Budapesti Napló, 1902. november (7. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-25 / 324. szám
324. szárrál . Budapest, kedd i BUDAPESTI NAPLÓ 1002. november 25. * ** Ülés a színészegyesületben. Az Országos Színészegyesület igazgatótanácsa december 2-án délután 3 órakor tartja meg rendes havi ülését a színészház nagytermében. Erre a tanácsülésre a vidéki tanácsosok közül Balla Kálmánt és Beressi Gábort hívták be. ** Vidéki színészet, Esztergomban, Báródy Károly színtársulatánál tegnapelőtt vendégszerepelt Galambos Mariska kisasszony, a már több színpadon szép sikereket aratott fiatal szubrett-énekesnő, kit szülővárosának, Esztergomnak a közönsége ezúttal látott először a deszkákon. A fiatal művésznő a Gésák Minózájában mutatkozott be s nemcsak nem hazudtolta meg a jó hírnevet, amely föllépését megelőző'', hanem valóságos ováció tárgya lett bájos, csengő hangjával és finom játékával, mely őt egyenesen az elsőrendű operettszerepekre predestinálja. Hangja minden fekvésben tömör és üde, játéka pedig hol érzelmes, hol hamiskás, úgy a mint a szerep megkívánja, de mindig diskrét és kifogástalan. A közönség el volt ragadtatva mindattól, amit ez a sokoldalú fiatal tehetség nyújtott s az ismétlések és tapsok szakadatlanul érték egymást az egész előadás alatt. Valósággal kár — mondja levelezőnk — hogy Galambos kisasszonyt szerződés köti egy vidéki társulathoz, mert bármelyik fővárosi énekes színpadnak csak díszére és nyereségére várnék ** Francia színtársulat Budapesten. A Frederic Achard vezetése alatt álló, s jelenleg Oroszországban játszó francia színtársulat december 11-én este tartja a Magyar Színházban első előadását. Be fogja mutatni a Louisot, a Nelly Roziert, a Les deux écolest, továbbá a La damede chez Maxime, a Coup de Fenêt és a Family Botel című bohózatokat, amelyek közül a Loute, A három grácia (Family Hotel), az Osztrigás Mici (Ja dame de chez Maxime) és Zsolba a budapesti közönség előtt is ismertek már. ** Magyar művésznő Berlinben. Tessényi Margit, a kiváló zongoraművésznő nagy sikerrel hangversenyzett november 17-én Berlinben, a Bechsteinteremben. Hangversenyén, mely iránt igen nagy volt az érdeklődés képviselve volt a berlini magyar egyesület, a nagykövetség és a művészvilág. A fiatal művésznőt, ki most Münchenbe utazik, számos kihívással és virág bokrétával tüntették ki. ** Sarah Bernhardt új szerepe. Sarah Bernhardt alighogy németországi körútjából visszatért, hozzáfogott annak az új darabnak az előkészítéséhez, melynek fő női szerepét kreálni fogja. Ez a darab Bervieuxnek Shéroigne de Mericourtja, s hősnője a nagy francia forradalom ismert hősnője, aki résztvett a Bastille ostromában s aki végül a rémuralomnak szintén áldozatává lett. A darab újév táján fog előadásra kerülni Sarah Bernhardt párisi színházában. ** Hauptmann Gerhart új darabja. Hauptmann Gerhardt, a Takácsok szerzőjének, A szegény Henrik című darabja jövő hónap első napjaiban kerül bemutatóra a berlini Deutsches Theaterben. .Néhány napra a berlini bemutató után a bécsi Burg-színház adja elő a darabot, nek erős költői tehetségéről tanúskodik. Kevésbé költői, de jóval drámaibb az V. számú tragédia : A királyné, amelyben szintén csak a háttér történeti. A cselekvény III. Endre, az utolsó Árpád korában játszik. Ágnes királyné magtalan; a főurak azért nővérét, Idunát akarják a trónra ültetni. A testvérek szerelmi vetélkedése folytán Ágnes meggyilkoltatja Idunát, mire a király kolostorba küldi nejét. A darab igen jól van megcsinálva, színszerű