Budapesti Napló, 1902. november (7. évfolyam, 300-329. szám)

1902-11-25 / 324. szám

324. szárrál . Budapest, kedd­­ i BUDAPESTI NAPLÓ 1002.­ november 25. * ** Ülés a színészegyesületben. Az Országos Színészegyesület igazgatótanácsa december 2-án dél­után 3 órakor tartja meg rendes havi ülését a színész­­ház nagytermében. Erre a tanácsülésre a vidéki ta­nácsosok közül Balla Kálmánt és Beressi Gábort hívták be. ** Vidéki színészet, Esztergomban, Báródy Károly színtársulatánál tegnapelőtt vendégszerepelt Galambos Mariska kisasszony, a már több színpadon szép sikereket aratott fiatal szubrett-énekesnő, kit szülővárosának, Esztergomnak a közönsége ezúttal látott először a deszkákon. A fiatal művésznő a Gésák Minózájában mutatkozott be s nemcsak nem hazud­tolta meg a jó hírnevet, amely föllépését megelőző'', hanem valóságos ováció tárgya lett bájos, csengő hangjával és finom játékával, mely őt egyenesen az elsőrendű operettszerepekre predestinálja. Hangja min­den fekvésben tömör és üde, játéka pedig hol érzel­mes, hol hamiskás, úgy a mint a szerep megkívánja, de mindig diskrét és kifogástalan. A közönség el volt ragadtatva mindattól, amit ez a sokoldalú fiatal tehet­ség nyújtott s az ismétlések és tapsok szakadatlanul érték egymást az egész előadás alatt. Valósággal kár — mondja levelezőnk — hogy Galambos kisasszonyt szerződés köti egy vidéki társulathoz, mert bármelyik fővárosi énekes színpadnak csak díszére és nyeresé­gére várnék ** Francia színtársulat Budapesten. A Frederic Achard vezetése alatt álló, s jelenleg Oroszországban játszó francia színtársulat december 11-én este tartja a Magyar Színházban első előadását. Be fogja mu­tatni a Louisot, a Nelly Roziert, a Les deux écolest, to­vábbá a La damede chez Maxime, a Coup de Fenêt és a Family Botel című bohózatokat, amelyek közül a Loute, A három grácia (Family Hotel), az Osztrigás Mici (Ja dame de chez Maxime) és Zsolba a budapesti közönség előtt is ismertek már. ** Magyar művésznő Berlinben. Tessényi Mar­git, a kiváló zongoraművésznő nagy sikerrel hang­­versenyzett november 17-én Berlinben, a Bechstein­­teremben. Hangversenyén, mely iránt igen nagy volt az érdeklődés képviselve volt a berlini magyar egye­sület, a nagykövetség és a művészvilág. A fiatal mű­vésznőt, ki most Münchenbe utazik, számos kihívás­sal és virág bokrétával tüntették ki. ** Sarah Bernhardt új szerepe. Sarah Bernhardt alighogy németországi körútjából visszatért, hozzáfo­gott annak az új darabnak az előkészítéséhez, mely­nek fő női szerepét kreálni fogja. Ez a darab Ber­­vieuxnek Shéroigne de Mericourtja, s hősnője a nagy francia forradalom ismert hősnője, aki résztvett a Bastille ostromában s aki végül a rémuralomnak szintén áldozatává lett. A darab újév táján fog elő­adásra kerülni Sarah Bernhardt párisi színházában. ** Hauptmann Gerhart új darabja. Hauptmann Gerhardt, a Takácsok szerzőjének, A szegény Henrik című darabja jövő hónap első napjaiban kerül be­mutatóra a berlini Deutsches­ Theaterben. .Néhány napra a berlini bemutató után a bécsi Burg-színház adja elő a darabot, nek erős költői tehetségéről tanúskodik. Ke­vésbé költői, de jóval drámaibb az V. számú tragé­dia : A királyné, amelyben szintén csak a háttér törté­neti. A cselekvény III. Endre, az utolsó Árpád korában játszik. Ágnes királyné magtalan; a főurak azért nővérét, Idunát akarják a trónra ültetni. A testvérek szerelmi vetélkedése folytán Ágnes meggyilkoltatja Idunát, mire a király kolostorba küldi nejét. A darab igen jól van megcsinálva, színszerű