Budapesti Napló, 1902. december (7. évfolyam, 330-358. szám)
1902-12-01 / 330. szám
330 számi Budapest, hétfő BUDAPESTI NAPLÓ 1902. decemberig fényes menet odaérkezik a derékhadhoz, az új színes egyenruhába bujtatott udvari ezredekhez, Rákóczy ruhát cserél, pompás löveget tesz fejére, fejedelmi palástot borítanak vállára, majd fölpattan Delia nevű gyönyörű ménjére. A zászlók lobognak, dobog peregnek, harsonák riadnak, ágyuk dörögnek s meghajtják a nagy zászlót, az udvari kornétát a fejedelemaszszony tiszteletére. Azt az epizódot, amelynek a bécsi udvar és a magyar nemzet vállvetve lényt kölcsönzött, amelytől a bécsi udvar és a magyar nemzet egyformán a legjobbat, a hőn óhajtott békét várta . Rákóczyék találkozását tartja a legméltóbbnak, nemzeti és művészeti szempontból a leghálásabbnak arra, hogy benne és általa a daliás kuruc korszak emlékezete nem Kassán, 7гаnem az ország fővárosában megvilágíttassék. Indítványozza ennélfogva, hogy ez a jelenet történelmi felvonulás alakjában mutattassék be a fővárosban. (Élénk helyeslés.) Dr. Takács Menyhért prelátus a Rákóczy-ereklye kiállítás célját fejtegette, rámutatván minden idők legragyogóbb korára, mely Rákóczy nevével forrott össze. Indítványozza, hogy 1903-ban Kassán Rákóczykiállítás rendeztessék olyképpen, hogy annak tartama a nyári fürdőidőszakkal és a következő tanév elejével essék össze, hogy úgy a fürdőbe menő közönség, mint a tanuló ifjúság gyönyörködhessék a márisnagy mennyiségben összegyűjtött Rákóczy-emlékekben. Ezen indítványának előterjesztése alkalmával felhívja a jelen voltak figyelmét arra a körülményre, hogy Kassa szab. kir. város közönsége a Kassán felállítandó Rákóczy lovasszobor céljára 20.000 korona önkéntes adományt ajánlott fel, amelynek, mint tőkének gyarapítására szolgálhatna úgy a történelmi felvonulás, mint a kiállítás jövedelme is. (Élénk helyeslés.) Ezután Thaly Kálmán szólalt fel, aki méltatta a tett indítványokat és utalt arra, hogy úgy az idő, mint a történelmi cselekmény megválasztása rendkívül szerencsés, mert munkáiban Rákóczyt ő is, mint az ifjúságnak követendő mintaképet állította oda. Zichy Jenő összegezvén a tanácskozás eredményét, kimondja, hogy az értekezlet helyesli azt az eszmét, hogy 1003-ban Kassán Rákóczy-emlékkiállítás tartassák, hogy az annak megtartására megválasztott idő úgy a fürdőzési, mint az iskolai időszakkal összeessék és hogy egy később megállapítandó időben Budapesten Gerlőczy Géza indítványa megválaszttassék. Dr. Takács Menyhért felkéri gróf Zichy Jenőt, hogy a kiállítás munkáiban tanácscsal és tettel támogató részt vegyen. (Élénk helyeslés.) Gróf Zichy Jenő kijelenti, hogy ő, mint a tettek embere készségesen tesz eleget a felszólításnak, ha azt a közönség akarja, mert nem szereti magát előtérbe tolni. (Élénk éljenzés.) Zárszavait abban foglalja össze, hogy a történelmi múltnak kétszáz év előtti korszakára visszatekintve, minden magyar embernek jól eshetik, hogy az alkotmánynak emlékezete e szent teremben teljesen jogosultanés igazságosan lett megbírálva. (Élénk helyeslés.) Köszönetet mondva az Akadémiának, hogy a termet rendelkezésre bocsátotta, azzal zárja be az értekezletet, hogy a magyar Isten áldása kisérje és áraszsza el a megkezdett munkát. Az értekezlet tagjai lelkes hangulatban távoztak. A tanítók mozgalma, Budapest, november 80. A Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága ma délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott az Újvárosházán. A gyűlés legfontosabb tárgya az állami tanítók fizetés ügye volt, s bár a meghívó a lelkére kötötte a tanítóknak, hogy jöjjön el mindenki, a gyűlésen alig ötvenen vettek részt. A gyűlést