és hatásos. Verselése ügyes, nyelve drámai. De a jellemek rajza sok tekintetben kifogásos, a befejezés pedig nem megnyugtató. Versenytársai közt kétségtelenül a legügyesebb és irodalmi színvonalon is áll. A bizottság gyengéi mellett is egyhangúlag ajánlja a jutalomra. A jeligés levél felbontatván, kitűnt, hogy a pályanyertes tragédia szerzője, Földes Imre, aki tavaly A király arája című vígjátékkal nyerte el a Kóczán-díjat. A pályakoszorúzott szerző még egészen fiatal ember, nincs még 21 esztendős, de már rég jelét mutatta izmos költői tehetségének. A magyar leszámítoló bank tisztviselője. Mai tárcánkban egy igazán szép költeményét közöljük, amely szintén azt igazolja, hogy ez a fiatal ember olyan kaliberű tehetség, akinek szép jövőt lehet jósolni azirodalomban. A Kóczán-pályázat döntését megelőzőleg Fehér Ipoly tiszteleti tag mondott emlékbeszédet Hollósig Jusztinián levelező tag felett. Az emlékbeszéd meghallgatására egyházi életünk számos kitűnősége is megjelent, köztük Bubics Zsigmond kassai püspök, Fraknói Vilmos címzetes püspök, Halbig Gyarián tihanyi apát és mások. Az emlékbeszéd írója kinek Hollósy Jusztinián egykor tanára volt, szépen ecsetelte Holósynak, a szerény és mély tudása benedekrendi szerzetesnek harmonikus élete-látását Végül Szily Kálmán főtitkár tett jelentést a folyó ügyekről. Tíz évvel ezelőtt egy „névtelen mérnök“ nagyobb összeget küldött az Akadémiának, hogy évente 100—100 koronával mérnöki munkákat jutalmazzon. A névtelen mérnök, aki életében megnevezni nem akarta magát, Péch József, a minap elhunyt miniszteri tanácsos, akinek özvegyéhez most az Akadémia részvétiratot intézett. A Kisfaludy Társaság e hó 26-án, szerdán délután 5 órakor ülést tart az Akadémia heti üléstermében. Tárgysorozat: 1. Folyó ügyek. 2. Költemények Dalmady Győző rendes tagtól. 3. Fadrusz Mátyás szobra, tanulmány Alexander Bernát rendes tagtól. 4. Francia költőkből, műfordítások Vargha Gyula rendes tagtól. 5. Rexholmi Mária, elbeszélés Rákosi Viktor rendes tagtól. 6. Zárt ülés. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület budapesti köre szerdán, e hó 26-ikán délután 5 órakor az egyesület helyiségében (VIII. Eszterházy utca 14.) ülést tart, amelyen dr. Weszely Ödön előadást tart a magyar irodalomtörténet tanításának módszeréről. Vendégeket szívesen látnak. MŰVÉSZET □ A Faál kiállítás. A Nemzeti Szalon újonnan átalakított termeiben a kiállítás két első napján igen sok látogató volt, kik élvezettel szemlélték a korán elhunyt művész alkotásait. A látogatók között voltak: gróf Széchenyi Béla koronaőr, báró Bohus Zsigmond, gróf Andrássy Gyula és Tivadar Földes, Concha és Lánczy udvari tanácsosok, Halmos polgármester, Pekár Gyula és Kammerer Ernő orséggyűlési képviselők stb. A vételkedv is igen szépen nyilatkozott meg a kiállításon. A karácsonyi vásárból mindjárt az első két napon elkelt egy sereg műtárgy, melyeket vevőik azonnal el is vihetnek. TUDOMÁNY, IRODALOM ( A Kóczán-dij. A magyar tudományos akadémia mai összes ülése eldöntötte a tragédiának szánt Kóczán-dij pályázatot. A bírálóbizottság jelentését Heinrich Gusztáv készítette és adta elő. Az idei Kóczán-pályázat tulajdonképp megismétlése a két év előttinek. A Kóczán-díjat ugyanis az alapítvány értelmében ki kell adni a viszonylag legjobb darabnak, ha azonban ez a darab nem áll irodalmi színvonalon, a kérdés megújítandó. Az Akadémia 1900-ban kiadta a jutalmat Varsányi Gyula László a kun című tragédiájának, de megtagadta a darabtól az irodalmi értéket. Ennek