és hatásos. Ver­selése ügyes, nyelve drámai. De a jellemek rajza sok tekintetben kifogásos, a befejezés pedig nem meg­nyugtató. Versenytársai közt kétségtelenül a legügye­sebb és irodalmi színvonalon is áll. A bizottság gyengéi mellett is egyhangúlag ajánlja a jutalomra. A jeligés levél felbontatván, kitűnt, hogy a pályanyertes tragédia szerzője, Földes Imre, aki ta­valy A király arája című vígjátékkal nyerte el a Kóczán-díjat. A pályakoszorúzott szerző még egészen fiatal ember, nincs még 21 esztendős, de már rég jelét mutatta izmos költői tehetségének. A magyar leszámítoló bank tisztviselője. Mai tárcánkban egy igazán szép költeményét közöljük, amely szintén azt igazolja, hogy ez a fiatal ember olyan kaliberű tehet­ség, akinek szép jövőt lehet jósolni az­­irodalomban. A Kóczán-pályázat döntését megelőzőleg Fehér Ipoly tiszteleti tag mondott emlékbeszédet Hollósig Jusztinián levelező tag felett. Az emlékbeszéd meg­hallgatására egyházi életünk számos kitűnősége is megjelent, köztük Bubics Zsigmond kassai püspök, Fraknói Vilmos címzetes püspök, Halbig Gyarián tihanyi apát és mások. Az emlékbeszéd írója kinek Hollósy Jusztinián egykor tanára volt, szépen ecse­telte Holósynak, a szerény és mély tudása benedek­­rendi szerzetesnek harmonikus élete-látását Végül Szily Kálmán főtitkár tett jelentést a folyó ügyek­ről. Tíz évvel ezelőtt egy „névtelen mérnök­“ nagyobb összeget küldött az Akadémiának, hogy évente 100—100 koronával mérnöki munkákat jutal­mazzon. A névtelen mérnök, aki életében megnevezni nem akarta magát, Péch József, a minap elhunyt mi­niszteri tanácsos, akinek özvegyéhez most az Akadé­mia részvétiratot intézett.­­ A Kisfaludy­ Társaság e hó 26-án, szerdán délután 5 órakor ülést tart az Akadémia heti ülés­termében. Tárgysorozat: 1. Folyó ügyek. 2. Költemé­nyek Dalmady Győző rendes tagtól. 3. Fadrusz Mátyás szobra, tanulmány Alexander Bernát rendes tagtól. 4. Francia költőkből, műfordítások Vargha Gyula ren­des tagtól. 5. Rexholmi Mária, elbeszélés Rákosi Viktor rendes tagtól. 6. Zárt ülés.­­ Az Országos Középiskolai Tanáregyesület budapesti köre szerdán, e hó 26-ikán délután 5 óra­kor az egyesület helyiségében (­VIII. Eszterházy­ utca 14.) ülést tart, amelyen dr. Weszely Ödön előadást tart a magyar irodalomtörténet tanításának módszeréről. Vendégeket szívesen látnak. MŰVÉSZET □ A Faál kiállítás. A Nemzeti Szalon újonnan átalakított termeiben a kiállítás két első napján igen sok látogató volt, kik élvezettel szemlélték a korán elhunyt művész alkotásait. A látogatók között voltak: gróf Széchenyi Béla koronaőr, báró Bohus Zsigmond, gróf Andrássy Gyula és Tivadar Földes, Concha és Lánczy udvari tanácsosok, Halmos polgármester, Pekár Gyula és Kammerer Ernő ors­éggyűlési képviselők stb. A vételkedv is igen szépen nyilatkozott meg a kiállításon. A karácsonyi vásárból mindjárt az első két napon elkelt egy sereg műtárgy, melyeket vevőik azonnal el is vihetnek. TUDOMÁNY, IRODALOM ( A Kóczán-dij. A magyar tudományos akadé­mia mai összes ülése eldöntötte a tragédiának szánt Kóczán-dij pályázatot. A bíráló­bizottság jelentését Heinrich Gusztáv készítette és adta elő. Az idei Kóczán-pályázat tulajdonképp megismétlése a két év előttinek. A Kóczán-díjat ugyanis az alapítvány értel­mében ki kell adni a viszonylag legjobb darabnak, ha azonban ez a darab nem áll irodalmi színvonalon, a kérdés megújítandó. Az Akadémia 1900-ban kiadta a jutalmat Varsányi Gyula László a kun című tragé­diájának, de megtagadta a darabtól az irodalmi