Somlyay József elnök nyitotta meg, utalva a tanácskozás tárgyának fontosságára, amely — szerinte — nem annyira pénzkérdés, mint inkább a tanító tekintélyének emelése és a tanítói állás megbecsültetése. A jó tanító munkáját pénzzel nem is lehet megfizetni. Kéri, hogy a tárgyalások során ezeket az eszméket tartsák szem előtt, s ha ezt megteszik, reméli, hogy az állam és a társadalom rokonszenve fogja kísérni törekvéseiket. (Éljenzés.) Hajós Mihály titkár ezután felolvasta a vidéki tanítóegyesületek átiratait, amelyek örömmel üdvözlik a fizetésrendezés dolgában megindult mozgalmat. A fizetésrendezés ügyét Száva János ismertette. Kiemelte, hogy a fizetésrendezésről szóló javaslat szívén találta a tanítóságot s halálos veszedelemmel fenyegeti a nemzeti kultúrát. Azután hevesen kikel a Néptanítók Lapja ellen, amely gőgös, lenéző hangon szól a tanítóságról s amely szolgálhat bárminő magasabb érdeket, de a tanítóságét sohasem. Majd visszatérve a fizetésrendezésről szóló javaslatra, a tanítóság arculcsapásának mondja azt. Itt az ideje, hogy a tanítóság talpra álljon, szerezze meg eszméinek az egész magyar népet , vele karöltve menjen a hatalom ellen s követelje jogait a nemzeti kultúra és közművelődés szent nevében. Végül a következő határozati javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: 1. A Magyar Tanítók Országos Bizottsága az állami tanítók november 9-én tartott II. egyetemes közgyűlésén hozott határozatokat teljes egészében magáévá teszi azzal a hozzáadással, hogy az állami gondozás alatt levő árva- és szeretetházakban, valamint javítóintézetekben működő tanítókra is kiterjesztessék a fizetésrendezés. 2. A Magyar Tanítók Országos Bizottsága elkerülhetetlennek látja, hogy a tanítóság a politkai akció terére lépjen és gondoskodni fog arról, hogy kellő szervezkedéssel a tanítóság politikai tényező legyen, s mint olyan a nagy társadalmat úgy irányítsa, hogy elsőrangú politikai célul a nemzeti közművelődést ismerje föl és annak kitűzését, valamint komoly szolgálatát a hatalomtól követelje. 3. Ezen határozatokat a képviselőház elnöke, a kormány elnöke, a kultusz- és pénzügyminiszter előtt küldöttség útján előterjeszsze. (Helyeslés.) Somogyi Béla a határozati javaslatot azzal óhajtja megtoldani, hogy a bizottság kérje a minisztertől a Néptanítók Lapjának megszüntetését, mert az a tanítóságot mindenkor csak ámította, érdekeit sohasem védte, sőt egyenesen ellenük tört. Gáber Jakab és mások felszólalása után a közgyűlés elfogadta az előterjesztett határozati javaslatokat. A 11. egyetemes állami tanítói gyűlés tudvalevőleg elhatározta, hogy a képviselőházhoz kérvényt intéz oly célból, hogy az állami tisztviselők fizetését rendező törvényben az állami tanítók számára is méltányos fizetés és lakásbér állapíttassák meg. A tanítóság már benyújtotta ezt a kérvényt, amely jogos kérelmeit a következőkben terjeszti elő : 1. Az állami tanító és óvó fizetése oly összegben állapíttassák meg, mint amennyi az érettségi vizsgát tett tisztviselők számára megállapíttatik. 2. Minden szerzett jog, mely vagy az államosítási szerződésekben, avagy más módon az iskolák államosításánál a tanítók számára a tervezett javadalmazásnál előnyösebben állapíttatott meg, ezután is tiszteletben tartassák s a más jellegű iskoláknál eltöltött szolgálati idő a fizetési osztályokba való sorozásnál feltétlenül teljes egészében beszámíttassák. 