Budapesti Orvosi Újság, 1924. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-03 / 1. szám
XXII. évfolyam. Budapest, 1924 január 3. 1. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább egy év terjedelemben. SZERKESZTI: Halmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Farkas Géza dr, egyetemi ny. r. tanár. (Elméleti orvostudományok.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Holitsch Rezső dr., az Általános Poliklinika Röntgen-intézetének vezetője. (Röntgenológia.) Kubinyi Pál dr., egyetemi nyilv. r. tanár. (Szülészet és nőgyógyászat.) Liebermann Leó dr., egyet, magántanár, a Rókus-kórház szemész-főorvosa. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyet, magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Sebészet.) Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., egy. magántanár, főorvos. (Tuberculosis) Rejtő Sándor dr., egyet. magántanár főorvos. (Fül-, orr-, gége.) Rigler Gusztáv dr., egyetemi ny. r. tanár. (Egészségtan.) Salamon Henrik dr., egyetemi magántanár. (Fogászat.) Torday Ferencz dr., egyetemi sz.rk tanár. (Gyermekgyógyászat.) Török Lajos dr., egy. tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FELELŐS FŐSZERKESZTŐ: DALMADY ZOLTÁN dr., egyet. magántanár. ELŐFIZETÉSI ÁRA BELFÖLDÖN: Negyedévre............. 12000 korona Egyes szám ára ... 1000 korona Előfizetést legfeljebb 1924 márczius 31.-éig fogadunk el. Orvostanhallgatóknak kedvezmény 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VII., Kertész utcza 16. szám. Telefon József 106-47 (Interurban is). HIRDETÉSEKET felvesz a kiadó czég: PETŐFI irodalmi vállalat, Pesti Alfréd Budapest, VII., Kertész utcza 18. B. 0. U. postatakarékp. számla sz. 40837. Eredeti tanulmány. Közlemény a budapesti állami gyermekmenhelyből. A kanyaró elleni védekezésről. Irta: Torday Ferencz dr., egyetemi tanár, főorvos. A kanyaró nem ártatlan betegség. A kanyaró jelentőségének megítélésekor nem lehet azon adatból kiindulni, hogy a kanyarójárványok átlagos halálozási arányszáma 15—70% között váltakozik, mert a kanyaró úgyszólván senkit sem kímélő tömegmegbetegedés, ezért ezen relatív halálozási arányszámmal szemben a kanyaróban elhaltak összes száma révén, az általános halálozás okai között érdemlegesen szereplő tényező. A kanyaró jelentőségének hygiénés és közigazgatási megítélésekor nem a letalitás arányszáma a kizárólag mérvadó, hanem a halálozás absolut száma is, mely alig áll mögötte az annyira rettegett vörhenyben elhaltak absolut számának. Bécsben 1907—1910-ig kanyaróban többen haltak meg, mint vörhenyben, diphtheriában és szamárköhögésben együttvéve. A kanyaróval szemben különösen védtelenek a félévesnél idősebb csecsemők és a kisgyermekek. Az általános halálozási viszonyokra nagy befolyása van azon ténynek, hogy a kanyaróban elhaltaknak 865—92*/0-a hat évnél fiatalabb gyermek, valamint azon másik körülménynek, hogy a kanyaró rossz egészségügyi viszonyok között élő szegény emberek, a proletariátus gyermekei körében pusztít, mert míg a tehetősebb társadalom körébe tartozó kanyaróban megbetegedettek alig 0 5%-a halál, addig a legszegényebb néposztályhoz tartozó kanyarósoknak 6'5—11’0%-a esik áldozatul. A kanyaró jelentőségének megítélésénél nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a kanyaró egyrészt alászállítja az emberi, főleg gyermeki, elsősorban kisgyermeki szervezetnek a tuberculosissal szemben való ellentálló képességét, másrészt a tuberculosissal fertőződött szervezetben a tuberculosus folyamatok felújulásához és súlyosabbá válásához kedvező viszonyokat teremt. A kanyarónak egy másik szomorú nevezetessége, hogy tömegesen főképp olyan gyermekek közt pusztít, kik zárt intézetekben élnek. A kanyarójárványok átlagosan kisebb halálozásával szemben a csecsemő- és gyermekkórházak, gyermekmenhelyek, stb. házijárványainak óriási halálozási arányszáma áll. Úgy a mindennapi életben, de főképp az intézetekben a kanyaró elleni védekezés azért volt lehetetlen, mert az emberi szervezetre jellemző nagy hajlamossághoz