értéket. Ennek következtében az Akadémia új­ból hirdetett pályázatot magyar történeti drá­mára V. István, IV. László és III. Endre korából. A határnapig (1902. május 21.) kilenc dráma érkezett be, melyeket Gyulai Pál, Heinrich Gusztáv és Berczeg Ferenc bíráltak meg. А VIII. számú darab (István herceg) nem jöhetett tekintetbe, mert csonkán külde­tett be; a többiekről nem sok jót mond a jelentés. Főleg gyengék a bírálók szerint a IV. László korát tárgyaló darabok, nemcsak drámai vagy költői érték, de még nyelv, stíl és verselés tekintetében is. Csak két darab érdemel figyelmet. Az egyik: Istenítélet, mely V. István király korában játszik és szerzője- VIDÉK — (Pestvármegye közgyűlése.) Pestvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt kezdte meg őszi közgyűlését Beniczky Ferenc főispán elnöklete alatt. Nagyobbára a községek költségvetését és szám­adásait tárgyalták, elfogadva a választmány javaslatait. Nagyobb élénkség mutatkozott aziránt a felebbezés iránt, amely nem tud belenyugodni abba, hogy a köz­ség 300 koronát szavazott meg egy Kossuth Lajos arcképére. A felebbező második bíró azzal áll elő, hogy semmiféle képnek vagy jelvénynek nincs helye a községi tanácsteremben, ha onnan eltávolították a feszületet. A közgyűlés a felebbezést elutasította, csat­lakozott a főügyész véleményéhez, hogy a feszü­lt eltávolítása a Kossuth-arckép ügyével kapcsolatba nem hozható. Aztán a közgyűlés elhatározta, hogy a Rákoskeresztúr mellett alakult Munkás-Otthon-telepnek ezentúl Rákoskeresztúr-liget legyen a neve. Majd a jövő évi közigazgatási és gyámhatósági szükségletet 584.792 koronában állapították meg. TÖRVÉNYSZÉK §§ Eső után köpönyeg. Hegyi Antal csongrádi plébánost a váczi püspök felfüggesztette a plébánosi teendők alól s utasította, hogy a plébániát hagyja el. Hegyi a püspök határozata ellen a prímáshoz, majd a római szentszékhez folyamodott, de egyúttal nagy nép­tömeg élén megjelent a csongrádi paróchián s miután ezt bezárva találta, lakatost hozatott, felnyitotta a plé­bánia ajtaját s a tömeget felhívta, hogy bátorait vigye be a paplakba. Ez ellen a kirendelt adminisztrátor, Droppa Károly, a szolgabiró és csendőrök tiltakoztak mire Hegyi a tömeget ellentállásra izgatta. A szegedi törvényszék Hegyi Antalt és 38 társát magánlaksértésért és izgatásért fogta perbe, de csak Fehér Imrét, Nagyistók Rókust és Nagy Józsefet mondta ki bűnösnek izgatásért, őket egyenkint egy-egy hónapi államfogházra és 50 —50 korona pénzbüntetésre ítélte. Hegyi Antalt és a többi vádlottat felmentette. Az ügyészség felebbezett a táblához, ahol a törvényszék ítéletét helybenhagy­ták. A Kúria ma tárgyalta Székely Ferenc főügyész semmiségi panaszát s Nedeczky Ödön referácója alap­ján az első birósági ítéletet részben helybenhagyta, a Hegyi Antalra vonatkozó részt azonban megváltoztatta s öt magánlaksértés büntette miatt héthavi börtönre ítélte. Ez a súlyos ítélet azonban nem igen érinti már Hegyi Antalt, mert azóta tudvalevőleg Amerika szabad leve­gőjét szívja hűséges fegyvertársával, Sima Ferenccel együtt. §§ Az Aranykönyv. A hírhedt Curtea de Aur című oláh könyv ügyében, mint Kolozsvárról táviratoz­zék, ma kezdődött meg az esküdtszéki tárgyalás. A vádlott Pacatian I. Tivadar. A bíróság elnöke báró Szentkereszthy Zsigmond, birák Szász Béla és Reinhold Artur. Közvádló dr. Dániel, védő Bredicean ügyvéd. Az esküdtszék megalakítása után felolvasták a ter­jedelmes vádiratot. Ennek megtörténtével az el­nök jelenti, hogy a védő több szakértő tanár és író kihallgatását