Budapesti Szemle. 1858. 4. kötet, 11-14. szám
11. szám - ERDÉLY IRODALOMTÖRTÉNETE, különös tekintettel történeti irodalmára Szilágyi Sándortól
egész helységeket tettek néptelenekké, s a lakosok ezeknek romjaikból erdőkbe menekültek, hol gyökerekkel, stb táplálkoztak. Végre annyi inség zárpontjául Basta az 1603-iki dévai országgyűlésen a meghódított tartomány alkotmányát egyetlen tollvonással eltörlé... Quis ergosmond Lupinus mély hazafiúi érzéssel irott históriai följegyzéseiben — non cum Propheta exclamat? Misericordia Dei quod non consumit sumus. Az érintett bajokhoz vallásos üldözés járult. Nem akarjuk itt fölújitni a vallásos versengések ama napjainak emlékeit. Tudjuk a történteket, melyeket az utókor szenvedélytelenségével, oly tárgyilagos hűséggel ad elő Szalaynk. Csak néhány fő pontra szorítkozunk tényekre, melyek szoros összefüggésben állanak irodalomtörténeti vázlatunkkal. A jezsuiták Kolosvárt 1603-ban a négy hóval az előtt elfoglalt tanintézeteiket visszanyerék sőt többet, az unitáriusok székesegyházát is, míg a királybíró Tótházi Mihály Déván lefejeztetett. A bécsi béke után azonban a pinczi székesegyház s az óvári iskola visszavetették a jezsuitáktól, mely tényt kevesebb mint két év múlva (1707 jun. 10) a szerzetnek országgyűlés általi kitiltása követte. Nem értek egyet Pázmánnal, ki*) ebben csak visszatorlást lát, még ha föltétlen hitelt adnék is állításának, hogy az akkor fejedelemmé választott Rákóczy okiratilag kijelenté, hogy azok kitiltása a rendek kisebbségben maradásának következménye. A rendekkel politikai szerepléseikre való visszaemlékezés íratta : „mostan is Nagyságod birodalmából minden helyekről kimenjenek, és soha ez az szerzet többé ez országba be ne vétessék." De szószerint a rendelet végrehajtva nem volt. Ezután is lappangtak egyes jezsuiták egyes főuraknál, várva alkalmas időt, mely befolyásuknak ujabb tért nyisson. Ez sok időn keresztül nem jött el, sőt az utolsó Báthory alatt maga a catholicismus ellen kezdetett támadás. A Kornisok, Kendi és többek összeesküvése a nőcsábító fejedelem ellen, s a merénynek a kivitel perczében dugába dőlése, adott erre a beszterczei (1610. márcz. 25) országgyűlésnek alkalmat. Tudomására jött az országgyűlésnek, hogy „a pápás papok — mondja az illető czikk — ez mostani *) Kalauza 2691. közli ez oklevélt Szegedy Dec. és Vitae R. Hung. 3861.