőporraktárhoz forduljon. Kéri azért a hadügyminisztert, legyen szí­ves a földmivelési minisztériumot lehet­ rövid idő alatt értesíteni arról, hogy a gazdaközönség vidék szerint mely lőporraktárhoz fordulhat. Krieghammer hadügyminiszter e kérés teljesí­tését készségesen kilátásba helyezi. A szóban forgó esetben a magyar földmivelési minisztérium rögtön értesíthető lesz arról, hogy a kért kilenc mázsa lőpor kiszolgáltatására a kassai tüzérségi szertár hatalmaz­­tatik föl. A hátralévő tételeket ezután vita nélkül meg­szavazta az albizottság. Az elnök végül az albizottság nevében köszö­netet mond a hadügyi kormánynak azért a nyíltságért és előzékenységért, amelylyel az albizottságnak a kí­vánt felvilágosításokat megadta. A jelentés hitelesí­tésének határideje később fog megállapíttatni. Ekkor fog az albizottság az iránt is határozni, hogy az át­ruházási jog az eddigi gyakorlathoz képest, mely címek és mely tételekre nézve adassák meg. (Pénzügyi albizottság.) A magyar delegáció pénzügyi albizottsága ma délelőtt 11 órakor báró Harkányi Frigyes elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak a közös kormány ré­széről Kállay Béni közös pénzügyminiszter és Szent­­györgyi osztályfőnök. A magyar kormány részéről Széll Kálmán miniszterelnök, Lukács László pénz­ügyminiszter és Darányi Ignác földmivelésügyi mi­niszter­ Elnök az ülést megnyitja. Szerb György előadó ismerteti a közös pénz­ügyminisztérium költségvetését. A bizottság erre a közös pénzügyminisztérium költségvetését vita nélkül elfogadja és tudomásul veszi a közös pénzügyminisz­ternek Szerb György előadó által ismertetett jelen­tését a közös pénzügyminisztérium kezelése alatt lévő négy alapról, nevezetesen a katonahelyettesi alapról, az általános kórház-alapról, az állatgyógy­intézeti és az általános katonai rokkant­alapról. Ismerteti a közös vámjövedelmek előirányzatát, amely a múlt évitől csak csekély összegben tér el. Az elő­irányzatot Lukács László pénzügyminiszter megnyugtató felvilágosítása után, hogy az előirányzat be is lesz tartható, elfogadta az albizottság. Szerb György előadása mellett a közös szám­vevőszék költségvetését is elfogadja a bizottság, mire az ülés véget ért.* A magyar delegáció külügyi albizottsága holnap délelőtt 11 órakor ülést tart, melyben a külügyi költ­ségvetést tárgyalják. Gróf Goluchowski külügyminiszter ebben az ülésben, utalással az osztrák delegációban elmondott expozéra, csak a hozzá intézendő kérdé­sekre fog felvilágosításokkal szolgálni. A delegációk tárgyalásainak további rendje a következő: Magyar országos bizottság: Május 19.:­ A zárszámadások tárgyalása. (S/411 órakor.) „ Az egyesült vegyes albizottság ülése. (Déli 12 órakor.) Május 21.: A tengerészeti előirányzat tárgyalása. (Dél­előtt 10 órakor.) Osztrák országos bizottság: Május 21.: Bosznia és Hercegovina költségvetése és a rendkívüli hadügyi előirányzat tárgya­lása. (Délután 4 órakor.) Május 22.: A külügyi albizottság jelentésének hitele­sítése. Május 23.: A tengerészeti költségvetés tárgyalása, a kö­zös pénzügyminisztérium költségvetése és a közös számszék jelentése. "•"­.­­ягг 136. szám’. Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1900. május 19. Szájpadlás nélküli fogak. Fölöslegessé teszik az inűlemez használatát. A szájból kivenni nem kell, nem is lehet. Számos elismerő levél. Jótállás. W­ellner Gyula specialista a szájpadlás nélküli műfogak készítésében.