3. Azon iskolák tanítóinak és óvóinak, melyek részére az állami tervezet is működési pótlékot állapít meg, ez a pótlék fi- és nótanítókra nézve egyenlően megállapittatván, a nyugdíjba is beszámíttassák s lakásbérök az első osztályú katonai lakásbér legyen. A kérvény meggyőző érvekkel mutatja ki a tanítói kar kívánságának jogosultságát és igy végződik : A magyar állami tanítói kar a fizetésrendezésnek kérdését sohasem tekintette önző anyagi szempontból, most sem tekintjük azt így, hanem szemünket egy magas ideálra, a nemzeti egységre szegezvén, arra kérjük mindazokat, akik e munkánkban segítségünkre lehetnek, adják meg nekünk e munkához, nem a fényes és gond nélkül való megélhetésnek a módját, hanem csak azt a módot amely mellett lelki fájdalom és a megaláztatás keserű érzelme nélkül haladhatunk nehéz és rögös pályánkon. Nagyon jól tudjuk, hogy a mi munkásságunknak erős nemzeti alapon kell nyugodnia, hogy ez alapnak legerősebb kapcsa a tiszta erkölcs. Ehhez a munkához kérünk mi a nemzet törvényhozóitól anyagi és erkölcsi támogatást teljes bizalommal és reménységgel és azzal a hittel, hogy a nemzet, melynek hű fiai vagyunk, nem hagy el bennünket, bölcs intézkedéseivel megszünteti aggodalmainkat s beülteti sziveinkbe a hála legnemesebb érzelmeit, megújítván önérzetünket, megadja nekünk is méltányos kívánalmaink teljesítése által azt a nyugalmat, mely munkánkhoz feltétlenül szükséges. KÜLFÖLD Külföldi szemle. Akció Cumberland, herceg érdekében. A braunschweigi tartománygyűlésen tegnap Tangerfeld képviselő a maga és nyolc társa nevében a következő nyilatkozatot tette: A régensségre vonatkozó javaslathoz csak akkor csatlakozhatunk, ha a kormány előterjeszti, hogy tett-e lépéseket és milyen eredménynyel abból a célból, hogy Cumberland herceg trónját elfoglalhassa.“ Cumberland herceg tudvalevőleg a volt hannoveri király fia és mint ilyen jogot formál a hannoveri trónra. Hannover azonban Poroszországba kebeleztetett be és a hozzátartozó Braunschweig nagyhercegségnek Albrecht herceg, Vilmos császár nagybátyja az ideiglenes régense. A marokkói ügyek: Toulonből a tizenkét hajóból álló földközi-tengeri francia hajóraj tegnap este elindult a tetuáni öböl felé. A Pothuau és Chanzy cirkálóhajók ma szintén odamennek. A haitii forradalom. A haitii köztársaságban nagy az izgatottság, különösen Gonaivesben, ahol Nord tábornok hadsereget gyűjt és állítólag azzal a tervvel foglalkozik, hogy elnökké kiáltatja ki magát. Nordnak állítólag már 10.000 embere van és reméli, hogy két hét múlva Port-au-Prince ellen vonulhat. — BUDAPESTI NAPLÓ. November 30-án új előfizetés nyílt a Budapesti Naplóra. Kérjük azokat a tisztelt olvasóinkat, akiknek az előfizetése ezen a napon lejárt, méltóztassanak a megújításról idejekorán gondoskodni, hogy a lapot akadálytalanul különessük tovább. HÍREK Budapest, november 10. — A Szent István-rend tisztikara. Mint a hivatalos lap mai számában olvassuk, ő felséget aradvári König Károly osztályfőnököt és kabineti titkárt, a Szent István-rend eddigi kincstárnokát, a rend titkárává, vértesaljai Vértesy Géza, a felség személyekörüli magyar királyi minisztérium miszteri tanácsosát, a rend eddigi címérnökét, a rend kincstárnokává, végre dr. belvárdi Kéry Ferenc, a felség személye körüli magyar királyi minisztérium osztálytanácsosát a nevezett rend cimernökévé nevezte ki. — Uj magántanár. A közoktatásügyi miniszter dr. Navratil Ákos kereskedelemügyi miniszteri fogalmazónak a budapeti kir. tudomány-egyetem jog- és államtudományi karán a nemzetgazdaságtan egyetemi magántanárává történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségében megerősítette. — Pánszláv egyházi felügyelő. Rimaszombatről jelentik. Az itteni ág. ev. esperességi elnökség fegyelmi vizsgálatot indított Tiest Rezső brachovói egyházi felügyelő ellen és egyben állásától is felfüggesztette, mivel Wiest Markovics Pál lelkész temetésén magyarellenes