kérte arra nézve, hogy az inkrimi­nált könyvben foglalt történeti adatok valók és más művekben is megjelentek. Dániel közvádló a histó­riai bizonyítást fölöslegesnek tartja, a bíróság erre elutasította a védő kérelmét, ami ellen ez semmiségi panaszt jelentett be. Ezután az elnök felolvastatja a könyv bevezetését és előszavát, hogy a bíróság tájé­kozást nyerhessen a könyv irányára nézve. Majd rendkívül részletesen és összefüggően ismerteti a könyv tartalmát. A könyv tartalmának ismertetése során Bredicean védő megjegyzi, hogy olyan részt is felolvastak a könyvből, amely nincs inkriminálva. Elnök: Igen, de hiszen éppen a védelem érde­kében ismertettem a könyvet. Védő: Semmiségi panaszt jelent be. Az egyik pontnál, amelyben a vádlott arról szól, hogy a -18-as törvénycikkekben semmi sincs az egyen­lőség, szabadság és testvériség eszméiből, az elnök csodálkozik azon, hogy a vádlott, mint intelligens ember, ilyent állít A 48-as törvényekben — úgymond — sok van, ami kétségtelenül a szabadság, testvéri­ség és egyenlőség elveinek érvényesülése. Óhajtom ennek gondolkozásmódját megismerni. Vádlott: Arra értettem, hogy a nemzetiségi tör­vények később hozattak. Egyébként az, amit ott ír­tam, csak frázis. Ki tudja, hol vettem. A következő fejezetnél megjegyzi az elnök: — Azt látom, hogy ön minden rosszat bevett a könyvébe, amit más nemzetiségek is állítottak. Vádlott: A többi nemzetiségek mozgalmát is bevettem. Elnök: Azt írja, hogy Batthyány miniszterelnök bizonyos irányban utasította az ügyészségeket. Hogy írhatott ilyent, hiszen akkor nem is léteztek még ki­rályi ügyészségek ? Vádlott: Nem én írtam, hanem átvettem egy Prágában megjelent Der Slovak című folyóiratból. Elnök: Azt állítja, hogy a magyarok egyetlen receptje a börtön. Ez már mégis csak erős állítás. Minő alapon tette ? Vádlott: Nem én tettem, csak átvettem. A következő fejezetnél lelátott a köz vádló.— Ideje, — úgymond, — hogy felszólaljak. A perrendtartás megengedi, hogy a vádlott érintkezzék védőjével, de tiltja, hogy minden kérdés után a feleletet a védő adja. Itt pedig a feleleteket folyton a védő súgja. Elnök: Nem hallottam. Jóhiszeműleg járok el és jóhiszeműséget várok. Azt hiszem, intelligens em­berrel van dolgom. Ha ezt még egyszer ismétli élek fegyelmi jogommal. A bizonyítási eljárás befejezése után, dr. Dániel Lajos ügyész nagy hatást keltő beszédben rámutatott arra, hogy mily destruktív hatást gyakorol az állami életben oly irredentisztifkus törekvés, mint aminől a román nemzetiségi kérdéssel a románok részéről né­melyek mutattak. E törekvés szolgája az agitáció, izgatás és lázadás. Távol állana tőle, hogy történelmi munkát vádoljon, ha ez töténelmi mű volna. De a vádlott megjegyzései, melyekkel egy elmúlt korszak lázító, bujtogató és gyűlöletteljes dokumentumait kiséri, inkriminálandók voltak. Bredicianu védő azt mondja, hogy a vádlott nem lázító, nem politikus és egyáltalában nem is szerepelt így soha. Kéri védencének fölmentését, mert a nem­zetiségi kérdést, mint Apponyi is mondja nem lehet erőszakkal elintézni. Az ügyész válasza és a védő viszonválasza után az elnök a tárgyalás folytatását holnapra halasztotta. §§ Egy erdei találkozás. Alberti-Irsa környékén nagy úr volt a­­Simai-család. A csendőrök nem győz­ték ellenek a nyomozást megindítani, annyi bűn ter­helte a familia minden egyes tagját. A legveszedel­mesebb volt mindnyájok között Simai András aki nemcsak a csendőrökkel állott hadilábon, de a mező­őrökkel is, különösen Kalina Mártonnal, akire azért

Next