­ V. kerület, Andrássy­ út 38. szám. BELFÖLD. A miniszterelnök a királynál. A király tegnap délután Széll Kálmán miniszterelnököt hosszabb kihallgatáson fogadta. Országgyűlés. A szünet előtt ma még rö­vid ülése volt a képviselőháznak. A napirendje rövid volt, de Molnár János megtoldotta egy sür­gős interpellációval. Miután ugyanis a törvény­­hozás harmadik olvasásban is elfogadta a tőzsde­adójavaslatot s az új állami zálogház építésére vonatkozó előterjesztést, Molnár János engedel­met kért, hogy a hosszabb szünetre való tekin­tettel ma terjeszthessen elő egy interpellációt a belügyminiszterhez. Információja szerint Méri szatmármegyei községben nagyobb konfliktus tá­madt katolikusok és reformátusok közt bizonyos templom­ telek miatt, melynek tulajdonjoga még nincs is eldöntve s a reformátusok mégis megkezd­ték már rajta a templom építését. De különben is olyan nagymérvű súrlódás van állítólag az odavaló katolikusok és reformátusok közt, hogy a katolikus pap állandóan revolverrel kénytelen járni. Az interpelláló tehát sürgős intézkedést kért a belügyminisztertől. Széll Kálmán minisz­terelnök, mint belügyminiszter nem válaszolt ma az interpellációra. Most már június hetedikéig nem lesz ér­demleges ülés. Megint két bejelentés. A szocialisták sajtója nyomán tegnap egész listáját emlegették az újabb összeférhetetlenségi bejelentéseknek. A képviselőház elnökéhez azonban ezek a bejelentések még nem ér­keztek meg. Ma is csak a Népszava jelenti — a t. Házhoz még nem jött róla hír — hogy újabban Hegedűs Lóránt és báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter ellen történt összeférhetlenségi bejelentés. Hegedűs Lóránt igazgatósági tagja a Magyar Általá­nos Takarékpénztárnak s ezt mondja a bejelentő a képviselőséggel összeférhetlennek. A honvédelmi mi­niszterről állítólag beküldött levél a Népszava szerint igy hangzik: Nagyméltóságu Elnök ur! Az 1875. I. t.-c. 2. §. a) pontja rendeli, hogy a véderő tényleges szolgálatában álló tagja orszá­gos képviselő nem lehet. A militarizmus és a visszaélések elhatalma­sodása ellen küzdendő: bejelentem, hogy báró Fejérváry Géza miniszter úr a „Militär Schema­­tizmus für 1900 Amtliche Ausgabe“ 149. lapján első oszlop, második tételében, a tényleges szol­gálatban álló táborszernagyok között van kitűn­ő Geronymi Károly ellen összeférhetetlenségi be­jelentés történt azon az alapon, hogy az Általános Kőszénbánya Társulat igazgatóságának tagja, továbbá, hogy a szegedi pályaudvar építéséhez téglát szállított. Ez a bejelentés teljesen tárgytalan, mert Hieronymi Károly a nevezett társulatnak tagja sohasem volt és a szegedi pályaudvar építéséhez téglát sohasem szál­lított. Az Ugron-ügy. A képviselőház összefér­hetetlenségi bizottsága ma Apátsiy Péter elnöklé­sével ülést tartott, amelyen az Ugron Gáborra vonatkozó összeférhetetlenségi bejelentések, vala­mint az általa önmagára nézve tett bejelentés érdemleges tárgyalására a parlament pünkösdi szünete után való első napnak, június 7-ikének tizenegy óráját tűzte ki. Erről a terminusról Ugron Gábort értesíteni fogják azzal a fölhívás­sal, hogy a talpfa­szállítás és a pokrócgyár ügyére, valamint az önmaga által bejelentett téglaszállításra vonatkozó, esetleg birtokában levő okmányokat és adatokat hozza magával az ülésre. A Ház elnökéhez