következtében az Akadémia újból hirdetett pályázatot magyar történeti drámára V. István, IV. László és III. Endre korából. A határnapig (1902. május 21.) kilenc dráma érkezett be, melyeket Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv és Berczeg Ferenc bíráltak meg. А VIII. számú darab (István herceg) nem jöhetett tekintetbe, mert csonkán küldetett be; a többiekről nem sok jót mond a jelentés. Főleg gyengék a bírálók szerint a IV. László korát tárgyaló darabok, nemcsak drámai vagy költői érték, de még nyelv, stíl és verselés tekintetében is. Csak két darab érdemel figyelmet. Az egyik: Istenítélet, mely V. István király korában játszik és szerzője- VIDÉK — (Pestvármegye közgyűlése.) Pestvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt kezdte meg őszi közgyűlését Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt. Nagyobbára a községek költségvetését és számadásait tárgyalták, elfogadva a választmány javaslatait. Nagyobb élénkség mutatkozott aziránt a felebbezés iránt, amely nem tud belenyugodni abba, hogy a község 300 koronát szavazott meg egy Kossuth Lajos arcképére. A felebbező második bíró azzal áll elő, hogy semmiféle képnek vagy jelvénynek nincs helye a községi tanácsteremben, ha onnan eltávolították a feszületet. A közgyűlés a felebbezést elutasította, csatlakozott a főügyész véleményéhez, hogy a feszült eltávolítása a Kossuth-arckép ügyével kapcsolatba nem hozható. Aztán a közgyűlés elhatározta, hogy a Rákoskeresztúr mellett alakult Munkás-Otthon-telepnek ezentúl Rákoskeresztúr-liget legyen a neve. Majd a jövő évi közigazgatási és gyámhatósági szükségletet 584.792 koronában állapították meg. TÖRVÉNYSZÉK §§ Eső után köpönyeg. Hegyi Antal csongrádi plébánost a váczi püspök felfüggesztette a plébánosi teendők alól s utasította, hogy a plébániát hagyja el. Hegyi a püspök határozata ellen a prímáshoz, majd a római szentszékhez folyamodott, de egyúttal nagy néptömeg élén megjelent a csongrádi paróchián s miután ezt bezárva találta, lakatost hozatott, felnyitotta a plébánia ajtaját s a tömeget felhívta, hogy bátorait vigye be a paplakba. Ez ellen a kirendelt adminisztrátor, Droppa Károly, a szolgabiró és csendőrök tiltakoztak mire Hegyi a tömeget ellentállásra izgatta. A szegedi törvényszék Hegyi Antalt és 38 társát magánlaksértésért és izgatásért fogta perbe, de csak Fehér Imrét, Nagyistók Rókust és Nagy Józsefet mondta ki bűnösnek izgatásért, őket egyenkint egy-egy hónapi államfogházra és 50 —50 korona pénzbüntetésre ítélte. Hegyi Antalt és a többi vádlottat felmentette. Az ügyészség felebbezett a táblához, ahol a törvényszék ítéletét helybenhagyták. A Kúria ma tárgyalta Székely Ferenc főügyész semmiségi panaszát s Nedeczky Ödön referácója alapján az első birósági ítéletet részben helybenhagyta, a Hegyi Antalra vonatkozó részt azonban megváltoztatta s öt magánlaksértés büntette miatt héthavi börtönre ítélte. Ez a súlyos ítélet azonban nem igen érinti már Hegyi Antalt, mert azóta tudvalevőleg Amerika szabad levegőjét szívja hűséges fegyvertársával, Sima Ferenccel együtt. §§ Az Aranykönyv. A hírhedt Curtea de Aur című oláh könyv ügyében, mint Kolozsvárról táviratozzék, ma kezdődött meg az esküdtszéki tárgyalás. A vádlott Pacatian I. Tivadar. A bíróság elnöke báró Szentkereszthy Zsigmond, birák Szász Béla és Reinhold Artur. Közvádló dr. Dániel, védő Bredicean ügyvéd. Az esküdtszék megalakítása után felolvasták a terjedelmes vádiratot. Ennek megtörténtével az elnök jelenti, hogy a védő több szakértő tanár és