izgató beszédet mondott. Ez az intézkedés általános helyesléssel találkozik Gömörmegye hazafias köreiben. — Búcsú a Rácvárosban. A budai oldal legélénkebb forgalmú helyén, a Rácvárosban a mai vasárnapon tartották meg a Katalin-napja alkalmából szokásos búcsút. A rácvárosi plébániatemplomba már korán reggel zarándokolni kezdett a kerület buzgó lakossága és egymásután mondottak misét dr. Pompéry Aurél és dr. Hunkár Géza káplánok illyr és magyar ének-kisérettel. Délelőtt tízkor Zierer Károly plébános tartotta a nagy zenés misét, míg Leimeter János káplán ünnepi misét mondott. A délutáni vecsernye után a közönség elárasztotta a Bocskay- és a Szarvastéren rögtönzött vásárt, valamint a híres rácvárosi kocsmákat, ahol vígan folyt a mulatság késő estig. — Állami főfelügyelet a felekezeti középiskolákban. A közoktatásügyi m. kir. miniszter a felekezeti középiskolák meglátogatásával s azokban az állami főfelügyelet gyakorlásával az 1902/3. tanévre a következőket bizta meg és pedig A ref. gimnáziumokban: A budapesti főgimnáziumra nézve dr. Erődi Béla, a nagykőrösi, kecskeméti és halasi főgimnáziumokra és a kunszentmiklósi algimnáziumra nézve Francsics Norbert, a gyönki algimnáziumra nézve Spitkó Lajos, a pápai főgimnáziumra nézve Városy Tivadar, a csurgói főgimnáziumra nézve Spitkó Lajos, a miskolczi és sárospataki, a debreczeni, mezőtúri, kisújszállási és hódmezővásárhelyi főgimnáziumokra, a hajdúböszörményi karczagi és hajdúnánási gimnáziumokra nézve Géresi Kálmán, a békésire nézve Nátafalussy Kornél, a szatmári és máramarosszigeti főgimnáziumokra nézve Szieber Ede, a kolozsvári marosvásárhelyi, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és zilahi főgimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker, kir. főigazgatók, a sepsiszentgyörgyi és szászvárosi gimnáziumokra nézve pedig dr. Schneller István kolozsvári egyetemi tanárt. Az ev. ref. gimnáziumokban: A budapesti főgimnáziumra nézve dr. Erődi Béla, az aszódi algimnáziumra nézve Francsics Norbert, a beszterczebányai algimnáziumra nézve Dunay Ferenc, a szarvasi főgimnáziumra nézve Géresi Kálmán, a csabai főgimnáziumra nézve Nátafalussy Kornél, a késmárki, szepesiglói, rimaszombati és rozsnyói főgimnáziumokra nézve Dunay Ferenc, az eperjesi főgimnáziumra nézve Szieber Ede, a nyíregyházi főgimnáziumra nézve Géresi Kálmán, a pozsonyi főgimnáziumra nézve Pirchála Imre, a selmeczbányai főgimnáziumra nézve Dunay Ferenc, a soproni főgimnáziumra és a felső-lővői gimnáziumra és alreáliskolára nézve Városy Tivadar, a bonyhádi algimnáziumra nézve Spitkó Lajos a székesfehérvári, a beszterczei és szászrégeni gimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tankerületi királyi főigazgatókat; a brassói, medgyesi, nagyszebeni, segesvári, szászsebesi gimnáziumokra, úgyszintén a nagyszebeni és brassói reáliskolákra nézve dr. Schneller István kolozsvári egyetemi ny. r. tanárt. A kolozsvári és székelykeresztúri unitárius gimnáziumokra nézve, a brassói és brádi görög-keleti román gimnáziumokra s a brassói görög-keleti román alreáliskolára nézve Kuncz Elek kolozsvári tankerületi királyi főigazgatót, végül az újvidéki görög-keleti szerb főgimnáziumra nézve dr. Margalits Ede budapesti egyetemi tanárt. — Jubileum, Az országos kereskedelmi- és iparoktatási tanintézeteinek tanárai december 8-ikán délelőtt 11 órakor az Újvárosház dísztermében Mártonffy Márton osztálytanácsos, iparoktatási főigazgató 30 éves szolgálata alkalmából jubileumot rendeznek. Az ünnepség sorrendje a következő: 1. Megnyitó beszéd: tartja Matlekovits Sándor díszelnök. 2. Himnusz. Énekli Hackl N. Lajos karnagy vezetése alatt a Ganz-gyár hatásköre, 3. 0d-