Budapesti Napló, 1904. július (9. évfolyam, 181-211. szám)
1904-07-08 / 188. szám
$ Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ lyn4. Janus 6* &&a- St'a't1** 1 Pétervár, julius 7. Mscsentco tábornok egy japán hadoszlop egész trainjét s azzal együtt 50 szarvasmarhát zsákmányolt. Berlin, július 7. A Vossische Zeitungnak táviratozzék, hogy a vladivosztoki hajóraj legutóbb elhagyta a kikötőt és két japán kereskedelmi szállító hajót elsülyesztett. London, július 7. A japán nagykövetséghez Tokióból mai kelettel a következő távirat érkezett: Togo tengernagy jelenti, hogy a Kaimon nevű gőzös, mikor e hó 5-én egy különös feladattal a Takenvanöblöt elhagyta, a sűrű ködben egy orosz aknára futott és elsülyedt. Három tiszt, közöttük Papahasi parancsnok és 19 altiszt és tengerész odaveszett; a legénység többi részét megmentették. Pétervár, július 7. A Brsevija Vjernomoszti tudósítója táviratozza Dasiesaóből G-ikáról. Tegnap itt heves küzdelem volt, amelyben Szamszanov tábornok csapata tűnt ki, az ellenséget merész támadással a Szröncsönbe való visszavonulásra kényszerítve. A kozákok az ellenséges előőrsöt visszaverték. A tranzbajkál kozákok egy ütege pusztított a japánok soraiban. Csapatunknak, az ellenség nagyobbszámú megerősítésével, vissza kellett vonulnia. Csapataink pontos állása a következő : Kaipingot Szamszanov tábornok egy csapata szállotta meg. Kaiping délkeleti részén Csirikov tábornok egy csapata van, innen keletre kozákok állanak Miscsenko tábornok vezérlete alatt. A japánok főereje Sziujanban és Kaiping előtt van. Nehéz megmondani, hogy az ellenség támadása hová fog irányulni. Valószínűleg a Sziujan-Dasicsao vonalra. A japánok az orosz csapatokat kiáltványokkal árasztják el, amelyekben a magukat megadó katonáknak nagy előnyöket helyeznek kilátásba. London, július 7. A Jemnier-ügynökség jelenti Tokióból mai kelettel. A Káinon nevű japán cirkálóhajó 5-én a Talienvan-öbölben aknába ütközött és elsülyedt. Orosz haditerveit. Pétervár, július 7. Meszár 9-én Pensába, Szivánba, Szamarába és Kazánba utazik, hogy megtekintse a harctérre induló 5. és 6. hadtest csapatait. Port-Szaid, július 7. Az orosz önkéntes hajóhad Petersburg nevű gőzöse ma 241 főnyi legénységgel ideérkezett. Hír szerint Vladivosztok útjának célja. Bécs, július 7. Az orosz kormány tudvalevőleg nemrég megegyezett a portával az orosz hajóknak a Dardanellákon való áthaladása tekintetében. Az orosz hajók átkelése már megkezdődött s legközelebb a fekete-tengeri flotta fog áthaladni a Dardanellákon. A hatalmak nem fognak ez ellen tiltakozni, mert az orosz kormány a brit kormánynyal is megállapodott e részben. Port-Arthur ostroma, Tiencin, július 7. Vasárnap este 9 órakor négy torpedónaszád igyekezett a port-arthuri kikötőbe bejutni, de az ütegek észrevették és kettőt közülök elsülyesztettek. A harmadik torpedónaszádnak kéményét lőtték le, a negyedik pedig visszavonult. Hogy az ostromlók még mindig elég messzire vannak az erősségtől, az bizonyítja, hogy a vonatok Port-Arthurtól tizenhat mértföldig közelednek. A Burakov torpedó- -naszád vasárnap Niucsvanyból Port-Arthurba visszaérkezett. London, július 7. Odesszai jelentések szerint Mertens tanár az orosz kormány kérésére véleményt terjesztett elő, melyben azt fejti ki, hogy a portarthuri orosz flottát a nemzetközi jog értelmében egyetlen semleges kikötő sem tűrhetné ott huszonnégy óránál tovább. Ez a vélemény különösen most érdekes, mikor a japán sajtó nemcsak Németországot vádolja azzal, hogy a portarthuri orosz flottának a krapcsaui kikötőben akar menedéket nyújtani, hanem Franciaországot is azzal gyanúsítja, hogy az oroszoknak egy dél-ázsiai kikötőt ajánlott fel. Berlin, julius 7. Ideérkezett jelentések szerint Port-Arthur úgy a tenger, mint a szárazföld felől teljesen be van kerítve s legközelebb megkezdődik a vár döntő ostroma. Edz új japán főparancsnok. Tokió, julius 7. A japán hadseregek uj főparancsnoka: Ojama tábornagy, Kodama és Fukusima tábornokok kíséretében tegnap a harctérre utazott. A pályaudvarhoz vivő utcákon a lakosság rendkívül zajos ovációban részesítette őket. Ojama a pályaudvaron cerclet tartott. Ott voltak az összes miniszterek, az öregek tanácsának majdnem összes tagjai, számos katonatiszt és hivatalnok és az idegen kormányok képviselői. A vonat a jelenlevők viharos banzáj-kiáltása mellett hagyta el a pályaudvart. A tábornokok Szimonoszekiben fognak hajóra szállni. A szárazföldi harctér: London, július 7. Kuroki tábornok a Motien-szorosnál lefolyt előörs-ütközetről a következőket jelenti: Reggel négy órakor két század orosz vette körül a Motien-szorostól kétkilométernyire északnyugatra fölállított őrségünket. Kétségbeesett szuronyos küzdelem folyt itt le. Az ellenség visszavonult és előőrsünk zöme üldözőbe vette. Körülbelül ugyanebben az időben támadta meg az ellenség előőrsünket Szinokolintól nyugatra, de itt is visszaüzték. 