író kihallgatását kérte arra nézve, hogy az inkriminált könyvben foglalt történeti adatok valók és más művekben is megjelentek. Dániel közvádló a históriai bizonyítást fölöslegesnek tartja, a bíróság erre elutasította a védő kérelmét, ami ellen ez semmiségi panaszt jelentett be. Ezután az elnök felolvastatja a könyv bevezetését és előszavát, hogy a bíróság tájékozást nyerhessen a könyv irányára nézve. Majd rendkívül részletesen és összefüggően ismerteti a könyv tartalmát. A könyv tartalmának ismertetése során Bredicean védő megjegyzi, hogy olyan részt is felolvastak a könyvből, amely nincs inkriminálva. Elnök: Igen, de hiszen éppen a védelem érdekében ismertettem a könyvet. Védő: Semmiségi panaszt jelent be. Az egyik pontnál, amelyben a vádlott arról szól, hogy a -18-as törvénycikkekben semmi sincs az egyenlőség, szabadság és testvériség eszméiből, az elnök csodálkozik azon, hogy a vádlott, mint intelligens ember, ilyent állít A 48-as törvényekben — úgymond — sok van, ami kétségtelenül a szabadság, testvériség és egyenlőség elveinek érvényesülése. Óhajtom ennek gondolkozásmódját megismerni. Vádlott: Arra értettem, hogy a nemzetiségi törvények később hozattak. Egyébként az, amit ott írtam, csak frázis. Ki tudja, hol vettem. A következő fejezetnél megjegyzi az elnök: — Azt látom, hogy ön minden rosszat bevett a könyvébe, amit más nemzetiségek is állítottak. Vádlott: A többi nemzetiségek mozgalmát is bevettem. Elnök: Azt írja, hogy Batthyány miniszterelnök bizonyos irányban utasította az ügyészségeket. Hogy írhatott ilyent, hiszen akkor nem is léteztek még királyi ügyészségek ? Vádlott: Nem én írtam, hanem átvettem egy Prágában megjelent Der Slovak című folyóiratból. Elnök: Azt állítja, hogy a magyarok egyetlen receptje a börtön. Ez már mégis csak erős állítás. Minő alapon tette ? Vádlott: Nem én tettem, csak átvettem. A következő fejezetnél lelátott a köz vádló.— Ideje, — úgymond, — hogy felszólaljak. A perrendtartás megengedi, hogy a vádlott érintkezzék védőjével, de tiltja, hogy minden kérdés után a feleletet a védő adja. Itt pedig a feleleteket folyton a védő súgja. Elnök: Nem hallottam. Jóhiszeműleg járok el és jóhiszeműséget várok. Azt hiszem, intelligens emberrel van dolgom. Ha ezt még egyszer ismétli élek fegyelmi jogommal. A bizonyítási eljárás befejezése után, dr. Dániel Lajos ügyész nagy hatást keltő beszédben rámutatott arra, hogy mily destruktív hatást gyakorol az állami életben oly irredentisztifkus törekvés, mint aminől a román nemzetiségi kérdéssel a románok részéről némelyek mutattak. E törekvés szolgája az agitáció, izgatás és lázadás. Távol állana tőle, hogy történelmi munkát vádoljon, ha ez töténelmi mű volna. De a vádlott megjegyzései, melyekkel egy elmúlt korszak lázító, bujtogató és gyűlöletteljes dokumentumait kiséri, inkriminálandók voltak. Bredicianu védő azt mondja, hogy a vádlott nem lázító, nem politikus és egyáltalában nem is szerepelt így soha. Kéri védencének fölmentését, mert a nemzetiségi kérdést, mint Apponyi is mondja nem lehet erőszakkal elintézni. Az ügyész válasza és a védő viszonválasza után az elnök a tárgyalás folytatását holnapra halasztotta. §§ Egy erdei találkozás. Alberti-Irsa környékén nagy úr volt aSimai-család. A csendőrök nem győzték ellenek a nyomozást megindítani, annyi bűn terhelte a familia minden egyes tagját. A legveszedelmesebb volt mindnyájok között Simai András aki nemcsak a csendőrökkel állott hadilábon, de a mezőőrökkel is, különösen Kalina Mártonnal, akire azért