érkezett és a bizottság­hoz áttett többi összeférhetetlenségi bejelentés tárgyalásának idejét később fogja a bizottság meghatározni. A tőzsde köszönete. Ma délelőtt Weisz Berthold országgyűlési képviselőnél a budapesti értéktőzsdének egy küldöttsége tisztelgett,hogy tolmácsolja a tőzsdekö­szönetét a képviselőházban az értékpapírforgalmi adóról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor tartott be­szédéért. A küldöttség tagjai voltak: Magaziner D, Blum Bernát, Frey Viktor, Heller Gyula és Weishut Károly. A küldöttség vezetője, dr. Links Ármin ügy­véd üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a kép­viselőháznak csak kevés tagja ismeri azokat a ne­hézségeket, amelyekkel a tőzsdei embernek a meg­élhetésért meg kell küzdenie és ennek a következ­ménye azután, hogy a tőzsdei körökön kívül az az előítélet terjedt el, hogy a tőzsdén csak nyerni lehet s hogy a tőzsde a legkönnyebb kere­seti forrás. Hálára és elismerésre tarthat ezért számot Weisz Berthold, hogy síkra szállott ez elő­ítélet ellen, a tőzsde tagjainak érdekeit képviselte s fennhangon hirdette tisztességüket és hazafiasságu­kat. Annál inkább tartoznak hálával — úgymond a szóló — mert bár legutóbb lemondott tőzsdetanácsosi állásáról, mégis kiváló erélylyel és sikerrel vette pártfogásába a tőzsde intézményét. Beszédével nagy­ban hozzájárult az elterje­dt tévhitek eloszlatására és ezáltal a tőzsde erkölcsi nívójának emelésére. Ezen­túl is az lesz legfőbb törekvésük, hogy méltóknak bizonyuljanak ezen pártfogásra és hogy hazafiság tekintetében kiállják a versenyt minden osztálylyal. Végül kéri a képviselőt, tartsa meg a tőzsdét továbbra is jóindulatában. Weisz Berthold megköszönve a küldöttség meg­jelenését, kiemelte azt, hogy az, amit tett, kifolyása egész pályafutásának. Ifjúságától kezdve kereskedelmi körökben élt, azokkal érzett és nincsen ok arra, hogy elhagyja azt a zászlót, amely nemcsak a kereskedői osztálynak, hanem Magyarországnak is dicsőségére válik. Budapestnek kereskedői körei és a tőzsde min­dig arra törekedtek, hogy teljesítsék hazafiai köteles­ségüket, hogy megóvják az emberi és kereskedelmi becsületet. És mivel tudom — úgymond, — hogy ez továbbra is így marad, meg lehetnek győződve az urak, hogy múltamat el nem feledve, a kereskedelmi érdekek előmozdításához mindig kész vagyok hozzá­járulni. A kereskedelemnek és a tőzsdének még nagy szerep fog jutni hazánkban, mert ezek felvirágzása karöltve fog járni egész gazdasági életünk elhaladá­sával. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a kereskedelmi világnak csak akkor lesz nagyobb súlya és nyomatéka közéletünkben, ha annak egyes tényezői összetartanak. A széthúzás mindig gyengíti minden osztály nagy érdekeit. És ha célt akarnak érni törekvéseikkel, akkor jogos követeléseiket ösz­­szetartóan kell érvényesíteniük. A kereskedelmi téren, épp úgy, mint a közéletben sajnosan észlelhetjük, terve és nincs felvéve a sokkal későbben követ­kező ezen táborszernagyok között, kik várako­zási illetménynyel (Wartegebühr) nyugdíjjal (Ruhestand) szolgálaton kívül vannak. Ezen visszaélés az alkotmánynak is nagy sérelme, mivel egy miniszzter évek óta tudva követi el. Föl sem tehető, hogy a közös hadügy­miniszter hivatalos kiadványa, ilyen magas ál­lású tábornok katonai állására nézve, évek óta tévedne. Tisztelettel Groszman Miksa.*

Next