13 halottat veszítettünk. Ezeken kívül megsérült két tiszt és 36 közember. Az ellenség 53 halottat és 40 sebesültet hagyott hátra és sok veszteség érte üldöztetés közben is. Ugyanennek a lapnak jelentik mai kelettel Liaojangból. Két nap óta heves küzdelem folyik Liaojangtól 25 mértföldnyire. Több sebesültet öszvéreken és targoncákon szállítanak a hegyekből a városba. London, július 7. A Daily Thegraphisk a liaojangi orosz főhadiszállásról azt jelentik, hogy egy helység mellett, amely Liaojangtól huszonöt mértföldnyire van, véres csata folyik. Számos sebesültet hoznak a hegységből, részint létrás kocsikon, részint öszvéreken. A harc már két nap előtt kezdődött. A tudósító ehhez a híréhez még megjegyzi, hogy a japánok folytatják előrenyomulásukat és az a szándékuk, hogy Mukdennél elvágják az oroszok visszavonulását. Ebben a hírben csak az a gyanús, hogy a tudósító nem mondja meg, hogy Liaojangtól melyik irányban, a várostól délnyugatra vagy északnyugatra folyik-e a csata. Egy másik jelentés szerint Port-Arthur körül, továbbá Hajcseng és Kajping mellett is csaták folynak. Hogy ezeknek az ütközeteknek mi az eredményük, arról semmiféle hír sem érkezik. A japánok különben a legelkeseredettebb és rendkívül soká tartó háborúra vannak elkészülve, úgy hogy a japán hadügyminiszter tervet dolgozott ki, amely szerint a japánok abban az esetben, ha a háború még egy esztendeig tartana, egy millió katonát tudnak a harctérre szállítani. Tengeri ütközet, Berlin, július 7. ■ A Lokalanzeiger pétervári jelentése szerint Skridlov hajóraja tegnap a koreai part mentét cirkált s e közben Kamimura hajórajával találkozott. A japán hajók azonnal megkezdték az ágyúzást, de a nagy távolság miatt nem tudtak kárt tenni az orosz hajókban, amelyek ügyesen elkerülték a náluknál erősebb ellenséget, de azért viszonozták a tüzet és néhány golyójuk találta a japánok torpedóhajóit, amelyek az oroszok útját el akarták vágni. Az orosz torpedóhajók egyidejűleg megtámadták Genzánt, amelynek lakossága elrejtőzött a pincékben. Az oroszok elsülyesztettek egy kis gőzöst. Az elfelejtett ágyuk, Pétervár, július 7. Kuropatkin nemrégiben panaszkodott a cárnak, hogy noha minduntalan hegyszorosokat kell védenie és ostromolnia, mindössze tizennyolc hegyiágyuja van. A cár ezen nagyon megütközött és az ágyugyáraktól megkérdezte, vájjon még nem készítették-e el a megrendelt 80 hegyiágyut. A gyárak azt felelték, hogy ezek az ágyuk már régóta készek, de senki sem gondolt arra, hogy a harctérre szállítsák. A hegyiágyuk csak ezelőtt néhány nappal mentek el Kelet-Ázsiába. Allwater tábornok tüzérségi főnök állása e miatt nagyon megrendült HÍREK A kard. Hát polgárvér piroslott megint a Öszti kardon. Csakhogy ... Hát éppen ez a „csakhogy* az, amiért egy kicsit bele kell nézni ebbe a kard afférbe. Mert ha csak afféle túlontúl elcsépelt „katonai brutalitás*-ról volna szó, amikor a tiszt csak azért vagdalkozik azzal az egészen más célra szánt pengével, hogy amúgy istenigazában mutassa meg a civil bagázsnak, ki az úr a csárdában, — ez bizony unalmas kis téma volna már. A rosszalásnak, a felháborodásnak, az elítélésnek a szótára végleg ki van már merítve ezen a téren, semmi újat itt nem lehet kisütni. Hanem ime az új helyzet. Tiszta alá vagdalkozik, de előbb elmegy a béketűrésnek addig a határáig, amely már civilmérték szerint is erényszámba megy. Az újságok, egybehangzó tudósításai, szemtanuk állításai szerint az már körülbelül nyilvánvaló , hogy a szereplő főhadnagy odakünn a Vampeticsben eleget nyelt. Úgyszólván akkor öklelt csak, amikor már banderillákat szuríkáltak a válla közé. Hiszen inkább is így kell csinálni a dolgot, mint vérben forgó szemmel rögtön vágni, szúrni, s erre nézve a közvélemény egységesen áll a főhadnagy mellett. Ez a tiszt békeszerető, higgadt; ez tudja becsülni rangjának, testületének a jó hírét, tud kellő áldozatot hozni a társadalmi összhangért, amelyet annyiszor bolygatott meg már a kard. És derékszivű, jó ember, aki bizonyára maga sajnálja legjobban, hogy vérgőzbe kellett borulnia ennek a kalandnak. A polgári közvéleményt igy ítéli meg ezt az esetet s igen kevész mentséget talál a véres história polgári hősei és egyúttal sebesültjei számára, voltaképpen nem is többet annál a mentségnél, amelyet az emberi beszámíthatatlanságban és a féktelen eltévelyedésben kegyelemből minden földi halandónak tdódhat. Ami csak azt bizonyítja, hogy a közvéleménynek eléggé helyén van a szíve s inkább szereti az igazságokat, mint nem. De mit ér a közvéleménynek ez a jó, igazságszeretete, mit ér a polgári társaságnak az a bírálata, hogy egyik esetben nemvolt igaza a tisztnek, amikor brutális volt.